Jazz/World

Müller Péter Sziámi: „A jónak boldogan tapsolok, és ami nem jó, azért mindig szólni fogok”

2019.10.08. 20:25
Ajánlom
Visszatér gyerekkora színhelyére Müller Péter Sziámi, aki Living-Loving címmel életHŰ koncertre készül az Erkel Színházban. A költő, énekes, dalszerzővel költészetről, gyerekkorról, régi és új dalokról, sőt a kultúra és a hatalom viszonyáról is beszélgettünk.

Müller Péter Sziámi NEM idén lesz 50, 60 vagy 70 éves. Csak épp most érezte úgy, hogy eljött az újabb összegzés ideje. A magyar kulturális élet meghatározó alakjaként évtizedek óta képes NEM megfelelni a címkéknek, és ebből fakad, hogy a legkülönfélébb embereket és közösségeket hozza össze. Ezekből a találkozásokból mindig merészen új dolgok születnek – a Sziget Fesztiváltól, a Bartók Plusz Operafesztiválon át, az ezernél több dalig, amit a maga és mások számára írt. 

Ha a pályádra gondolok, az önazonosság jut az eszembe. Például mindig hű maradtál a költészethez.

Szerintem ez a minimálkritériuma az életnek. A költészetet hároméves koromban kezdtem és soha nem fogom abbahagyni. Kilenc éves lehettem, amikor elvittek Weöres Sándorhoz, aki állítólag nekem írta a Bóbita felét. A biztatása nagyon sokat jelentett, és olyan csodás mestereknek mutatott be, mint Vas István vagy Kormos István. Nem foglalkozásnak választottam, a költészet adva volt, ráadásul én szerteágazóbban érdeklődöm a világ dolgai iránt, és különösen nem vagyok műfajgyűlölő.

Érdekes a koncert címe is, az élethű kifejezést használod. Összegzésre készülsz?

Bizonyos fokig igen, de inkább egy nagy összjátékra. Világ életemben mindig azt csináltam, amit szeretek csinálni, és azokkal, akikkel szeretem csinálni. Más szabály és megkötöttség nem nagyon élt meg nálam. Sokféle szakmám van, de

ami öröm a zenével kapcsolatban ért, annak a javát most be szeretném mutatni.  

A koncert úgy jött, hogy megkeresett Besnyő Laci producer, aki kiszámolta, hogy ötven éve énekeltem először színpadon Dévényi Ádám barátommal duóban. Ez magamtól nem jutott volna az eszembe. Laci javasolta, hogy egy életmű koncertet kellene csinálni az Arénában. Ez vérfagyasztóan hangzott. Az élethű kifejezés pedig Novák Peti barátomnak jutott eszébe, aki ennek a koncertnek a gazdája és szereplője is, ő mondta ki először. És pont erről szól a dolog!

2-122849.jpg

Müller Péter Sziámi (Fotó/Forrás: Müller Péter Sziámi)

Ezért döntöttél az Erkel Színház mellett?

Egyedi és különleges dologra készülök, ezért javasoltam, hogy az Erkel Színházba menjünk, mert ott voltam gyerek. Anyukám balett-táncos volt, akkor hagyta abba, amikor én megszülettem, és azután, a maga négy diplomájával, színházi büfés lett. Először az Operában, aztán az Erkelben, később a Madáchban dolgozott, ami nekem nagyon jó volt, mert csodálatos embereket ismertem meg. Végig ültem például Gábor Miklóssal a Hamlet összes próbáját. Az Erkel Színház tele van családi anekdotákkal.

Egyszer a János Vitéz előadásban, amiben volt egy igazi birkanyáj - talán Sárdy János énekelte éppen, hogy „én a pásztorok királya, legeltetem nyájam” - viccből ráraktak engem egy birka tetejére kék kantáros óvodás nadrágban, aztán véletlenül be is tereltek a színpadra. Rögtön lement a függöny, lehetetlen volt folytatni – legalábbis így mesélik. Szóval oda én hazamegyek.

Sokféle műfajban alkotsz, hogyan állítod össze a hangzást?

Úgy esik jól, hogy időről időre begyűjtöm azokat az embereket, akikkel a legkülönbözőbb műfajokban összehozott az élet, és jól éreztem magam velük. Ebből mindig születnek meglepő dolgok. Most nem az AndFriends zenekarral játszunk, hanem

Szakos Krisztián, az egyik legjobb magyar popzenei producer rakott össze egy alapzenekart régi zenész haverjaimból.

Az alternatív zenén nőttek fel, de semmi sem műfajidegen a számukra, jazzesek is, a komolyzenéhez, a pophoz és rockhoz is értenek. Különleges hangzásra számítok, és nagyon örülök a találkozásnak. Velünk fog zenélni a 30 éves Romano Drom, Kovács Antalék autentikus roma zenét játszó együttese is, akikkel a Sziget Fesztivál záróbuliján már játszottunk együtt. A Baltazár Színházból is elhívtam pár jól éneklő embert, velük már 12 éve játszom. Jön Darvas Feri, akit rettentő nagyra tartok, hihetetlenül alázatos és jó kolléga, vele is szoktunk duóban dolgozni, és természetesen jön Szakcsi Lakatos Béla is, akivel mostanában sokat lépünk fel kettesben. És ugyanez elmondható Jávori Ferenc Fegyáról, akivel szintén sok dalt írtunk, köztük az Élet Menete dalát, vagy a Farmerkirály dalait, és velünk lesz Tolcsvay Laci is, akivel nem is tudom, hány színdarabot és lemezt írtunk közös örömben.

És még jónéhány vendégművész neve olvasható a programban.

Hosszú koncert lesz, két részes, már látom az ívét magamban Miklósa Erikától Menyhárt Jenőig, hogy az m betűnél maradjunk. Erikát nagyon szeretem, vele a Bajadér című darabban dolgoztunk együtt, amit én fordítottam. Nagyon rácsodálkoztam, hogy milyen hihetetlen hangkultúrával és humorral, mennyire természetesen énekel. Kiderült, hogy Szakcsi készített a számára Mozart Éjkirálynő áriájából egy jazz átiratot, részben erre hívtam meg Erikát, és egy duettet is fogunk énekelni. Halmai Tamás költő barátom írta annak idején nekem és Takács Eszternek a gyönyörű dalt, az a címe, hogy Angyalduett. Szinetár Dórával A férfi meg a nő című Sziámi számot adjuk elő, ami egy elég kegyetlen ballada, és eddig egyszer énekeltem csupán duettben, Ónodi Eszterrel.

Dés Lacival csak mostanában jöttünk össze, de mindig szerettem és sokra tartottam. Természetesen szaxofonozni fog. Megkért, hogy írjak egy dalt a lemezére, ami öröm és megtiszteltetés volt, hiszen mindig a legjobb dalszövegírókkal dolgozott. És az még nagyobb öröm és megtiszteltetés, hogy szerette, és végül az én dalomat választotta címadónak. Most együtt dolgozunk, darabot írunk a Vígszínháznak, ami nagyon különös lesz, egy olyan műfaj, ami tisztán még nem jelent meg Magyarországon. Petőfiről fog szólni.  

Az URH is a nagy egység része, a koncertjeiteken is mindig játsszátok.

Az egész komolyabb rock’n roll az URH-val kezdődött az életemben. Előtte dolgoztam a Spions zenekarral, Peter Ogival és Molnár Gergellyel, írtunk dalokat, rendeztem őket, nagy barátság is volt, de az, hogy igazán odategyük magunkat egy zenekarban, az az URH volt. Menyhárt Jenőt végtelenül tehetségesnek tartom, ezért hívtam el, és mert a legjobb dalainkat együtt írtuk - talán, mert azok voltak az elsők. Így aztán

az URH blokkhoz egy egészen fiatal zenészekből álló külön zenekart állítunk fel.

Talán az sem véletlen, hogy egy nem is olyan régi EMI punk világválogatáson rajta van a Kék fény című számunk - teljes meglepetésemre.

Az URH révén kerültem be az éneklésbe is. A zenekar összeállt, de nem volt szövegírójuk, hát megkerestek. A szövegeimet, bár jónak tartotta Jenő, mégis azt mondta, énekeljem el én, ő nem tudja határidőre megtanulni. Volt talán összesen nyolc koncertünk, de a teljes magyar szakma és közönség - akik hozzáfértek a New Musical Express számaihoz, ami akkoriban könyvtárakból kimásolt- kilopott szaklap volt -, meglepődött, amikor egy angol újságíró, aki bejárta egész Közép- és Kelet Európát, leírta, hogy számára a legjobb dolog az URH zenekar volt.

Kreatív igazgatóként visszatértél néhány éve a Bartók Plusz Operafesztiválhoz. Merre tartotok?

Amióta Kesselyák Gergő visszavette a Bartók Plusz Operafesztivál vezetését, boldogan dolgozom újra velük, pedig annak idején elég határozottan álltam fel.

Közelről látom, hogy milyen komoly előadások jönnek létre, és mindegyik valahogy a modern népopera felé tart, ami abszolút hiánycikk a világon.

Annak idején Gershwin, vagy Bernstein kezdte megépíteni ezt az utat, vidám bátorsággal nekimentek egy kőkemény műfajnak, és közben zeneileg elképesztően progresszív dolgokat hoztak létre. És nem csupán komoly bemutatóink vannak, de a nemzetközi operaíró versenyünk (Key to the Future) Gergely által megfogalmazott kritériumai is a modern népopera irányába mutatnak. Idén 19 komplett opera érkezett a felhívásunkra! A győztes darab Albin Fries műve, a Nora, a szerzőnek karácsonykor a Bécsi Állami Operaházban, a Staatsoper-ben is bemutatója lesz. Már most szólok, hogy az Operafesztivál sajtótájékoztatóján nagy meglepetések kerülnek majd napvilágra.

A koncertjeiden visszatérő jelenet, hogy papírfecniket dobsz a közönség felé, miközben a kultúráról szóló kiáltványodat mondod el. Mit gondolsz a kultúra helyzetéről?

Ez a versem a Magyar Műhelyben jelent meg, mostanában válik dallá, és valószínűleg rajta lesz a következő AndFriends lemezen is. A kiáltvány műfajában - megmaradva a humornál, de mégis szigorú pontokba szedve - megfogalmaztam, hogy hol a helye a kultúrának az emberi életben és a társadalomban. Egy vicces, 18 kétsorosból álló rendesen odatett vers, ami úgy kezdődik, hogy „A kultúra nem bagatell. A kultúra az anyatej!”… és úgy végződik, hogy

A kultúra nem mesehab. Ha nincs kultúra: te se vagy. A kultúra a menedék. Kinyalhatod a fenekét!”

Arra vonatkozó ténymegállapítás, hogy nem a lekvár rakja el a nagymamát...

Úgy látom, hogy mostanában az önérzetek brutálisan földbe vannak tiporva, az emberek elvesztik az intellektusukba, szellemiségükbe vetett biztonságukat. Nagy változások vannak, és még azt sem mondom, hogy ezek feltétlenül csak negatív változások. Nyilván egy új kor jön, új generációk, új szemlélet. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy a hirtelen változások drasztikus minőségromlással járnak, valamint azt érzem, mintha nyugtázva lenne, hogy a kultúra nem olyan fontos, és majdnem mindegy, hogy milyen. Ezt nagyon súlyos csapásnak és tévedésnek tartom. Bár nem mindig engedheti meg magának az emberiség, hogy a szellemi kaszt vezessen egy társadalmat, ami önmagában nem baj, hanem kortünet, de azt mindenki látja, hogy értékválság van - hogy divatos szóval éljek.

Szerintem most keményebb, gyakorlatiasabb, harcosabb világ van, és harcos vezetőkre van szükség, és most nem Magyarországról beszélek, mert soha nem fogok pártpolitizálni, se jobbra, se balra állni, mert

függetlenül gondolkodó szabad ember vagyok, aki jobbról-balról mindig azt tettem a magamévá, amit igaznak és mérvadónak gondoltam.

Nem langyos sem-sem ember vagyok, hanem elszánt is-is. Összegyűjtő. Ugyanakkor aggódó drukkolással figyelek mindenkit, aki ezt az országot megpróbálja rendben tartani. Azt gondolom, hogy egyszerre történik most nagyon sok jó, és néhány nem jó dolog, a jónak boldogan tapsolok, és ami nem jó, azért mindig szólni fogok. De… Az a vezetés, amelyik nem tudja, vagy nem érti, hogy mi a szellem és mi a kultúra, és enged a minőségből, arra visszahat a kultúra és tönkreteszi a hatalmat. Viszonylag kedvesen figyelmeztetnék erre mindenkit, ezért ilyen kedves egyelőre a kiáltványom vége is. Ennél nem szívesen mondanék durvábbat.

mpsziami_flyer_1200_628-122914.jpg

plakát (Fotó/Forrás: Müller Péter Sziámi)

Fejléckép: Müller Péter Sziámi (Fotó: Dobos Gábor)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World Partitúra

Tolcsvay Béla: „Az élet oldalán állok”

Országjáró kulturális tévésorozatunk, a Partitúra legutóbbi adásában a Velencei-tó környékére látogatott el. A műsor vendége volt a közelben élő Tolcsvay Béla is, akivel a kápolnásnyéki Halász-kastélyban forgatott a stáb. Interjú.
Jazz/World magazin

Szerenáddal fogadta új karmesterét a legkedvesebb dán bigband

Azt mindig is tudtuk, hogy a rézfúvósoknak van humora, de ilyen megható reptéri találkozást utoljára az Igazából szerelem című filmben láttunk.
Jazz/World ajánló

Lakatos Mónika hagyományos oláh cigány hallgatókkal érkezik a Müpába

A bensőséges hangvételű, generációkon átívelő lírai dalokon keresztül az oláh cigányság kevéssé ismert arcával találkozhatunk november 12-én Müpa Fesztivál Színpadán.
Jazz/World ajánló

Jazz és világzenei átiratban szólalnak meg klasszikus zeneszerzők művei

A Bársony Bálint Sextett legújabb nagylemeze, a Magyar Rhapsody Projekt dalait hallgathatjuk meg november 19-én a Klebersberg Kultúrkúriában.
Jazz/World ajánló

40 feledhetetlen dal Koncz Zsuzsa új válogatásalbumán

Így volt szép címmel dupla válogatásalbummal jelentkezett Koncz Zsuzsa, amelyen a legkedvesebb dalait válogatta össze a legelső eredeti felvételétől kezdve napjainkig. Ritkaságok, eddig még nyilvánosságra nem hozott felvételek is színesítik a páratlan pályafutás esszenciáját.