Az előadóművész elárulta, már régóta figyelemmel kíséri az Oscar-gálákat, és mindig is lenyűgözte az esemény csillogása, a díjazottak, a filmek és a zenék sokfélesége. Így született benne a gondolat, hogy ebből a színes kavalkádból olyan koncertet állítson össze, amely nemcsak a dalokból, hanem az azokhoz kapcsolódó történetekből is nyújt egy kis ízelítőt a közönségnek. Úgy fogalmazott, hogy a mostani koncert tulajdonképpen ennek az ötletének az újragondolt változata: korábban volt már egy hasonló estje Peller Anna és Peller Károly közreműködésével, ezúttal azonban Bereczki Zoltán lesz a társa a színpadon.
Mint Náray Erika mondta, az est során elhangzó dalokat ő válogatta össze. A cél az volt, hogy a legismertebb slágerek mellett olyan dalok is felcsendüljenek, amelyek kevésbé ismertek, mégis mély nyomot hagytak a filmtörténetben – akár egy-egy jelenet aláfestéseként, akár önálló zenei élményként.
Az est gerincét olyan művek adják, amelyek Oscar-díjas filmek betétdalai voltak.
A művésznő kiemelte, hogy minden egyes dal valamilyen módon kötődik az Oscar-díj történetéhez. „Nem mindegyik nyert díjat, de így vagy úgy mindegyiknek van köze az Oscarhoz” – mondta. A közönség hallhatja egyebek mellett a Love Story híres dallamát, a Casablanca klasszikusát, de elhangzik a Cherbourgi esernyők megható betétdala, valamint Charlie Chaplin Smile című száma is.
Bereczki Zoltán, Náray Erika (Fotó/Forrás: Benczúr Ház Rendezvényközpont)
A műsor nem véletlenül kapta a „dalok és sztorik az Oscar-díj történetéből” címet. Az est egyik különlegessége, hogy nemcsak zenei, hanem narratív élményt is kínál:
a dalokat olyan érdekes, gyakran megható vagy épp mulatságos történetek vezetik fel, amelyek az Oscar-díjak kulisszái mögé engednek betekintést.
Ezek a történetek mind hozzáadnak valamit az előadott dalokhoz, közelebb hozva azokat a nézőkhöz. Náray Erika elárulta, hogy a történetek kiválasztásakor több forrásból merített: újraolvasta Návai Anikó Oscar? Oscar! című, a díj történetét bemutató könyvét, illetve alapos kutatásokat végzett az interneten is.
A műsor zenei kíséretét a Juhász Attila (zongora), Frey György (basszusgitár), Berdisz Tamás (dob) és Elek István (fúvós hangszerek) alkotta zenekar adja. Az előadóművész róluk is szeretettel beszélt, régi, megbízható zenei partnereinek nevezve őket, akikre mindig támaszkodhat, és akik nélkül elképzelhetetlen lenne a produkció.
Kitért arra is, hogy a hangzás szükség szerint eltér majd az eredeti filmzenék nagyzenekari megszólalásától. A dalokat négyfős zenekarra hangszerelték, így ezek új köntösben szólalnak majd meg, de a cél az volt, hogy felismerhetőek maradjanak, és megőrizzék az atmoszférájukat.
Arra a kérdésre, hogy szerinte mitől lesz emlékezetes egy filmzene, a művésznő azt válaszolta: az a legfontosabb, hogy szervesen illeszkedjen a filmhez, olyannyira, hogy
a hallgató azonnal a mozgóképi jelenetekhez társítsa az adott dallamot.
Példaként említette a Moon River című dalt, amely az Álom luxuskivitelben (Breakfast at Tiffany’s) című filmhez kötődik. „Amint meghallom, rögtön Audrey Hepburn jelenik meg előttem” – mesélte. De szóba került a Keresztapa filmzenéje, vagy épp a Cápa jól ismert fenyegető dallama is. Mint arra felhívta a figyelmet, ezek mind olyan zenék, amelyek szinte azonnali vizuális asszociációt váltanak ki.
Náray Erika szerint ezek a dalok ugyanakkor nemcsak filmzenei szempontból érdekesek, hanem stílusbeli sokféleségük miatt is. A műsorba került számok között van klasszikus musical, rockballada, nagyzenekari kompozíció, sőt jazzes vagy popos hangzású darab is. „Az Oscar-díj maga is követi a zenei trendeket, így a nyertes dalok stílusa, műfaja is változik az évek során” – mondta.
Kifejtette azt is, hogy a koncert koncepciója nemcsak a zenei élményt helyezi előtérbe, hanem a nosztalgiát és a filmtörténeti tudást is. A cél az volt, hogy a közönség meghallgatva ezeket a dalokat, illetve megismerve és megértve a hátterüket újra átélhesse azt az érzelmi töltetet, amelyet ezek a zenék egykor a filmvásznon képviseltek.
A július 23-án látható „És az Oscart kapja…” című est nemcsak zenés időutazás lesz, hanem személyes hangvételű tisztelgés is a filmzene műfaja és a közel százéves Oscar-díj története előtt.
Fejléckép: Náray Erika (forrás: Benczúr Ház Rendezvényközpont)
hírlevél
