A január 25. és február 6. között tett látogatást Salamon Soma népzenész, furulyás, Hodorog András tanítványa, a Zeneakadémia Népzenei Tanszékének doktorandusza, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet angol nyelvű népzeneelmélet tanára szervezte. Rajta kívül Hodorog Andrást egy teljes zenekar – Annus Réka (ének), Kiss Krisztián (koboz), Benke Ágoston Félix (dob) – elkísérte, látogatásuk elsődleges célja azonban nem a koncertezés volt, hanem az, hogy szakmai közegben, elméleti és gyakorlati szinten mutassák be Hodorog András tradicionális zenei világán keresztül a magyar népzenei kutatásmódszertant.

Nyugaton ugyanis kultúrantropológiai, szociokulturális, néprajzi szempontból elemeznek, míg „a magyar iskola a kultúrantropológiai szempontokat, a néprajzi háttér feltárását, a szociokulturális, interetnikus relációk feltárását nem spórolja meg, de nem áll meg itt, és a zenei szempontú analízist is elvégzi” – mondta Salamon Soma a Mandinernek adott interjújában. Hozzátette: „Ezért van az, hogy a közel kétszázezer felgyűjtött népdalunkról tudjuk, hogy milyen stílusrétegből származnak, csoportosításukra többféle egymásra épülő dallamrendszerező modell létezik; ezek segítségével meglehetős pontossággal feltérképezhetjük különféle történeti korok hatásait, vagy épp az interetnikus kapcsolatokat” – fogalmazott Salamon Soma, aki előadást is tartott a bostoni Berklee College of Music-on és a Bard College népzenetudományi tanszékén.

Berklee College Of Music

De hogy jön ide Hodorog András bácsi?

A 77 éves zenész azáltal tudta kivirágoztatni zenei zsenialitását, hogy

A furulyát ugyanis eredetileg nem táncházi kísérőhangszerként, zenekar részeként használták, hanem szólóhangszerként, ahogy Kárpát-medence-szerte, a pásztorkultúra részeként. „Hodorog András (…) a sematikus dallamvázakat kreatívan használt motívumkészletének segítségével minden egyes eljátszáskor felöltözteti”. Játékán keresztül pedig nemcsak azokat a kognitív folyamatokat lehet szemléletesen bemutatni, amik az improvizatív, motivikus dallamépítkezés mögött állnak, de azt is, hogyan integrálta az együttélésből fakadó román hatásokat, sőt azt is, miképpen újul meg folyamatosan, pillanatról pillanatra egy több százéves, archaikus zenekultúra. Salamon Soma előadásában alkalmazva a magyar népzenekutatásra jellemző „összehasonlító” elemzési metódust, feltárta azt is, miképpen olvasztotta be ez a zene a környező népek zenei hatásait, és bemutatott néhányat a kifejezetten magyar eredetű zenei réteg példáiból is. Előadásában hangsúlyozta:

Ezzel pedig arra is rámutatott, hogy nem árt fenntartásokkal kezelni az olyan ideológiai alapú megközelítéseket, amik tisztán „magyar” és „nem magyar” zenékre osztják a Kárpát-medence dallamkincsét.  

Mindenesetre már az is mesébe illő, ahogyan az élete nagy részét hagyományos falusi közegben töltő 77 éves férfi találkozik a világ egyik legnagyobb metropoliszának nyüzsgésével, amiről ez a videó is tanúskodik:

(Forrás: mandiner.hu, címlapkép és videó: Váradi Levente)