Jazz/World

Miben rejlik a torokénekesek titka?

2018.03.15. 10:36
Ajánlom
Az európai fülnek szokatlan, misztikus, de a közép-ázsiai, afrikai és észak-amerikai zenei hagyományokban többféle stílusa is megkülönböztethető a torok- vagy felhangéneklésnek, ami az egyik legősibb énektechnika. De mi a tudományos háttere ennek a bonyolult hangképzésnek?

A torokéneklés lényege, hogy az előadó egyszerre szólaltatja meg az alaphangot és annak felhangjait.

Bizonyos értelemben semmi mást nem csinálnak a torokénekesek, csupán jól elkülöníthetővé teszik a felhangok sokaságát, amik egyébként minden egyes, minket körülvevő természetes zenei hangban benne rejlenek. Persze ahhoz, hogy az alaphang – ami leginkább egy drón zúgó-búgó hangjára hasonlít – jól elválasztható legyen a füttyszerű felhangoktól, nagyon sok gyakorlásra van szükség.

A madarak közül számos faj képes több, nem harmónián belüli hang szimultán megszólaltatására,

de ők erre kifejlődött, speciális, kettős csöves szervvel rendelkeznek, az úgynevezett syrinxszel. (A syrinx nem mellesleg egy ókori, többsípú pásztorhangszer elnevezése is). Az embereknél azonban a felhangéneklés kissé másként működik, nekünk a nyelv, a gége állásával és az ajakformálással kell bíbelődnünk a kellően tiszta felhangok előállításához. Tulajdonképpen a nyelv széleinek felkunkorítása és szélső fogakhoz közelítése az alapja a torokéneklésnek. Így tulajdonképpen két külön rezonátorra választják szét az énekesek a szájüreget, ami kellő kontroll mellett két hangsávként tud működni. Persze írásban gyakorlatilag lehetetlen elmagyarázni azt a finomhangolást, amit több szerv egyidejű kontrollja eredményez.

A műfaj egyik nagy mestere Anne-Maria Hefele, aki pár éve igazi YouTube sztár lett. 2005 óta tartó gyakorlása eredményeképpen nagyon tisztán képes elénekelni a felhangokat és magabiztosan mozog a különböző felhangrendszerek között.

De itt van Alex Glenfield is, aki a különböző tradicionális technikákon belül is több dialektust tanulmányozott és tett magáévá. 

A torokéneklésnek egyébként három ősi alaptípusát különböztethetjük meg: a tuvai (mongol), az inuit (kanadai őslakosok) és a Xhosa (afrikai bantu törzs) által kifejlesztett metódust.

Tuvai

Magyarországon is többször járt (legutóbb a tavalyi PONT Fesztiválon) a világhírű tuvai torokénekes csapat, a Huun Huur Tu. Ők is azt a mongol, körlégzéses technikát alkalmazzák, amit ők maguk Khöömei-nek hívnak. A torokénekeseket a tradíció szerint gyerekkoruktól kezdve képzik, és

Eredetileg kizárólag férfiak művelhették, mivel egy hiedelem szerint a nőknél meddőséget okozhatott a torokéneklés.

Mára a babonák megkopásával egyre több nő kezdett el Khöömeit tanulni. Ez a vokális hagyomány a mongol pásztorok életmódjával szoros összefüggésben jött létre: a sztyeppék lakói a természet – a folyók, hegyek, szél – hangjait imitálták ezzel a felhangdús énekléssel. Mára pedig Mongólia szimbóluma lett a Khöömei, és formális keretek között, koncerttermekben is egyre gyakrabban hallható.

Inuit

Az inuitok Észak-Kanada őshonos lakói.

A tuvai torokénekesekkel tökéletes ellentétben ebben a népcsoportban eredetileg csakis nők énekelhettek ilyen formán.

Ráadásul nem a hosszan kitartott hangok és a körlégzés, hanem rövid, pattogós hangok formájában használták. Sőt, nem csak a kilélegzéssel, hanem a belélegzéssel is adtak ki hangokat, ezzel biztosítva a zenei folytonosságot. Annak ellenére, hogy a tuvai technikával ellentétben pörgő ritmusú technikáról van szó, az inuit asszonyok a legtöbbször gyermekük altatásakor és közös női tevékenységeknél énekeltek így, míg férjeik távol voltak. 1000 évvel ezelőtt a helyi keresztény vezetők betiltották az inuit torokéneklést, de nem sikerült írmagjában kiirtani, így az utóbbi évszázadban újjáéledt, különösen azon fiatalok körében, akik a technika elsajátítása által igyekeznek kapcsolódni őseikhez.

Xhosa

A xhosa nép lakói Dél-Afrika délkeleti részén élnek, híres xhosa származású ember volt Nelson Mandela és Desmond Tutu. A xhosa nép torokéneklési stílusát eefingnek is nevezik.

Ezt a ritmikus, instrumentális hatású, hagyományos torokéneklési technikát legtöbbször kérdés-felelet formájában, csoportban űzik.

Két hangot állítanak elő egyidejűleg, melyek közül a magasabb hang egy további, felhangdús rendszerbe illeszkedik.

Nemrég arról írtunk, vajon miért ad annyi fantasztikus operaénekest a világnak Mongólia, és kiderült, hogy mindez összefüggésben van a tradicionális torokénekléssel. Olvasson tovább a témában!

Hogyan adhat Mongólia ennyi csodálatos operaénekest a világnak?

Kapcsolódó

Hogyan adhat Mongólia ennyi csodálatos operaénekest a világnak?

A nyári Cardiff Énekversenyt tavaly egy mongol férfi nyerte, nem is akármilyen hanggal. Két másik honfitársa is lenyűgözte a világot operaénekesként. A Guardian újságírója utánaeredt, miért olyan fantasztikus énekesek a mongolok.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.
Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Könyv

„A karnyújtásnyira elébem került mikrohóhér nemcsak felturbózza, de konszolidálja is a szorongást bennem”

Interjúsorozatunkban művészekkel, a kulturális élet szereplőivel beszélgetünk arról, hogyan élik meg, át és túl a koronavírus-járvány időszakát. A friss Baumgarten-emlékdíjas Marno János költő, író évek óta visszahúzódó életet él, betegsége sokszor a négy fal közé szorította. Ha van veszélyeztetett ember ezen járvány idején, akkor ő az. Ez az interjú mégis egészen szívderítő, szó van benne az újrafelfedezésekről, Fehér babákról és a szabad gondolkodásról.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Jazz/World Művészi szabadság

Szőke Nikoletta: „Ez egy érzelmileg intenzív időszak”

Három hete még stúdióban volt, klipet forgatott, az egész nyara be volt táblázva. Szőke Nikoletta érzelmileg intenzív időszakot él meg, aminek a hatására új dalok vannak születőben, de a kényszerű otthonmaradásban a régiekre is marad ideje. Interjú.
Jazz/World fonó

Toplistás a Besh o droM jubileumi lemeze

A Balkan World Music Chart negyedéves toplistáján a zenekar jubileumi lemeze.
Jazz/World gyász

Elhunyt Bill Withers, az Ain’t No Sunshine szerzője

81 éves korában elhunyt Bill Withers, a hetvenes évek ünnepelt soul-énekese. Legnagyobb slágerei az Ain’t No Sunshine és a Lean On Me voltak.
Jazz/World fonó

Lengyel Fonogram-díjat nyert Lajkó Félix és a VOLOSI közös albuma

Elnyerte a legrangosabb lengyel zenei elismerést, a helyi Fonogram-díjat Lajkó Félix és a Volosi közös albuma. Az elismerést a folk kategóriában kapta meg a lemez.