Jazz/World

Nagymesterek csúcstalálkozója

2010.01.18. 12:02
Ajánlom
Harmadszor tartanak Tanszékfoglalót a Zeneakadémia újonnan alapított népzenei tanszékének tanárai, hallgatói és a hazai népzenei élet „nagy öregjei”. Eredetileg a fókusz Bartók és Kodály munkásságára, a népzene és a műzene kapcsolatára irányult. Mostanra egyértelműen kiderült: a visszatérő gálakoncert mentes minden elvont zeneelmélettől, és élő, sodró hagyománnyá, vérbő népzenei ünneppé terebélyesedett.

A folkélet virágzik, a legfiatalabb generációk is felfedezik maguknak és tanulják, használják a népzenét, magasan képzett zenész-tanárokra tehát nagyobb szükség van, mint valaha. A népzenetanárok és előadóművészek felső szintű képzését elindító tanszék 2007 őszi megalakulása mégis sokaknak óriási meglepetés volt. Nem az hogy megalakult, hanem a felismerés, hogy eddig ilyen nem létezett. A tanári szobában többek között Sebő Ferenc, Halmos Béla (a táncház mozgalom úttörői, népzenekutatók, zenészek), Eredics Gábor (Vujicsics-alapító), Farkas Zoltán „Batyu" (néptáncos), Borbély Mihály (Vujicsics, különböző jelentős jazzformációk) fordulnak meg.

A tanszék tanári karát most Balogh Kálmán képviseli. A sokoldalú cimbalomművész saját zenekarával, a Gipsy Cimbalom Banddel a zenélés egy egészen különleges színét mutatja. Magyar és roma népzenétől a flamencón át a klezmerig, illetve jazzig terjed repertoár. Balogh Kálmán koncertjeinek sajátossága, hogy bármely ismert zenei ötletből, témából, dallamból valami egészen különlegeset bontanak ki a szinte már valószínűtlenül virtuóz zenészek. A megszólalás nem szokványos, a hegedű-cimbalom-nagybőgő hármast gitár és trombita egészíti ki. Játékosság, humor, örömzene. A vége mindig össztánc és ováció. Nem véletlen, hogy Balogh Kálmán a világ fesztiváljainak, hangversenytermeinek ünnepelt sztárja Kapolcstól a Carnegie Hallig.

Szigorúan eredeti hagyományok mentén zenél a Fonó és a Dűvő zenekar. Az autentikus megszólalást évek, évtizedek óta saját gyűjtéssel tökéletesítik. A Fonó Együttes és neves prímása, Pál István „Szalonna" Kárpát-medencei vokális és hangszeres népzenét játszik, azaz a magyar mellett az itt élő népek (szlovák, román, zsidó, cigány, ruszin, horvát) bármelyikének dallamai feltűnhetnek. A népi vonósok kísérő hangszereinek egyik játékmódjáról elkeresztelt Dűvő főleg a palóc zenére koncentrál. Ők is foglalkoznak terepkutatással, aminek eredményeként Hrúz Dénes harminc éve alapított együttese rákapott a szászcsávási és az erdőszombattelki zenékre is.

Sebestyén Márta mellett az est hagyományőrző vonalát erősíti Berecz András énekes-mesemondó is. Ahogy magáról mondja: „kedves dalaim és meséim a honát kereső és a nagyon szerelmes ember hallomásai, látomásai." Bár sokaknak ő leginkább az ízes nyelvű mesemondó, több népzenei lemezt is kiadott, például kalotaszegi mulatósnótákat az Ökrös zenekarral.

Ha létezik a műfajnak sztárja, akkor Csík János és zenekara biztosan az. Hagyományos magyar népzenét játszanak, de úgy, hogy a műfaj iránt kevésbé érdeklődő fiatalok tömegei is felkapták a fejüket. Több önálló világzenei nagyszínpados koncert a Szigeten, vendégszereplés a 2007-es Kispál és a Borz húszéves jubileumi koncerten, és ők lettek az egyik legismertebb magyar népzenekar. Az utolsó két lemezük aranylemez lett. A zenekar külsős tagja Dresch Mihály szaxofonos, akinek páratlan életműve a jazz kifejezésvilágát és a Kárpát-medence hangszeres népzenéjét, elsősorban az erdélyi, moldvai zenéket hozza egymással reakcióba. Az eredmény egyedülálló élmény. Dresch az elmúlt évtizedekben John Coltrane bebopjától a gyimesi furulyadallamokig jutott el. Mi jazz zenészként tarjuk számon, ám külföldi méltatói ma már sokszor világzenei előadóként emlegetik. A besorolás végül is mindegy, az biztos, szaxofonjával, vagy furulyáival máshol nem hallható regisztereket rezdít meg a hallgatóban.

Krulik Zoltán és az idén 25 éves Makám az autonóm népzenei feldolgozások egyik úttörője. A hetvenes évek közepén Nyugat-Európában is zajos sikert aratott Kolindát tartják az első hazai világzenei együttesnek. Ez a kifejezés akkoriban még nem létezett, amikor pedig felbukkant, a címke ellen a zeneszerző, gitáros Krulik Zoltán sokáig tiltakozott. A Makám zenéje kelet-európai, balkáni, ázsiai hagyományos dallamok, letisztult, modoros sallangoktól mentes szintézise a rock és a jazz szabadon szárnyalásával, az utazások végtelenével vagy éppen a dal bensőségességével.

Makám első korszaka 1984-től 1999-ig tartott, amikor is leginkább Ázsiára és a zenei világutazásra helyezték a hangsúlyt. Az ezredfordulóval a figyelem Kelet-Európára került át és olyan énekesnők váltak még ismertebbé a zenekarban, mint Bognár Szilvia, Herczku Ágnes, Szalóki Ági vagy Palya Bea.


Stílusskálájuk több zenekarnak is elegendő lenne: indiai zenei inspirációktól a magyar népdalig, katonadaloktól, a gyerekzenéig vagy a karácsonyi dalokig, ami mind modern hangvételben, korszerű felfogásban, megragadó erővel, egyszerűséggel, jazzes játékossággal szólal meg. Nem hagyományt őriznek, hanem továbbviszik, továbbgondolják azt. Sokan mások is próbálkoznak ezzel, ám csak keveseknek sikerül maradandót alkotniuk. Talán ezért is érezhető némi szembenállás az autentikus népzenében hívők és a feldolgozásokat, átdolgozásokat kedvelők között. Az utóbbiakat jelölő világzene jelzőt nem egyszer pejoratív értelemben használják, a giccstől, hígulástól féltve a veretes hagyományt.

A harmadik népzenei csúcstalálkozón mindkét megközelítés a legmagasabb szinten képviselteti magát. Valószínűleg megint bebizonyosodik a jól ismert alaptétel: csak zene van. Hiteles, érzékeny, magával ragadó, vagy üres, talmi. Emlékezetes bemutatót kaphatunk a műfaj nagymestereitől, és újfent ki fog derülni, hogy kevés erősebb és gazdagabb hagyomány létezik a magyar és Kárpát-medencei népdalkincsnél.

2010. január 19. 19:30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A népzene ünnepe

Km.: Fonó zenekar, Berecz András, Dűvő népzenei együttes, Csík zenekar és Dresch Mihály, Makám, Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band, Sebestyén Márta

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lemondott Lőrinczy György az NKA alelnöki posztjáról

Az Origo értesülései szerint Kásler Miklós miniszter elfogadta Lőrinczy György indokait a lemondást illetően.
Klasszikus

Bencze Máté döntős a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyében

A Magyarországot képviselő fiatal szaxofonos az öt döntős közé jutott a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén Edinburghben.
Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Klasszikus

Jelenleg ez a tizenkilenc éves fiú a világ legtöbbet hallgatott csellistája

Már ami a lemezeladási adatokat illeti. Sheku Kanneh-Mason fellépett a brit királyi esküvőn, és 100 ezer példányban adták el a debütáló lemezét. Még nem töltötte be a huszadik életévét.
Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World videó

A királynő varázsol - Ikonikus pillanatok Aretha Franklin pályájáról

Az augusztus 16-án rákban elhunyt soul királynő személye már életében kultikussá vált, amiről rengeteg videofelvétel is tanúskodik. Ezekből az emlékekből szemezgettünk.
Jazz/World gyász

Elhunyt Aretha Franklin

76 éves korában elhunyt Aretha Franklin, a soul legendás királynője, akinél nyolc éve állapítottak meg rákot.
Jazz/World hír

Elhunyt a Keresztapában is szereplő jazzénekesnő

Morgana Kinget a legtöbben Don Vito feleségeként ismerik a Keresztapában. A Grammy-jelölt jazzénekesnő 87 évesen hunyt el.
Jazz/World ajánló

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg augusztusban!

Júliusban indult sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent vagy megjelenés előtt álló magyar és külföldi kiadványok közül. Augusztusi válogatásunk már jellemzően az őszi hangulatra készít fel bennünket.
Jazz/World örökség

Kitagadták az örökségből Jean-Michel Jarre-t

Filmzeneszerző édesapja mindent a negyedik feleségére hagyott, Jean-Michel Jarre és féltestvére, Stéphanie azonban nem nyugszanak bele a dologba.