Jazz/World

„Mint egy gyerek, felfedezni”

2018.05.09. 08:53
Ajánlom
A kvintetté bővült Cimbiózis zenekar május 10-én a Fonó Budai Zeneházban, június 8-án pedig a Magyar Rádió Márványtermében mutatja be Lux et umbra című új lemezét. Lukács Mikós zeneszerző-cimbalomművészt és Klenyán Csaba klarinétművészt kérdeztük a felfedezésekkel teli közös munkáról.

- Miklós, korábban azt nyilatkoztad, hogy a zenekar neve, a Cimbiózis arra a szimbiózisra utal, ami Baló István dobos, Orbán György bőgős és közötted kialakult az évek során. Most, hogy két új taggal bővült a formáció, mennyire sikerült szimbiózisba kerülnötök?

Lukács Miklós: A két új zenészünk,Klenyán Csaba (klarinét) és Jankó Attila (fagott) szerves részei voltak a zene létrejöttének, tehát jóval több az ő szerepük, mintha csak vendégek volnának. Velük egy új formáció született meg, a Cimbiózis Quintet, és a lemezkészítéssel is addig vártunk, amíg teljesen egymásra hangolódtunk. A közönség általuk kap egy kis stíluskitekintést, az improvizáció során pedig egy még gazdagabb világába nyerhetnek betekintést.

Cimbiózis

Cimbiózis (Fotó/Forrás: Kondella Misi Photography)

- Már a zeneszerzésnek is azzal a szándékkal vágtál neki, hogy ezúttal nem annyira jazz, mint inkább komolyzenei kompozíciókat fogsz papírra vetni?

LM: A XX. század eleji klasszikus zene inspirált, de ez nem volt ilyen tudatos. Amikor elkezdtem komponálni, akkor próbáltam kiüríteni a bennem élő sémákat, és mint egy gyerek, felfedezni a lehetőségeket.

A profi zeneszerzők írják a darabot, az amatőrök pedig hagyják, hogy a darab írja őket. Én az amatőrök közé tartozom.

Tudtam, hogy milyen zenészekre és hangszerekre írok, és komponálás közben már az improvizáció lehetőségeit is elgondoltam: tudtam azt, hogy az adott helyen ki fog improvizálni, mivel ez a zenei folyamat őt kívánja. Bár ezen a lemezen több megírt rész van, mint az eddigi Cimbiózis-albumokon, a rögzített struktúrák csak eszközök ahhoz, hogy a közös irányt megtaláljuk. Az az érdekes, hogy ebből hova lyukadunk ki. Itt mindenki főszereplő, egy egységes kamarazenélést hallhatunk.

- Csaba, te alapvetően a komolyzenei színtérről érkeztél. Miben hozott újat számodra az jazz-zenészekkel való közös munka?

Klenyán Csaba: Szabad zenei improvizációval évek óta foglalkozom, tehát ez a része már ismerős volt számomra. Viszont mindig szerettem volna egy olyan csapatot, ahol az improvizáció keretek közé van foglalva; a teljes szabadság önmagában nem szabadság, akkor tudjuk értékelni, ha vannak kötöttségek is. Itt inkább a karakter megtalálása jelentett kihívást, tehát hogy nem lehet üresen puffogtatni a patront, elővenni a meglévő paneleket, hanem valóban jelen kellett lenni a zenében. Nekem lételemem a zenében való jelenlét, tehát ez óriási örömmel töltött el.

Számomra az a fajta mélység volt új tapasztalat, ahova ezzel a felvétellel eljutottunk, és amire rendkívül büszke vagyok.

- És hogyan élted meg azt a szerepet, amiben egyszerre voltál alkotó és előadó? Mennyire érzed sajátodénak a zenét?

KCS: Nagyon a sajátomnak érzem. Itt öten közösen hozunk létre valamit akkor is, ha Mikinek komoly elképzelése volt arról, hogy milyen jellegű improvizációt szeretne hallani. Ez befolyásolta a zenei karaktert, de ezen belül teljes szabadságunk volt. Úgy gondolom, ez az, amire a közönség is kíváncsi egy improvizációs koncerten: mi történik a megfogható elemeken, a rögzített kompozíción túl?

- Mire utal a lemez címe, a Lux et umbra, vagyis Fény és árnyék?

LM: Az életünk minden területén jelen van ez a kettősség, és én ezt szerettem volna ábrázolni.

Mi nem csak szép zenét szeretnénk mutatni, hanem azt is, hogy sokszor nem érezzük a célt, nem látjuk a fényt.

Az utolsó kompozíció, a Calm például nem ér véget. Ezzel a számmal felteszem a kérdést, hogy akkor most merre tovább? Mindenki, aki érzékeny erre a zenére, maga dönti majd el, hogy merre tovább. Én nagyon örültem annak, amikor már én is kívülállóként tudtam hallgatni a darabot, és amikor vége lett a Calmnak, még vagy 15-20 másodpercig ott maradtam, mert bennem is elindított egy folyamatot.

Fonó Records: Lux et Umbra lemezborító

Fonó Records: Lux et Umbra lemezborító

- Nem tudathasadásos állapot egyszerre benne lenni, és kívülállóként elhelyezkedni a saját zenétekhez képest?

LM: Én mindig azt a fajta zenélést szerettem, amiben én, mint ember csupán eszköz vagyok. Ha saját zenét játszok, akkor is mindig kívülről hallgatom. Vannak pillanatok, amit egyszerre megérzünk és ezekben a helyzetekben mindenki kívülálló egy picit. Mindig az új utak, az új lehetőségek keresése fontos.

Míg a klasszikus zenében a zeneszerző iránti hűség miatt inkább előadóként vagyunk jelen, addig itt teremtőként.

Érdekes, hogy a cigányzenészeknek micsoda szavuk van az improvizációra. Ők azt mondják erre, hogy teremtenek: „Teremtsél ott valamit!” Egyszerűen hangzik, de ebben benne van az, hogy nem csak úgy játszogatsz, hanem ott valami életre kel.

KCS: Ez egy ősi helyzet: a hagyományos közösségekben is voltak varázslók, akik önmagukból hozta létre valamit a közösség javára. Itt ugyanazt a szerepet tölti be a muzsika. A klasszikus zenében, ahol az ember interpretál, rengeteg szabályt kell betartani, amellett pedig már nehezebb az embernek a személyiségét is hozzátenni. Itt viszont rengeteg dolgot lehet létrehozni.

Kívül vagy a zenén, de csak azért, hogy nagyon mélyre lemehess, és valami ősit kreálj magad és a közönség számára.

Ugyanakkor annál nagyobb ajándék nincs, hogy adott egy kölcsönös bizalom, és bármit csinálsz, nem tudsz hibázni, hiszen ott rád van szükség, a te világodra, a te mesédre.

- Mi volt a legfontosabb tapasztalat, amit újdonságként hozott az életetekbe ez a közös lemez, és ennek az elkészülési folyamata?

LM: Bennem a bizalom és a kockázat fontosságát erősítette. Az improvizáció mindig kockázattal jár, ez szükséges is, viszont ehhez kellenek olyan partnerek, akikkel kölcsönös bizalom van. Tudom azt, hogy ha mélybe esek, kihúznak, vagy együtt esünk a kútba. Tehát olyan széles skálát kell bejárnunk, ahol

a hangok csak eszközök arra, hogy a saját lelkedet felfedezd.

KCS: Ha egy koncert után nem érzem azt, hogy kimerültem, de legalább háromszor annyira feltöltődtem, akkor nem éltem meg. Az Opus Jazz Clubban tartott elő-lemezbemutató után én a fellegekben jártam. Olyan energiabombát kaptam vissza a közönségtől, ami megfoghatatlan. A párom azt mondta, hogy ő még ilyen felszabadultnak soha nem látott, pedig engem nem lehet azzal vádolni, hogy gátlásos és görcsös lennék a színpadon.

Azt éreztem, hogy kapkodom a levegőt és boldog vagyok.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

70 éves Molnár András, a legendás magyar Wagner-tenor

December 8-án ünnepli 70. születésnapját Molnár András Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenorista, érdemes művész.
Jazz/World

Örökre megjegyzem ezt a két szót Lantos Zoltán új lemezéről

Lantos Zoltán új lemeze nagyszerű, felemelő és profi, mégsem ez az, ami elsősorban megragadott benne. Hanem két szó: Nada Brahma. A hang Isten. Mit jelent ez?
Tánc

Ezekben a feldolgozásokban láthatod idén A diótörőt

Vannak, akik számára nem telhet el az adventi időszak Csajkovszkij klasszikusa nélkül. Nekik igyekszünk segíteni gyűjtésünkkel.
Könyv

80 éves a verebek, a lóverseny, a plüssmacik és a gombfoci megszállottja

Tandori Dezsőt köszöntjük születésnapja alkalmából. Az író, költő, műfordító és intermediális grafikus művész irodalmi próbálkozásait Nemes Nagy Ágnes bátorította, rajta keresztül került szoros kapcsolatba többek között Mészöly Miklóssal, Ottlik Gézával és Mándy Ivánnal.
Zenés színház

Fischl Mónika a Mayáról: „Ezen a zenén nőttünk fel!”

Több mint negyven évvel az utolsó bemutató után látható a Budapesti Operettszínház Fényes Szabolcs népszerű revüoperettje, a Maya. Fischl Mónika és Bordás Barbara beszél az új produkcióról.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Úttörő könyv jelent meg az európai jazz történetéről

Az európai jazz már régen kilépett az amerikai őshaza árnyékából: önállóságának újabb bizonyítéka a The History of European Jazz című könyv, az európai jazz történetének első átfogó feldolgozása.
Jazz/World lemez

Örökre megjegyzem ezt a két szót Lantos Zoltán új lemezéről

Lantos Zoltán új lemeze nagyszerű, felemelő és profi, mégsem ez az, ami elsősorban megragadott benne. Hanem két szó: Nada Brahma. A hang Isten. Mit jelent ez?
Jazz/World interjú

"Néha remek dolog levetni a hírnevet" – Interjú Gregory Porterrel

A Grammy-díjas jazzénekest még november 19-ei, budapesti koncertje előtt értük el telefonon. Családjáról, a folytonos úton lét nehézségeiről, alkotói metódusáról és édesapjával való bonyolult viszonyáról is őszintén mesélt. Na meg jellegzetes jazzkalapjáról.
Jazz/World józsef attila színház

Mert adni jó!

A József Attila Színház idén a MikulásGyár kulturális partnereként nemcsak gyűjtőponttá avanzsált, hanem rendszeresen fellép a Millenárison, ezzel is kifejezve köszönetét a támogatóknak.
Jazz/World Monsieur Doumani

Zenével a megosztottság ellen – Interjú a ciprusi Monsieur Doumanival

A Monsieur Doumani legújabb, nagy népszerűségnek örvendő albumával, a korunk aktuális problémáira reflektáló Angathinnal december 9-én érkezik a Müpába.