Jazz/World

Miben rejlik a torokénekesek titka?

2018.03.15. 10:36
Ajánlom
Az európai fülnek szokatlan, misztikus, de a közép-ázsiai, afrikai és észak-amerikai zenei hagyományokban többféle stílusa is megkülönböztethető a torok- vagy felhangéneklésnek, ami az egyik legősibb énektechnika. De mi a tudományos háttere ennek a bonyolult hangképzésnek?

A torokéneklés lényege, hogy az előadó egyszerre szólaltatja meg az alaphangot és annak felhangjait.

Bizonyos értelemben semmi mást nem csinálnak a torokénekesek, csupán jól elkülöníthetővé teszik a felhangok sokaságát, amik egyébként minden egyes, minket körülvevő természetes zenei hangban benne rejlenek. Persze ahhoz, hogy az alaphang – ami leginkább egy drón zúgó-búgó hangjára hasonlít – jól elválasztható legyen a füttyszerű felhangoktól, nagyon sok gyakorlásra van szükség.

A madarak közül számos faj képes több, nem harmónián belüli hang szimultán megszólaltatására,

de ők erre kifejlődött, speciális, kettős csöves szervvel rendelkeznek, az úgynevezett syrinxszel. (A syrinx nem mellesleg egy ókori, többsípú pásztorhangszer elnevezése is). Az embereknél azonban a felhangéneklés kissé másként működik, nekünk a nyelv, a gége állásával és az ajakformálással kell bíbelődnünk a kellően tiszta felhangok előállításához. Tulajdonképpen a nyelv széleinek felkunkorítása és szélső fogakhoz közelítése az alapja a torokéneklésnek. Így tulajdonképpen két külön rezonátorra választják szét az énekesek a szájüreget, ami kellő kontroll mellett két hangsávként tud működni. Persze írásban gyakorlatilag lehetetlen elmagyarázni azt a finomhangolást, amit több szerv egyidejű kontrollja eredményez.

A műfaj egyik nagy mestere Anne-Maria Hefele, aki pár éve igazi YouTube sztár lett. 2005 óta tartó gyakorlása eredményeképpen nagyon tisztán képes elénekelni a felhangokat és magabiztosan mozog a különböző felhangrendszerek között.

De itt van Alex Glenfield is, aki a különböző tradicionális technikákon belül is több dialektust tanulmányozott és tett magáévá. 

A torokéneklésnek egyébként három ősi alaptípusát különböztethetjük meg: a tuvai (mongol), az inuit (kanadai őslakosok) és a Xhosa (afrikai bantu törzs) által kifejlesztett metódust.

Tuvai

Magyarországon is többször járt (legutóbb a tavalyi PONT Fesztiválon) a világhírű tuvai torokénekes csapat, a Huun Huur Tu. Ők is azt a mongol, körlégzéses technikát alkalmazzák, amit ők maguk Khöömei-nek hívnak. A torokénekeseket a tradíció szerint gyerekkoruktól kezdve képzik, és

Eredetileg kizárólag férfiak művelhették, mivel egy hiedelem szerint a nőknél meddőséget okozhatott a torokéneklés.

Mára a babonák megkopásával egyre több nő kezdett el Khöömeit tanulni. Ez a vokális hagyomány a mongol pásztorok életmódjával szoros összefüggésben jött létre: a sztyeppék lakói a természet – a folyók, hegyek, szél – hangjait imitálták ezzel a felhangdús énekléssel. Mára pedig Mongólia szimbóluma lett a Khöömei, és formális keretek között, koncerttermekben is egyre gyakrabban hallható.

Inuit

Az inuitok Észak-Kanada őshonos lakói.

A tuvai torokénekesekkel tökéletes ellentétben ebben a népcsoportban eredetileg csakis nők énekelhettek ilyen formán.

Ráadásul nem a hosszan kitartott hangok és a körlégzés, hanem rövid, pattogós hangok formájában használták. Sőt, nem csak a kilélegzéssel, hanem a belélegzéssel is adtak ki hangokat, ezzel biztosítva a zenei folytonosságot. Annak ellenére, hogy a tuvai technikával ellentétben pörgő ritmusú technikáról van szó, az inuit asszonyok a legtöbbször gyermekük altatásakor és közös női tevékenységeknél énekeltek így, míg férjeik távol voltak. 1000 évvel ezelőtt a helyi keresztény vezetők betiltották az inuit torokéneklést, de nem sikerült írmagjában kiirtani, így az utóbbi évszázadban újjáéledt, különösen azon fiatalok körében, akik a technika elsajátítása által igyekeznek kapcsolódni őseikhez.

Xhosa

A xhosa nép lakói Dél-Afrika délkeleti részén élnek, híres xhosa származású ember volt Nelson Mandela és Desmond Tutu. A xhosa nép torokéneklési stílusát eefingnek is nevezik.

Ezt a ritmikus, instrumentális hatású, hagyományos torokéneklési technikát legtöbbször kérdés-felelet formájában, csoportban űzik.

Két hangot állítanak elő egyidejűleg, melyek közül a magasabb hang egy további, felhangdús rendszerbe illeszkedik.

Nemrég arról írtunk, vajon miért ad annyi fantasztikus operaénekest a világnak Mongólia, és kiderült, hogy mindez összefüggésben van a tradicionális torokénekléssel. Olvasson tovább a témában!

Hogyan adhat Mongólia ennyi csodálatos operaénekest a világnak?

Kapcsolódó

Hogyan adhat Mongólia ennyi csodálatos operaénekest a világnak?

A nyári Cardiff Énekversenyt tavaly egy mongol férfi nyerte, nem is akármilyen hanggal. Két másik honfitársa is lenyűgözte a világot operaénekesként. A Guardian újságírója utánaeredt, miért olyan fantasztikus énekesek a mongolok.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Lélek és hitelesség a muzsikálásban – Keller András és Pierre-Laurent Aimard a Concerto Budapest turnéja kapcsán

Szeptember közepén nagy sikerű koncertsorozatot adott a Concerto Budapest az Egyesült Királyságban és Írországban. A turné zárópontján Keller András karmester és Pierre-Laurent Aimard zongoraművész osztotta meg velünk gondolatait.
Könyv

Válogatás az idei Könyvfesztivál programjaiból

Mások mellett Rakovszky Zsuzsa, Vámos Miklós, Nádasdy Ádám, Christine Leunens és Clara Dupont-Monod is a Könyvfesztiválon mutatja be új könyvét. Szubjektív válogatásunkban számos izgalmas programot ajánlunk. 
Zenés színház

Christian Thielemann a Berlini Állami Opera új főzeneigazgatója

Az intézménynek azután kellett új vezetőt találnia a pozícióra, hogy januárban a korábbi főzeneigazgató, Daniel Barenboim egészségi állapotára hivatkozva lemondott posztjáról.
Klasszikus

Megújult épületben kezdi a 2023/24-es évadot a Szent István Filharmonikusok

A 2024-ben megalapításának hetvenedik évfordulóját ünneplő együttes épületbejárással egybekötött sajtóeseményen jelentette be új évadát, amelynek során a jól ismert sorozatok mellett új, kamarazenei bérlet is várja a közönséget.
Színház

Rendhagyó Tartuffe-előadással lesz jelen a Comédie Francaise a 10. MITEM-en

Tíz ország huszonegy előadása, köztük a párizsi Comédie Francaise Tartuffe-produkciója lesz látható a 10. Madách Nemzetközi Színházi Találkozón szeptember 30. és október 23. között a Nemzeti Színházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

Ezekre az albumokra esküszik a fúziós zene nagyágyúja, Gary Husband

A Fidelio és a JazzFest Budapest közös sorozatának legújabb részében a nemzetközi hírű dobos, zongorista és billentyűs, Gary Husband kedvenceibe hallgathatunk bele.
Jazz/World hír

Koncert közben lett rosszul Al di Meola

A 69 éves művészt bukaresti koncertjéről kellett sürgősen kórházba szállítani. Sajtóértesülések szerint szívinfarktust szenvedett, és sztentbeültetést kellett végrehajtani rajta.
Jazz/World ajánló

Kortársai, barátai emlékeznek az egy éve elhunyt Szakcsi Lakatos Bélára a BJC-ben

A legnagyobb formátumú jazz-zongoristára, Szakcsi Lakatos Bélára emlékeznek halálának évfordulóján, 2023. október 2-án kortársai és barátai a Budapest Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Végtelen jazz a Fonóban – az Újbuda Jazz Fesztiválon

Idén tizennyolcadik alkalommal várja az érdeklődőket az Újbuda Jazz Fesztivál, amelynek célja, hogy a műfaj aktuális és kurrens képviselőit mutassa be a közönségnek, a klasszikusoktól az új kísérletekig, az idei év kiemelkedő újdonságaival együtt.
Jazz/World videó

Vidám, életigenlő a cappella – megjelent a Voice Drops együttes legfrissebb dala, a Szalmaszál

A Csernus Szilvi, illetve a Kárász Eszter–Bata István szerzőpáros alkotó elméjéből született lírai mű, a Szalmaszál az öröm szalmaszála, a dal pedig a boldogság húrjait pengeti.