Jazz/World

Mit jelent egy Pulitzer-díjas hip-hop zenész a „magaskultúra” számára?

2018.05.05. 09:10
Ajánlom
Kendrick Lamar az első nem klasszikus, nem jazz előadó, aki zenei Pulitzer-díjat kapott. A díjtestület szerint a hip-hop művész DAMN. című albuma „a modern afroamerikai élet hiteles lenyomata”. Lamar klasszikus zeneszerzők elől vitte el az elismerést. Mit jelent ez a „magaskultúra” képviselőinek?

Néhány arc dühöngött az április 16-án kiosztott zenei Pulitzer-díj kapcsán. De még érdekesebb, hogy az a két klasszikus zeneszerző, Michael Gilbertson és Ted Hearne, akik elől Lamar elhappolta a díjat, örültek a hip-hop zenész sikerének. „Rajongója vagyok a zenéjének” – mondta Gilbertson. –

„Emlékszem, egyszer a Yale tanulójaként hallottam néhány diáktársamat arról beszélni, hogy a zenéje micsoda teológiai és konceptuális narratív mélységgel bír, és engem is lenyűgözött.”

Kicsit görcsös megfogalmazás. A másik komponista szabadabban fogalmaz: „Imádom a Feel című számát” – vallotta be Hearne. – „Hihetetlen költészet, hihetetlen ritmus [groove], imádom az általa használt hangmintákat, az intenzitást, azt ahogy b*szakodik az idővel a szám végéhez közeledve.”

Hearne szerint Kendrick Lamar zenéjét rendkívül sokan szeretik, ezért nagyon fontos ez az év a Pulitzer-díj és a hip-hop számára.

„[Kendrick] nagyon merész, kísérletező és eredeti művész. Egyike azoknak, akik igazán újszerűt alkotnak.”

Hogy miért érdemes Kendrick Lamar zenéjét hallgatni? A fenti klasszikus zeneszerzők mellett egy csomó jazz-zenész is nagyra értékeli, Kamasi Washington szaxofonos például azt mondja, hogy kevés művészt látott annyira elkötelezettnek, mint Lamart: „Kendrick, benne megvan a dolog. A For Free? című számban olyan ritmusokat hoz létre, hogy amikor hallottam, rögtön azt mondtam, hogy oh, Kendrick, te már régóta vágod a jazzt.”

Ez az ember fogja megváltani a jazzt

Kapcsolódó

Ez az ember fogja megváltani a jazzt

Legalább is ezt mondják róla a kritikusok. Az viszont már egészen biztos, hogy Kamasi Washington közel háromórás albumát most egy darabig nagyon nehéz lesz felülmúlni – és nem csak a zene miatt.

 A Slate újságírója, Jeremy Samuel Faust szerint hibás prepozíció, hogy miközben egy klasszikus zeneszerző esetében a legkisebb újítást vagy legalábbis rendhagyó jellemzőt készséggel elismerjük, sőt ünnepeljük, erre nehezebben vagyunk hajlandók egy hip-hop zenész esetében. „Meg kell kérdeznem magamtól, miért nem értékelem Lamar feszes Sprechstimme-jét (énekbeszéd)? Ugyanis ez a lehető legközelebbi akadémiai fogalom, amellyel a vokális stílusát leírhatnám: majdnem énekel, de inkább beszél, ami nem áll távol Leoš Janáček, Arnold Schönberg és Luciano Berio törekvéseitől (...).” Lamar zenéje az apró motívumokból építkezik, legyenek azok sample-ök vagy valódi hangszerekkel feljátszott részek, éppúgy, mint Steve Reich vagy Philip Glass legjobb műveiben. „Miért nem vesszük észre azokat a katartikus tempóváltásokat, amelyeket Elliott Carter, ennek a technikának a klasszikus zenei mestere féltékenyen figyelne?”

Kendrick Lamar zenéje megérdemli azt a figyelmet, amellyel Bachot, Sztravinszkijt vagy Miles Davist kitüntetjük.

„Nagyra becsülöm, hogy nem azt adja az embereknek, amit a zeneipar a közönségnek szánna egy albumon” – mondja Robert Glasper jazzbillentyűs. Ha anélkül ítéljük meg a DAMN. című albumot, hogy nem hallgatnánk végig, az olyan, mintha a Halleluja-kórus alapján akarnánk megmondani, hogy milyen a teljes Messiás-oratórium. Lamar Pulitzer-díja arra kell, hogy késztesse a zeneszerzőket és a zenészeket, hogy elgondolkozzunk, mitől nagy dolog a hip-hop, és észrevenni a műfajban azt, ami csak az alapos hallgatással tűnik fel.

Egy jó helyre kerülő Pulitzernek ki kell tágítani a horizontomat, nem pedig megerősíteni benne

– írja Faust.

Dalszövegek és a dac művészete

A hip-hop és a rap a fekete szubkultúrából származik, a dac, a kultúra fősodrával szembeni védekezés művészete a kezdetektől fogva. Általában a stílussal együtt jár a szitokszavak használata, ami rögtön felveti a zenehallgatás két aspektusát: vagy a gyönyört kutatjuk a zenében, vagy az esztétikai szépérzéket felülíró kifejezésigényt. Ha a DAMN. című albumot nézzük, a „szép” jelzővel nem megyünk sokra. Annál inkább a kreativitás, az eredetiség, az egyediség fogalmaival.

A DAMN. tanúsága annak, hogy Lamar számára a zene társadalmi gyógyszer. Elég, ha a nagyon is kifejező szöveget nézzük:

„See, in a perfect world, I'll choose faith over riches / I'll choose work over bitches, I'll make schools out of prison / I'll take all the religions and put ‘em all in one service / Just to tell 'em we ain't shit, but He's been perfect, world.”

(Szabad fordításban: „Nézd, egy tökéletes világban a hitet választanám az anyagiak helyett, a munkát a kurvák helyett, a börtönökből iskolákat csinálnék, fognám az összes vallást, hogy egyet szolgáljanak, csak hogy elmondják, hogy nem vagyunk senkik, de Ő tökéletes.”)

A Pride című szám dalszövegrészlete nagyon tömören reflektál arra, amit Pál apostol a római levélben így fogalmazott meg: „mert nem azt teszem, amit akarok, hanem amit gyűlölök”. Az ember nem tökéletes, de ennek ellenére lehet ereje a hitre. És ahogy – nagyon gyorsan – eljut erre a gondolatra, párhuzamba állítja az iskolákat és a börtönöket, üzenve ezzel annak a társadalmi osztálynak, ahonnan ő is származik. (A szövegben vázolt ideális világban a börtön a társadalomba való visszatalálás eszköze lenne, nem pedig egy eszköze az intézményesült rasszizmusnak, amely csak arra jó, hogy bűnözőgenerációkat hozzon létre.)

A Conversation helyesen veszi észre, hogy a magas rangú Pulitzer Lamar díjazásával egy régi csorbát köszörül ki az amerikai zenetörténetben. A ragtime music, amelynek első mestere Scott Joplin volt, a fehér Irwing Berlin játéka nyomán terjedt el. A jazz Paul Whitemannal talált elismerésre. A swing fehér prófétája Benny Goodman volt, de még a rap műfajában is előbb díjazták Macklemore-t, mint sok autentikusabb művészt. Kendrick Lamar Pulitzer-díjával most ez a lánc megszakadt.

Szóval, akikben van hajlandóság – legyen – kezdje a To Pimp A Butterfly és a DAMN. című albumokkal. (A Butterfly zeneileg markánsabb, így aki erre az aspektusra kíváncsi, hallgassa inkább azt az albumot. A DAMN. egy picivel kevésbé üt a szöveg alaposabb befogadása nélkül.)

Jó zene, hidd el, nem véletlenül díjazták.

Ha még mindig itt vagy, akkor egy angol nyelvű videóesszét ajánlunk, amely megmutatja, hogyan kezeli Kendrick Lamar az identitás kérdését a zenéjében.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Online nézhető az utóbbi évek egyik legszebb hazai természetfilmje

Tavaly került a mozikba Fehér Zoltán hazánk vadvizeit bemutató filmje, a Vad víz – Aqua Hungarica melyet most már otthonról is megtekinthet a közönség.
Könyv

Vámos Miklós: Zenére legalább annyira szükségünk van, mint tejre és kenyérre

Vámos Miklós ismét megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Kollár-Klemencz László a Magvetőnél megjelent Öreg Banda című, legújabb családregényét ajánlja olvasóink figyelmébe.
Könyv

Elhunyt Fenákel Judit író, újságíró

Január 13-án, 85 éves korában elhunyt Fenákel Judit, számos regény és novelláskötet szerzője, a Szépírók Társaságának tagja – tette közzé a Múlt és Jövő folyóirat.
Klasszikus

Új vezetőt kapott a Fesztivál Akadémia Budapest

Dr. Egri Gábor kulturális menedzser lett a Fesztivál Akadémia Budapest új igazgatója. A szakember korábban a Müpa értékesítési és marketingigazgatójaként, valamint több hazai és nemzetközi intézmény és projekt vezetőjeként és tanácsadójaként vált ismertté.
Plusz

Újcirkusz-előadás és Bartók arab népdalgyűjtései a Bartók Tavasz programján

Új fellépőket jelentettek be az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjából, a fesztiválhoz új helyszínként a Magyar Zene Háza is csatlakozik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Szerb Újévi mulatsággal nyitja az évet a Fonó

Már-már hagyomány a Fonóban, hogy a város legnagyobb szilveszteri vonós táncháza után januárban a déli szláv népek szokásai szerint is elbúcsúztatják az óévet és köszöntik az új esztendőt! Január 13-án a Szerb Újévi mulatságon fellépnek a Babra és a Poklade zenekarok, valamint vendégük, Djordje Davidović szerb harmonikaművész. Bárki csatlakozhat a délszláv táncházhoz, de azt is várják, aki csak hallgatná a vérpezsdítő balkáni zenéket!
Jazz/World ajánló

Világhírű vendégekkel és az Átlátszó Hanggal kezdi az évet a Modern Art Orchestra

A Modern Art Orchestra Art of Virus című kezdeményezésének egyes számú ágának műveit hallhatja a közönség január 16-án a BMC-ben Vajda Gergely és ifj. Kurtág György, a projekt két zeneszerzőjének közreműködésével.
Jazz/World ajánló

14. születésnapját ünnepli a Budapest Jazz Club

Három virtuóz szaxofonos felejthetetlennek ígérkező produkciójával ünnepli 14. születésnapját a Budapest Jazz Club 2022. január 8-án.
Jazz/World gyász

Elhunyt Dobos Attila 

Dobos Attila zeneszerző, táncdalénekes a hatvanas években a Táncdalfesztiválokon vált ismertté. A művész 80 évesen, hétfőre virradó éjjel hunyt el budapesti otthonában - erősítette meg a hírt az MTI-nek testvére, Dobos Zsuzsanna.
Jazz/World interjú

Lovasi András: A rock and roll lassan el fog tűnni

Lovasi András harmadik szólóalbuma, a Grand Hotel Halmahera könyv formájában jelent meg. Halmahera, a csendes-óceáni sziget valóban létezik, az elvágyódás motívuma sem új a magyar folklórban, az mégis kérdéses, hogy van-e olyan hely a világon, ahol még minden szép és jó.