Jazz/World

Náray Erika újra a legnagyobb izraeli popdíva dalait énekli

2018.12.14. 14:50
Ajánlom
December 21-től négy alkalommal hallhatjuk Náray Erika koncertszínházi estjét, amely Ofra Haza előtt tiszteleg. Hogyan lehet megidézni egy olyan művészt, akit ma szinte istennőként tisztelnek rajongói?

Ofra Haza a nyolcvanas-kilencvenes évek zenei életének egyik legnagyobb sztárja volt, egy izraeli énekes, akinek a nevét az egész világon ismerték. Zenéjében a pop és a rock hatása mellett a népzenéé is érezhető, ami különleges volt egy olyan korban, amikor a világzene mint műfaj még csak éledezett.

Az „Ofra Haza – A Kelet Madonnája” című előadás a Zsidó Művészeti Napokon mutatkozott be, de az év végén, december 21-én, 22-én, 23-án és 30-án este fél 8-tól a Kálmán Imre Teátrumban újra hallható Náray Erika estje. „Ofra Hazára Izraelben a mai napig is istennőként, gondolnak a rajongói. Szeretnénk, ha a magyar közönség a koncert után rákeresne a neten Ofra Haza nevére, belehallgatna a dalaiba, kicsit kutatna utána” – mondta Náray a Fideliónak, és kifejtette, hogy ez a zenei világ nagyrészt felfedezetlen terület volt számára korábban.

Ofra tényleg a világ sok-sok táján volt nagyon népszerű, ő volt a Kelet Madonnája

– fűzte hozzá.

Ofra_Haza_sm-160659.jpg

Ofra Haza

Az izraeli művésznőre emlékező est ötlete Náray Shalom, Mr. Berlin című produkciója után merült fel. „Sokat gondolkodtunk, hogyan lehet úgy színpadra vinni Ofra dalait, hogy ne hassanak furcsán a köztük elhangzó prózai részek” – avatott be a kulisszatitkokba. Szerette volna, ha az előadás nem csak egy koncert lenne, hanem bevezetne az itthon még mindig nem túl ismert énekesnő világába. A munkába Klem Viktor színművész és Zöldi Gergely dramaturg is bekapcsolódott, így született a koncertszínházi előadás, és az ötlet, hogy az Ofra Haza életéről szóljon, megmutatva mindazt a zenei gazdaságot, amely őt jellemezte.

Ofra Haza élete rendkívül izgalmas: ő volt az első izraeli díva, egyfajta híd kelet és nyugat között.

Lemezei Európában és Amerikában egyaránt sikeresek lettek, 1983-ban az Eurovíziós Dalfesztiválon második helyet szerzett, és évről évre a legfontosabb énekesnőnek választották hazájában. Ekkor készítette első olyan lemezét is, amin kizárólag népdalok hallhatók. A Shirey Moledet fogadtatása annyira pozitív volt, hogy napokon belül aranylemez lett, és megágyazott legnépszerűbb albumának, a Yemenite Songsnak, amit az USA-ban Fifty Gates of Wisdom címmel adtak ki. Karrierje csúcspontján azt is megengedhette magának, hogy visszautasítsa, hogy Michael Jackson előénekese legyen.

Népszerű dalai közé tartozik az Im Nin’ Alu, a Kol Ha’neshamah, az Ayelet Chen, a Leorech Hayam, az eurovíziós Chai, a Ya Be Ye, illetve az Egyiptom hercege című rajzfilmből itthon is jól ismert Deliver Us.

Ha gyökereiről kérdezték, Ofra Haza a zsidó-jemeni szüleiről beszélt, illetve a tradicionális jemeni zenéről, amit az anyatejjel szívott magába. „Nagyon egyedi módon, a keleti és a nyugati hangszerelés elemeinek vegyítésével minden dalába bevitte a népzenét” – mondta róla Náray Erika. „Nem a hagyományos muszlim jemeni, hanem kifejezetten a zsidó jemeni zenét képviselte és tette világzenévé.”

Naray_Erika_foto1_forras_TV2-105215.jpeg

Náray Erika

Ofra Haza mindössze negyvenkét évesen hunyt el, valószínűleg AIDS okozta a halálát, de erről a családja nem beszél, és a rajongók előtt is tabutéma. „Utolsó kérését még a média is tiszteletben tartotta, a betegségéről sem a kórházi kezelése alatt, sem a halála után nem közöltek semmit 2007 decemberéig. Amikor itt-ott próbáltam megtudni valamit az életéről, falakba ütköztem. Úgy érzem, annyira szeretik a rajongói, hogy nem akarják tudni az igazságot” – mondta a magyar énekesnő.

Mindenképpen érdekes feladat és nagy kihívás egy ilyen rejtélyes alakot megjeleníteni a színpadon.

Ofra valós alak

– szögezte le. – „Nem fogom klónozni, rátenni az arcomra az arcát, nem törekszem majd arra, hogy pont úgy nézzek ki, mint ő, mert a történet szempontjából nem ez az érdekes. Minden értelemben mások vagyunk, más az alkatom, a hangszínem, de találok kapcsolódási pontokat, és azokra fogom fölfűzni az alakítást. Ő is olyan nő volt, aki leginkább zenében fejezte ki magát.”

Váltsa meg a jegyét az előadásra az Operettszínház weboldalán!

,,Először merítkezem meg a világzenében”

Kapcsolódó

,,Először merítkezem meg a világzenében”

Különleges produkcióval készülnek június 2-ára a Zsidó Művészeti Napok (ZsiMü) alkotói: a negyvenhárom évesen elhunyt izraeli világsztárt, Ofra Hazát idézik meg az Uránia Nemzeti Filmszínház színpadán. A hazájában mai napig rajongva szeretett énekesnő dalai első ízben hangoznak majd el magyarul, szövegüket az Ofrát alakító Náray Erika írja. Partnere, egyszersmind az előadás rendezője Klem Viktor lesz, a dramaturg Zöldi Gergely. Az előadásról Náray Erikával beszélgettünk.

Programkereső

Legolvasottabb

Tánc

Tejbe mártott testek

Új weboldallal jelentkezett a Győri Balett, a honlaphoz tartozó rendhagyó társulati fotókat a csapat egyik táncművésze, Jekli Zoltán készítette.
Klasszikus

Újabb három évig Szinetár Miklós az Opera Örökös Tagjainak elnöke

A neves rendezőt, a Tagság jelenlegi elnökét október 12-én, az Eiffel Műhelyházban tartott közgyűlésen választották újra
Klasszikus

Ismerje meg Bella Máté új művét! – VIDEÓ

Bella Máté Titan című művét Szentpáli Roland mutatta be az Óbudai Társaskörben, 2021. szeptember 30-án, a 34. Minifesztivál – Magyar Kortárs Zenei Körkép koncertsorozatában. Videónkban a két művész mesélt a darabról.
Színház

Ókori kérdések a mában – antik drámákból merít a Katona József Színház új előadása

Tarnóczi Jakab Varga Zsófia dramaturggal Aiszkhülosz, Euripidész és Szophoklész műveit emelte át a mába – vagy ha pontosak szeretnénk lenni: a jelent húzta rá a most is aktuális ókori történetekre.
Vizuál

KÉP-regény: Postaládák

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a postaládák mögött megbújó történelemről mesélt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A legendás underground zenekar ráadáskoncertje

A Kontroll Csoport megalakulása 40. évfordulója alkalmából idén augusztusban egy koncert erejéig újra összeállt, viszont engedve a közönség kérésének október 22-én az A38 Hajón még egyszer színpadra lépnek, különleges vendégek társaságában.
Jazz/World ajánló

5 + 1 kötelező cikk egy vadonatúj Liszt Ünnep magazinból

Hogyan boldogulnak a fiatal, ragyogóan egyedi hangú nők ma a zeneiparban? Mi a titok, ami Oscar-díjig repítette Antonio Gades és Carlos Saura flamecofilmjét? Mit hallgat egy óvodás kisfiú, akinek az anyukája és az apukája is kiváló zongoraművész, és vajon ő maga is csodálatos zongorista lesz-e?
Jazz/World hír

A világ legjobb kiadói között a Fonó

A napokban tették közzé hírlevélben és a Womex (World Music Expo) weboldalán a világ legjobb világzenei kiadóinak nemzetközi listáját. A WOMEX Top Label 2021 listán egyetlen magyar kiadóként szerepel a Fonó.
Jazz/World ajánló

Fantasztikus hatos – friss díjnyertes jazzkompozíciók, amiket hallani kell!

Eltérő zenei univerzumok, izgalmas művészi elképzelések és koncepciók széles skálája, változatos témák és formációk, feltörekvő fiatalok és a szakma elismert tagjai, improvizáció és kötött formák: igen, ez mind belefér a jazz kategóriájába, és nincs annál jobb, mint látni és hallani a műfaj legizgalmasabb alkotóinak friss ötleteit!
Jazz/World ajánló

Rigmusok, nóták, dalok, költemények Közép-Európából

Az október 10-ei Fonó Literatúra férfias este lesz, tele csujogatókkal, népi szövegekkel, tréfákkal, férfi-energiákkal, személyes és sokszor rendhagyó előadásban. Seres Tamás mint egy jó karmester fogja össze a művészeket: Csuja Imre és Vecsei H. Miklós színészeket, Farkas Izsák zenészt és Berecz István táncost, akik spontán is alakítják az estét… ettől szép ez a sorozat!