A képzőművész 

Tizenhárom éves koráig a Fejér megyei Tardoson élt családjával Cseh Tamás, és már itt kiütközött tehetsége: mivel ő volt az általános iskola legjobb rajzosa, 1952-ben neki kellett elkészítenie a Rákosi születésnapját köszöntő plakátot, majd 1956-ban szintén neki kellett kivágnia az általa megrajzolt Rákosi-címert a magyar zászlóból.

A folytatásról pedig ő maga így írt:

Képzőművészeti főiskolára szerettem volna járni, festő szerettem volna lenni. Rókautakon előbb a tanítóképzőt, aztán a tanárképzőt, végül a képzőművészeti főiskolát is sikerült elvégeznem. Tanítottam”.

1967-től hét évig rajzot oktatott Budapesten egy kőbányai általános iskolában. 1970-ben, amikor találkozott Bereményi Gézával és elkezdtek dalokat írni, szakított a rajzolással és soha többet nem vett ecsetet a kezébe. Ahogy ő fogalmazott: a képzőművész vénája 1970 után elsorvadt.

Otthagytam a festőállványt, a tanári pályát, és elkezdtem énekelni”

– írta. Így is összesen több mint 600 rajza került elő, amiből 2018. január 26-án nyílik kamara-kiállítás a Gross Arnold Galériában.

Cseh Tamás rajza (Fotó/Forrás: Gross Arnold Galéria)

Az Iskola utca 35/a

Cseh Tamás barátsága és munkakapcsolata Bereményi Géza író, filmrendezővel a vízivárosi Iskola utca 35/a híres-nevezetes albérletében kezdődött. Másfél évig laktak együtt, ezalatt majdnem minden nap született egy Cseh Tamás-dal. Bereményi Géza így mesélt erről az időszakról:

Minden itt kezdődött. Itt született meg 1971 elején Az ócska cipő, majd Antoine és Désiré, akiket majd fél évig pihentettünk. Aztán egyszer csak megelevenedett a két különleges figura, valahogy belekövetelték magukat a dalokba. Az első dal megszületése után lementünk a közeli kocsmába inni néhány pohárral. (...) Úgy döntöttünk, hogy fele-fele arányban fizetjük a számlát, hiszen akkor már szerzőpáros voltunk, így aztán összeraktuk a pénzünket és kettéosztottuk. Soha sem tudtuk, hogy kinél mennyi volt – így működött a barátságunk”.

Lakóhelyük emlékét a ház bejáratánál tábla őrzi, aminek különleges lakónévsorán a közös dalok szereplőinek neve olvasható (köztük a legendás Antoine és Desiré, Fáskertiné, Ács Mari, Poremba Éva és a többiek). Bereményi írta csaknem az összes Cseh Tamás-lemez szövegét, négy évtized közös munkájának eredménye mintegy húsz album és tucatnyi est. (A kivétel az 1988-as Mélyrepülés, amelyhez Csengey Dénes írta a szöveget.)

Cseh Tamás emléktáblája (Budapest I. kerület, Iskola utca 35/a) (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A fehér babák

Cseh Tamás legkedvesebb emlékeit saját bevallása szerint az 1978-as Fehér babák takarodója hordozza. A lemez fülszövegéből kiderül, miről szól a lemez:

lányokról, akik egy Tékozló Fiú - továbbiakban TF - életében előfordultak, mint kapcsolat, és fehér babák lettek TF emlékezetének polcain, és most majd a dalok sorra leveszik őket onnan; a dal elején megkapó trombita-takarodó”.

Cseh Tamás életében központi szerepet játszott a szerelem, olyannyira, hogy Másik Jánossal való viszonya is megromlott egy nő miatt. A kettejük közti feszültségek között született A Levél nővéremnek című közös lemezük az Ad Libitum együttessel, aminek Novák János, a Kolibri színház jelenlegi igazgatója is tagja volt.

Cseh Tamás, a színész

Nemcsak önálló dalesteket adott különböző színházakban - 1974-től a 25. Színházban, majd a Várszínházban, 1982 és 1998 között a Katona József Színházban, 1998-tól a Bárka Színházban – hanem több klasszikus színházi előadásban is színpadra lépett, sőt filmekben is fel- feltűnt. Felbukkant Jancsó Miklós több filmjében, főszerepet kapott a Nyom nélkül című krimiben, szerepelt a Kutya éji dala, az Idő van, A turné, a Csinibaba, a 6:3 avagy Játszd újra, Tutti! című alkotásban. Egyik alkotója volt a Tatabányán bemutatott A legvidámabb barakk című "kiállításszínháznak", vezette a Századunk című televíziós tévésorozatot, többször is fellépett a Cimbora című népszerű televíziós gyermekműsorban, amelynek ő énekelte a főcímdalát. Pályája több szakaszában forgattak róla filmet (Elek Judit 1974-ben, Fehér György 1978-ban, Fonyó Gergely 2001-ben).

Füst a szemében

Cseh Tamás életének meghatározó része volt az indián kultúra iránti vonzódása. Társaival 1961-ben Bakonybél közelében a Bakony hegység egyik eldugott völgyét "indián területté" nyilvánították, ettől kezdve

Cseh Tamás, akinek Füst a szemében volt az indián neve, 1997-ben adta ki Hadiösvény című regényét, amelyet ő is illusztrált. 2006 végén jelent meg válogatásában és fordításában a Csillagokkal táncoló Kojot, észak-amerikai síksági indián mesék című kötet, amelyet saját előadásában hangoskönyvként is kiadtak, a könyvből animációs film is készült.

Cseh Tamás rajza (Fotó/Forrás: port.hu)

„Énekes halott”

2006-ban gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak nála, augusztus végén adta utolsó koncertjét a Bakáts téren. Halála után egy évvel jelent meg Bérczes László Cseh Tamás beszélgetőkönyve, amiben ez a személyes vallomás olvasható tőle halála körülményeiről:

Hát, ha igazán közel lesz a halál, akkor igazán meg fogok ijedni, de azt a nagy ijedséget még nem ismerem. Lesz majd, hogy még két hét, még egy hét? Azok biztosan rohadt idők lesznek. Elköszönni a családtól, a barátoktól, a tárgyaktól, az indián tükörtől? Könnyek hullnak majd. Ezt nem lehet átvészelni, megúszni. Nem vitás, sírás lesz a vége. Énekes halott, ez lesz a vége...".

Cseh Tamás 2009. augusztus 7-én Budapesten halt meg. Íme az utolsó koncertjéről készült videó, és a Szikszai Rémusz által készített interjú:

(címlapkép: Kleb Attila)