Jazz/World

Miben rejlik a torokénekesek titka?

2018.03.15. 10:36
Ajánlom
Az európai fülnek szokatlan, misztikus, de a közép-ázsiai, afrikai és észak-amerikai zenei hagyományokban többféle stílusa is megkülönböztethető a torok- vagy felhangéneklésnek, ami az egyik legősibb énektechnika. De mi a tudományos háttere ennek a bonyolult hangképzésnek?

A torokéneklés lényege, hogy az előadó egyszerre szólaltatja meg az alaphangot és annak felhangjait.

Bizonyos értelemben semmi mást nem csinálnak a torokénekesek, csupán jól elkülöníthetővé teszik a felhangok sokaságát, amik egyébként minden egyes, minket körülvevő természetes zenei hangban benne rejlenek. Persze ahhoz, hogy az alaphang – ami leginkább egy drón zúgó-búgó hangjára hasonlít – jól elválasztható legyen a füttyszerű felhangoktól, nagyon sok gyakorlásra van szükség.

A madarak közül számos faj képes több, nem harmónián belüli hang szimultán megszólaltatására,

de ők erre kifejlődött, speciális, kettős csöves szervvel rendelkeznek, az úgynevezett syrinxszel. (A syrinx nem mellesleg egy ókori, többsípú pásztorhangszer elnevezése is). Az embereknél azonban a felhangéneklés kissé másként működik, nekünk a nyelv, a gége állásával és az ajakformálással kell bíbelődnünk a kellően tiszta felhangok előállításához. Tulajdonképpen a nyelv széleinek felkunkorítása és szélső fogakhoz közelítése az alapja a torokéneklésnek. Így tulajdonképpen két külön rezonátorra választják szét az énekesek a szájüreget, ami kellő kontroll mellett két hangsávként tud működni. Persze írásban gyakorlatilag lehetetlen elmagyarázni azt a finomhangolást, amit több szerv egyidejű kontrollja eredményez.

A műfaj egyik nagy mestere Anne-Maria Hefele, aki pár éve igazi YouTube sztár lett. 2005 óta tartó gyakorlása eredményeképpen nagyon tisztán képes elénekelni a felhangokat és magabiztosan mozog a különböző felhangrendszerek között.

De itt van Alex Glenfield is, aki a különböző tradicionális technikákon belül is több dialektust tanulmányozott és tett magáévá. 

A torokéneklésnek egyébként három ősi alaptípusát különböztethetjük meg: a tuvai (mongol), az inuit (kanadai őslakosok) és a Xhosa (afrikai bantu törzs) által kifejlesztett metódust.

Tuvai

Magyarországon is többször járt (legutóbb a tavalyi PONT Fesztiválon) a világhírű tuvai torokénekes csapat, a Huun Huur Tu. Ők is azt a mongol, körlégzéses technikát alkalmazzák, amit ők maguk Khöömei-nek hívnak. A torokénekeseket a tradíció szerint gyerekkoruktól kezdve képzik, és

Eredetileg kizárólag férfiak művelhették, mivel egy hiedelem szerint a nőknél meddőséget okozhatott a torokéneklés.

Mára a babonák megkopásával egyre több nő kezdett el Khöömeit tanulni. Ez a vokális hagyomány a mongol pásztorok életmódjával szoros összefüggésben jött létre: a sztyeppék lakói a természet – a folyók, hegyek, szél – hangjait imitálták ezzel a felhangdús énekléssel. Mára pedig Mongólia szimbóluma lett a Khöömei, és formális keretek között, koncerttermekben is egyre gyakrabban hallható.

Inuit

Az inuitok Észak-Kanada őshonos lakói.

A tuvai torokénekesekkel tökéletes ellentétben ebben a népcsoportban eredetileg csakis nők énekelhettek ilyen formán.

Ráadásul nem a hosszan kitartott hangok és a körlégzés, hanem rövid, pattogós hangok formájában használták. Sőt, nem csak a kilélegzéssel, hanem a belélegzéssel is adtak ki hangokat, ezzel biztosítva a zenei folytonosságot. Annak ellenére, hogy a tuvai technikával ellentétben pörgő ritmusú technikáról van szó, az inuit asszonyok a legtöbbször gyermekük altatásakor és közös női tevékenységeknél énekeltek így, míg férjeik távol voltak. 1000 évvel ezelőtt a helyi keresztény vezetők betiltották az inuit torokéneklést, de nem sikerült írmagjában kiirtani, így az utóbbi évszázadban újjáéledt, különösen azon fiatalok körében, akik a technika elsajátítása által igyekeznek kapcsolódni őseikhez.

Xhosa

A xhosa nép lakói Dél-Afrika délkeleti részén élnek, híres xhosa származású ember volt Nelson Mandela és Desmond Tutu. A xhosa nép torokéneklési stílusát eefingnek is nevezik.

Ezt a ritmikus, instrumentális hatású, hagyományos torokéneklési technikát legtöbbször kérdés-felelet formájában, csoportban űzik.

Két hangot állítanak elő egyidejűleg, melyek közül a magasabb hang egy további, felhangdús rendszerbe illeszkedik.

Nemrég arról írtunk, vajon miért ad annyi fantasztikus operaénekest a világnak Mongólia, és kiderült, hogy mindez összefüggésben van a tradicionális torokénekléssel. Olvasson tovább a témában!

Hogyan adhat Mongólia ennyi csodálatos operaénekest a világnak?

Kapcsolódó

Hogyan adhat Mongólia ennyi csodálatos operaénekest a világnak?

A nyári Cardiff Énekversenyt tavaly egy mongol férfi nyerte, nem is akármilyen hanggal. Két másik honfitársa is lenyűgözte a világot operaénekesként. A Guardian újságírója utánaeredt, miért olyan fantasztikus énekesek a mongolok.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Örökre megjegyzem ezt a két szót Lantos Zoltán új lemezéről

Lantos Zoltán új lemeze nagyszerű, felemelő és profi, mégsem ez az, ami elsősorban megragadott benne. Hanem két szó: Nada Brahma. A hang Isten. Mit jelent ez?
Tánc

Ezekben a feldolgozásokban láthatod idén A diótörőt

Vannak, akik számára nem telhet el az adventi időszak Csajkovszkij klasszikusa nélkül. Nekik igyekszünk segíteni gyűjtésünkkel.
Könyv

80 éves a verebek, a lóverseny, a plüssmacik és a gombfoci megszállottja

Tandori Dezsőt köszöntjük születésnapja alkalmából. Az író, költő, műfordító és intermediális grafikus művész irodalmi próbálkozásait Nemes Nagy Ágnes bátorította, rajta keresztül került szoros kapcsolatba többek között Mészöly Miklóssal, Ottlik Gézával és Mándy Ivánnal.
Klasszikus

Szirtes Edina Mókus és a Liszt Ferenc Kamarazenekar újévi koncertje

A Liszt Ferenc Kamarazenekar már harmadik éve ad újévi koncertet a Pesti Vigadóban. A január 3-i esemény sztárvendége Szirtes Edina Mókus lesz.
Zenés színház

Fischl Mónika a Mayáról: „Ezen a zenén nőttünk fel!”

Több mint negyven évvel az utolsó bemutató után látható a Budapesti Operettszínház Fényes Szabolcs népszerű revüoperettje, a Maya. Fischl Mónika és Bordás Barbara beszél az új produkcióról.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Világzenei toplistán landolt Lakatos Mónika szólólemeze

A Romengo énekesnőjének Romanimo című albuma a World Music Charts Europe 2018, éves listájának 14. helyére került.
Jazz/World magazin

Sötét sarkok a modern jazzben

Mitől sötét a darkjazz, milyen attribútumai vannak, és mi köze van a filmművészethez? Jazztörténeti sorozatunk következő epizódja.
Jazz/World ajánló

Úttörő könyv jelent meg az európai jazz történetéről

Az európai jazz már régen kilépett az amerikai őshaza árnyékából: önállóságának újabb bizonyítéka a The History of European Jazz című könyv, az európai jazz történetének első átfogó feldolgozása.
Jazz/World lemez

Örökre megjegyzem ezt a két szót Lantos Zoltán új lemezéről

Lantos Zoltán új lemeze nagyszerű, felemelő és profi, mégsem ez az, ami elsősorban megragadott benne. Hanem két szó: Nada Brahma. A hang Isten. Mit jelent ez?
Jazz/World interjú

"Néha remek dolog levetni a hírnevet" – Interjú Gregory Porterrel

A Grammy-díjas jazzénekest még november 19-ei, budapesti koncertje előtt értük el telefonon. Családjáról, a folytonos úton lét nehézségeiről, alkotói metódusáról és édesapjával való bonyolult viszonyáról is őszintén mesélt. Na meg jellegzetes jazzkalapjáról.