Jazz/World

Minden koncerten ízekre szedi magát – Szirtes Edina Mókus

2018.11.20. 14:20
Ajánlom
Korkedvezménnyel vették fel a szegedi konzervatóriumba, ahol a legkisebb lévén a többiek Mókusnak becézték – innen ered a művészneve. Szirtes Edina Kult50-ben megjelent portréja.
T22-29-103741.jpg

Szirtes Edina Mókus (Fotó/Forrás: Fidelio)

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Szirtes Edina hétévesen komponálta első mesejáték-muzsikáját, 17 évesen pedig József Attila Óda című versének mellékdalát zenésítette meg, amivel eljutott a Ki Mit Tud? országos döntőjébe is, ahol azonban nem hitték el, hogy valóban ő írta a zenét, ezért kiejtették a produkciót. A versek iránti szenvedélye viszont megmaradt,

a mai napig egyik legfőbb ihletforrása a szavak zeneisége és gondolatisága, ahogy ő fogalmaz, szereti „kibontani a versekben rejlő irányt, kiterjedést, lüktetést”.

Feldolgozásai pedig messze felülmúlják a mainstream szintűvé butított megzenésítéseket. Bár 2000-ben klasszikus hegedűművészként szerzett diplomát, és a mai napig a komolyzenét vallja anyanyelvének, érdeklődése viszonylag hamar kinyílt a népzene és a fúziós műfajok irányába is. Így jött létre a komolyzenei hangképzésből, a jazzre jellemző improvizációból, a népzenei jellegű motívumrendszerből és az elektronikus zene eszközkészletéből egy sajátos zenei nyelv, amelynek ő a kizárólagos beszélője, és ami a hazai világzenei szcéna egyik markáns előadójává avatta őt.

Ugyan többféle formációban is hegedül és énekel (Monamo, Szirtes Edina Mókus vonósnégyese, Fabula Rasa, Fabula Rasa Orchestra, The Glass House Project), igazából saját néven vált jól csengő branddé. Ehhez az is hozzájárul, hogy gyakran lép fel szólóprojekttel, amelyben loop station segítségével hoz létre zenekari hangzást. Ennek a lenyomata a 2014-es Mókus és a Tao című lemez, amin Lao-ce Az Út és Erény könyve című művéből vett tizenkét verset zenésített meg. Igen, Mókustól nem állnak távol a keleti filozófiák, a színpadra is az őszinteség terepeként tekint, ami egy kiemelt tere az üzenetek közvetítésének.

„Az előadóművész felelőssége hatalmas: világokat menthetünk meg abban az egy órában, amíg színpadon vagyunk. Kinyílhat az ég, a föld. Ehhez viszont muszáj ízekre szedni magunkat, tombolni, vigasztalódni, hogy aztán más emberként, gyógyultabban menjünk ki onnan a közönséggel együtt”

– fogalmazott a Fideliónak adott interjújában.

Mókus ráadásul nemcsak előadóként, de zeneszerzőként és hangszerelőként is évek óta bizonyít, ami azért is fontos, mert ezzel

a női komponisták sorát gyarapítja.

Saját formációi mellett komponált már könnyűzenei előadók (Zséda, Falusi Mariann, Nox) és jazz big band számára is (Modern Art Orchestra), továbbá nagy mestere a színházi zeneszerzésnek is, hiszen érzékenyen tudja lefordítani hangokra az előadások atmoszféráját. Legutóbb a Budapesti Operettszínház felkérésére írt zenét a Szegény Dzsoni és Árnika című előadás számára, ő a zenei rendezője a Somnakaj című roma sorsjátéknak, de írt zenét báb- és táncelőadások számára is. Gyakran láthatjuk Mókust közreműködői szerepben; valószínűleg a műfajok határán egyensúlyozó művész nyitottságát látják benne azok a szervezők és művészek, akik koprodukcióra invitálják őt.

Mókus komolyan veszi partnereit, igazi csapatjátékos, alázatos, szorgalmas kolléga.

A közreműködések révén olyan csodás pillanatok születtek meg, mint amikor a Honvéd Férfikarral közösen mutatta be Fabula Rasa nevű formációjával a Vidróczki című szerzeményét, amikor Keresztes Tamással közösen gondolkodtak az anyák és fiaik kapcsolatáról a zene és a versek nyelvén, vagy amikor Keresztes Zsófival adtak humortól sem mentes, zenés slamestet. Ugyancsak nagyon izgalmas saját kezdeményezésű koprodukciója Fekete János „Jammal” dobos-beatboxművésszel – és még sorolhatnánk ezeket az izgalmas találkozásokat.

Mókus lélekteljes és aktív munkásságát már eddig is számos díjjal elismerték. Több ízben kapott Artisjus- és Fonogram-díjat, ez utóbbira idén is jelölték Ki viszi át és a Vidróczki című lemezeiért, továbbá idén filmzeneszerzői elismerésre is nominálták a Szeretföld című alkotás zenéjéért. Pedig neki nem létszükséglete az efféle visszaigazolás, annál inkább az alkotás.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Kapcsolódó

"Vágyakozás nélkül nem születik zene"

Szirtes Edina Mókust az őszinte zenélés érdekli, nem gyűjt rajongókat, és mindig újabb és újabb ötletei vannak. A fontos dolgok úgyis elrendeződnek – vallja. Mókus különleges koncertet ad január 21-én az Átriumban. Zeneszerzésről, albumkészítésről és versfeldolgozásokról beszélgettünk.

Új művet mutat be Szirtes Edina Mókus

Új művet mutat be Szirtes Edina Mókus

Szirtes Edina „Mókus” új műve a Vidróczki címet viseli, melynek ősbemutatójára április 29-én 19 órakor, az Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kerül sor. A zeneszerző szerint a mű közeli és távolabbi népek folklórkincse iránti rajongásból született.

„Ízekre szedni, tombolni, vigasztalódni”

„Ízekre szedni, tombolni, vigasztalódni”

Két pulzáló személyiségű előadó, aki a maga műfajában egészen egyedi megoldásokat keresve, de mindig maximális koncentrációval és energiával van jelen a színpadon. Szirtes Edina Mókus zenész, zeneszerzővel és Keresztes Tamás színésszel (újabban színházi zeneszerzővel) első közös munkájuk, az Ölelő koncert kapcsán beszélgettünk, ami május 14-én lesz látható a Budapest Jazz Clubban a Zsidó Művészeti Napok keretén belül.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Megérteni Hieronymus Boscht

A dokumentumfilm segítségével közvetlen közelről, részleteiben ismerhetjük meg Hieronymus Bosch világát. A 87 perces alkotás rávilágít arra is, hogy a németalföldi mester műveinek lényege egy olyan középkori tudásban és világképben gyökerezik, amivel a mai ember elveszítette a kapcsolatát.  
Fidelio Tours

5+1 hely a fővárosban, ahol úgy érezheted, mintha nyaralnál

A nyári időszakban, munka után kikívánkozik az ember a természetbe, lazulni egy kicsit. Cikkünkben összeszedtünk néhány olyan helyet, ahová kiszabadulva úgy érezhetjük, mintha nyaralnánk: holdbéli tájon kalandozhatunk, jógázhatunk a naplementében, tóparton hallgathatunk koncertet vagy éppen a Dunánál nézhetünk klasszikus filmeket, a csillagos égbolt alatt.
Vizuál

Ahol a múzsák laknak – Kiállítás nyílik a Szigligeti Alkotóház történetéről

Füst Milán, Esterházy Péter, Nemes Nagy Ágnes vagy épp Karinthy Ferenc alakja is megelevenedik a Szigligeti Alkotóház történetét bemutató kiállításon. A kultikus helyszínről, a pezsgő kulturális életről archív fotók és leírások segítségével tájékozódhatunk július 1-től a Balaton-parti településen.
Klasszikus

Nyáresti Mozart-élmény a Vármegyeházán

A nyár közepén, július 14-én este nyolc órától szabadtéri koncertre várja a közönséget a Concerto Budapest a Pesti Vármegyeháza Díszudvarán. Egyike lesz ez azon ritka alkalmaknak, amikor a nyüzsgő főváros szívében, ám mégis nyugodt, hangulatos környezetben, a szabad ég alatt lehet elmerülni Mozart muzsikájában.
Plusz

Hogyan lesz a beszédből zene? – Egy különleges versmegzenésítés

Az emberi beszéd számos jellemzője mutat rokonságot a zenével, hangmagasság, tempó, ritmus, hangsúlyok, szünetek mind-mind kottában is rögzíthető jellemzők. De mi történik, ha egy zeneszerző egy elhangzó szöveget próbál lekottázni?

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Mindjárt itt a jazzprofesszor: újra Budapesten lép fel Ron Carter

Ha jazz és nagybőgő: Ron Carter megkerülhetetlen. 2015-ben Guinness-rekorder lett, mivel addigra már 2221 albumon működött közre. Olyan nagyságokkal vonult stúdióba, mint Tommy Flanagan, Bill Evans, BB King, a Kronos Quartet, Dexter Gordon, Miles Davis vagy Wes Montgomery. Európai turnéja Budapesten át vezet: a MOMKultban ad koncertet, július 5-én.
Jazz/World ajánló

Prímás parádé a 100 Tagú Cigányzenekarral a Margitszigeten

A világ legnagyobb és leghíresebb cigányzenekara 35 éves jubileumi koncertjén július 3-án a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon állít emléket Berki Lászlónak, a zenekar alapító művészeti igazgatójának. A margitszigeti koncert idén egy valódi gigakoncert lesz: 120 fő a színpadon, 8 cimbalom, 15 nagybőgő, nagyszabású hangzás világsztár és junior vendégprímásokkal!
Jazz/World ajánló

Ilyen még nem volt: jazz-bérlet a Modern Art Orchestrától

A Modern Art Orchestra június 23-i évadzáró koncertjén jelentette be következő szezonjának műsorát. A zenekar a 2022/23-as évadban kétféle tematikával várja a közönséget az Opus Jazz Clubban, és egyedülálló, új kezdeményezésként előzetes bérletvásárlási lehetőséget is kínálnak az igényes jazz szerelmeseinek!
Jazz/World ajánló

Bájolás sokszögben – Megjelent a Borbély Mihály Polygon új lemeze

A legendás formáció – Borbély Mihály, Lukács Miklós és Dés András triója – januárban rögzítette a Polygon második lemezét, amely most a Fonó kiadásában jelenik meg Bájoló / Enchantment címmel. A lemezbemutató koncertre a Hagyományok Háza szervezésében június 25-én került sor a Hagyományok Házában.
Jazz/World ajánló

A Vujicsics Együttes is fellép Salföldön

A Balkánra fókuszál a 7. Salföldi Dalföld; a fesztivál koncertekkel, kiállításokkal, táncházzal, minikonferenciával és sok más kulturális programmal várja a közönséget június 24. és 26. között a Káli-medencében.