- Mit jelent a Fonó számára a WOMEX elismerése?
- Már tavaly is sikerült bekerülnünk a lista első húsz helyezettje közé, idén pedig tizenkettedikek vagyunk. Ez azt jelzi, hogy a munkánk egyre értékesebbnek számít Európa-szerte, bár Magyarországon egyelőre ebből még keveset érzünk. Az elismerés azt jelenti, hogy Európában értékelik azt a frissességet, hagyományt, hagyomány újraértelmezését, amit a Fonó tud hozni a világzenébe olyan művészeken keresztül, mint a Dresch Quartet, a Romano Drom vagy éppen Lajkó Félix. És talán annak is szól az elismerés, hogy zeneházként helyszínnel és fesztiválokkal is tudjuk támogatni az előadókat. A világzene egyébként is egy folyamatosan alakuló műfaj, konkrét műfaji határok nélkül - tizenöt évvel ezelőtt a balkáni zenék voltak a csúcson, utána következtek az afrikai előadók, de már ez a korszak is lecsengeni látszik.
- Most mi az aktuális trend?
- Most űr van, éppen ezért nagy lehetőséget kapunk azzal, hogy 2015-ben Budapesten lesz a WOMEX. Bizonyíthatunk az európai piacnak, olyan formációk utaznak egyre többet jól csengő fesztiválokra, mint a Romengo, Söndörgő, Kerekes band, Lajkó Félix. A lényeg, hogy divatba jöhetünk, és ezt a Fonó háttérintézményként remekül tudná segíteni, menedzselni.
- A környező országok szinte mindegyik adott egy-két igazi világsztárt az elmúlt években, elég példaként említeni az Amerikában is ismert Boban Markovicot. Nekünk mikor lesz világhírű előadónk világzenében?
- Boban Markovic is a balkáni zene népszerűségét lovagolta meg, de azért is tudott annyira sikeres maradni, mert folyamatosan megújult a hangzásuk, és jobbnál jobb filmekhez készítettek zenéket. Sok-sok visszajelzés alapján talán Lajkó Félixnek a legnagyobb a sansza egy európai karrierre, ő saját zenei világát építi, és inkább kivárja, amíg megérik a megfelelő befogadói hangulat, mint hogy a zenéjét az elvárásokhoz igazítsa. A legismertebb magyar világzenei produkciónak, a Muzsikásnak is beletelt több tíz évnyi kemény munkába, hogy eljussanak a csúcsra. A csúcsra jutáshoz is sok minden kell, például a megfelelő marketing munka, meg egy rakás szerencse is. Illetve annak felismerése is, hogy nem csak Bartók és Kodály országa vagyunk, mert vannak olyan fiatal előadóink, akik a korszellemnek megfelelően, magas minőségben tudnak dolgozni a hagyományainkból.
- A roma zenéből lehet olyan világzenei divat, mint egykor a balkániból?
- A roma zene mindig divatban lesz, mert elképesztő energiák vannak benne. A Romengo vagy a Romano Drom, a Karaván família, illetve a Somnakaj produkció számára az a fontos, hogy eljussanak a megfelelő fórumokra, hogy minél többen ismerjék meg őket. Ebben a Fonó mellett fontos szerepe van a Balassi Intézetnek, és gondolom, a Külügyminisztériumnak is. Fel kell ismernünk, hogy ezek a zenekarok is nagyon sokat hozzá tudnak tenni az országimázshoz.
- A Fonó hogyan alkalmazkodik a megváltozott zenehallgatási szokásokhoz?
- Igyekszünk felvenni a digitális tartalomszolgáltatás ritmusát, folyamatosan digitalizáljuk a zenéinket, és a csapatunk dolgozik az egyéb online megjelenési felületeken is. Érdekes egyébként, hogy több lemezt adunk el, mint a korábbi években. Aki például bakeliten is kiadná az albumát, az már csak a jövő évre tud gyártósorokat foglalni. Ez azt jelenti, hogy van még mindig igény a hagyományos zenehallgatásra is.
- Melyek lesznek a közeljövő legfontosabb eseményei a Fonó számára?
- Az egyik legfontosabb a Héttorony Fesztivál, melynek keretében tíz helyszínen Erdélytől Lendváig fogunk utazni és népzenei, világzenei koncertekkel töltjük meg a Makovecz-tereket. És lesz három különleges lemez is. Herczku Ági Bandázom címmel ad ki új albumot, míg Csík János idén lesz ötven éves, amit egy szólólemezzel ünnepel. Lajkó Félix pedig két új albummal ünnepli negyvenedik születésnapját, emellett pedig egy koncertsorozattal is készül. Ez már nekünk is igazi nagypályás meló lesz.
hírlevél
