Jazz/World

„Mint egy gyerek, felfedezni”

2018.05.09. 08:53
Ajánlom
A kvintetté bővült Cimbiózis zenekar május 10-én a Fonó Budai Zeneházban, június 8-án pedig a Magyar Rádió Márványtermében mutatja be Lux et umbra című új lemezét. Lukács Mikós zeneszerző-cimbalomművészt és Klenyán Csaba klarinétművészt kérdeztük a felfedezésekkel teli közös munkáról.

- Miklós, korábban azt nyilatkoztad, hogy a zenekar neve, a Cimbiózis arra a szimbiózisra utal, ami Baló István dobos, Orbán György bőgős és közötted kialakult az évek során. Most, hogy két új taggal bővült a formáció, mennyire sikerült szimbiózisba kerülnötök?

Lukács Miklós: A két új zenészünk,Klenyán Csaba (klarinét) és Jankó Attila (fagott) szerves részei voltak a zene létrejöttének, tehát jóval több az ő szerepük, mintha csak vendégek volnának. Velük egy új formáció született meg, a Cimbiózis Quintet, és a lemezkészítéssel is addig vártunk, amíg teljesen egymásra hangolódtunk. A közönség általuk kap egy kis stíluskitekintést, az improvizáció során pedig egy még gazdagabb világába nyerhetnek betekintést.

Cimbiózis

Cimbiózis (Fotó/Forrás: Kondella Misi Photography)

- Már a zeneszerzésnek is azzal a szándékkal vágtál neki, hogy ezúttal nem annyira jazz, mint inkább komolyzenei kompozíciókat fogsz papírra vetni?

LM: A XX. század eleji klasszikus zene inspirált, de ez nem volt ilyen tudatos. Amikor elkezdtem komponálni, akkor próbáltam kiüríteni a bennem élő sémákat, és mint egy gyerek, felfedezni a lehetőségeket.

A profi zeneszerzők írják a darabot, az amatőrök pedig hagyják, hogy a darab írja őket. Én az amatőrök közé tartozom.

Tudtam, hogy milyen zenészekre és hangszerekre írok, és komponálás közben már az improvizáció lehetőségeit is elgondoltam: tudtam azt, hogy az adott helyen ki fog improvizálni, mivel ez a zenei folyamat őt kívánja. Bár ezen a lemezen több megírt rész van, mint az eddigi Cimbiózis-albumokon, a rögzített struktúrák csak eszközök ahhoz, hogy a közös irányt megtaláljuk. Az az érdekes, hogy ebből hova lyukadunk ki. Itt mindenki főszereplő, egy egységes kamarazenélést hallhatunk.

- Csaba, te alapvetően a komolyzenei színtérről érkeztél. Miben hozott újat számodra az jazz-zenészekkel való közös munka?

Klenyán Csaba: Szabad zenei improvizációval évek óta foglalkozom, tehát ez a része már ismerős volt számomra. Viszont mindig szerettem volna egy olyan csapatot, ahol az improvizáció keretek közé van foglalva; a teljes szabadság önmagában nem szabadság, akkor tudjuk értékelni, ha vannak kötöttségek is. Itt inkább a karakter megtalálása jelentett kihívást, tehát hogy nem lehet üresen puffogtatni a patront, elővenni a meglévő paneleket, hanem valóban jelen kellett lenni a zenében. Nekem lételemem a zenében való jelenlét, tehát ez óriási örömmel töltött el.

Számomra az a fajta mélység volt új tapasztalat, ahova ezzel a felvétellel eljutottunk, és amire rendkívül büszke vagyok.

- És hogyan élted meg azt a szerepet, amiben egyszerre voltál alkotó és előadó? Mennyire érzed sajátodénak a zenét?

KCS: Nagyon a sajátomnak érzem. Itt öten közösen hozunk létre valamit akkor is, ha Mikinek komoly elképzelése volt arról, hogy milyen jellegű improvizációt szeretne hallani. Ez befolyásolta a zenei karaktert, de ezen belül teljes szabadságunk volt. Úgy gondolom, ez az, amire a közönség is kíváncsi egy improvizációs koncerten: mi történik a megfogható elemeken, a rögzített kompozíción túl?

- Mire utal a lemez címe, a Lux et umbra, vagyis Fény és árnyék?

LM: Az életünk minden területén jelen van ez a kettősség, és én ezt szerettem volna ábrázolni.

Mi nem csak szép zenét szeretnénk mutatni, hanem azt is, hogy sokszor nem érezzük a célt, nem látjuk a fényt.

Az utolsó kompozíció, a Calm például nem ér véget. Ezzel a számmal felteszem a kérdést, hogy akkor most merre tovább? Mindenki, aki érzékeny erre a zenére, maga dönti majd el, hogy merre tovább. Én nagyon örültem annak, amikor már én is kívülállóként tudtam hallgatni a darabot, és amikor vége lett a Calmnak, még vagy 15-20 másodpercig ott maradtam, mert bennem is elindított egy folyamatot.

Fonó Records: Lux et Umbra lemezborító

Fonó Records: Lux et Umbra lemezborító

- Nem tudathasadásos állapot egyszerre benne lenni, és kívülállóként elhelyezkedni a saját zenétekhez képest?

LM: Én mindig azt a fajta zenélést szerettem, amiben én, mint ember csupán eszköz vagyok. Ha saját zenét játszok, akkor is mindig kívülről hallgatom. Vannak pillanatok, amit egyszerre megérzünk és ezekben a helyzetekben mindenki kívülálló egy picit. Mindig az új utak, az új lehetőségek keresése fontos.

Míg a klasszikus zenében a zeneszerző iránti hűség miatt inkább előadóként vagyunk jelen, addig itt teremtőként.

Érdekes, hogy a cigányzenészeknek micsoda szavuk van az improvizációra. Ők azt mondják erre, hogy teremtenek: „Teremtsél ott valamit!” Egyszerűen hangzik, de ebben benne van az, hogy nem csak úgy játszogatsz, hanem ott valami életre kel.

KCS: Ez egy ősi helyzet: a hagyományos közösségekben is voltak varázslók, akik önmagukból hozta létre valamit a közösség javára. Itt ugyanazt a szerepet tölti be a muzsika. A klasszikus zenében, ahol az ember interpretál, rengeteg szabályt kell betartani, amellett pedig már nehezebb az embernek a személyiségét is hozzátenni. Itt viszont rengeteg dolgot lehet létrehozni.

Kívül vagy a zenén, de csak azért, hogy nagyon mélyre lemehess, és valami ősit kreálj magad és a közönség számára.

Ugyanakkor annál nagyobb ajándék nincs, hogy adott egy kölcsönös bizalom, és bármit csinálsz, nem tudsz hibázni, hiszen ott rád van szükség, a te világodra, a te mesédre.

- Mi volt a legfontosabb tapasztalat, amit újdonságként hozott az életetekbe ez a közös lemez, és ennek az elkészülési folyamata?

LM: Bennem a bizalom és a kockázat fontosságát erősítette. Az improvizáció mindig kockázattal jár, ez szükséges is, viszont ehhez kellenek olyan partnerek, akikkel kölcsönös bizalom van. Tudom azt, hogy ha mélybe esek, kihúznak, vagy együtt esünk a kútba. Tehát olyan széles skálát kell bejárnunk, ahol

a hangok csak eszközök arra, hogy a saját lelkedet felfedezd.

KCS: Ha egy koncert után nem érzem azt, hogy kimerültem, de legalább háromszor annyira feltöltődtem, akkor nem éltem meg. Az Opus Jazz Clubban tartott elő-lemezbemutató után én a fellegekben jártam. Olyan energiabombát kaptam vissza a közönségtől, ami megfoghatatlan. A párom azt mondta, hogy ő még ilyen felszabadultnak soha nem látott, pedig engem nem lehet azzal vádolni, hogy gátlásos és görcsös lennék a színpadon.

Azt éreztem, hogy kapkodom a levegőt és boldog vagyok.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Keller András: A zenekar a kedvenc hangszerem

Vonósnégyesével, a Keller Quartettel elért világsikerek után Keller András karmesterként építi és irányítja tizenhárom éve a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekart. Úgy véli, jobban kellene figyelnünk saját, hazai kincseinkre, a kortárs zenére és egyáltalán – a zenére.
Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Zenés színház

Csábító francia dallamok a Benczúr Kertben

Három fiatal, de a startvonalon már túl járó művész, madarak kórusától kísért estjét élvezhetik augusztus 16-án a lombok alatt. Offenbachtól Delibes-ig, a zenés színházi irodalom legjavából válogatva tíz népszerű operaária, illetve duett szólal meg Horti Lilla és Lusine Sahakyan előadásában.
Klasszikus

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Korb Attila, a harsonás-zeneszerző

A Modern Art Orchestra harsonása – a zenekar számos tagjával egyetemben – zeneszerzőként is közreműködik a MAO alkotói műhelyében. Attila már gyermekként egy professzionális nagyzenekari projekt harsonása volt, melynek köszönhetően belföldön és külföldön is építhette koncertrutinját. A húszas évek big band vénáját tanulmányozva a harsonás-zeneszerző több hangszeren játszó művésszé érett, s ennek a zenei utazásnak egy mérföldköve a nemsokára megjelenő Swinging on the Danube című szerzői lemez.
Jazz/World hír

5,3 milliárd forint a zenészeknek, kluboknak, fesztiváloknak és technikusoknak

Kezdjünk barátkozni a raktárkoncert fogalmával! A kormány a rendezvényszervezők, a klubok és a technikai személyzet támogatását tervezi a most bejelentett csomaggal. Gulyás Gergely az SZFE-t érintő kérdésekre is válaszolt.
Jazz/World interjú

A boglári közönséget táncoltatja meg pénteken a Budapest Bár

Azt már egyértelműen láthatjuk, hogy 2020 nem a nagykoncertek és a többezres fesztiválok éve, de a Budapest Bár legénysége ebben a nehéz helyzetben sem maradt tétlen. Az utóbbi hónapokban tökéletesítették friss lemezük dalait és előkészítettek egy koncertszínházi darabot, amit augusztusban és szeptemberben több ízben is meghallgathatunk. Legközelebb 7-én, pénteken lépnek fel Balatonbogláron, a Kultkikötő 15. születésnapján. A zenekar vezetőjével, Farkas Robival beszélgettünk.
Jazz/World mao

Tizenhét ember szíve egy akkordban - Beszélgetés Bacsó Kristóffal

Elvégezte a Liszt Ferenc Zeneakadémiát és a Berklee College of Music-ot, bizonyított a francia és az amerikai komolyzenei színtéren, londoni, barcelonai és pescarai jazz fesztiválokon nyűgözte le a szakmát, Orszáczky- és Artisjus-díjban részesült, és különböző formációival eddig négy saját lemezt jelentetett meg. Bacsó Kristóf szaxofonista és zeneszerző jelenleg a Modern Art Orchestra művésze – zenei pályafutásáról, a MAO-val közös munkájáról, jövőbeni terveiről beszélgettünk.
Jazz/World lemezajánló

10+1 magyar jazzlemez, amit hallanod kell idén

Összeszedtük az elmúlt hónapok legfontosabb megjelenéseit a magyar jazzben: Lukács Miklós, a Subtones, Dés András, a Modern Art Orchestra és Juhász Gábor, valamint egy külföldi csapat tisztelgése Bartók előtt – a Fidelio válogatásában.