Jazz/World

Nekik találkozni kellett

2015.02.12. 07:00
Ajánlom
A Muzsikás és a Takács Kvartett – két négytagú együttes, látszólag két külön világ. Találkozásuk – amely a Carnegie Hall közönségét is lázba hozta – véletlennek tűnhet, de lehet, hogy inkább sorsszerű. INTERJÚ

A hetvenes évek elején három diák - három jó barát - a maga örömére muzsikálni kezdett. 1973-ban együttest alakítottak, melynek a Muzsikás nevet adták. Már az is rendkívüli volt, hogy három budapesti fiatal autentikus népzenét akar játszani. Ők azonban még azt is fejükbe vették, hogy ezt a zenét másokkal is megszerettetik. A négytagúvá kiegészült együttes a világ legjelentősebb koncerttermeibe viszi a Bartók és Kodály gyökereit is adó népzenét, szabadon közlekedve a hagyományos és klasszikus muzsika között. Ennek egyik mérföldköve a Muzsikás Bartók-albuma. Ugyancsak a hetvenes évek elején négy másik fiatal, négy zeneakadémista úgy döntött, együtt folytatja. Az általuk alapított kvartett a legnagyobb nemzetközi versenyeket nyerte meg, és 1983 óta Boulderben, az amerikai Coloradói Egyetem rezidens vonósnégyeseként működik. Bartók hat vonósnégyesének felvételét, ahogy a Grammy-díjas Takács Kvartett az 1990-es években készült lemezén játssza, azóta is e zene egyik legkimagaslóbb tolmácsolásának, a Guardian zenekritikusa szerint "zsinórmértéknek" tekintik.

- Hogyan találkozott össze egymással ez a két kvartett: a Muzsikás és a Takács?

- Hamar Dániel (Muzsikás): 2001-ben megkeresett minket Joe Horowitz, az Egyesült Államok Karmesterszövetségének elnöke azzal, hogy a rangos Aspeni Nemzetközi Fesztiválon, Coloradóban szeretne egy olyan koncertet pódiumra vinni, ahol a Takács Kvartett Brahms-, Liszt- és Bartók-műveket játszana, a Muzsikás pedig ezek népzenei gyökereit mutatná be. Valamiféle tudományos előadás koncertváltozatát képzelte el. Amikor a különleges, értő közönség előtt eljátszottuk, nagy sikere volt. De már közvetlenül utána arra gondoltunk, Liszt és Brahms helyett inkább Kodályra és Bartókra kellene építeni. Kitalálni valamit annak megvilágítására, hogy a mi huhuszadik századi zenénk milyen erősen kapcsolódik a magyar, illetve kárpát-medencei népzenei gyökerekhez. Ezt sokan tudják, közvetlenül mégsem találkoztak vele soha, hiszen ez a muzsika, amely Bartók egész pályáját megváltoztatta, a komolyzenei világ számára teljesen ismeretlen. Bartók írásaiból kiderül, hogy ezt a visszafogott, szikár, az érzelmeit szavakban ritkán kifejező embert mennyire lenyűgözte a népzenével való találkozás. Amit Bartók átélt, azzal egy átlagos koncerthallgató nem találkozik. Nem tudja, mi volt az, ami őt ennyire elvarázsolta. Hogy a gyimesi hegyekben hallott zenének olyan döbbenetes ereje van, hogy azzal varázsolni, gyógyítani ehet, transzba lehet vele ejteni embereket. Szinte megijedsz tőle. És itt jön a képbe a Muzsikás. Mi, pesti diákok ugyanilyen váratlan módon találkoztunk ezzel a zenével, és a találkozás számunkra is sorsdöntő volt. Mi ezt az elementáris élményt szeretnénk megosztani a közönséggel. De nem úgy, hogy egymást illusztrálja az eredeti dallam és az, ami Bartóknál belőle lett. Egy zenei folyamatot, egy olyan szerkezetet építettünk fel, ahol a népzene és a komolyzene gyakorlatilag egymásba folyik, és egyetlen ívet alkot.

- Hogyan éli meg a Muzsikás ezt a találkozást?

- Kevés embernek adatott meg ilyen élmény, hogy ma a világ egyik legjobb vonósnégyesének tartott Takács Kvartettől a pódiumon sorozatban végighallgathatja ezeket a műveket. Én valamikor zongorista voltam, Sipos Misi klasszikus hegedűs, nekünk tehát megvannak azok a gyökereink, amelyek működnek, amikor klasszikus zenei koncertet hallgatunk. De Takácsék máshogy is játsszák ezeket a zenéket, ha mi ott vagyunk. Vagyis hatunk egymásra. És amikor ott, a színpadon, tőlünk egy lépésre megszületik a zene, amiről tudjuk, hogy azért szól egy kicsit másképp, mert mi ott vagyunk, az olyan élmény, amit nagyon nehéz szavakban kifejezni.

- A közönség mindenütt értékelte a különleges élményt?

- Igen, és nagyon érdekes volt látni a hatást, hogy a többnyire komolyzenei közönség hogyan oldódik, hogyan feledkezik meg az előítéleteiről. Meglepődik, mert másfajta zenei megoldásokat hall, mint amilyenekhez szokott, és akkor hirtelen rácsodálkozik arra, hogy ezek Bartók zenéjében ugyanúgy ott vannak. Hogy ettől lesz Bartók annyira más, mint bárki előtte volt. Ez az élmény katartikus, felszabadító.

- Ezekben a művekben hogyan jelenik meg a Bartókot ihlető népzene?

- Bartók népzenei dallamok hatására írt ön-álló, független alkotásokat, a zeneirodalom gyöngyszemeit. Ezért ott is halljuk a népzenét ahol egyetlen felismerhető népzenei motívum sincs. De ott van a ritmusokban, szellemiségben, a harmóniákban - az egész lelkében ott van a népzene. A műsorfüzetben mindig részletesen leírjuk, hogy mondjuk, Bartók 4. vonósnégyese most úgy szólal meg, hogy a tételek között népzenét hallanak. Vagyis a program nem a 4. vonósnégyes, hanem a Muzsikás és a Takács Kvartett által kigondolt zenei folyamat. Ezért írhatta egy amerikai kritikus, hogy erről a vonósnégyesről már mindent elmondtak: hogy katartikus, hogy fennkölt, hogy éteri, hogy sötét - de azt az egyet nem, amit ő ez után az előadás után érez, hogy entertaining, vagyis élvezetes, szórakoztató.

- Mi kell ahhoz, hogy a közönség ezt a programot valóban szórakoztatónak érezze?

- Kell hozzá az a nyitottság, amely megvolt a Takács Kvartettben, és ugyanúgy megvolt azokban a szervezőkben is, akik a hangversenyt aztán több ízben is végigvitték Európán és Amerikán, ahol a legnagyobb koncerttermekben mutathattuk be. Hatalmas reklám kísérte, sajtó, rádió, cikkek tömkelege, és valójában akkor éreztük meg, amire eredetileg nem is gondoltunk, hogy ezzel a programmal azt is meg tudjuk mutatni, kik is vagyunk mi, magyarok. Több kritikus írta a koncert után, hogy most már tudja, mit jelent ez a szó: magyar.

- Pedig a Takács Vonósnégyes négy tagja közül kettő, köztük a primárius nem is magyar.

- Így van. De amikor kiállunk a színpadra, azt szoktam mondani: most megmutatjuk, hogy mi, magyarok miképp gondolkodunk Bartók zenéjéről. És ebbe beleértődik a két tiszteletbeli magyar, az angol primárius és az amerikai brácsás is. A két alapító tag máig magyar akcentussal beszéli az angolt. Két társuk egyike elmesélte nekem, hogy a magyar zenészek akcentusa segítette őt a zenében, Bartók értelmezésében. Az is érdekes, hogy nem magyarok, hanem amerikaiak, franciák, angolok, spanyolok szervezték nekünk ezeket az utakat. Itthon valahogy nem hiszünk eléggé magunkban, a saját értékeinkben. A Carnegie Hallban könnyes szemmel tapasztalták meg ott ülő honfitársaink, hogy a magyar kultúrának egy elit amerikai közönség felállva tapsol, és átélhették azt a csodálatos érzést, hogy jó magyarnak lenni.

- A hazai magyar közönségnek mit adhat ez a hangverseny, amelynek tizenhárom évi külföldi sikersorozata után most a magyarországi bemutatójára készülnek?

- Szerintem ugyanazt. Persze senki nem lehet próféta a saját hazájában. Pontosan tudom, hogy ez lesz a Takács-Muzsikás legnehezebb koncertje, de ha sikerül az áttörés, akkor talán ez lesz egyszersmind a leghatékonyabb és a legfontosabb is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Vizuál

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Jazz/World quincy jones

Andreas Varady nem akar iskolába menni

A magyar származású, csodagyerekként felfedezett gitáros a leghíresebb jazzmagazin, a Downbeat címlapján szereplő cikkben mondja el, miért nem akar a legjobb jazziskolákban továbbtanulni.
Jazz/World lukács miklós

Lukács Miklóssal lép fel Charles Lloyd Budapesten

A tervezettől eltérő helyszínen, a RAM Colosseumban lesz a világhírű amerikai jazzszaxofonos, Charles Lloyd és formációja, a Marvels budapesti koncertje július 1-jén.
Jazz/World ajánló

90 évesen is a legjobbak között a BJC-be látogató Lee Konitz

A Világsztárok a Budapest Jazz Clubban sorozat következő vendége az idén 90 éves Lee Konitz, aki a jazz történetének élő legendája és egyben krónikása.
Jazz/World rustico

Alázattal kísérletezni

Kubinyi Júlia már tizenévesen nyakig benne volt a népzenei koncertéletben, hiszen a Dűvő Zenekar énekeseként rengeteg helyen játszottak. Most izgalmas mérföldkőhöz érkezett, amikor Szokolay Dongó Balázzsal és Zimber Ferenccel közös, Rustico című lemezén újraértelmezték a népi hangzásvilágot.