Jazz/World

Miben rejlik a torokénekesek titka?

2018.03.15. 10:36
Ajánlom
Az európai fülnek szokatlan, misztikus, de a közép-ázsiai, afrikai és észak-amerikai zenei hagyományokban többféle stílusa is megkülönböztethető a torok- vagy felhangéneklésnek, ami az egyik legősibb énektechnika. De mi a tudományos háttere ennek a bonyolult hangképzésnek?

A torokéneklés lényege, hogy az előadó egyszerre szólaltatja meg az alaphangot és annak felhangjait.

Bizonyos értelemben semmi mást nem csinálnak a torokénekesek, csupán jól elkülöníthetővé teszik a felhangok sokaságát, amik egyébként minden egyes, minket körülvevő természetes zenei hangban benne rejlenek. Persze ahhoz, hogy az alaphang – ami leginkább egy drón zúgó-búgó hangjára hasonlít – jól elválasztható legyen a füttyszerű felhangoktól, nagyon sok gyakorlásra van szükség.

A madarak közül számos faj képes több, nem harmónián belüli hang szimultán megszólaltatására,

de ők erre kifejlődött, speciális, kettős csöves szervvel rendelkeznek, az úgynevezett syrinxszel. (A syrinx nem mellesleg egy ókori, többsípú pásztorhangszer elnevezése is). Az embereknél azonban a felhangéneklés kissé másként működik, nekünk a nyelv, a gége állásával és az ajakformálással kell bíbelődnünk a kellően tiszta felhangok előállításához. Tulajdonképpen a nyelv széleinek felkunkorítása és szélső fogakhoz közelítése az alapja a torokéneklésnek. Így tulajdonképpen két külön rezonátorra választják szét az énekesek a szájüreget, ami kellő kontroll mellett két hangsávként tud működni. Persze írásban gyakorlatilag lehetetlen elmagyarázni azt a finomhangolást, amit több szerv egyidejű kontrollja eredményez.

A műfaj egyik nagy mestere Anne-Maria Hefele, aki pár éve igazi YouTube sztár lett. 2005 óta tartó gyakorlása eredményeképpen nagyon tisztán képes elénekelni a felhangokat és magabiztosan mozog a különböző felhangrendszerek között.

De itt van Alex Glenfield is, aki a különböző tradicionális technikákon belül is több dialektust tanulmányozott és tett magáévá. 

A torokéneklésnek egyébként három ősi alaptípusát különböztethetjük meg: a tuvai (mongol), az inuit (kanadai őslakosok) és a Xhosa (afrikai bantu törzs) által kifejlesztett metódust.

Tuvai

Magyarországon is többször járt (legutóbb a tavalyi PONT Fesztiválon) a világhírű tuvai torokénekes csapat, a Huun Huur Tu. Ők is azt a mongol, körlégzéses technikát alkalmazzák, amit ők maguk Khöömei-nek hívnak. A torokénekeseket a tradíció szerint gyerekkoruktól kezdve képzik, és

Eredetileg kizárólag férfiak művelhették, mivel egy hiedelem szerint a nőknél meddőséget okozhatott a torokéneklés.

Mára a babonák megkopásával egyre több nő kezdett el Khöömeit tanulni. Ez a vokális hagyomány a mongol pásztorok életmódjával szoros összefüggésben jött létre: a sztyeppék lakói a természet – a folyók, hegyek, szél – hangjait imitálták ezzel a felhangdús énekléssel. Mára pedig Mongólia szimbóluma lett a Khöömei, és formális keretek között, koncerttermekben is egyre gyakrabban hallható.

Inuit

Az inuitok Észak-Kanada őshonos lakói.

A tuvai torokénekesekkel tökéletes ellentétben ebben a népcsoportban eredetileg csakis nők énekelhettek ilyen formán.

Ráadásul nem a hosszan kitartott hangok és a körlégzés, hanem rövid, pattogós hangok formájában használták. Sőt, nem csak a kilélegzéssel, hanem a belélegzéssel is adtak ki hangokat, ezzel biztosítva a zenei folytonosságot. Annak ellenére, hogy a tuvai technikával ellentétben pörgő ritmusú technikáról van szó, az inuit asszonyok a legtöbbször gyermekük altatásakor és közös női tevékenységeknél énekeltek így, míg férjeik távol voltak. 1000 évvel ezelőtt a helyi keresztény vezetők betiltották az inuit torokéneklést, de nem sikerült írmagjában kiirtani, így az utóbbi évszázadban újjáéledt, különösen azon fiatalok körében, akik a technika elsajátítása által igyekeznek kapcsolódni őseikhez.

Xhosa

A xhosa nép lakói Dél-Afrika délkeleti részén élnek, híres xhosa származású ember volt Nelson Mandela és Desmond Tutu. A xhosa nép torokéneklési stílusát eefingnek is nevezik.

Ezt a ritmikus, instrumentális hatású, hagyományos torokéneklési technikát legtöbbször kérdés-felelet formájában, csoportban űzik.

Két hangot állítanak elő egyidejűleg, melyek közül a magasabb hang egy további, felhangdús rendszerbe illeszkedik.

Nemrég arról írtunk, vajon miért ad annyi fantasztikus operaénekest a világnak Mongólia, és kiderült, hogy mindez összefüggésben van a tradicionális torokénekléssel. Olvasson tovább a témában!

Hogyan adhat Mongólia ennyi csodálatos operaénekest a világnak?

Kapcsolódó

Hogyan adhat Mongólia ennyi csodálatos operaénekest a világnak?

A nyári Cardiff Énekversenyt tavaly egy mongol férfi nyerte, nem is akármilyen hanggal. Két másik honfitársa is lenyűgözte a világot operaénekesként. A Guardian újságírója utánaeredt, miért olyan fantasztikus énekesek a mongolok.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Világsztárok, hajnalig tartó jammelések – így ünnepel az 5. JazzFest Budapest

Június 27. és július 2. között rendezik meg az 5. JazzFest Budapestet. A fesztivál díszvendége Dél-Korea lesz. A műfaj legjobb hazai zenészei mellett számos nemzetközi sztár lép fel, valamint tisztelegnek a száz éve született Miles Davis és John Coltrane előtt is.
Könyv

Beleolvasó – Grecsó Krisztián: Ott maradtok egymásnak

A mindennapok apróbb-nagyobb számvetésein egyszerre túl és innen a hétköznapok megbékélései és megalkuvásai közötti területet térképezik fel Grecsó Krisztián versei. Olvass bele a kötetbe!
Vizuál

A fekete múlt – izgalmas kávétörténeti kiállítás nyílt a Kazinczy utcában

A március 4-én megnyílt Fő a kávé című kiállítás a kávézás kultúr-, technikatörténeti és gasztronómiai különlegességeit tárja elénk. A tárlatot kávéillatú programok, meglepetésvendégek, koncertek, workshopok, tárlatvezetések és múzeumpedagógiai foglalkozások kísérik.
Könyv

Krasznahorkai László és Bereményi Géza munkásságát ünneplik a Tavaszi Margón

Bereményi Géza és Krasznahorkai László művei mellett a legfrissebb vers- és prózamegjelenésekkel találkozhatnak az irodalomrajongók a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon április 9. és 11. között.
Könyv

Vámos Miklós legújabb könyve egy coming out

Az Athenaeum Kiadó Karcsú Könyvek-sorozatában megjelent Kerülő a kiközösítés, a befogadás és a szolidaritás témakörében íródott, tudtuk meg Vámos Miklóstól a kötet március 3-án, az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott bemutatóján.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Világsztárok, hajnalig tartó jammelések – így ünnepel az 5. JazzFest Budapest

Június 27. és július 2. között rendezik meg az 5. JazzFest Budapestet. A fesztivál díszvendége Dél-Korea lesz. A műfaj legjobb hazai zenészei mellett számos nemzetközi sztár lép fel, valamint tisztelegnek a száz éve született Miles Davis és John Coltrane előtt is.
Jazz/World ajánló

A MOMkultba érkezik a Boogie Show

Gyorsan fogynak a jegyek a Boogie Show május 16-i fellépésére, a több, mint másfél évtizedes múltra visszatekintő produkció a MOMkultba hozza el a boogie-woogie karakteres hangzását és lendületét.
Jazz/World interjú

Mogyoró Kornél legújabb lemezéről: „Minden kompozícióra úgy tekintünk, mint egy bonsai-ra”

Számos formációban játszott közösen Mogyoró Kornél és Papesch Péter, köztük az Azuma Clanban is, amelynek szellemisége most érleltebb formában születik újjá friss albumukon.
Jazz/World ajánló

Raul Midón, az eklektikus kalandor a BJC színpadán

Legújabb, 2024-ben megjelent Lost & Found című lemezét mutatja be a kétszeres Grammy-jelölt énekes-dalszerző március 3-án 19 és 21 órai kezdettel a Budapest Jazz Clubban.
Jazz/World interjú

Kozmikus humor és új dalok – interjú Cseh Andrással a Bereményi Gézával való közös munkáról

Múltról, jelenről és jövőről szólnak Cseh András és Bereményi Géza új dalai. Tavaly derült ki, hogy a Kossuth-díjas művész egykori legfontosabb alkotótársa, Cseh Tamás fiával dolgozik együtt, szerzeményeiket pedig hamarosan a nagyközönség is hallhatja.