Jazz/World

Minden koncerten ízekre szedi magát – Szirtes Edina Mókus

2018.11.20. 14:20
Ajánlom
Korkedvezménnyel vették fel a szegedi konzervatóriumba, ahol a legkisebb lévén a többiek Mókusnak becézték – innen ered a művészneve. Szirtes Edina Kult50-ben megjelent portréja.
T22-29-103741.jpg

Szirtes Edina Mókus (Fotó/Forrás: Fidelio)

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Szirtes Edina hétévesen komponálta első mesejáték-muzsikáját, 17 évesen pedig József Attila Óda című versének mellékdalát zenésítette meg, amivel eljutott a Ki Mit Tud? országos döntőjébe is, ahol azonban nem hitték el, hogy valóban ő írta a zenét, ezért kiejtették a produkciót. A versek iránti szenvedélye viszont megmaradt,

a mai napig egyik legfőbb ihletforrása a szavak zeneisége és gondolatisága, ahogy ő fogalmaz, szereti „kibontani a versekben rejlő irányt, kiterjedést, lüktetést”.

Feldolgozásai pedig messze felülmúlják a mainstream szintűvé butított megzenésítéseket. Bár 2000-ben klasszikus hegedűművészként szerzett diplomát, és a mai napig a komolyzenét vallja anyanyelvének, érdeklődése viszonylag hamar kinyílt a népzene és a fúziós műfajok irányába is. Így jött létre a komolyzenei hangképzésből, a jazzre jellemző improvizációból, a népzenei jellegű motívumrendszerből és az elektronikus zene eszközkészletéből egy sajátos zenei nyelv, amelynek ő a kizárólagos beszélője, és ami a hazai világzenei szcéna egyik markáns előadójává avatta őt.

Ugyan többféle formációban is hegedül és énekel (Monamo, Szirtes Edina Mókus vonósnégyese, Fabula Rasa, Fabula Rasa Orchestra, The Glass House Project), igazából saját néven vált jól csengő branddé. Ehhez az is hozzájárul, hogy gyakran lép fel szólóprojekttel, amelyben loop station segítségével hoz létre zenekari hangzást. Ennek a lenyomata a 2014-es Mókus és a Tao című lemez, amin Lao-ce Az Út és Erény könyve című művéből vett tizenkét verset zenésített meg. Igen, Mókustól nem állnak távol a keleti filozófiák, a színpadra is az őszinteség terepeként tekint, ami egy kiemelt tere az üzenetek közvetítésének.

„Az előadóművész felelőssége hatalmas: világokat menthetünk meg abban az egy órában, amíg színpadon vagyunk. Kinyílhat az ég, a föld. Ehhez viszont muszáj ízekre szedni magunkat, tombolni, vigasztalódni, hogy aztán más emberként, gyógyultabban menjünk ki onnan a közönséggel együtt”

– fogalmazott a Fideliónak adott interjújában.

Mókus ráadásul nemcsak előadóként, de zeneszerzőként és hangszerelőként is évek óta bizonyít, ami azért is fontos, mert ezzel

a női komponisták sorát gyarapítja.

Saját formációi mellett komponált már könnyűzenei előadók (Zséda, Falusi Mariann, Nox) és jazz big band számára is (Modern Art Orchestra), továbbá nagy mestere a színházi zeneszerzésnek is, hiszen érzékenyen tudja lefordítani hangokra az előadások atmoszféráját. Legutóbb a Budapesti Operettszínház felkérésére írt zenét a Szegény Dzsoni és Árnika című előadás számára, ő a zenei rendezője a Somnakaj című roma sorsjátéknak, de írt zenét báb- és táncelőadások számára is. Gyakran láthatjuk Mókust közreműködői szerepben; valószínűleg a műfajok határán egyensúlyozó művész nyitottságát látják benne azok a szervezők és művészek, akik koprodukcióra invitálják őt.

Mókus komolyan veszi partnereit, igazi csapatjátékos, alázatos, szorgalmas kolléga.

A közreműködések révén olyan csodás pillanatok születtek meg, mint amikor a Honvéd Férfikarral közösen mutatta be Fabula Rasa nevű formációjával a Vidróczki című szerzeményét, amikor Keresztes Tamással közösen gondolkodtak az anyák és fiaik kapcsolatáról a zene és a versek nyelvén, vagy amikor Keresztes Zsófival adtak humortól sem mentes, zenés slamestet. Ugyancsak nagyon izgalmas saját kezdeményezésű koprodukciója Fekete János „Jammal” dobos-beatboxművésszel – és még sorolhatnánk ezeket az izgalmas találkozásokat.

Mókus lélekteljes és aktív munkásságát már eddig is számos díjjal elismerték. Több ízben kapott Artisjus- és Fonogram-díjat, ez utóbbira idén is jelölték Ki viszi át és a Vidróczki című lemezeiért, továbbá idén filmzeneszerzői elismerésre is nominálták a Szeretföld című alkotás zenéjéért. Pedig neki nem létszükséglete az efféle visszaigazolás, annál inkább az alkotás.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Kapcsolódó

"Vágyakozás nélkül nem születik zene"

Szirtes Edina Mókust az őszinte zenélés érdekli, nem gyűjt rajongókat, és mindig újabb és újabb ötletei vannak. A fontos dolgok úgyis elrendeződnek – vallja. Mókus különleges koncertet ad január 21-én az Átriumban. Zeneszerzésről, albumkészítésről és versfeldolgozásokról beszélgettünk.

Új művet mutat be Szirtes Edina Mókus

Új művet mutat be Szirtes Edina Mókus

Szirtes Edina „Mókus” új műve a Vidróczki címet viseli, melynek ősbemutatójára április 29-én 19 órakor, az Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kerül sor. A zeneszerző szerint a mű közeli és távolabbi népek folklórkincse iránti rajongásból született.

„Ízekre szedni, tombolni, vigasztalódni”

„Ízekre szedni, tombolni, vigasztalódni”

Két pulzáló személyiségű előadó, aki a maga műfajában egészen egyedi megoldásokat keresve, de mindig maximális koncentrációval és energiával van jelen a színpadon. Szirtes Edina Mókus zenész, zeneszerzővel és Keresztes Tamás színésszel (újabban színházi zeneszerzővel) első közös munkájuk, az Ölelő koncert kapcsán beszélgettünk, ami május 14-én lesz látható a Budapest Jazz Clubban a Zsidó Művészeti Napok keretén belül.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.
Jazz/World ajánló

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Jazz/World gramofon

Szakcsi Lakatos Béla életműdíjat kap a Gramofontól

A Gramofon - Klasszikus és Jazz zenei folyóirat kritikai szekciójában legjobbnak értékelt lemezeket díjazzák a Várkert Bazárban, az öt kategóriadíjon kívül két különdíjat is kiosztanak.
Jazz/World ávéd jános

Ávéd János a lélek gyümölcséből szemezget új albumán

A szaxofonos, zeneszerző és zenetanár Ávéd János saját szerzeményeiből készült, The Fruit of Spirit című lemezét mutatja be a Modern Art Orchestrával és két vendégével február 17-én, a BMC Nagytermében.
Jazz/World hír

Újabb Miles Davis-portréfilm van kilátásban

Quincy Troupe Jr. 2002-ben megjelent Miles and Me című könyve alapján készül a film, ami a barát és munkatárs szemszögéből mutatja be a korszakalkotó trombitást.