Jazz/World

"Minden dal egy történet"

2013.10.22. 09:22
Ajánlom
Micheller Myrtill október 30-án nyolcadik lemezét készül bemutatni. A RaM Colosseumban megrendezett koncerten nemcsak „gipsy swing" kvartettje, a Swinguistique, hanem két vendégszólista, Benkó Sándor és Szalóky Béla is fellép. Az énekesnővel ebből az alkalomból beszélgettünk.

- Régebben úgy tervezte, hogy a Swinguistique zenekarral felvett új lemezén nemcsak angol és francia, hanem magyar nyelvű szerzemények is elhangzanak majd. A másik elképzelése pedig az volt, hogy régi magyar sanzonok és saját szerzemények egyaránt lesznek az albumon. Így lett?

- A Swinguistique elnevezésű produkció 2011-ben indult útjára francia és angol nyelvű dalokból álló, gipsy swing stílusú repertoárral. Első lemezünk ezt tükrözte. Közönségünk egyre gyarapszik, és úgy gondoltuk, hogy ezt a zenei stílust kicsit szélesítjük magyar nyelvű dalokkal. Ezért készült el a második lemez, mely október 30-án, a lemezbemutató koncertünkön fog megjelenni.

- A Swinguistique kétgitáros, zongora nélküli kvartett (Pintér Tibor - gitár, Pintér László - gitár, Sárkány Sándor - bőgő, Gálfi Attila - dob). Milyen stiláris vagy egyéb megfontolásból állt össze a zenekar?

- Egyrészt, Pintér Tibor gitárossal sokévnyi gyümölcsöző munka köt már össze, hasonlóképp a ritmusszekcióval is. Másrészt, a gipsy swing műfaj a kiváló belga gitáros, Django Reinhardt nevével forrt össze, tehát abszolút gitárcentrikus zenéről van szó, így csatlakozott hozzánk gitáron Pintér László, Tibi bátyja.

- Néhány hónappal ezelőtt egy napilapnak úgy nyilatkozott, hogy „A Swinguistique formációval a francia „gipsy swing" hangulatot terjesztjük az országban.". Ez az új lemezre, illetve a lemezbemutató koncertre is igaz?

- Igen, az új lemezünkkel folytatjuk a tőlünk már megszokott hangzást, zenei stílust, vidámságot. Ehhez igyekeztem válogatni a dalokat, az ötvenes évekből kiindulva, de nem szigorúan megtartva, illetve három saját dalt is tartalmaz a CD a feldolgozásokon kívül.

- Milyen hallgatói rétegeket céloz meg új albuma?

- Aki szereti ezt a zenét vagy a Swinguistique eddigi dalait, őket szerintem már nem kell megcélozni, izgatottan várják, mi fog történni. Ahogy említettem, megpróbálunk ezekkel a dalokkal újabb zeneszeretőkre találni. Szerintem nem kell ahhoz swing- vagy jazzkedvelőnek lenni, hogy ezekbe a dalokba beleszeressen az ember. A történetek pedig magukért beszélnek, teljesen időtállóak.

- Ha egyetlen reprezentatív számot választhatna az új repertoárból, melyik lenne az, és miért?

- Én ezt a reprezentatív dalt választottam címadó dalnak: „Most szeretnék tinédzser lenni". Ezt az időszakomat nagyon szerettem, máig tartó baráti kapcsolatokkal ajándékozott meg ez a korszak, és olyan vidám volt, akár a lemez címadó dala.

- Franciául is énekel számokat. Egyetért vele, ha chanteuse-nek nevezik, vagy a sanzonok előadásakor is jazzénekesnőként áll a színpadon?

- Minden dal egy történet, mindegyik szól valamiről. Legalábbis én azokat a dalokat szeretem. S azokat pedig elő kell adni! Egy chanteuse nem csinál mást, mint egy énekesnő, legyen az egy egyszerű kuplé vagy egy jazz örökzöld. A különbség csupán a stílusban van. No, a stílusjegyeket viszont érdemes ismerni, hogy mindben helyt álljon az énekes.

- A jazztörténetben sok muzsikust ismerünk, akinek a vallás vagy éppen a társadalmi elkötelezettség jelentett ihlető erőt. Az ön művészi kreativitására mi van jótékony hatással?

- Tény, hogy ahhoz, hogy ezt a szakmát művészi szinten tudjuk csinálni, elengedhetetlen, hogy magunkból, a lelkünkből adjunk valamit. Ehhez viszont harmonikus lélek kell és kiegyensúlyozott lelkiállapot. És ez nem jön magától. Sok időt kell az embernek magával lennie, tudatosan, hogy kiismerje a működését testi-lelki szinten, és ez meghozhatja idővel a belső harmóniát.

- Mire a legbüszkébb az új CD-vel kapcsolatban?

- A Swinguistique lemez volt az első az életünkben, amelynek a felvételeit magunk készítettük. Sok kísérletezésbe telt, hogy hogyan kell a technikával bánnunk ahhoz, hogy a hangszerek és az ének legtermészetesebb hangzását elérjük. Arra vagyok legbüszkébb, hogy ez sikerült, és azon túl, hogy nekünk tetszik, nagyon sokan meg is dicsérték, hogy jól szól. Ezért hát ezt az utat is folytattuk a most megjelenő lemeznél.

- Az otthon, illetve a kocsijában hallgatott zenék mennyiben befolyásolták az új lemez zeneanyagának összeállítását?

- Sokban. Jó zenéket kell hallgatni, hiszen azok hatnak ránk. Persze, a rossz zenék is. Erre, ugye lehet azt mondani, hogy ez szubjektív, hogy kinek, mi a jó zene. De picit elszomorít, hogy az átlag közönség egyre nehezebben tudja megkülönböztetni az értéket az értéktelentől. Lehet ám, hogy elég lenne csak hagyni, hogy kinyíljon a lelkünk ezekre a dolgokra. És meglátnánk, hogy ha igazán nem tud kinyílni, akkor nincs mondanivalója számunkra. Viszont ehhez a tapasztalathoz bátran próbálkozni kell a nem megszokott dolgokkal, zenékkel, koncertekkel is. Csak fontos ebben a kísérletben, hogy ne áltassuk magunkat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.
Vizuál

Ruben Brandt visszatért a tett helyére – interjú Milorad Krstić-csel

Milorad Krstić animált krimije, a Ruben Brandt 40 ezer néző felett jár, és közel került az Oscar-jelöltséghez. A Műcsarnokban rendezett kiállítással a kör teljessé vált, a festménytolvaj visszatért születési helyére. A művészettörténeti utalásokkal zsúfolt mozi 2018 egyik legmeghatározóbb mozzanata volt a magyar kultúrában, így alkotója bekerült az idei Kult50-be is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Budapesten játszik a (női) jazzbőgősők egyik legjobbika

Linda May Han Oh már unja, ha arról kérdezik, milyen érzés nőként egy erősen férfias szerepben, jazzbőgősként és basszusgitárosként létezni. Csak teszi a dolgát szívből, az emberek pedig nem győznek ámuldozni.
Jazz/World interjú

Salamon Soma: „A népzene vibráló energiája átjön a színpadon is"

Salamon Soma nemrég az USA egyik legnagyobb presztízsű zeneoktatási intézményében, a Berklee College of Music-on szemléltette a magyar népzenekutatás módszereit Hodorog András moldvai furulyással. Erről az útról is kérdeztük a Népzene Tanszék oktatóját, aki zenészként is praktizál.
Jazz/World magazin

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

Szabad Hangok - Dés László Free Sounds Quartet

Dés László és zenekara csak hangszeres tudásukra, a fülükre és érzékenységükre hagyatkozva, minden előzetes próba, egyeztetés nélkül játszanak, a teljes szabadság örömével május 27-én az Óbudai Társaskörben.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.