Jazz/World

Miben rejlik a torokénekesek titka?

2018.03.15. 10:36
Ajánlom
Az európai fülnek szokatlan, misztikus, de a közép-ázsiai, afrikai és észak-amerikai zenei hagyományokban többféle stílusa is megkülönböztethető a torok- vagy felhangéneklésnek, ami az egyik legősibb énektechnika. De mi a tudományos háttere ennek a bonyolult hangképzésnek?

A torokéneklés lényege, hogy az előadó egyszerre szólaltatja meg az alaphangot és annak felhangjait.

Bizonyos értelemben semmi mást nem csinálnak a torokénekesek, csupán jól elkülöníthetővé teszik a felhangok sokaságát, amik egyébként minden egyes, minket körülvevő természetes zenei hangban benne rejlenek. Persze ahhoz, hogy az alaphang – ami leginkább egy drón zúgó-búgó hangjára hasonlít – jól elválasztható legyen a füttyszerű felhangoktól, nagyon sok gyakorlásra van szükség.

A madarak közül számos faj képes több, nem harmónián belüli hang szimultán megszólaltatására,

de ők erre kifejlődött, speciális, kettős csöves szervvel rendelkeznek, az úgynevezett syrinxszel. (A syrinx nem mellesleg egy ókori, többsípú pásztorhangszer elnevezése is). Az embereknél azonban a felhangéneklés kissé másként működik, nekünk a nyelv, a gége állásával és az ajakformálással kell bíbelődnünk a kellően tiszta felhangok előállításához. Tulajdonképpen a nyelv széleinek felkunkorítása és szélső fogakhoz közelítése az alapja a torokéneklésnek. Így tulajdonképpen két külön rezonátorra választják szét az énekesek a szájüreget, ami kellő kontroll mellett két hangsávként tud működni. Persze írásban gyakorlatilag lehetetlen elmagyarázni azt a finomhangolást, amit több szerv egyidejű kontrollja eredményez.

A műfaj egyik nagy mestere Anne-Maria Hefele, aki pár éve igazi YouTube sztár lett. 2005 óta tartó gyakorlása eredményeképpen nagyon tisztán képes elénekelni a felhangokat és magabiztosan mozog a különböző felhangrendszerek között.

De itt van Alex Glenfield is, aki a különböző tradicionális technikákon belül is több dialektust tanulmányozott és tett magáévá. 

A torokéneklésnek egyébként három ősi alaptípusát különböztethetjük meg: a tuvai (mongol), az inuit (kanadai őslakosok) és a Xhosa (afrikai bantu törzs) által kifejlesztett metódust.

Tuvai

Magyarországon is többször járt (legutóbb a tavalyi PONT Fesztiválon) a világhírű tuvai torokénekes csapat, a Huun Huur Tu. Ők is azt a mongol, körlégzéses technikát alkalmazzák, amit ők maguk Khöömei-nek hívnak. A torokénekeseket a tradíció szerint gyerekkoruktól kezdve képzik, és

Eredetileg kizárólag férfiak művelhették, mivel egy hiedelem szerint a nőknél meddőséget okozhatott a torokéneklés.

Mára a babonák megkopásával egyre több nő kezdett el Khöömeit tanulni. Ez a vokális hagyomány a mongol pásztorok életmódjával szoros összefüggésben jött létre: a sztyeppék lakói a természet – a folyók, hegyek, szél – hangjait imitálták ezzel a felhangdús énekléssel. Mára pedig Mongólia szimbóluma lett a Khöömei, és formális keretek között, koncerttermekben is egyre gyakrabban hallható.

Inuit

Az inuitok Észak-Kanada őshonos lakói.

A tuvai torokénekesekkel tökéletes ellentétben ebben a népcsoportban eredetileg csakis nők énekelhettek ilyen formán.

Ráadásul nem a hosszan kitartott hangok és a körlégzés, hanem rövid, pattogós hangok formájában használták. Sőt, nem csak a kilélegzéssel, hanem a belélegzéssel is adtak ki hangokat, ezzel biztosítva a zenei folytonosságot. Annak ellenére, hogy a tuvai technikával ellentétben pörgő ritmusú technikáról van szó, az inuit asszonyok a legtöbbször gyermekük altatásakor és közös női tevékenységeknél énekeltek így, míg férjeik távol voltak. 1000 évvel ezelőtt a helyi keresztény vezetők betiltották az inuit torokéneklést, de nem sikerült írmagjában kiirtani, így az utóbbi évszázadban újjáéledt, különösen azon fiatalok körében, akik a technika elsajátítása által igyekeznek kapcsolódni őseikhez.

Xhosa

A xhosa nép lakói Dél-Afrika délkeleti részén élnek, híres xhosa származású ember volt Nelson Mandela és Desmond Tutu. A xhosa nép torokéneklési stílusát eefingnek is nevezik.

Ezt a ritmikus, instrumentális hatású, hagyományos torokéneklési technikát legtöbbször kérdés-felelet formájában, csoportban űzik.

Két hangot állítanak elő egyidejűleg, melyek közül a magasabb hang egy további, felhangdús rendszerbe illeszkedik.

Nemrég arról írtunk, vajon miért ad annyi fantasztikus operaénekest a világnak Mongólia, és kiderült, hogy mindez összefüggésben van a tradicionális torokénekléssel. Olvasson tovább a témában!

Hogyan adhat Mongólia ennyi csodálatos operaénekest a világnak?

Kapcsolódó

Hogyan adhat Mongólia ennyi csodálatos operaénekest a világnak?

A nyári Cardiff Énekversenyt tavaly egy mongol férfi nyerte, nem is akármilyen hanggal. Két másik honfitársa is lenyűgözte a világot operaénekesként. A Guardian újságírója utánaeredt, miért olyan fantasztikus énekesek a mongolok.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Több mint egy hónapig ingyenesen nézhetünk klasszikus magyar filmeket

December 2. és január 6. között ingyen látható a FILMIO kínálatában szereplő összes klasszikus magyar film, több mint 450 alkotás a Meseautótól a Macskafogón át a Moszkva térig.
Klasszikus

Neves muzsikusok fogtak össze egy jó cél érdekében

December 8-án jótékonysági koncertet rendeznek a Zeneakadémián az autizmussal élő gyermekeket, fiatalokat segítő Világom Alapítvány támogatására. Az esemény mellett a hazai zeneélet nagyságai álltak ki.
Könyv

Beleolvasó – Grecsó Krisztián: Apám üzent

Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Olvasson bele ön is a kötetbe!
Vizuál

Dargay Attila szellemisége elevenedik meg az új Csongor és Tünde-adaptációban

2025 tavaszán érkezik a mozikba a Csongor és Tünde egész estés animációs film. A családoknak szóló mesefilm Vörösmarty Mihály drámai költeménye nyomán, Dargay Attila eredeti figuratervei alapján készült. Cikkünkben megtekinthető az első teaser előzetes.
Vizuál

Téli képeslapok a boldog békeidőkből

A békebeli ünnepi képeslapok világát eleveníti fel a Várkapitányság és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum november 29-én megnyílt közös adventi kiállítása a Budavári Palotanegyed újjászületett Csikós udvarán.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World videó

Adventi videóklipet készített a Sárközy Collective

Az immár kvartettként működő együttes Irving Berlin halhatatlan slágerét, a White Christmast dolgozta fel, amelyhez a 40-es 50-es évek világát megidéző videó is készült.
Jazz/World interjú

Básits Branka: „Nagy álmom, hogy az improvizáció ne mumus legyen”

Básits Branka énekesnő szíve szerint a néhány évtizeddel ezelőtti Belgrád bohém negyedének egyik kávéházában énekelne, és mindenkinek ismerné a dalát. A szerb és magyar kultúrában – szüleinek köszönhetően – egyaránt otthonosan mozog: a delejes szerb muzsika közelebb áll hozzá, ám magyarul árnyaltabban tud beszélni.
Jazz/World interjú

A közös muzsikálás öröme – interjú Snétberger Ferenccel

Tizennegyedik évében jár a Snétberger Ferenc által létrehozott Snétberger Zenei Tehetség Központ: több száz hátrányos helyzetű diák végezte el a képzést, és találta meg a jövőjét a zenei pályán. A Müpában „Az évad művésze” címmel kitüntetett, Kossuth-díjas gitárművésszel a program felépítéséről, eddigi eredményeikről és arról is beszélgettünk, mi a legfontosabb üzenet, amit át akar adni a gyerekeknek.
Jazz/World ajánló

Az Óbudai Társaskörben ünnepli nyolcvanadik születésnapját Kőszegi Imre

December 6-án lesz nyolcvanéves a hazai jazzélet egyik legjelentősebb alakja, Kőszegi Imre jazzdobos. A Liszt-díjas művész aznap este a Társaskörben ünnepel: saját formációjával, a Kőszegi Rhythm & Brass Quintettel lép színpadra. 
Jazz/World ajánló

Másik Jánossal együtt ad koncertet a Besh o droM a Fonóban

A negyed évszázados zenekar december 7-én Másik Jánossal együtt lép fel a Fonó Budai Zeneház színpadán, ahol új életre kelnek régi dalok, és születnek új, magával ragadó fúziók. Az előzenekar szerepét a Fláre Beás vérbő csapata tölti be.