Jazz/World

Mitől hullámzik a Blue Waves? – betekintés Kurt Rosenwinkel és a Daveform Quintet közös albumába

2026.10.22. 09:05
Megosztom
Swing és heavy metal, balkáni őrület, skandináv melankólia és váratlan humor – Kurt Rosenwinkel és a Daveform Quintet közös lemeze, a Blue Waves különböző zenei világokat rejt. Szegő Dávid és az amerikai gitárlegenda mesélt a dalok inspirációiról és a kompozíciók meglepő kapcsolódásairól.

Mint arról beszámoltunk, nemrég megjelent a legendás amerikai gitáros, Kurt Rosenwinkel és a Szegő Dávid által vezetett Daveform Quintet közös lemeze, a Blue Waves, amely éppen bejárja a világot: a State51 által terjesztett album a nyugat-európai országokon kívül az Egyesült Államokban és Japánban a legnépszerűbb, és két dala is felkerült a Spotify legjelentősebb nemzetközi jazz-listájára, a State of Jazzre.

A zenekar a magyar jazz jól ismert egyéniségeiből áll, mint a zeneszerző-dobos Szegő Dávid, Oláh Krisztián (zongora), Subicz Gábor (trombita), Mester Dániel (szaxofon) és Mohácsy Lőrinc Ágoston (nagybőgő). Együttműködésük Kurt Rosenwinkellel egy telt házas Müpa-koncerttel indult 2025-ben, másnap pedig felvették a Quintet második albumát, a Blue Wavest, amit február 11-én újból együtt mutatnak be a Magyar Zene Házában.

Koncert_Kozeli_Daveform_QuintetKurtRosewinkel-creditNagyKrisztian-124451.jpg

Kurt Rosenwinkel és a Daveform Quintet (Fotó/Forrás: Nagy Krisztián / Müpa)

BLUE WAVES: a kvintolafüggőség jelei

Az album címadó és nyitó dalát a természet ihlette. A Blue Waves organikusan építkezik, és a letisztult felszín alatt komplex szerkezeteket rejt. A víz lassú, könyörtelen sodrása, és a hullámok asszimetriája áttűnik az egyszerű blues dallamok felszínén.

„Dávid minden dalában van valami különleges, a ritmikában, a dallamban vagy a harmóniai felépítésben. A Blue Wavesben például minden negyedet öt részre oszt, és a dallam is erre épül. Azonnal erős rokonságot éreztem ezzel a megközelítéssel, mert régóta foglalkoztatnak hasonló gondolatok. Sokszor még az utcán sétálva is ötösével kattogok a fogaimmal.

Amikor először meghallottam ezt a számot és az albumot, azt gondoltam: igen, ez az én világom. Pont ezt szeretem

– mondta Kurt Rosenwinkel.

„Már kisgyerekként rengeteg időt töltöttem a természetben és a Duna-parton. Máig is sok erőt merítetek a természettel való egybeolvadás érzéséből. Mintha része lennék a nagy egésznek. Ennek a dalnak ez a fő inspirációja. Már az első lemez során felfedeztem magamon a kvintolafüggőség jeleit. Három, kettő vagy négy helyett sokszor természetesebben jön nekem az öt részre osztott negyedek lüktetése. A Blue Wavesben egész végig hullámoznak ezek az ötök, ami különös hangulatot ad a dalnak” – jegyezte meg Dávid.

MONUMENT: amikor a swing kéz a kézben jár a heavy metallal

A Monument című számban párhuzamos univerzumok találkoznak: a swing és a metálzene. A tradicionális jazzt idéző bevezető mintegy emlékművet állít a jazz atyjai és anyjai előtt, majd meglepetésszerűen átveszi az irányítást a zenekartól már megszokott eksztázis, itt éppen heavy metal formájában. A műfajok szokatlan kontrasztba állítása gyakran felfedezhető Dávid alkotásaiban. A többtételes műként is értelmezhető Monumentben az alap kvintett felállás szólal meg, így több teret kapnak a zenekar szólistái, Mester Dániel, Subicz Gábor és Oláh Krisztián.

MIDLIFE MADNESS: életközepi válság egy balkáni őrületben

A legtöbb embernél eljön az önvizsgálat ideje és a vélt vagy valós krízisek korszaka. Dávid életközépi válsága – amivel kapcsolatban a koncerteken gyakran ironizál – erősen összekapcsolja őt kortárs hallgatóival. A Midlife Madness a lemez egyik legkomplexebb alkotása, ami még Rosenwinkelt is kihívások elé állította. Az aszimmetrikus, sűrűn váltakozó ütemeket fürge gitárdallamok szövik át, balkáni drum & basst idézve egy őrült szeánszon.

„Talán a Midlife Madness a legfontosabb dal számomra, mert van benne egy nagyon aktív szólam, amit nekem kell játszanom. Rendkívül nehéz, de amikor sikerül eljátszani, elképesztően jó érzés. Nagyon élvezetes, miközben hihetetlenül összetett.

Ez volt a legnehezebb darab, amit meg kellett tanulnom, és ha egyet kellene választanom, talán ez lenne a kedvencem

– mondta Rosenwinkel, hozzátéve, hogy véleménye szerint a komplex zenéknél az a lényeg, hogy megéri-e a befektetett energiát. „Én imádtam ennek a számnak és az egész műsornak az összetettségét, részletgazdagságát és egyedi formáját. Minden hangnak és minden részletnek megvan a maga értelme, semmi sem öncélú. Ezért minden befektetett fáradtságot megért” – fogalmazott. 

„Soha nem törekszem komplexitásra, nem akarok nehéz vagy trükkös zenéket írni. Ösztönösen komponálok, ezáltal organikusan összetett zenék születnek. Én így nevezem legalább is. A természetet sem lehet ütemvonalak vagy hangnemek közé szorítani, nem lehet négyzetrácsra rakni, mert egészen más síkon létezik. Ezzel a hozzáállással írok, és utólag én is szenvedek, amikor el kell játszanom a saját elborulásaimat” – jegyezte meg Dávid.

DEEP SILENCE: a természet elementáris ereje és örök körforgása

Elvonulás és nem magányos egyedüllét – ezt sugallja a Deep Silence melankóliája és ereje, kietlen tájak, végtelen víztükrök és hegyormok között. A lassan építkező kompozíció csúcspontját egy folyton ismételt, útvesztőszerű dallamsor hozza el, ami fölött Mester Dani éles szaxofonszólóját hallhatjuk. A zenekar leírásában szereplő „skandináv zenei hatások” itt egyértelműen értelmet nyernek – végül pedig ismét a csend veszi át az uralmat.

„A csend és az egyedüllét mindig megnyugtatóan inspirál. Ezt a szerzeményemet is a természet ihlette, annak elementáris ereje és örök körforgása. Utólag érdekes látni, hogy az egész lemezt a víz uralja. A hat címből négy kötődik valamilyen módon a vízhez. Ez azért is különös, mert van egy enyhe víziszonyom, ha lehet, kerülöm a mélyvizet. Talán ez is része az önterápiámnak” – mondta Dávid.

SHARKNADO: vérfürdő egy jazzkoncerten

A humor, szarkazmus és irónia fontos eleme minden Daveform Quintet-koncertnek, és azt üzeni: semmiképp se vegyük túl komolyan magunkat. A Sharknado ennek a mintapéldája, amit az azonos című amerikai kultfilm, valamint Spielberg klasszikusa, A cápa ihletett. Cikázó, kiszámíthatatlan kromatikus dallamok és éles ritmusok szabdalják a füleket és csinálnak vérfürdőt egy jazzkoncertből, persze csak képletesen. „Gyakori, hogy az aktuális konfliktusom valakivel meglátszik a szerzeményemen is. Ez egy ilyen eset volt, amikor eléggé sárkányos hangulat uralkodott el a párom és énköztem.

Utólag már hálás vagyok neki, mert az egyik kedvenc számom ez lett. Amúgy jól vagyunk azóta is

– jegyezte meg Dávid.

TOMORROW LIGHT: optimista, fényes felemelkedés

Ennyi melankólia, őrület, metál és horror után érkezik Dávid eddigi munkásságának egyetlen kifejezetten pozitív, optimista szerzeménye. A zenekarra nem jellemző módon szinte az egész Tomorrow Light swing lüktetésű, már-már mainstreamnek mondható. A dal harmóniai felépítésén végig a dúr major uralkodik kromatikusan emelkedve, ami egyfajta isteni, fényes felemelkedés hangulatot teremt. Az uptempós szólóköröket alaposan megrázzák a jazzimprovizátorok, majd jön az elmaradhatatlan kérdőjel a kompozíció legutolsó hangján.

„Kipróbáltam, mi történik, ha az ösztönös zeneszerzésbe becsempészek egy kis tervezettséget. A harmonizáció volt ez a terv, és szerettem volna, hogy legyen végre egy pozitív hangulatú számom. Aztán amikor Kurt Rosenwinkellel eljött a közös szereplés ideje, és megkértem, hogy ajánlja az egyik saját számát, amit majd eljátszunk, érdekes párhuzamokat fedeztünk fel egymás zenéi között.

is sok volt a rokongondolatunk zeneileg, de ez egészen konkrét egyezést mutatott

– nyilatkozta Dávid.

„Úgy éreztem, sok közös pont van Dávid zenei világa és az enyém között. Amikor megkérdezte, hogy a saját dalaim közül melyiket szeretném játszani a koncerten, egyszerűen bedobtam a Brooklyn Sometimest. Miután kiválasztottuk, rájöttem, hogy a szólórész akkordmenete szinte pontosan megegyezik a Tomorrow Light harmóniáival: mindkettő kromatikusan felfelé haladó dúr akkordokra épül. Nagyon érdekes volt megtapasztalni, hogy szinte maguktól rajzolódtak ki közöttünk ezek a párhuzamok és hasonlóságok. Olyan kapcsolódási pontok, amelyek valamiképpen összekötik a két zenei világot” – mondta Kurt Rosenwinkel.

Hogyan tovább?

Mint kiderült, Szegő Dávid már a harmadik Daveform Quintet-lemezt tervezi, így nagy eséllyel ismét megtörténik az, ami az előző, Arrival című albumuknál esetében: mire eljön a 2027. február 11-i lemezbemutató ideje, már készen fog állni a harmadik lemez anyaga is, és onnantól egy nagy váltással az új anyagokat fogják játszani. Annyit elárult a szerző, hogy a Magyar Zene Házában, ahol Kurt Rosenwinkel ismét vendég lesz, már meg fognak mutatni pár új szerzeményt is.

 

Fejléckép: Kurt Rosenwinkel és a Daveform Quintet (Fotó/Forrás: Hirling Bálint / Müpa)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Jordán Adél, Rudolf Péter, Berki Tamás és az indiai fények ünnepe az Eötvös10-ben

Színházi improvizáció, jazz, indiai táncok, borkóstoló és a világűr titkai. November második hetében ismét műfajokon és kultúrákon átívelő programokkal várja közönségét az Eötvös10 Művelődési Ház.
Színház

IPA-szomj és apahiány – Az ötödik lépés a Centrálban

Milyen férfi az, aki nem tud az apjára felnézni, és milyen az, akitől mások várják a megváltást? Vannak előadások, amelyek után nem feltétlenül a látottakról, hanem az általuk elindított beszélgetésekről gondolkodunk tovább. Az ötödik lépés a Centrál Színházban pont ilyen.
Klasszikus

Interaktív koncert tervét is díjazták a Cziffra Fesztiválon

Cziffra György születésének 105. évfordulóján, november 5-én ünnepélyes keretek között adták át a Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész által alapított Cziffra Fesztivál fiatal tehetségeket támogató díjait a Magyar Zene Házában.
Vizuál

Zenei alkotás és művészi alázat – dokumentumfilm készül Fischer Ádámról

Kroó András rendezése hét tételben eleveníti fel a Kossuth-díjas karmester pályájának meghatározó állomásait. Az alkotást harmincmillió forinttal támogatja a Nemzeti Filmintézet. 
Színház

Ezek a független színházak és projektek részesültek a Pro Cultura Urbis támogatásában

A Pro Cultura Urbis Közalapítvány 2026-ban közel 142,5 millió forintot osztott szét a fővárosi független előadó-művészeti szcénában. Jut forrás a független színházi infrastruktúra működésének fenntartására, valamint új előadások és művészeti projektek létrehozására is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Ella Fitzgeraldtól a saját hangig – a Bolba Éva Trió koncertezik a Vigadó Jazz Clubban

Bolba Éva még a műfajt is alig ismerte, amikor megtanulta Ella Fitzgerald egyik bravúros előadását. Egy fellépésre készült, s végül a hivatását találta meg. November 17-én a Pesti Vigadóban mutatja meg, hogyan szólnak a jazz klasszikusai a saját hangján.
Jazz/World interjú

Mihályi Gábor és Pál István Szalonna a Hagyományok Házához fűződő kapcsolatáról

Százhuszonöt éves a Budai Vigadó épülete, de történetét nem csupán falai, termei és színpadai őrzik. Ötödik portrénkban a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjét és művészeti vezetőjét mutatjuk be.
Jazz/World magazin

Mitől hullámzik a Blue Waves? – betekintés Kurt Rosenwinkel és a Daveform Quintet közös albumába

Swing és heavy metal, balkáni őrület, skandináv melankólia és váratlan humor – Kurt Rosenwinkel és a Daveform Quintet lemeze különböző zenei világokat rejt. Szegő Dávid és az amerikai gitárlegenda mesélt a dalok inspirációiról.
Jazz/World interjú

Agócs Gergely: „Azért kell harcolnunk a zene fennmaradásáért, hogy ne hangszórókból szóljon, hanem a lelkünkben zengjen”

Százhuszonöt éves a Budai Vigadó épülete, de történetét nem csupán falai, termei és színpadai őrzik. Negyedik portrénkban Agócs Gergely népzenekutatót, muzsikust, a Hagyományok Háza főigazgatói tanácsadóját mutatjuk be.
Jazz/World hír

Közös javaslatokkal alakítaná a zeneipart érintő döntéseket a Könnyűzenei Szakmai Fórum

Több mint nyolcvan zeneipari szakember kezdett közös munkába annak érdekében, hogy szakmailag megalapozott, egyeztetett javaslatokkal segítse a kulturális minisztérium munkáját. Az együttműködés kereteként megalakult a Könnyűzenei Szakmai Fórum.