Jazz/World

Náray Erika: „Kulturált polgárság nélkül nincs jó ország”

2017.05.19. 10:11
Ajánlom
Április végén indult és egészen május végéig tart Náray Erika énekesnő, színésznő és a Budapest Jazz Orchestra öt állomásos vidéki turnéja. A koncertsorozat a kamaszokat szólítja meg, a felnőtteknek szóló esti előadással pedig Ella Fitzgeraldra emlékeznek. Náray Erikával a jazzt népszerűsítő foglalkozások mellett Jazzrajongók című Müpa-béli sorozatáról is beszélgettünk.
Náray Erika

Náray Erika

- A turnétok egyik célja, hogy a fiatalokkal megszerettessétek a jazzt. Túl vagytok már néhány alkalmon, milyen módszerekkel próbáljátok közel vinni hozzájuk a műfajt?

- Mivel a fiatalok jobban tudnak kötődni a koncerthez, ha ismerős dallamokat is hallanak, ezért nagyon sok meséből is válogattunk a repertoár összeállításakor. Betettük például a Macskafogó, a Hófehérke és a hét törpe, vagy a Verdák főcímdalát, de bekerült Pharell Williams Happy című dala is, ami az utóbbi idők egyik legnépszerűbb slágere volt. Megmutatjuk, hogy milyen az, amikor a kedvenc dalaikat bigband kíséri le, és ezt imádják.

Egy olyan interaktív nyolcvan percet kell elképzelni, amikor a gyerekeknek nem kell fegyelmezetten ülniük, hanem énekelnek, táncolnak, bekiabálnak, tapsolnak, és közben beszélgetünk.

Tehát ez számukra egy olyan szelepként is funkcionál, ahol kiengedhetik a gőzt. Eközben pedig észre sem veszik, és egy csomó információ eljut hozzájuk. A tárgyismeretük is bővül azzal, hogy megbeszéljük, mi az a jazz, swing vagy bigband, mi az improvizáció és miért kell kettő-négyre tapsolni a jazzben? Majd beszélgetünk arról is, hogy a 40-es 50-es években a swing muzsika kifejezetten mainstream könnyűzene, tánczene volt, ami ma Lady Gaga.

- Mit tapasztaltok, mik a fiatalok előismeretei a jazzről?

- Fogalmuk sincs róla, hogy mi az. Azok a gyerekek tudnak valamit erről a műfajról, akiknek a szülei otthon hallgatnak jazzt. De azok a gyerekek, akiknek a szülei vagy egyáltalán nem hallgatnak zenét, vagy csak rádiót hallgatnak, azt sem tudják, hogy mi fán terem. A másik tapasztalatunk pedig, hogy sokak számára a jazz egy szitokszó. Tényszerűen van olyan válfaja, ami csak a vájt fülű közönség számára okoz örömöt, de valamiért kialakult az az általános sztereotípia, hogy jazz az, amikor érthetetlenül játszanak össze-vissza. Pedig a jazz nagyon sokféle. Én például, ha különböző zenei ízlésű emberekkel utazom egy autóban, akkor nyilván nem Miles Davist rakom be, hanem Ella Fitzgeraldot vagy Michael Bublét, amit mindenki örömmel hallgat. És ugyanezt érzem a gyerekek esetében is:

nem Scofielddal, Coltrane-nel és a Weather Reporttal kell elkezdeni a jazz megszerettetését, csakúgy, ahogy a komolyzenéét sem Bartókkal és Wagnerrel.

A populárisabb daraboktól jó esetben el lehet jutni a műfaj csúcsát jelentő előadókig, akiknek befogadásához már valóban kell némi zenei előképzettség.

- Ha jól tudom, a gimnáziumi énekórák tanrendjében egyáltalán nem szerepel a jazz alapismeretinek oktatása.

- Valószínűleg ez onnan indul, hogy a zenei tanárképzésben sem kap helyet a jazzoktatás, így maguk az énektanárok sem tudnak érdemben beszélni a jazzről, mert nem ismerik. Másrészt pedig Kodály országához méltatlanul kevés a heti egy óra énekoktatás. Tehát ilyen szűkös keretek között azt gondolom, nincs is idő kitérni a jazzre. Ugyanakkor az ilyen interaktív órák sokkal hasznosabbak és ütősebbek, mint egy rendes tanóra, hiszen élményszerűbb. Az egyetlen nehézség ezzel, hogy irgalmatlanul drága dolog egy 17 fős bigbandet mozgatni, kifizetni a gázsijukat, és még a szólistákat és a hangosítást is. Az, hogy mi ezt a programot el tudtuk vinni vidékre, az annak köszönhető, hogy nyertünk rá támogatást egy pályázaton. Így vált az lehetségessé, hogy ingyen és bérmentve kapják az iskolák ezt a színvonalas programot, ami szerintem fantasztikus a mai világban.

Náray Erika és a Budapest Jazz Orchestra

Náray Erika és a Budapest Jazz Orchestra

- Mi az a tulajdonsága szerinted a jazznek, ami miatt hasznára válhat a hallgatása akár egy zeneileg kevésbé felkészült befogadónak is?

Először is szerintem minden olyan művészeti alkotás, ami a műfaján belül a csúcsokat döngeti, észrevétlenül tesz hozzá az ember életéhez, többekké válunk általuk. A művészet nem egy öncélú dolog, és nem azért kell koncertre, színházba, kiállításokra járnunk, mert akkor műveltek leszünk, vagy annak tűnünk. Ha az ember megnézi Tarkovszkijtól az Andrej Rubljovot, akkor jó esetben úgy jön ki a moziból, hogy utána még napokig gondolkozik a látottakon. Ilyenkor egy csomó energia szabadul föl az emberben. A jazz egy olyan műfaj, ami erre szintén alkalmas. Azt reméljük, hogy ha az emberek vidéken is találkoznak az ország egyik legjobb bigbandjével, a Budapest Jazz Orchestrával, akkor talán később is igényük lesz egy hasonló zenei élményre, és ismét elmennek egy jazzkoncertre. Mert hiszen, ha az embert éri egy pozitív élmény, akkor az kódolódhat az, hogy „koncertre járni jó dolog”.

Tágabb perspektívából nézve pedig ez azért is fontos, mert kulturált polgárság nélkül nincs jó ország, hiszen az országot soha nem az alja vagy a teteje működteti, hanem a középosztály.

Tehát abban az országban, ahol az embereknek nincs igényük vagy pénzük a kultúrára, ott könnyű elbutítani a középréteget televíziós műsorokkal, márpedig ez tudjuk, hogy hova vezet.

- A turné során a felnőtt koncerteke is adtok, aminek fő témája Ella Fitzgerald, aki idén 100 éve született. Neked mi a személyes kötődésed Ellához?

- Szerintem ő minden idők legnagyobb jazzénekesnője.

Ő rakta le az alapjait a jazzéneklésnek, a scatről már nem is beszélve. Se előtte, se utána senki nem scattelt úgy, ahogy ő. Tehát ő megkerülhetetlen. Megmondom őszintén, azt hittem, hogy ebben az évben versengeni fognak az énekesnők, hogy Ella Fitzerald koncertet csináljanak, ehhez képest úgy tűnik, hogy egyedül nekem jutott eszembe ez a dolog. Mi nagyon boldogak vagyunk, hogy ezt tudtuk abszolválni. Ráadásul a BJO-nak van egy iszonyatos mennyiségű kottatára, tehát abból kiválasztottuk, hogy mi az én hangnememnek megfelelő. Elővettünk régi, eredeti Ella-hangszereléseket, és volt olyan is, amit az én személyes kérésemre hangszereltek meg bigbandre. És miután Ella is szeretett duettezni különböző partnerekkel ezért úgy gondoltuk, hogy mindenképp legyen az este során egy férfi vendégem, aki jelen esetben Szolnoki Péter, a Bon Bon énekese lett. Ő, bár a popzenében tett szert nagy népszerűségre, egy nagyon képzett zenész, nemcsak énekes, de fuvolista is.

- Ebben az évadban indult útjára a Jazzrajongók sorozatod is a Müpában, amiből még hátravan egy alkalom az idei szezonban. Ki lesz a vendéged és mi a sorozat alapkoncepciója?

- A Jazzrajongók egy beszélgetős műsor, ahol van egy alapzenekar, az én zenekarom, és mindig meghívok valakit, aki nem zenész. Május 25-én Hajdu Steve színész lesz az egyik vendégem, aki Marcus Miller gitárost választotta kedvencének. A másik vendégem rendhagyó módon egy zenész, Fekete-Kovács Kornél trombitás és zeneszerző, zenekarvezető lesz, akivel beszélgetni is fogok aznap este.

Ráadásul az a nagyon szerencsés helyzet állt elő, hogy május 26-án született Miles Davis, ezért Kornél segítségével egy kicsit az ő születésnapját is megünnepeljük.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Vizuál

A nap, amikor Charlie Chaplin 20. lett a Chaplin-hasonmás versenyen

Igaz, vagy csupán legenda – nem tudni. Mindenesetre az alábbi történet olyan, mintha Charlie Chaplin rendezte volna.
Klasszikus

Komolyzene szól a budapesti szórakozóhelyeken

A zene éjszakáján, november 16-án este hat órától éjfélig nyolc frekventált szórakozóhelyen hallhatunk ingyenes komolyzenei koncerteket. A fellépők között találjuk a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeit és Fischer Annie-ösztöndíjas muzsikusokat is.
Vizuál

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World videó

Színeket hoz a télbe az Antal Gábor Trió zenéje – Videópremier!

A Fidelión debütál az Ávéd János szaxofonossal kiegészült Antal Gábor Trió új videója, amit a Winter Colors című dalhoz készítettek.
Jazz/World ajánló

Egy egész nap a népzene jegyében – A Halmos Béla Program napja az A38-on

Az NKA Halmos Béla Program egy igazi minifesztivált varázsol november 17-én az A38 Hajó több helyszínére. Izgalmas előadásokkal, szórakoztató gyermekműsorokkal, fantasztikus koncertekkel és az elmaradhatatlan táncházzal várják az érdeklődőket.
Jazz/World magazin

Tudósok megfejtették a jó dalok írásának titkát

Egy kutatócsoport az amerikai Billboard slágerlistán szereplő klasszikus popsikerek több tízezernyi akkordhangzását elemezték ki statisztikailag.
Jazz/World magazin

Milyen zenéket hallgat az egyik „legzeneibb” író, Murakami Haruki?

A japán szerző olvasói tudják, hogy vannak bizonyos visszatérő elemei szövegeinek: macskák, fülek, kutak, furcsa párhuzamos valóságok és mindenekelőtt a zene. De milyen zene?
Jazz/World ajánló

Még csak 30 éves, de négy jelölésből hármat már Grammyre váltott: Cécile McLorin Salvant

Kevés alkotó mondhatja el magáról, hogy mindössze 21 évesen megnyerte a műfaj egyik legrangosabb megmérettetésének számító Thelonious Monk Jazzversenyt, és négy jelölésből hármat Grammy-díjra tudott váltani. A francia-haiti gyökerekkel rendelkező, Miamiban született Cécile McLorin Salvant jazzénekesnővel éppen ez történt, ráadásul még csak harminc éves. November 18-án élőben tapasztalhatjuk meg a Müpában a kivételes tehetségű művész sokoldalúságát, ahova ezúttal Sullivan Fortner zongoristával érkezik.