Jazz/World

Mindhalálig zene

2009.09.10. 11:22
Ajánlom
Magyarország leghosszabb ideje működő és legismertebb nem fővárosi dixieland együttese, a Molnár Dixieland Band amatőr zenészekből alakult, ám olyan világhírű művészekkel dolgoztak együtt, mint Fatty George, Eddy Davis, Tony Scott, Joe Muranyi, John Mortimer vagy Ian Wheeler. Molnár Gyulával, az együttes alapítójával a New Orleans Swing 2009 sorozatban megrendezett jubileumi koncert után beszélgettünk.

Fidelio: Mesélne egy kicsit a kezdetekről? Hogyan került közeli kapcsolatba a zenével?

Molnár Gyula: Tíz éves koromban - ekkoriban furulyáztam - az énektanár szólt a szüleimnek, hogy tehetséges vagyok, és érdemes lenne valamilyen komolyabb hangszeren taníttatniuk. Egy május elsejei rendezvényen meghallottam egy csodálatos hangszert. Apámat odavonszoltam a színpadhoz, és megkérdeztem tőle, mi az. Így válaszolt: „Az a klarinét." Mire én: „Olyanon akarok játszani!" Így aztán nemsokára apám vett egy régi, rossz állapotú hangszert, és ezen kezdtem el klarinétozni. A zeneiskolában, majd a szakiskolában Deák József volt a tanárom. Aztán 1958 tájékán az egyik helyi zenekar szaxofonosa elment katonának, és a helyére engem hívtak játszani. Ez nagyon fontos volt az életemben, mert a tagok 5-10 évvel idősebbek voltak nálam, és a hattagú banda sok dixielandet is játszott. Megjegyezném, hogy ebben az időben még nem létezett a beat zene. Amikor aztán divatba jött a hatvanas évek elején, megéreztem, hogy át kellene menteni a dixieland hagyományait, mert esetleg elveszhet az új műfaj árnyékában. Így indult el a zenekar Szegedi Dixieland néven, majd később a ma már szekszárdi, de akkor még szegedi zongorista, Hulin István ragasztotta ránk a Molnár Dixieland nevet. Mindenhol játszottunk, vizes pincékben is, ingyen; csak mert tartotta bennünk a lelket a minden évben megrendezett salgótarjáni országos találkozó, melyen 1966-71 között vettünk részt, és egyszer ezüst, kétszer pedig aranydiplomát kaptunk.

F: Kik fordultak meg tagokként a zenekarban?

MGy: Az elmúlt negyvenöt év alatt úgy 40-50 zenész működött közre nálunk. Voltak köztük profik, könnyűzenészek  és klasszikus zenészek is. A harsonás Mucsi Árpád tartott ki legtovább, ő nemrégiben hagyta el az együttest. A zenekar egyik legmeghatározóbb egyénisége Garay Márta zongorista-énekes, aki 1971 óta tag.

F: A megalakulása óta eltelt időben vendégművészek sokasága lépett fel a zenekarral. Volt olyasvalaki, aki nagyon közel áll a szívéhez?

MGy: Mindenki közel áll, de talán a legérdekesebb emlékem Ian Wheeler angol klarinétoshoz fűződik. 1962-ben megjelent itthon egy Chris Barber dixie lemez, amelyen nem voltak feltüntetve a közreműködők. A klarinétos olyan jó volt, hogy szinte minden szólóját megtanultam. Csak évekkel később, a hatvanas évek vége felé ismertem meg Ian Wheeler nevét Dr. Gallé Lászlótól, a korai jazz-zenék nagy kedvelőjétől és szakértőjétől. Aztán amikor a Dóm Dixie Gálára (amit 1998-ban Molnár Gyuláék indítottak el Szegeden - a szerk.) meghívott Mr. Acker Bilk lemondta a felkérést, Ian Wheelert ajánlották helyette. Elfogadtuk, és igazán kellemes érzés volt egy olyan emberrel együtt játszani, akin felnőttem... A koncert után az  1962-es feketelemez CD-másolatát ajándékoztuk Wheelernek, aki nagyon örült, mert emlékezett rá, de nem tudta, van-e belőle példánya.

F: Legendás a hangszer amin játszik. Elmesélné, hogyan jutott hozzá Tony Scott egykori klarinétjához?

MGy: Volt egy Selmer klarinétom, amit nagyon szerettem. Mindenhol azzal játszottam. Ám egyik budapesti fellépésünk alkalmával, a koncert utáni utcai pakoláskor egyszerűen ellopták. Nagyon nagy baj volt, hiszen nem volt másik hangszerem. Elég gyorsan elterjedt a lopás híre, de nem lett meg. Viszont a Magyar Rádió akkori jazz-szerkesztője, Kiss Imre felhívott, és elmondta, hogy amikor Tony Scott Magyarországon járt, vett itt egy új Selmer klarinétot. De félt, hogy a vámon baj lesz, ezért régi hangszerét itt hagyta. Ezt a hangszert kaptam meg Kiss Imrétől. Nagyon ijesztő látvány volt: az embléma ki volt kaparva, az ujjtartó pedig egy szeg volt! Majdnem két évbe telt, mire használható lett a hangszer. Szinte hihetetlen, hogy Scott ezzel a ronccsal készítette a lemezeit. Azóta is ezt a hangszert használom, és nagyon a szívemhez nőtt.

F: Van-e olyan felvétel, amelyet sosem hagyna ki, ha például egy rádióműsorban kellene bemutatnia a Molnár Dixieland Bandot?

MGy: Több is van ilyen. Klarinétos felvételeim közül az It's Wonderful, a Creole Jazz és a Petite Fleure. A zenekar pedig úgy érzem, nagyon jól játsza feldolgozásunkban a Royal Garden Bluest és a Tiger Raget. Csak mi játsszuk sajátos felfogásban Oscar Peterson számát, a Hymn of Freedomot.

F: Túl vannak a jubileumi koncerten. Tervez változást a jövőben?

MGy: Nem. Nagy segítség számunkra Arató Sándor menedzser segítő keze. Jelenleg a zenekar mind barátilag, mind zeneileg kiforrott, összeérett és jó hangulatú. Szerencsére az egészségünk is jól szolgál! Újabb CD-ket és koncerteteket tervezünk, szeretnénk új meg új közönségnek bemutatni a zenekart, és népszerűbbé tenni a műfajt. Mindhalálig zene - mondhatnám.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Tankcsapdát és Quimby-t is feldolgoz új lemezén a Sárik Péter Trió

Nemrég még Bartók jazzfeldolgozásai apropóján beszélgettünk Sárik Péter zongorista-zeneszerzővel, most azonban könnyedebb vizekre eveztünk a Jazzkívánságműsor magyarul című lemez kapcsán, amit december 14-én mutatnak be a MOMKultban.
Jazz/World magazin

60 éve készült ez az ikonikus fotó a jazz-legendák találkozójáról

Art Kane, az Esquire magazin jazz-szerető szerkesztője 1958-ban ötvenhét veterán és feltörekvő jazz-csillagot hívott egybe, hogy elkészítse A Great Day in Harlem című, azóta emblematikussá vált fotót.
Jazz/World soul

Ötven év után bemutatják az Aretha Franklinnel készült koncertfilmet

Sydney Pollack dokumentumfilmje 50 éven át dobozban lapult, most, hogy az énekesnő elhunyt, az ügyvédei sem akadályozzák meg a bemutatását.
Jazz/World interjú

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Jazz/World magazin

A test is egy hangszer, amit meg kell tanulni használni

"A zene fölemel" – szól a Snétberger Központ mottója. Igen ám, de a zenéléshez szükséges napi 5-8 óra gyakorlás rengeteg terhet, feszültséget is ró a zenészekre, különösen a testükre. Ezt felismerve indított Alexander-órákat a felsőörsi intézmény.