Jazz/World

Nekik találkozni kellett

2015.02.12. 07:00
Ajánlom
A Muzsikás és a Takács Kvartett – két négytagú együttes, látszólag két külön világ. Találkozásuk – amely a Carnegie Hall közönségét is lázba hozta – véletlennek tűnhet, de lehet, hogy inkább sorsszerű. INTERJÚ

A hetvenes évek elején három diák - három jó barát - a maga örömére muzsikálni kezdett. 1973-ban együttest alakítottak, melynek a Muzsikás nevet adták. Már az is rendkívüli volt, hogy három budapesti fiatal autentikus népzenét akar játszani. Ők azonban még azt is fejükbe vették, hogy ezt a zenét másokkal is megszerettetik. A négytagúvá kiegészült együttes a világ legjelentősebb koncerttermeibe viszi a Bartók és Kodály gyökereit is adó népzenét, szabadon közlekedve a hagyományos és klasszikus muzsika között. Ennek egyik mérföldköve a Muzsikás Bartók-albuma. Ugyancsak a hetvenes évek elején négy másik fiatal, négy zeneakadémista úgy döntött, együtt folytatja. Az általuk alapított kvartett a legnagyobb nemzetközi versenyeket nyerte meg, és 1983 óta Boulderben, az amerikai Coloradói Egyetem rezidens vonósnégyeseként működik. Bartók hat vonósnégyesének felvételét, ahogy a Grammy-díjas Takács Kvartett az 1990-es években készült lemezén játssza, azóta is e zene egyik legkimagaslóbb tolmácsolásának, a Guardian zenekritikusa szerint "zsinórmértéknek" tekintik.

- Hogyan találkozott össze egymással ez a két kvartett: a Muzsikás és a Takács?

- Hamar Dániel (Muzsikás): 2001-ben megkeresett minket Joe Horowitz, az Egyesült Államok Karmesterszövetségének elnöke azzal, hogy a rangos Aspeni Nemzetközi Fesztiválon, Coloradóban szeretne egy olyan koncertet pódiumra vinni, ahol a Takács Kvartett Brahms-, Liszt- és Bartók-műveket játszana, a Muzsikás pedig ezek népzenei gyökereit mutatná be. Valamiféle tudományos előadás koncertváltozatát képzelte el. Amikor a különleges, értő közönség előtt eljátszottuk, nagy sikere volt. De már közvetlenül utána arra gondoltunk, Liszt és Brahms helyett inkább Kodályra és Bartókra kellene építeni. Kitalálni valamit annak megvilágítására, hogy a mi huhuszadik századi zenénk milyen erősen kapcsolódik a magyar, illetve kárpát-medencei népzenei gyökerekhez. Ezt sokan tudják, közvetlenül mégsem találkoztak vele soha, hiszen ez a muzsika, amely Bartók egész pályáját megváltoztatta, a komolyzenei világ számára teljesen ismeretlen. Bartók írásaiból kiderül, hogy ezt a visszafogott, szikár, az érzelmeit szavakban ritkán kifejező embert mennyire lenyűgözte a népzenével való találkozás. Amit Bartók átélt, azzal egy átlagos koncerthallgató nem találkozik. Nem tudja, mi volt az, ami őt ennyire elvarázsolta. Hogy a gyimesi hegyekben hallott zenének olyan döbbenetes ereje van, hogy azzal varázsolni, gyógyítani ehet, transzba lehet vele ejteni embereket. Szinte megijedsz tőle. És itt jön a képbe a Muzsikás. Mi, pesti diákok ugyanilyen váratlan módon találkoztunk ezzel a zenével, és a találkozás számunkra is sorsdöntő volt. Mi ezt az elementáris élményt szeretnénk megosztani a közönséggel. De nem úgy, hogy egymást illusztrálja az eredeti dallam és az, ami Bartóknál belőle lett. Egy zenei folyamatot, egy olyan szerkezetet építettünk fel, ahol a népzene és a komolyzene gyakorlatilag egymásba folyik, és egyetlen ívet alkot.

- Hogyan éli meg a Muzsikás ezt a találkozást?

- Kevés embernek adatott meg ilyen élmény, hogy ma a világ egyik legjobb vonósnégyesének tartott Takács Kvartettől a pódiumon sorozatban végighallgathatja ezeket a műveket. Én valamikor zongorista voltam, Sipos Misi klasszikus hegedűs, nekünk tehát megvannak azok a gyökereink, amelyek működnek, amikor klasszikus zenei koncertet hallgatunk. De Takácsék máshogy is játsszák ezeket a zenéket, ha mi ott vagyunk. Vagyis hatunk egymásra. És amikor ott, a színpadon, tőlünk egy lépésre megszületik a zene, amiről tudjuk, hogy azért szól egy kicsit másképp, mert mi ott vagyunk, az olyan élmény, amit nagyon nehéz szavakban kifejezni.

- A közönség mindenütt értékelte a különleges élményt?

- Igen, és nagyon érdekes volt látni a hatást, hogy a többnyire komolyzenei közönség hogyan oldódik, hogyan feledkezik meg az előítéleteiről. Meglepődik, mert másfajta zenei megoldásokat hall, mint amilyenekhez szokott, és akkor hirtelen rácsodálkozik arra, hogy ezek Bartók zenéjében ugyanúgy ott vannak. Hogy ettől lesz Bartók annyira más, mint bárki előtte volt. Ez az élmény katartikus, felszabadító.

- Ezekben a művekben hogyan jelenik meg a Bartókot ihlető népzene?

- Bartók népzenei dallamok hatására írt ön-álló, független alkotásokat, a zeneirodalom gyöngyszemeit. Ezért ott is halljuk a népzenét ahol egyetlen felismerhető népzenei motívum sincs. De ott van a ritmusokban, szellemiségben, a harmóniákban - az egész lelkében ott van a népzene. A műsorfüzetben mindig részletesen leírjuk, hogy mondjuk, Bartók 4. vonósnégyese most úgy szólal meg, hogy a tételek között népzenét hallanak. Vagyis a program nem a 4. vonósnégyes, hanem a Muzsikás és a Takács Kvartett által kigondolt zenei folyamat. Ezért írhatta egy amerikai kritikus, hogy erről a vonósnégyesről már mindent elmondtak: hogy katartikus, hogy fennkölt, hogy éteri, hogy sötét - de azt az egyet nem, amit ő ez után az előadás után érez, hogy entertaining, vagyis élvezetes, szórakoztató.

- Mi kell ahhoz, hogy a közönség ezt a programot valóban szórakoztatónak érezze?

- Kell hozzá az a nyitottság, amely megvolt a Takács Kvartettben, és ugyanúgy megvolt azokban a szervezőkben is, akik a hangversenyt aztán több ízben is végigvitték Európán és Amerikán, ahol a legnagyobb koncerttermekben mutathattuk be. Hatalmas reklám kísérte, sajtó, rádió, cikkek tömkelege, és valójában akkor éreztük meg, amire eredetileg nem is gondoltunk, hogy ezzel a programmal azt is meg tudjuk mutatni, kik is vagyunk mi, magyarok. Több kritikus írta a koncert után, hogy most már tudja, mit jelent ez a szó: magyar.

- Pedig a Takács Vonósnégyes négy tagja közül kettő, köztük a primárius nem is magyar.

- Így van. De amikor kiállunk a színpadra, azt szoktam mondani: most megmutatjuk, hogy mi, magyarok miképp gondolkodunk Bartók zenéjéről. És ebbe beleértődik a két tiszteletbeli magyar, az angol primárius és az amerikai brácsás is. A két alapító tag máig magyar akcentussal beszéli az angolt. Két társuk egyike elmesélte nekem, hogy a magyar zenészek akcentusa segítette őt a zenében, Bartók értelmezésében. Az is érdekes, hogy nem magyarok, hanem amerikaiak, franciák, angolok, spanyolok szervezték nekünk ezeket az utakat. Itthon valahogy nem hiszünk eléggé magunkban, a saját értékeinkben. A Carnegie Hallban könnyes szemmel tapasztalták meg ott ülő honfitársaink, hogy a magyar kultúrának egy elit amerikai közönség felállva tapsol, és átélhették azt a csodálatos érzést, hogy jó magyarnak lenni.

- A hazai magyar közönségnek mit adhat ez a hangverseny, amelynek tizenhárom évi külföldi sikersorozata után most a magyarországi bemutatójára készülnek?

- Szerintem ugyanazt. Persze senki nem lehet próféta a saját hazájában. Pontosan tudom, hogy ez lesz a Takács-Muzsikás legnehezebb koncertje, de ha sikerül az áttörés, akkor talán ez lesz egyszersmind a leghatékonyabb és a legfontosabb is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Klasszikus

A Kodály-módszer hírnöke: Szőnyi Erzsébet 95 éves

A kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet rengeteget tett a Kodály-módszer megőrzéséért, de saját jogán is kiváló zeneszerző. Születésnapján köszöntjük.
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Budapesten játszik a (női) jazzbőgősők egyik legjobbika

Linda May Han Oh már unja, ha arról kérdezik, milyen érzés nőként egy erősen férfias szerepben, jazzbőgősként és basszusgitárosként létezni. Csak teszi a dolgát szívből, az emberek pedig nem győznek ámuldozni.
Jazz/World interjú

Salamon Soma: „A népzene vibráló energiája átjön a színpadon is"

Salamon Soma nemrég az USA egyik legnagyobb presztízsű zeneoktatási intézményében, a Berklee College of Music-on szemléltette a magyar népzenekutatás módszereit Hodorog András moldvai furulyással. Erről az útról is kérdeztük a Népzene Tanszék oktatóját, aki zenészként is praktizál.
Jazz/World magazin

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

Szabad Hangok - Dés László Free Sounds Quartet

Dés László és zenekara csak hangszeres tudásukra, a fülükre és érzékenységükre hagyatkozva, minden előzetes próba, egyeztetés nélkül játszanak, a teljes szabadság örömével május 27-én az Óbudai Társaskörben.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.