Jazz/World

Minden koncerten ízekre szedi magát – Szirtes Edina Mókus

2018.11.20. 14:20
Ajánlom
Korkedvezménnyel vették fel a szegedi konzervatóriumba, ahol a legkisebb lévén a többiek Mókusnak becézték – innen ered a művészneve. Szirtes Edina Kult50-ben megjelent portréja.
T22-29-103741.jpg

Szirtes Edina Mókus (Fotó/Forrás: Fidelio)

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Szirtes Edina hétévesen komponálta első mesejáték-muzsikáját, 17 évesen pedig József Attila Óda című versének mellékdalát zenésítette meg, amivel eljutott a Ki Mit Tud? országos döntőjébe is, ahol azonban nem hitték el, hogy valóban ő írta a zenét, ezért kiejtették a produkciót. A versek iránti szenvedélye viszont megmaradt,

a mai napig egyik legfőbb ihletforrása a szavak zeneisége és gondolatisága, ahogy ő fogalmaz, szereti „kibontani a versekben rejlő irányt, kiterjedést, lüktetést”.

Feldolgozásai pedig messze felülmúlják a mainstream szintűvé butított megzenésítéseket. Bár 2000-ben klasszikus hegedűművészként szerzett diplomát, és a mai napig a komolyzenét vallja anyanyelvének, érdeklődése viszonylag hamar kinyílt a népzene és a fúziós műfajok irányába is. Így jött létre a komolyzenei hangképzésből, a jazzre jellemző improvizációból, a népzenei jellegű motívumrendszerből és az elektronikus zene eszközkészletéből egy sajátos zenei nyelv, amelynek ő a kizárólagos beszélője, és ami a hazai világzenei szcéna egyik markáns előadójává avatta őt.

Ugyan többféle formációban is hegedül és énekel (Monamo, Szirtes Edina Mókus vonósnégyese, Fabula Rasa, Fabula Rasa Orchestra, The Glass House Project), igazából saját néven vált jól csengő branddé. Ehhez az is hozzájárul, hogy gyakran lép fel szólóprojekttel, amelyben loop station segítségével hoz létre zenekari hangzást. Ennek a lenyomata a 2014-es Mókus és a Tao című lemez, amin Lao-ce Az Út és Erény könyve című művéből vett tizenkét verset zenésített meg. Igen, Mókustól nem állnak távol a keleti filozófiák, a színpadra is az őszinteség terepeként tekint, ami egy kiemelt tere az üzenetek közvetítésének.

„Az előadóművész felelőssége hatalmas: világokat menthetünk meg abban az egy órában, amíg színpadon vagyunk. Kinyílhat az ég, a föld. Ehhez viszont muszáj ízekre szedni magunkat, tombolni, vigasztalódni, hogy aztán más emberként, gyógyultabban menjünk ki onnan a közönséggel együtt”

– fogalmazott a Fideliónak adott interjújában.

Mókus ráadásul nemcsak előadóként, de zeneszerzőként és hangszerelőként is évek óta bizonyít, ami azért is fontos, mert ezzel

a női komponisták sorát gyarapítja.

Saját formációi mellett komponált már könnyűzenei előadók (Zséda, Falusi Mariann, Nox) és jazz big band számára is (Modern Art Orchestra), továbbá nagy mestere a színházi zeneszerzésnek is, hiszen érzékenyen tudja lefordítani hangokra az előadások atmoszféráját. Legutóbb a Budapesti Operettszínház felkérésére írt zenét a Szegény Dzsoni és Árnika című előadás számára, ő a zenei rendezője a Somnakaj című roma sorsjátéknak, de írt zenét báb- és táncelőadások számára is. Gyakran láthatjuk Mókust közreműködői szerepben; valószínűleg a műfajok határán egyensúlyozó művész nyitottságát látják benne azok a szervezők és művészek, akik koprodukcióra invitálják őt.

Mókus komolyan veszi partnereit, igazi csapatjátékos, alázatos, szorgalmas kolléga.

A közreműködések révén olyan csodás pillanatok születtek meg, mint amikor a Honvéd Férfikarral közösen mutatta be Fabula Rasa nevű formációjával a Vidróczki című szerzeményét, amikor Keresztes Tamással közösen gondolkodtak az anyák és fiaik kapcsolatáról a zene és a versek nyelvén, vagy amikor Keresztes Zsófival adtak humortól sem mentes, zenés slamestet. Ugyancsak nagyon izgalmas saját kezdeményezésű koprodukciója Fekete János „Jammal” dobos-beatboxművésszel – és még sorolhatnánk ezeket az izgalmas találkozásokat.

Mókus lélekteljes és aktív munkásságát már eddig is számos díjjal elismerték. Több ízben kapott Artisjus- és Fonogram-díjat, ez utóbbira idén is jelölték Ki viszi át és a Vidróczki című lemezeiért, továbbá idén filmzeneszerzői elismerésre is nominálták a Szeretföld című alkotás zenéjéért. Pedig neki nem létszükséglete az efféle visszaigazolás, annál inkább az alkotás.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Kapcsolódó

"Vágyakozás nélkül nem születik zene"

Szirtes Edina Mókust az őszinte zenélés érdekli, nem gyűjt rajongókat, és mindig újabb és újabb ötletei vannak. A fontos dolgok úgyis elrendeződnek – vallja. Mókus különleges koncertet ad január 21-én az Átriumban. Zeneszerzésről, albumkészítésről és versfeldolgozásokról beszélgettünk.

Új művet mutat be Szirtes Edina Mókus

Új művet mutat be Szirtes Edina Mókus

Szirtes Edina „Mókus” új műve a Vidróczki címet viseli, melynek ősbemutatójára április 29-én 19 órakor, az Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kerül sor. A zeneszerző szerint a mű közeli és távolabbi népek folklórkincse iránti rajongásból született.

„Ízekre szedni, tombolni, vigasztalódni”

„Ízekre szedni, tombolni, vigasztalódni”

Két pulzáló személyiségű előadó, aki a maga műfajában egészen egyedi megoldásokat keresve, de mindig maximális koncentrációval és energiával van jelen a színpadon. Szirtes Edina Mókus zenész, zeneszerzővel és Keresztes Tamás színésszel (újabban színházi zeneszerzővel) első közös munkájuk, az Ölelő koncert kapcsán beszélgettünk, ami május 14-én lesz látható a Budapest Jazz Clubban a Zsidó Művészeti Napok keretén belül.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.
Jazz/World ajánló

Feltörekvő fiatal jazz-zenészek veszik birtokba a Müpát

A Jazz Showcase a feltörekvő hazai jazz-zenekarok számára évek óta az egyik legfontosabb fellépési lehetőség, ahol megmutathatják magukat a szélesebb közönség és a szakma képviselői előtt. Ez idén sem változik, és bár a vírushelyzet miatt a megszokott formátumtól eltérően, de már 14. alkalommal költözik a Müpa – ezúttal virtuális – tereibe a jazz.
Jazz/World fonó

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Jazz/World Film

Film készül Billie Holiday hírhedt kábítószeres peréről

Február végén érkezik a legendás jazzénekesnőről szóló életrajzi dráma, amely azt mutatja be, miként vált Billie Holiday az Egyesült Államok drogellenes háborújának egyik legfontosabb ellenségévé egy protest song miatt.
Jazz/World ajánló

Magyarországra jön a modern trubadúr, Estas Tonne

Estas Tonne 2020-as nemzetközi őszi turnéja a járványhelyzet miatt a 2021-es évre tolódva az eredetileg tervezett tematikával érkezik Budapestre. Csodálatos jelenséget állít a középpontba: az emberi észlelést, amit akkor érzékelünk, mikor tetten érjük a kreativitást, amely kitolja spirituális tájképünk belső határait.