Jazz/World

Négy húr, három kontinens

2012.11.14. 16:00
Ajánlom
Hogy a magyar zenekultúrában meghatározó szerepet játszik a hegedű, az aligha szorul bizonyításra. Kevésbé közismert azonban, hogy ez a "gyönyörű istennő", ahogy Yehudi Menuhin nevezte, más zenei kultúrákban is gyökeret eresztett. A Müpa novemberi fesztiválja, a Violin-kulcs ezekre vetíti a rivaldafényt, miközben elkápráztatja a hallgatót a hegedűn megszólaló zenék elképesztő stílusgazdagságával. A fellépők között ott lesz L. Subramaniam és Lantos Zoltán is.

A magyar hagyományokon belül a hegedű kapcsán legalább két fontos vonulat különböztethető meg: az egyik a Hubay Jenő nevével fémjelzett mesteriskola, amely a Zeneakadémián keresztül olyan művészeket adott hazánknak, mint Szigeti József, Székely Zoltán vagy Zathureczky Ede, és amelynek hatása a legifjabb klasszikus hegedűs generáció játékán is érződik. A másik ág a Kárpát-medence hangszeres népzenéje, amely elsősorban a prímások egyedi stílusán, variációs tehetségén keresztül vált híressé - méltán. Az erdélyi - főként mezőségi és kalotaszegi - prímásdinasztiák a mai napig szoros kapcsolatot ápolnak Magyarországgal. A legjelentősebb mezőségi tánckísérő zenekar, a Magyarpalatkai Banda például a mai napig rendszeres vendége a budapesti táncházaknak is. Ám ha a hegedű történelmi diadalmenetéről beszélünk, a magyar kincsek csupán egy apró - bár jelentős - epizódot képviselnek. Szálló, teres hangzása, rugalmas, hajlékony intonálása, virtuóz technikai lehetőségei kísérő- és szólóhangszerként egyaránt alkalmassá teszik arra, hogy különböző földrészek és civilizációk zenéjének legyen a főszereplője.

A leghíresebb indiai hegedűművészek egyike lép fel a Müpa fesztiváljának nyitó koncertjén, és ez bizony nem véletlen. India a hangszer hódításának legtávolabbi földrajzi határát képviseli. Az indiai zene rugalmas természetére jellemző, hogy az évek során rengeteg vendéghangszer asszimilálódott, és bizonyult remek eszköznek a rágák előadásához. A hegedű meghonosodásának ideje nem tisztázott, de legvalószínűbb, hogy az 1790-es évek környékén, a Brit Kelet-indiai Társaság európai, elsősorban ír származású zenészei és zenekarai révén került először Indiába.

Az indiai zene déli, ősibb dialektusának, az úgynevezett karnatak zenének számos zeneszerzője ismert. Közülük az egyik legjelentősebb, a máig kultikus népszerűségű dalszerző, Muthuswami Dikshitar szintén zenész testvérei közül Baluswami Dikshitar a madraszi brit helyőrségi zenekar vezetőjétől tanult meg hegedülni ebben az időszakban. A hegedűben az indiai muzsikusok a számukra legmagasabb szintű hangszer, az énekhang remek imitálási lehetőségét fedezték fel, és az általuk alkalmazott sajátos technika is azt szolgálja, hogy a hangszere ezt a szerepet minél tökéletesebben be tudja tölteni. A dél-indiai koncert máig fontos része, amikor az énekes által improvizált sorokat a hegedűs ismétli, majd variálja a maga kedve szerint.

Az indiai hegedűs féllótuszülésben helyezkedik el játék közben, a hangszert pedig úgy tartja az álla alatt, hogy a másik végét, a hegedűnyak végén található kulcsszekrényt ülő helyzetben a nyugvó lábfejére támasztja. Így a jobb kéz szabadabban mozoghat a húrokon, lehetővé téve ezzel az indiai zenére oly jellemző, széles hajlításokat és a mikrotonikus frazeálást.

Míg egész a közelmúltig a hegedűs kizárólag alárendelt szerepben jelent meg a színpadon az énekes mellett, ma már rendkívül népszerű szóló-hegedűművészek is ismertek. Lalgudi Jayaraman volt az első a híresebb szólisták közül, aki karrierjét még gyermekként az 1940-es évek elején kezdte, és őt követték a hatvanas években olyan iskolateremtő művészek, mint L. Subramaniam, L. Shankar, vagy legújabban a déli koncerttermek sztárjaiként ismert hegedűs testvérpár, Ganesh & Kumaresh. Legjelentősebb női képviselője A. Kanyakumari, aki elektromos hegedűn játszik klasszikus indiai muzsikát.

Vonós zeneművészek egész sorát ismerjük, akik stílusa döbbenetes átalakuláson ment keresztül pályájuk során. A hegedű talán azért alkalmas arra, hogy ezt a döbbenetes próteuszi bravúrt zsinórban többször is végbevigye, mert ez a hangszer a világ négy kontinensén vált olyan eszközzé, amely hitelesen tolmácsolja az adott régió népi és műzenéit egyaránt. A hangszeres technika hajlékonysága pedig lehetővé tette azt, amit sok zenész a muzsika igazi életének, eleven lélegzésének tekint: az improvizációt.

A hegedű a harmincas évektől kezdve több hullámban igyekezett bevenni a jazz fellegvárát, elsősorban Európában. Egyrészt a francia Stépháne Grappelli némafilmes kísérőből és Mozartot játszó utcazenészből avanzsált szvingzenésszé, amikor 1934-ben megismerkedett Django Rheinhardttal és megalapították minden idők egyik legismertebb húros jazzkvintettjét, a Hot Club de France-ot. Ha jazzhegedűt említünk, a magyar közönségnek leginkább Grappelli neve és stílusa jut az eszébe.

Ám követői közül a legjelentősebbek nem téveszthették szem elől a hetvenes években lezajlott nagy találkozást az indiai és az európai hegedű között. Jean-Luc Ponty és Didier Lockwood saját stílusának kialakítása mellett újra és újra koncertezett indiai muzsikusokkal, világossá téve, hogy a stílus végérvényes hatást gyakorolt a jazzre is.

Alapvető igénye az indiai zenének az improvizáció, így pedig szinte kódolva volt kapcsolata a jazz-zenével. A hetvenes évektől kezdve a hangszer merőben új megszólalási lehetőségeit mutatták be olyan legendás formációk, mint a Shakti zenekar. A Shakti új stílusának az egyik záloga a fiatal hegedűs, Lakshminarayana Shankar személye volt. Shankar azoknak a művészeknek a sorát gazdagította, akik korai indiai zenei gyökereiket nyugati zeneakadémiai tanulmányokkal táplálták, és így a két zenekultúra közti kapcsolódási pontokat készítették elő. Shankar a Wesleyan University közegében ismerkedett meg a korszakalkotó jazzgitáross John McLaughlinnal, és barátságuk gyümölcse lett a Shakti, amely a nyugati és a keleti zenei áramlatokat hihetetlenül organikus fúzióban ölelte egységes stílussá. Shankar egyedi tervezésű hangszere kiterjesztette a hegedű megszólalását, és gyakorlatilag egy vonósnégyes hangterjedelmével ruházta fel.

Egyedi építésű hegedűk alkalmazása egyáltalán nem ritka - a Violin-Kulcs utoljára fellépő művésze, Lantos Zoltán rezonáns-húros hangszereivel erősíti saját megszólalását. És hogy a kör bezáruljon, Lantosra, aki tíz éven át tanult zenét Indiában, jelentős hatást gyakorolt valamennyi indiai muzsikus, akikről ebben a cikkben szó esett.

A Violin-kulcs koncertekkel egyidejűleg, november 24-én fellép a Müpában a klasszikus (európai) hegedűművészet képviseletében Banda Ádám is, aki szintén részt vett a sorozatról szervezett sajtóbeszélgetésen - ezért szerepel fotóinkon is. Banda Ádám hangversenyéről ide kattintva tudhatnak meg többet.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.
Klasszikus

Ők részesülnek állami zenei ösztöndíjban

Idén 23 fiatal részesül állami zenei ösztöndíjba: Fischer Annie zenei előadóművészeti ösztöndíjban tizenhárman, Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíjban heten, Lakatos Ablakos Dezső dzsessz-előadóművészeti ösztöndíjban hárman.
Könyv

Nem véleményezheti az új érettségi vizsgamodellt a Magyartanárok Egyesülete

Növekszik a magolandó anyag mennyisége az új érettségi vizsgamodellben, az olvasás öröme helyett a „műcímek bemagolása” lesz a cél a Magyartanárok Egyesülete szerint. Hiába mondanák el a véleményüket, nem kaptak erre lehetőséget.
Színház

Ingyenes stream-előadásként láthatók a Magyar Színház jelenetíró pályázatának döntősei

A Pesti Magyar Színház 2020 novemberében jelenetíró pályázatot hirdetett, melynek témája a karantén utáni élet volt. A beérkezett 193 pályamű közül a legjobb 7 bemutatkozási lehetőséget is kap, melyet az érdeklődők a színház Facebook-oldalán és honlapján ingyenesen megtekinthetnek.
Vizuál

Itt nézheti meg a Természetes fény első előzetesét!

Megérkezett a Závada Pál regényéből készült film első előzetese. Nagy Dénes filmje a Berlinale versenyprogramjában is szerepel. Egy II. világháborús alakulatról szól, amely a keleti fronton teljesít szolgálatot.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Az üveghegyen túl – Új nagylemezt készített a Free Style Chamber Orchestra

Az album azokat a népzenei- és jazz elemeket ötvöző dalokat tartalmazza, melyeket a zenekar a járványügyi korlátozások miatt őszre halasztott, ingyenes ifjúsági koncertsorozatán fogja játszani. A lemezbemutató koncert a tervek szerint április 12-én lesz a Budapest Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Egy teljes hét zene és együttlét: Fonó Selection

Ebben az időszakban még fontosabb az egymásra figyelés, a beszélgetés, a másik szempontjainak megértése, a támogatás. A Fonó Selection sorozata idén erről szól. Hétfőtől kezdve minden reggel 8 órakor podcastban beszélgetnek a szakma részvevői, művészek, intézményvezetők, újságírók a piac szereplőit mozgató kérdésekről, esténként pedig duó formációban különleges művészek találkozásaira kerülhet sor, így együtt lép fel Dresch Mihály és Tóth Viktor, Bede Péter és Unger Balázs, Kacsó Hanga és Szabó Dániel, Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza, Varga Veronika és Réti Benedek, ifj Szerényi Béla és Fekete Márton. A hét vasárnap a Fonó 25 díj átadásával zárul, amely a közönség és a szakmai zsűri szavazatai alapján állt össze, tíz kategóriában díjazzák az alkotókat. A Fonó Selection tartalmai ingyenesen érhetők el a Fonó YouTube- és Facebook-csatornáján.
Jazz/World magazin

Chick Corea – Hogyan kezdjünk ismerkedni a legendás billentyűs zenéjével?

Összeszedtünk tíz felvételt – stúdiólemezeket és élő felvételeket egyaránt –, amelyek remekül bevezetnek Chick Corea világába, ha még nem ismered a művészetét. Azok számára pedig, akik ismerik már az életművet, lehetőséget teremtünk az emlékezésre.
Jazz/World felhívás

Jelentkezőket vár a Snétberger Zenei Tehetség Központ

Elindult a jelentkezés a Snétberger Zenei Tehetség Központ 11. évfolyamára. Az idén jubileumát ünneplő Snétberger Program keretén belül hatvan hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású fiatal kezdheti meg tanulmányait júniusban a felsőörsi központban. Online formában, április 30-ig várják a bemutatkozó videókat.
Jazz/World magazin

Több dalt adtak ki a zenészek tavaly, a koronavírus alatt, mint a korábbi években

A kifizetett jogdíjak fele – 4,74 milliárd forint – jutott hazai dalok, zeneművek alkotóinak. 2020-ban 15 468 magyar zenei szerző részesült jogdíjban és rekordszámú új dal született. A pandémiás helyzet miatt megnőtt a jogdíjak jelentősége, ugyanakkor az Artisjus tavalyi bevételei már 17,7 százalékkal csökkentek, ezen belül az élőzenei jogdíjbevételek a felére zuhantak – tette közé friss zeneipari statisztikáit a szerzői egyesület.