Jazz/World

Napéjegyenlőség sámánokkal

2011.12.03. 05:01
Ajánlom
Egy nappal Szenteste előtt mutatja be a Vágtázó Csodaszarvas Csillaglovaglás című új lemezét az A38-on.

A Vágtázó Csodaszarvas az a zenekar, amelyet Grandpierre Attila több mint öt éve azért alapított, hogy folytathassa a Vágtázó Halottkémekben folytatott profetikus és extatikus tevékenységét. Ennél pontosabb nevet nem is választhatott volna, azóta együttesével maradéktalanul meg is valósította azt a progamot, amelyet a Vágtázó, mint a magyar punk különleges éllovasa és a Csodaszarvas, mint a ­- lehetőleg és legalább ­- a honfoglalás koráig visszanyúló pogány magyar hagyomány szimbóluma egy szószerkezetben ígér. Azért csak lehetőleg, mert ma is nagyjából a másfél évszázaddal ezelőtt kialakult lovasszobros, romantikus elképzelések uralják a keresztenység felvétele előtti magyarokról alkotott képünket, és ahogy néprajzukról általában, zenéjükről sem olyan nagyon sok konkrétumot tudunk. Grandpierre-ék szerencsére nem a közhelyes és kommersz utat választják, igyekeznek az eurázsiai lovas népek mienknél élőbb hagyományára hivatkozni. Mivel a magyarok megtérítése után több eleme is fennmaradt a "pogány" hiedelemvilágnak, ezért nem kell csodálkozni azon, hogy az A38-on miért ez a Karácsony előtti utolsó koncert. A téli napéjegyenlőséget minden bizonnyal az úgynevezett ősmagyarok is ünnepelték.

Nehezen elképzelhető, hogy Grandpierre Attilát be kellene a Fidelio olvasóinak mutatni, de a rend kedvéért azért szerepljen itt, hogy a Vágtázó Csodaszarvas frontembere (ha úgy nézzük, címszereplője), a sámánének és -révület legnagyobb mestere koncertszínpadon, a magyar punk- és alternetív színtér meghatározó énekese, zenekarvezetője és szövegírója. Személyiségének másik, de nem kevésbé önazonos megnyilvánulása az, hogy komoly tudományos pályát futott be mint csillagász és filozófus. Akit mélyebben érdekelnek Grandpierre metafizikailag és etimológiailag megalapozott nézetei, annak ajánlható például az énekes saját honlapján található esszé a Csodaszarvasról, mint magyar kulcsjelképről.

A zenekar célja egy komplex gondolatvilág érzelmi-esztétikai megragadása, amelynek egyik legjellemzőbb példája a Hunok csatája című szám ­- egyébként VHK-örökség. Ezen az alapon már mindjárt nem kell feltétlenül cáfolni a hunok és magyarok rokonságát, átérezni viszont nagyon kellemesen lehet. Az ősök szavát meghallani, megpróbálni útjukat legalább követni, ennek érdekében gondolatilag, nyelvileg és zeneileg archaizálni pedig minimum tiszteletet érdemő próbálkozás. „Szellem vagyok. Lehet, hogy most születtem. Szellem vagyok, és én is csak azt akarom, mint minden szellem: a természetes élet mámorát." - írta Grandpierre könyvben is megjelent, jellegzetes ars poétikus szövegében. A magyarságnak földöntúli értékeket tulajdonító dalszövegeket ellensúlyozza, hogy a dalokban szinte csak alapvető toposzok, archék szerepelnek, a természet és a kozmosz jelenségei. A hétköznapit legfeljebb annyira engedik beszüremleni, hogy például egy tábortűz vagy egy lovaglás szóba kerül. 

A Halottkémek és a Csodaszarvas közötti legfontosabb különbség abból adódik, hogy utóbbi akusztikus hangszerekre váltott, már a duda és ütőhangszerek a meghatározók, nem az elektromos gitár, persze ettől még a Napkapu és Régi magyar tánc már a VHK repertoráján is szerepelt. A punkból leginkáb a lendület maradt meg, de az archaizálással ennek a fajta lázadásnak nem minden eleme fér össze, szelídebb és kiszámíthatóbb lett a zene. A sámános, táltosos, vágtázós hangzást leginkább a transzt kiváltó monotónia erősíti, az orgonapontjával mélyen zúgó d-mollból legfeljeb a-mollba vagy e-mollba mozdulnak el néha. Persze, a kecskeduda (Bese Botond), a koboz (Fábri Géza) és a többi régi, nem csak a Kárpát-medencében ismert hangszert (ud, buzuki, tamburica, tapan, derbuka, stb.) nem mindig könnyű egy hangnemben megszólaltatni. Gyakran olyan a zenekari textúra (VJ nélkül tizenegyen vannak!), mintha didzseridú szólna, pedig az „csak" a duda. Viszont a hegedű és a női vokál ugyancsak színes hangzásrétegeket szólaltat meg.

A Csillaglovaglás számait nem is érdemes kontextusukból kiszaktíva hallgatni, és most ezen azt értem, hogy lehetőleg korábbi lemezeikkel együtt, de legalább az előzőből készült DVD-vel együtt ismerkedjen vele, aki otthon tenne egy próbát, mielőtt koncertjegyet venne. Akinek például a Djabe bejött, nehogy kihagyja. De azért ez a zene nem lemezre íródott, hiszen csak egy kicsiny sávját adja vissza annak az élménynek, aminek Grandpierre színpadi mozgása, a vizuális effektek és a többi, csak élőben igazán ható produkciós elem. Persze itt is több koncertfelvétel szerepel, de a lemez igazi célja, hogy felidézze a koncertélményt. És a koncertre már karácsony előtt újra lehetőség adódik. A zenekar tere a Petőfi (Sándor Kultúr-)Csarnok program- és vezetőváltásával sem szűkült be: a Fonó a lemezt, az A38 hajó a koncertet vállalta.


A Vágtázó Csodaszarvas zenekar Sámánutazás és Csillaglovaglás című lemezbemutató koncertje
Előzenekar: Fanfara Komplexa
Ugyanaznap este hat órakor, az A38 Kiállítóterében Hoppál Mihály néprajzkutató sámánokról szóló előadása filmvetítéssel és témába vágó fényképeinek kiállításával
2011. december 23, 19:00, A38

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Zenés színház

Sába a mikrofon előtt

Lemezfelvétel készült Goldmark Károly legismertebb operájából, a Sába királynőjéből, az Eiffel Műhelyház Fricsay stúdiójában. A munkáról és az új helyszínről Csurgó Tamás zenei rendezőt, Kondás Ferenc hangmérnököt, valamint Gál Erika operaénekest, Sába megformálóját kérdeztük.
Könyv

Elhalasztják az Ünnepi Könyvhetet

A 92. Ünnepi Könyvhetet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése döntése alapján 2021. szeptember 2. és 5. között rendezik meg - a tervek szerint a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén.
Vizuál

Különös szerelmi történetet mutat be Kocsis Ágnes új filmje

Május 27-én mutatják be Kocsis Ágnes Éden című, magyar-román-belga koprodukcióban készült új játékfilmjét, amelynek főszereplője egy harmincas évei végén járó nő, aki mindenre allergiás, ami a modern világgal jár, ezért teljes elszigeteltségben él.
Klasszikus

Bartók-kotta, Wagner-album, akár egy órán belül! – Házhoz jön a Rózsavölgyi kínálata

Mostantól még kényelmesebben juthatunk hozzá a Rózsavölgyi Zenemű- és Könyvesboltban fellelhető zenei kiadványokhoz és sikerkönyvekhez, ugyanis a Wolt futárai szállítják azokat házhoz, akár a rendeléstől számított egy órán belül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.
Jazz/World hír

Megjelentek az első Raktárplusz koncertek

Az NKA-koncertek A38 hajón rögzített koncertsorozata a világjárvány miatt hosszú ideig fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek támogatására született meg, egyben kordokumentum is.
Jazz/World ajánló

Zenei kalandozások az A38 fedélzetén

18 évvel ezelőtt, április 30-án kezdte meg működését az A38 Hajó, Budapest egyik legizgalmasabb koncerthelyszíne. A kulturális központ az amerikai funk és soul jazz szaxofonos, Maceo Parker négyórás, felejthetetlen koncertjével indított, azóta pedig számos jazzkoncertet hallhatott náluk a közönség.