A Fröcccs!!! még abban az időben indult, amikor a MySpyce-en kellett megjelenni, ha egy zenekar ki akart lépni a virtuális nagyvilágba. A felkiáltójelek száma és a színpadra lévő formáció létszáma között megfelelés áll fenn, olykor mindezt egyszerűen kitevővel jelzik: Fröcccs3. Az együttes kemény magja, hogy a kevert italhoz egyáltalán nem illő képzavarral éljünk, Weisz Gábor szaxofonos és Rózsa István helikon játékos. Amikor Weisz Nándor ütőhangszeres (Kovács "Tobzi" Tamás nyomába lépve) csatlakozik hozzájuk, a különböző stílusok egész palettája nyílik meg, de a duó is mindenféle irányba nyitott, ugyanis a helikon a basszus szólamot, Weisz pedig inkább a dallamot hozza, amihez szívesen váltogatja a különböző méretű és fekvésű szaxofonokat. Előfordul, hogy azokon a koncertjeiken, ahol adottak a technikai feltételek, elektronikus hangzást is használnak, virtuálisan bővítve a zenekart. Saját, inkább koncertszerű számokból álló repertoárjuk be-bop, szving, latin, funk és (magyar) sanzon örökzöldekkel egészül ki, amit főleg klubokban szoktak előadni. A formáció pikantériája, hogy mindketten a Központi Tűzoltózenekar zenészei és ebből adódóan néha a fellépésen váratlanul egyenruhában jelennek meg.
Az alábbi videóból azonban ennél sokkal több derül ki: a stíluskérdéseknél maradva például az, hogy a két tányérsapkás fúvós és ütőhangszeres társuk olyan dögös funkyt varázsol akár a gyárudvarra is, hogy nehéz ülve hallgatni. A klip, Lázár Zsófi fotóiból kolosszálisan animálva, a két fúvós megbonthatatlan barátságát dokumentálja, a cseh új hullám abszurd világát felidézve. Előfordul benne mobil vasaló és drótos telefon (vagy fordítva), alaki vonaligazítás, és igazodás a hőhatásra. És, persze, minden nagy kasszasikert megcélzó mozi végső érve, a kiskutya. Ha a Fidelio klippályázatot írna ki magyar zenekaroknak, a Fröccs!!! jó eséllyel pályázna ezzel a 2.75 perccel.