Jazz/World

Nem búcsúkoncertnek szánta – meghallgattuk Keith Jarrett budapesti lemezét

2020.11.13. 09:15
Ajánlom
Lemezen is megjelent a legendás Keith Jarrett budapesti koncertje. Sötét és felemelő pillanatokkal teli album, az élő improvizáció minden izgalmával. Olyan zongorahang, ami nagyon fog hiányozni.

Szóbeszéd volt a szakmában, de októberben került nyilvánosságra, hogy Keith Jarrett kétszer szélütést kapott 2018 első felében, ami miatt legalábbis kétséges, hogy újra koncertezhet. Ezután az ember legfeljebb keserédes örömmel – büszkeséggel – viseltethet a legendás jazz-zongorista legújabb duplaalbuma iránt, amely a 2016 nyarán, Budapesten, a Müpában adott koncert kiadása. Kétlem, hogy ez lenne az utolsó lemez, amelyet az ECM piacra dob, de akárhogy is, különleges helye van a diszkográfiában. Jarrett azt mondta róla, aranystandardot az életművében jelent ez a koncert. A rangos kiadó a hetvenes évek óta minden fellépését rögzíti, és bárhol játsszon is művészük, a felvételre kizárólagos jogot formál. Ez nem csoda. Az amerikai művész koncertjein olyasmi történik, ami párját ritkítja, ezen a színvonalon pedig példa nélküli.

Kevesen merészkednek ugyanis arra, amire Keith Jarrett koncertjein vállalkozott: úgy lépett színpadra, hogy nem készült műsorral, minden a pillanat szüleménye volt, amit játszott.

budapestconcert-124933.jpg

Keith Jarrett - Budapest Concert (Fotó/Forrás: ECM, 2020)

Interjúkban azt is elmondta, hogy ha a fellépése előtt eszébe jut egy téma, eldobja, nem foglalkozik vele. Csak az kell neki, ami akkor, ott a pillanatban születik. Játékában így is megfigyelhető valamiféle evolúció, a zenei nyelv kikristályosodása. Míg a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek rögtönzéseiben a műfajok, a klasszikus, a jazz, a standardek hibátlan egybeolvasztását hallottuk, az utóbbi két évtizedben inkább különváltak ezek a jellegzetességek: az improvizációk stilárisan kész kompozíciókként hatnak.

A Budapest Concert első száma rögtön a közepébe vág a dolgoknak: tizennégy és fél perces, atonális, nagy hévvel játszott zenei költemény, amely nem jazzes, hanem kortárszenei inspirációkról tanúskodik. Mindenképpen csúcsot jelent az első három szám (Part I-III) mind zenei nyelvét, mind a megvalósítást tekintve. A negyedik számban (Part IV) olyasféle balkézbeli ostinatót hallunk, ami a rendkívül ismert kölni koncertalbumról (1975) ismerős.

A hallgatónak az az érzése, mintha Jarrett már-már elveszne a sűrű szövetben, de aztán minduntalan felszegi a fejét, kitalál a saját maga teremtette erdőből.

keith-124722.jpg

Keith Jarrett (Fotó/Forrás: Müpa)

Jól érezhetően sötét hangulatban, borús kedvvel indult számára a koncert (veszekedett is a közönségével a körülményekre kényes művész), a hallgatót mégis beszippantja ez a világ. Egy-egy nyögés, felkiáltás jelzi Jarrett szenvedését, mert hát ezt jöttünk hallgatni, ezt a közszemlére tett kínlódást, ahogy a zongorista küzd a pillanatnyi impulzusokkal.

Felemelő csodák a koncert második részében, a szünet után, az ötödik tracktől történnek. A Part V olyan, mint egy gyengéd széllökés, érzékenysége schumanni mértékkel mérhető. Ezután boogie-s örömködést hallunk, majd a hetedik improvizációt, amelynek fülbemászó melódiája valamelyest rímel a Hey Jude című Beatles-dalra, barátságos bólintás a hallgató felé. A Part VII a lemez legkönnyebben hallgatható száma, így a Jarrett-életművel ismerkedőknek rögtön azt ajánlanám.

A folklór megtermékenyítő ereje fedezhető fel a VIII. részben. Keith Jarrett magyar gyökereiről sok szó esett az utóbbi hetekben a kulturális sajtóban (például ebben a cikkben), de a zongorista játéka, dallamvezetése, hangkészlete nem egy meghatározott tradíciót idéz, hanem népdalszerű, egyetemes. Ebben, és a szelíd XI. szakaszban újra és újra rácsodálkoztam Jarrett fantasztikus dallamalkotó képességére. És az tűnt fel, amit aztán egy interjúban a művész is igazolt:

mintha kerülné azt, hogy eljátssza azt az egyetlen melódiát, ami a hangok mögött rejlik.

Mintha lenne egy dallam, egy harmóniamenet, amit lejátszani nem szabad, de körülírni, körüljárni igen. Ő ezt így fejezte ki: „Sose játszd el a témát. A főtéma sokkal nagyobb annál, hogy el lehessen játszani.”

Két ráadás zárja a lemezt. A legutolsó szám, az Answer Me annyira finom, választékosan harmonizált feldolgozása Nat King Cole standardjének, hogy az emberben önkéntelenül felbukkan a gondolat: hiányozni fog ez a zongorahang.

A teljes album meghallgatható a legnépszerűbb zeneszolgáltatóknál.

 

Lélekvándorlás, avagy a rögtönzés varázsa

Kapcsolódó

Lélekvándorlás, avagy a rögtönzés varázsa

Újra Budapesten lép közönség elé Keith Jarrett, a kortárs jazz mágikus hatású zongoristája. Aligha van művész a jazz világában, akinek koncertjeit nagyobb várakozás előzné meg. Keith Jarrett, sokak szerint korunk legjelentősebb rögtönző muzsikusa, több szempontból is megkülönböztetett figyelemre tarthat számot. A jazzt és a klasszikus zenét egyaránt magába foglaló, gazdagon dokumentált életműve széles körben hozzáférhető, a személyes találkozásra azonban fellépéseinek ritkuló száma miatt egyre kevesebbek alkalom adódik.

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Vizuál

Különös szerelmi történetet mutat be Kocsis Ágnes új filmje

Május 27-én mutatják be Kocsis Ágnes Éden című, magyar-román-belga koprodukcióban készült új játékfilmjét, amelynek főszereplője egy harmincas évei végén járó nő, aki mindenre allergiás, ami a modern világgal jár, ezért teljes elszigeteltségben él.
Klasszikus

Bartók-kotta, Wagner-album, akár egy órán belül! – Házhoz jön a Rózsavölgyi kínálata

Mostantól még kényelmesebben juthatunk hozzá a Rózsavölgyi Zenemű- és Könyvesboltban fellelhető zenei kiadványokhoz és sikerkönyvekhez, ugyanis a Wolt futárai szállítják azokat házhoz, akár a rendeléstől számított egy órán belül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.
Jazz/World hír

Megjelentek az első Raktárplusz koncertek

Az NKA-koncertek A38 hajón rögzített koncertsorozata a világjárvány miatt hosszú ideig fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek támogatására született meg, egyben kordokumentum is.