Jazz/World

„Nem szeretnék kimaradni a jelenlegi áramlatokból”

2017.12.15. 09:24
Ajánlom
A zongorista-zeneszerző Balogh Tamás szemtelenül bátran nyúl a zenéhez, és folyton új zenei projekten töri az agyát. Akusztikus jazzkvartettje mellett most éppen egy elektronikus hatásokkal teleszőtt szólóalbummal jelentkezett, aminek Visit Planet Earth a címe. Nem mellesleg nemrég megkapta a Junior Prima díjat.
Balogh Tamás a Junior Prima díjjal

Balogh Tamás a Junior Prima díjjal

- Gratulálok a díjhoz!

- Köszönöm, nagyon boldog voltam tőle.

- Nemrég végezted el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-zeneszerzés szakát. A tanárok hogyan viszonyultak a te unortodox zenei hozzáállásodhoz, például hogy a könnyűzenei hatásokkal is játszol?

- Negatív kritikákat nem nagyon kaptam tőlük, sőt! A tanszékvezető Binder Károly tanár úr például mindig is nyitott volt arra, amit csinálok. Illetve tanultamSzakcsi Lakatos Bélától, aki pedig kíváncsian hallgatta a darabjaimat és lelkes volt, mert ő is figyelemmel követi a jelen eseményeit. Igazából a jazz egy 100 éves, fiatal műfaj és mindig is az újítás igénye jellemezte. Már a ma mainstream jazzként emlegetett bebop is lázadásból született, később pedig minden újító zenész odafigyelt a könnyűzenei áramlatokra. Miles Davis legutolsó lemeze például félig meddig hip-hop zenének tekinthető.

Kapcsolódó

"Ez az egész egy halálos, komoly játék"

Szakcsi Lakatos Bélát a Müpa a 2016/2017-es évad művészévé választotta, amit két nagy koncerttel ünnepel: alig másfél hónapja a jazz amerikai világsztárjaival lépett fel, december 10-ei műsorán pedig klasszikus zene és könnyűzene is szerepel. Sokoldalúságról, frissességről és operaírásról is faggattuk őt.

Az a koncepcióm, hogy nem szeretnék kimaradni a jelenlegi zenei áramlatokból. Akik inspirálnak, mind így alkotnak.

- Hogy látod, mennyire találja meg ma itthon a közönségét ez a fajta fúziós zene?

- Egy kicsit azt érzem, hogy amit én csinálok, az a jazzkedvelők számára már nem jazz, mert például az elektronikát nem tudják összeegyeztetni a jazzel. Azoknak pedig, akiknek könnyen fogyasztható pophoz, vagy elektronikus zenéhez van szokva a füle, azoknak ez jazznek hat, mert viszonylag bonyolult. Egyébként a külföldi zenészek is elmondják interjúkban, hogy ez egy küzdelmesebb út, csak Amerikában talán jobban kialakult már a közönsége.

Balogh Tamás

Balogh Tamás

- Nehézségként éled meg ezt az irányválasztást?

- Ez egyfajta nehézség is, de most már csak az érdekel, hogy azt csináljam, amiben jól érzem magam.

Amikor odakerültem a Zeneművészeti Egyetemre, rögtön szeptemberben hallottam a Trafóban Chris Dave dobos zenekarát, akik óriási hatással voltak rám: a műsorukon rengeteg féle zene szerepelt a Giant Stepstől kezdve, a fúziós Herbie Hancock számokon át, olyan rap zenéig, amilyet soha nem hallottam azelőtt. Ráadásul az egész nem úgy épült föl, mint egy jazzkoncert, hogy játszanak két számot, majd szünetet tartanak és felkonferálják a következőt. Szinte egyhuzamban ment le az egész műsor, showelemekkel tarkítva, ami úgy volt nagyon improvizatív és szabad, hogy közben tudatosan meg volt szerkesztve. Ennek a koncertnek a hatására kezdtem el olyan számokat írni, amiknek a jazztől szokatlan módon refrénes a szerkezete, vagy swinges kíséret helyett groovos alapja van.

- Fel tudod idézni, hogy milyen érzés volt ezeket először közönségnek előadni?

- Olyan érzés, amit azelőtt sosem éreztem, hogy

ingoványos talajon lépdelek. Azt kérdeztem magamban, hogy »vajon befogadják, vagy értik, hogy miért csinálom?«.

Aztán szép lassan elmúlt a megfelelési kényszerem, és most már a saját utamat járom, nem zavar az sem, ha valaki szerint ez nem jazz. Szerencsére sok pozitív visszajelzést kapok, mint ahogy most a Junior Prima díj is egy erős visszaigazolás volt. Ezen kívül pedig az egyik legnagyobb sikeremnek azt tartom, hogy a zenémre felfigyelt Barcza-Horváth József zenésztanár, aki az egyik legelismertebb jazzbőgős, és elhívott a zenekarába, a Bart'z eColony Bandbe, akikkel szintén mai, fúziós zenét játszunk.

Balogh Tamás

Balogh Tamás

- Mire utal az új lemezanyagod címe, a Visit Planet Earth? Honnan jön az űrtematika?

- Az előző lemezemre jogosan érkezett az a meglátás Retkes Attilától, hogy nincs összefüggés a számok között, ezért most mindenképp szerettem volna kohéziót. Anyukámnak köszönhetem ezt a koncepciót, aki az egyik számomat hallva azt mondta, hogy olyan érzése van, mintha egy űrhajó közeledne a Föld felé. Ezért lett a címe Visit Planet Earth. Egyébként gyerekkorom óta érdekel a csillagászat, az előző lemezem címe is Mystics Stars volt. Úgy érzem, hogy ahhoz az albumhoz képest most egy kicsit közelebb hozom a zenémet a Földhöz és a Naprendszerhez.

Minden szám egy bolygóról kapta a címét, és mindegyik egy kis foszlány abból a zenei univerzumból, amiben most otthon érzem magam.

Egyébként több száz zenei ötletből válogattam ki végül azt a tizenkettőt, ami úgy érzem, zeneileg is egységet alkot.

- A szólóprojekted mellett mennyi figyelmed marad a jazzkvartettedre? Velük most mi a helyzet?

- A kvartett abszolút működik, sőt időközben kvintetté bővült egy nagyon jó gitáros sráccal, Salai Dáviddal. Tavasszal játszottunk az Opus Jazz Clubban, és a Zeneakadémia kistermében is. A következő tavaszunk újra aktív lesz, nyáron a Debreceni Jazzfesztivál nagyszínpadán játszunk majd. Azt tervezem, hogy a mostani szólóanyagomat is bemutatom majd a kvartettemre átformálva, sőt egy erdélyi lemezbemutató turné is kilátásban van velük. Az áthangszerelés még előttem áll, ez nagy munka lesz, mivel ezeket a számokat még le sem jegyeztem, hanem egyből a laptop stúdióprogramjára vettem fel.

- Milyen álmaid vannak még?

- Ami most aktuális és folyamatosan dolgozom rajta, hogy

jövőre szeretném Amerikában folytani a tanulmányaimat és zenei tevékenységeimet.

A másik, hogy Horváth Cintiával közös dalunk bejutott A DAL 2018 című műsorban. Nagyon örülünk neki, mert egy olyan szerzeményünket választották be, amibe igyekeztünk bele tenni minden tudásunkat és szívünket. Az Eurovíziót tavaly is gyakorlatilag egy jazzes hangzású szám nyerte meg, és az itthoni előválogatóban is több kedvencem volt. Szerintem remek, hogy egy könnyűzenei műsorban is teret kaphat ennyi féle zene. Cintiával igyekezni fogunk, hogy jól szerepeljünk és jól előadjuk dalunkat a színpadon.

Megdöbbentő: Jazzénekes nyert az Eurovíziós Dalfesztiválon!

Kapcsolódó

Megdöbbentő: Jazzénekes nyert az Eurovíziós Dalfesztiválon!

Valami egészen szokatlan dolog történt szombaton az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjében: a sok gyárszalagon készült mesterséges zene, showelemmel felturbózott produkció helyett az a portugál Salvador Sobral nyert, aki a lehető legegyszerűbben előadott egy gyönyörűen meghangszerelt latin jazzballadát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hiphopra gyúrja a zongorát, és kavicsot dob a klasszikus zene állóvizébe

Chloe Flower az idei Grammy-gálán tűnt fel, most pedig leszerződtette a Sony. Nem, nem klasszikus zenész a szó szoros értelmében, de a hiphopban is előny lehet, ha egy zongoraművész a Juilliard Schoolban tanult.
Vizuál

14 érdekesség Rembrandt épp restaurálás alatt álló Éjjeli őrjáratáról

A Rijks Múzeum július elején megkezdte a festmény nyílt színi restaurálását. A projektet online és a helyszínen is nyomon követhetik az érdeklődők. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány izgalmas tényt a képről.
Zenés színház

Ezek Renée Fleming kedvenc szopránáriái

Az egyik legnépszerűbb amerikai operaénekes, Renée Fleming hat kedves áriáját gyűjtötte össze. Meglepő, de hiányzik egy nagyon fontos darab a listáról.
Klasszikus

Egy este a hangszerek királynőjével: jön az Orgonák Éjszakája

Első alkalommal lesz olyan, hogy Orgonák Éjszakája. Mégpedig július 20-án, országszerte, és a Filharmónia Magyarország szervezésében.
Jazz/World

Ez Amerika egyik legjelentősebb hegedűkollekciója, mégis fel fogják darabolni

David Bromberg 263 historikus értékű hegedűjét tudósoknak, hangszerészeknek kellene tanulmányozni, de az amerikai Library of Congress nem akarja megvenni a gyűjteményt. Pedig megígérték.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hegedű

Ez Amerika egyik legjelentősebb hegedűkollekciója, mégis fel fogják darabolni

David Bromberg 263 historikus értékű hegedűjét tudósoknak, hangszerészeknek kellene tanulmányozni, de az amerikai Library of Congress nem akarja megvenni a gyűjteményt. Pedig megígérték.
Jazz/World gyász

Elhunyt a zenész, aki Mandelával egy színpadon énekelte az apartheid-ellenesek himnuszát

Hatvanhat éves korában kedden meghalt Johnny Clegg dél-afrikai énekes, dalszerző. Ő írta az Asimbonanga című dalt.
Jazz/World hír

Keresik Erdély legszebb magyar dalát

A zenei pályázatra erdélyi zenészek és zenekarok, amatőr és hivatásos zenészek jelentkezését várják.
Jazz/World hír

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Jazz/World magazin

Amikor Andy Warhol még jazzborítókat tervezett

Persze nem akármilyeneket: többek között a jó ízléséről híres Blue Note kiadó albumaihoz adta kézjegyét, később pedig több pop és rockelőadó lemezén díszelgett műve.