Jazz/World

„Mindig is a kreatív megközelítésmódokat kerestem”

2017.03.06. 09:15
Ajánlom
A trombitás és képzőművész Kárpáti József Dódi egy nagyon különleges karakter mind megjelenésében, mind pedig zenéjében. A Quimby trombitásaként egyszerűen csak az „őrült művészként” emlegetik. Aki március 26-án a MOM-ban, a Get Closer Fesztiválon meghallgatja saját formációja, a Kárpáti Dódi Priváti Projekt zenéjét, megbizonyosodhat ennek az őrültségnek a legpozitívabb vonatkozásáról.
Kárpáti Dódi

Kárpáti Dódi (Fotó/Forrás: Kleb Attila)

- Egyszerre vagy képzőművész és zenész. Hogyan kapcsolódnak nálad össze ezek a területek?

- Onnan kezdeném, hogy engem mindig is azok az alkotók érdekeltek, akiknél volt a művészeti ágazatok között átjárás, például a dadaizmus vagy a pop art képviselőinél. Ebből a szempontból a kilencvenes évek eleje izgalmas időszak volt, mert konstellálódott egy olyan nyitott közeg a művészetben, ami emlékeztetett a számomra meghatározó ifjúkori világomra, ahol a barátaimmal, köztük Vasvári Palival, a kifejezési formák különböző szféráit kerestük. A példákat akkoriban többek között olyan nagyságok adták, mint Kőszegi Imre vagy Szakcsi Lakatos Béla. A jazz a népszerűsége csúcsán volt. A kisebb klubkoncertek előtt is kígyózó sorok álltak és a Erkel Színház is megtelt általuk.

Létrejött egy kreatív, előremutató közeg a kortárs zenében és mi “mindenhol ott voltunk”, ahol történt valami.

Sokat jártunk koncertekre, kiállításokra. Ezen kívül nem kis veszélyt vállalva szívesen látogattuk meg a pesti háztetőket, ahol többnyire lelkes viták folytak koccintások között, művészeti albumokat tanulmányoztunk. A háztető remek hely volt arra, hogy elvonuljunk a dolgok sűrűjéből, és más perspektívából lássuk a világot.

- A másképp látás, másképp láttatás ezek szerint mindig is a személyiséged része volt?

- Mindig is a kreatív megközelítésmódokat kerestem. Már gyerekkoromban a szüleim 78-as fordulatszámú lemezeinek hallgatása közben is az érdekelt, hogy milyen hangok jönnek ki akkor, ha lassabban vagy gyorsabban játszom le őket, ha ujjaimmal akadályozom a korongot, vagy csak kapcsolgatom a sebesség gombot. Elindult bennem egy olyan irányú gondolkodás, aminek eredményeképp rájöttem, hogy nem kell ugyanúgy hallgatnom a dolgokat, mint mások. Később Harry Partch zenéi gyakoroltak rám hasonlóan nagy hatást, aki egy teljesen önálló rendszert dolgozott ki. Amikor meghallottam az ő hangsorait, úgy éreztem, fontos igazolást kapok:

nem kell törődnöm túlságosan az ismert zenei struktúrákkal, amikor a különvéleményemet fejezem ki a zenében.

És lassan elkezdtem írni azt, amit én gondolok.

- A zenétekben nagyon domináns az elektronika használata is, ami még mindig nagyon modernnek hat, holott néhány évtizede azért már voltak, akik beemelték a jazzbe is. Te mikor fedezted fel a magad számára és miért fontos?

- Számomra ebben az egyik mértékadó művész Jon Hassel. Ő a nyolcvanas években alkotott meg egy saját trombitasoundot elektronikával; ő egy hasonlóan innovatív művész, mint például Jimmy Hendrix, akinek a zenéje ma is érvényes. Úgyhogy ezek már nagyon régi művészeti eredmények. Ugyanezért szeretem például Lester Bowie-t is. És természetesen mindig is adott volt számomra a wah pedál, és az effektek. Vannak persze más összetevők is a zenében, amik legalább annyira inspirálnak, mint a sound.

A széles alapról indított kollektív improvizáció. Az a részegítő állapot, amit ott, a koncert jelenidejében alkotunk meg.

Kárpáti Dódi Priváti Projekt

Kárpáti Dódi Priváti Projekt (Fotó/Forrás: Attila Kleb)

- Ezek szerint nincs is szükség próbára?

- Azért ez nem ilyen egyszerű. A széles alapot az ötletek, az eszközök gazdagsága alkotja, amivel színpadra lépünk. Ehhez a művészet alapkérdéseit is érintő tapasztalatok kellenek, rengeteg zenekari beszélgetés, valamint a képesség, amivel egymás iránti érdeklődésünket játék közben is fent tudjuk tartani. A próba mint olyan, nálunk másképpen zajlik, mint például a „Familytugedörben” (ahogy mi hívjuk a Quimbyt), ahol többnyire adott struktúrákat csiszolunk sokáig, míg úgy nem érezzük: na most megvan! Ott a trombita színeket hoz, illusztrál, és karakterkiemelő szerepben van jelen. A Kárpáti Dódi Priváti Projektben sokszor próbán csak átbeszéljük a struktúrát, vagy az előzőleg egymásnak átküldött kis dallamötleteket, dallamsorokat, témákat variáljuk, tesszük át saját fordításba. Fellépéskor egy rakás alapgondolattal érkezünk, történetekkel, amiket meg akarunk osztani, csiszolatlanul.

- A spoken word stílust, a beszélt szöveget is alkalmazod a zenédben. Ebben a szavak zeneisége érdekel elsősorban, vagy vannak bizonyos témák, amiket csak szavakkal tudsz kifejezni?

- A szöveg, a verbalitás számomra nagyon fontos. Régóta voltak olyan szövegötleteim, amiknek a formája nem feltétlenül volt alkalmas arra, hogy dalszöveggé váljanak. Így találtam rá erre a stílusra. Egyrészt számomra a szavak önmagukban is zenei értéket képviselnek. Másrészt abban is segítenek, hogy eljusson a gondolat a közönséghez, mert van, amit csak szavakkal lehet elmondani.

Szeretem a szavakat mint zenei értékű hangokat és viszont: a hangokat mint verbális értékű zenét.
Kárpáti Dódi

Kárpáti Dódi (Fotó/Forrás: Kleb Attila)

- Júniusban hunyt el a zenekar egyik alapítója, Vasvári Pál, de a tavaly tavasszal megjelent, Tak-tak című lemezeteken még ő játszik. Hogyan változtak a zenekaron belüli erőviszonyok az ő távozásával?

- Valószínűleg már a lemezkészítés is azért ment olyan gördülékenyen, mert Paliban és bennem is volt egy olyan sugallat, hogy ezt most gyorsan meg kell csinálni. Pali tudhatott valamit, amit csak rejtjeles módon adagolt. A zenekarban a fia, Marci vette át a szerepét. Ő előtte már billentyűzött nálunk, és komoly előtanulmányai voltak a basszusgitározásban is, de ekkor áthangszereltük az összes számot. Érdekes, hogy milyen sokrétű az a kohézió, ami ezt a zenekart összetartja: Marciban látom továbbélni az apját, akivel még tinédzserként jártunk Kőszegi Imre koncertjeire, aki most a dobos ebben a formációban. És ott van még Szaniszló Richárd, aki Pali egyik legkedvesebb zenésztársa volt. Nagy szerencsénkre a formáció szerves része még Gróh Ádám is, aki hangmérnökként mindig elkísér bennünket és mindenféle körülmények között biztosítja a zenekar soundját.

- Kleb Attila rólad készült művészi portréján szinte kapaszkodsz a trombitába. Milyen a viszonyod most a hangszereddel?

- A trombita egész életemben a középpontban volt nálam, még a hadseregbe is elvittem. Nemrég a tanítást abba kellett hagynom, aminek az egyik oka az volt, hogy egy rendelet következtében az iskolában, ahol kreatív képzőművészetet tanítottam, az üresjáratokban nem gyakorolhattam. Mivel szükségem volt minden nap háromórányi gyakorlásra, ezért abba kellett hagynom az általam nagyon szeretett tanítást. Tehát biztos ez a hiányérzet is benne van abban, ahogyan én a hangszerhez ragaszkodom a képen.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Tomboló sikert aratott Berlinben Eötvös Péter új operája

November 28-án este mutatta be a Berlini Állami Opera Eötvös Péter legújabb, Jon Fosse Trilógiája alapján készült operáját. A Sleepless Mundruczó Kornél rendezésében került színre.
Zenés színház

Elhunyt a Broadway-legenda, Stephen Sondheim

Az Oscar-, Tony- és Pulitzer-díjas zeneszerző, dalszövegíró, az amerikai zenés színház egyik legismertebb alkotója 91 éves volt – tudatta az MTI.
Klasszikus

Klasszikus koncertek karácsonyra – a Zeneakadémia adventi ajánlata

Élményt ajándékozni mindig jó: remek ünnepi meglepetés a Zeneakadémia háromféle értékben megváltható ajándékkártyája, amely felhasználható például a világklasszis előadókat és különleges hangversenyeket kínáló 2022. tavaszi szezonra is.
Színház

Az ideális karácsonyi ajándék az Orlai Produkciótól érkezik a fa alá

Egy színházi szabadbérletnek csupán előnyei vannak. A kedvezményes ár, az időbeli rugalmasság, és a bérlettulajdonos ízlésének, érdeklődésének megfelelően alakítható választás teszi praktikussá, az előadásélmény pedig személyessé.
Klasszikus

Zenében utazunk – a MÁV Szimfonikus Zenekar adventi ajánlata

A MÁV Szimfonikus Zenekart az ország élvonalbeli együttesei között tartják számon. Túlzás nélkül állítható, hogy a 76 éve működő zenekarnak nemzedékek köszönhetik első minőségi komolyzenei élményüket. A közelgő új év első felében is ragyogó programokkal várják a klasszikus zene rajongóit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Növények „zenélnek” két budai villamosmegállóban

Egy klímaváltozás elleni kampány részeként különleges installációt telepítettek két budai villamosmegállóba, ahol – szonifikációs technológia segítségével – növények biorezgéseiből generált zene szól.  
Jazz/World ajánló

A Showtime Budapest adventi ajánlatai

Falusi Mariann 2022. május 7-én Darabjaim címmel ad koncertet a Budapest Kongresszusi Központban, a Dead Can Dance pedig „Europa – 2022” turnéjukon látogat el Budapestre, a Papp László Arénába 2022. május 8-án.
Jazz/World ajánló

Hazaszeretet-export magasfokon - Interjú Rosonczy-Kovács Mihály népzenésszel

Idén ünnepli megalapításának tízedik évfordulóját a Junior Prima Díjas hegedűs, Rosonczy-Kovács Mihály által alapított Hungarian FolkEmbassy. Az együttes november 30-án kétrészes ünnepi koncerttel várja a közönséget a Fonóban olyan vendégművészekkel, akikkel az elmúlt évtizedben dolgoztak együtt.
Jazz/World ajánló

Perfekcionizmus és dallamközpontúság

Bill Stewart perfekcionista, mégis lélekkel teli játékmódja több generációnyi jazz-dobost inspirált és inspirál mai napig, több tucat jazz lemez megszólalását emeli a legmagasabb fokra, miközben élőben – az aktuális zenekar stílusától függetlenül – minden pillanatban száz százalékos jelenlétével varázslatos élményt nyújt.
Jazz/World ajánló

Újra színpadon a Rackaláka

November 27-én a Kaláka együttes a Ferenczi György vezette 1-ső Pesti Rackákkal ad közös koncertet a Marczibányi Téri Művelődési Központban. A két formáció nem először lép együtt színpadra, ilyenkor úgy nevezik magukat: Rackaláka.