Jazz/World

Minden koncerten ízekre szedi magát – Szirtes Edina Mókus

2018.11.20. 14:20
Ajánlom
Korkedvezménnyel vették fel a szegedi konzervatóriumba, ahol a legkisebb lévén a többiek Mókusnak becézték – innen ered a művészneve. Szirtes Edina Kult50-ben megjelent portréja.
T22-29-103741.jpg

Szirtes Edina Mókus (Fotó/Forrás: Fidelio)

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Szirtes Edina hétévesen komponálta első mesejáték-muzsikáját, 17 évesen pedig József Attila Óda című versének mellékdalát zenésítette meg, amivel eljutott a Ki Mit Tud? országos döntőjébe is, ahol azonban nem hitték el, hogy valóban ő írta a zenét, ezért kiejtették a produkciót. A versek iránti szenvedélye viszont megmaradt,

a mai napig egyik legfőbb ihletforrása a szavak zeneisége és gondolatisága, ahogy ő fogalmaz, szereti „kibontani a versekben rejlő irányt, kiterjedést, lüktetést”.

Feldolgozásai pedig messze felülmúlják a mainstream szintűvé butított megzenésítéseket. Bár 2000-ben klasszikus hegedűművészként szerzett diplomát, és a mai napig a komolyzenét vallja anyanyelvének, érdeklődése viszonylag hamar kinyílt a népzene és a fúziós műfajok irányába is. Így jött létre a komolyzenei hangképzésből, a jazzre jellemző improvizációból, a népzenei jellegű motívumrendszerből és az elektronikus zene eszközkészletéből egy sajátos zenei nyelv, amelynek ő a kizárólagos beszélője, és ami a hazai világzenei szcéna egyik markáns előadójává avatta őt.

Ugyan többféle formációban is hegedül és énekel (Monamo, Szirtes Edina Mókus vonósnégyese, Fabula Rasa, Fabula Rasa Orchestra, The Glass House Project), igazából saját néven vált jól csengő branddé. Ehhez az is hozzájárul, hogy gyakran lép fel szólóprojekttel, amelyben loop station segítségével hoz létre zenekari hangzást. Ennek a lenyomata a 2014-es Mókus és a Tao című lemez, amin Lao-ce Az Út és Erény könyve című művéből vett tizenkét verset zenésített meg. Igen, Mókustól nem állnak távol a keleti filozófiák, a színpadra is az őszinteség terepeként tekint, ami egy kiemelt tere az üzenetek közvetítésének.

„Az előadóművész felelőssége hatalmas: világokat menthetünk meg abban az egy órában, amíg színpadon vagyunk. Kinyílhat az ég, a föld. Ehhez viszont muszáj ízekre szedni magunkat, tombolni, vigasztalódni, hogy aztán más emberként, gyógyultabban menjünk ki onnan a közönséggel együtt”

– fogalmazott a Fideliónak adott interjújában.

Mókus ráadásul nemcsak előadóként, de zeneszerzőként és hangszerelőként is évek óta bizonyít, ami azért is fontos, mert ezzel

a női komponisták sorát gyarapítja.

Saját formációi mellett komponált már könnyűzenei előadók (Zséda, Falusi Mariann, Nox) és jazz big band számára is (Modern Art Orchestra), továbbá nagy mestere a színházi zeneszerzésnek is, hiszen érzékenyen tudja lefordítani hangokra az előadások atmoszféráját. Legutóbb a Budapesti Operettszínház felkérésére írt zenét a Szegény Dzsoni és Árnika című előadás számára, ő a zenei rendezője a Somnakaj című roma sorsjátéknak, de írt zenét báb- és táncelőadások számára is. Gyakran láthatjuk Mókust közreműködői szerepben; valószínűleg a műfajok határán egyensúlyozó művész nyitottságát látják benne azok a szervezők és művészek, akik koprodukcióra invitálják őt.

Mókus komolyan veszi partnereit, igazi csapatjátékos, alázatos, szorgalmas kolléga.

A közreműködések révén olyan csodás pillanatok születtek meg, mint amikor a Honvéd Férfikarral közösen mutatta be Fabula Rasa nevű formációjával a Vidróczki című szerzeményét, amikor Keresztes Tamással közösen gondolkodtak az anyák és fiaik kapcsolatáról a zene és a versek nyelvén, vagy amikor Keresztes Zsófival adtak humortól sem mentes, zenés slamestet. Ugyancsak nagyon izgalmas saját kezdeményezésű koprodukciója Fekete János „Jammal” dobos-beatboxművésszel – és még sorolhatnánk ezeket az izgalmas találkozásokat.

Mókus lélekteljes és aktív munkásságát már eddig is számos díjjal elismerték. Több ízben kapott Artisjus- és Fonogram-díjat, ez utóbbira idén is jelölték Ki viszi át és a Vidróczki című lemezeiért, továbbá idén filmzeneszerzői elismerésre is nominálták a Szeretföld című alkotás zenéjéért. Pedig neki nem létszükséglete az efféle visszaigazolás, annál inkább az alkotás.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Kapcsolódó

"Vágyakozás nélkül nem születik zene"

Szirtes Edina Mókust az őszinte zenélés érdekli, nem gyűjt rajongókat, és mindig újabb és újabb ötletei vannak. A fontos dolgok úgyis elrendeződnek – vallja. Mókus különleges koncertet ad január 21-én az Átriumban. Zeneszerzésről, albumkészítésről és versfeldolgozásokról beszélgettünk.

Új művet mutat be Szirtes Edina Mókus

Új művet mutat be Szirtes Edina Mókus

Szirtes Edina „Mókus” új műve a Vidróczki címet viseli, melynek ősbemutatójára április 29-én 19 órakor, az Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kerül sor. A zeneszerző szerint a mű közeli és távolabbi népek folklórkincse iránti rajongásból született.

„Ízekre szedni, tombolni, vigasztalódni”

„Ízekre szedni, tombolni, vigasztalódni”

Két pulzáló személyiségű előadó, aki a maga műfajában egészen egyedi megoldásokat keresve, de mindig maximális koncentrációval és energiával van jelen a színpadon. Szirtes Edina Mókus zenész, zeneszerzővel és Keresztes Tamás színésszel (újabban színházi zeneszerzővel) első közös munkájuk, az Ölelő koncert kapcsán beszélgettünk, ami május 14-én lesz látható a Budapest Jazz Clubban a Zsidó Művészeti Napok keretén belül.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Ilyenek a Jancsó-filmek 2 és fél percben!

Jancsó Miklós születésének 100. évfordulója alkalmából a Jancsó-filmek ikonikus jeleneteiből készült montázsfilmet tett közzé a Nemzeti Filmintézet videómegosztó csatornáján.
Jazz/World

Elhunyt Baksa-Soós János "beat"-legenda, képzőművész

A Kex együttes egykori énekese, Január Herceg Tova ICY hosszú betegség után, 73 éves korában hunyt el - adta hírül a Magyar Narancs.
Plusz

Több száz éve kortárs – Beszélgetés Gáspár Mátéval, a Budapesti Őszi Fesztivál programigazgatójával

Kultúrával telik meg a tér, az utca, a kirakat: a Budapesti Őszi Fesztivál a hagyományos művészeti terek mellett a hétköznapjainkba is táncot, színházat, irodalmat, képzőművészetet hoz. Gáspár Mátéval, a Budapesti Őszi Fesztivál programigazgatójával beszélgettünk.
Színház

145 éve született a „költői képzeletek fantomja”, Ódry Árpád

Ódry Árpád színészcsaládba született 1876. szeptember 25-én: a kor híres baritonistája, Ódry Lehel és balett-táncosnő feleségének másodszülött gyermekeként az egész életét kitöltötte a színház. Népszerűségét azonban nem ismert szüleinek, sokkal inkább tehetségének, szorgalmának és különleges játékstílusának köszönhette.
Színház

Átadták a Városmajori Színházi Szemle díjait

A legjobb előadás díját a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata Fekete Péter című előadásának ítélte a szakmai zsűri, míg Mohácsi János Farsang avagy ez is mekkora egy tahó! című munkájával, a szombathelyi Weöres Sándor Színház produkciójával a legjobb rendező díját kapta meg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Az amerikai zongoravirtuóz, Emmet Cohen Magyarországra érkezik

Hosszú várakozást követően először lép fel Magyarországon a rendkívül sokrétű zongorista és zeneszerző, Emmet Cohen triója. A már háromévesen csodagyerekként számon tartott művész minden hangot teljes odaadással megszólaltatva egyedi hangvétellel és utánozhatatlan átéléssel játszik hangszerén.
Jazz/World gyász

Elhunyt Baksa-Soós János "beat"-legenda, képzőművész

A Kex együttes egykori énekese, Január Herceg Tova ICY hosszú betegség után, 73 éves korában hunyt el - adta hírül a Magyar Narancs.
Jazz/World hír

Zenei különszámmal jelent meg a Fedél Nélkül

A hajléktalan embereket segítő utcalap különszáma társadalmi munkában készült. A kiadvány két héten át kapható hajléktalan terjesztőktől és online megrendeléssel.
Jazz/World ajánló

Hogy zenél egy pigmeus? – Szalóki Ági gyermekkoncertje

Az október 2-i koncerten elhangzó dalokat a Körforgás című lemez számaiból, a Cipity Lőrinc és Gingalló dalaiból, valamint a Téli-nyári labodából válogatja Szalóki Ági, de elhangzanak majd olyan szerzemények is, amelyek még nem kerültek lemezre.
Jazz/World ajánló

Súlyos avantgárdtól a hagyományos szvingig a Fonóban

Tizennegyedik alkalommal rendezik meg az Újbuda Jazz Fesztivált, amelynek három napra, szeptember 30. és október 2. között a Fonó Budai Zeneház ad otthont, más koncertekre az A38-on kerül sor.