Jazz/World

„Nem szeretnék kimaradni a jelenlegi áramlatokból”

2017.12.15. 09:24
Ajánlom
A zongorista-zeneszerző Balogh Tamás szemtelenül bátran nyúl a zenéhez, és folyton új zenei projekten töri az agyát. Akusztikus jazzkvartettje mellett most éppen egy elektronikus hatásokkal teleszőtt szólóalbummal jelentkezett, aminek Visit Planet Earth a címe. Nem mellesleg nemrég megkapta a Junior Prima díjat.
Balogh Tamás a Junior Prima díjjal

Balogh Tamás a Junior Prima díjjal

- Gratulálok a díjhoz!

- Köszönöm, nagyon boldog voltam tőle.

- Nemrég végezted el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-zeneszerzés szakát. A tanárok hogyan viszonyultak a te unortodox zenei hozzáállásodhoz, például hogy a könnyűzenei hatásokkal is játszol?

- Negatív kritikákat nem nagyon kaptam tőlük, sőt! A tanszékvezető Binder Károly tanár úr például mindig is nyitott volt arra, amit csinálok. Illetve tanultamSzakcsi Lakatos Bélától, aki pedig kíváncsian hallgatta a darabjaimat és lelkes volt, mert ő is figyelemmel követi a jelen eseményeit. Igazából a jazz egy 100 éves, fiatal műfaj és mindig is az újítás igénye jellemezte. Már a ma mainstream jazzként emlegetett bebop is lázadásból született, később pedig minden újító zenész odafigyelt a könnyűzenei áramlatokra. Miles Davis legutolsó lemeze például félig meddig hip-hop zenének tekinthető.

Kapcsolódó

"Ez az egész egy halálos, komoly játék"

Szakcsi Lakatos Bélát a Müpa a 2016/2017-es évad művészévé választotta, amit két nagy koncerttel ünnepel: alig másfél hónapja a jazz amerikai világsztárjaival lépett fel, december 10-ei műsorán pedig klasszikus zene és könnyűzene is szerepel. Sokoldalúságról, frissességről és operaírásról is faggattuk őt.

Az a koncepcióm, hogy nem szeretnék kimaradni a jelenlegi zenei áramlatokból. Akik inspirálnak, mind így alkotnak.

- Hogy látod, mennyire találja meg ma itthon a közönségét ez a fajta fúziós zene?

- Egy kicsit azt érzem, hogy amit én csinálok, az a jazzkedvelők számára már nem jazz, mert például az elektronikát nem tudják összeegyeztetni a jazzel. Azoknak pedig, akiknek könnyen fogyasztható pophoz, vagy elektronikus zenéhez van szokva a füle, azoknak ez jazznek hat, mert viszonylag bonyolult. Egyébként a külföldi zenészek is elmondják interjúkban, hogy ez egy küzdelmesebb út, csak Amerikában talán jobban kialakult már a közönsége.

Balogh Tamás

Balogh Tamás

- Nehézségként éled meg ezt az irányválasztást?

- Ez egyfajta nehézség is, de most már csak az érdekel, hogy azt csináljam, amiben jól érzem magam.

Amikor odakerültem a Zeneművészeti Egyetemre, rögtön szeptemberben hallottam a Trafóban Chris Dave dobos zenekarát, akik óriási hatással voltak rám: a műsorukon rengeteg féle zene szerepelt a Giant Stepstől kezdve, a fúziós Herbie Hancock számokon át, olyan rap zenéig, amilyet soha nem hallottam azelőtt. Ráadásul az egész nem úgy épült föl, mint egy jazzkoncert, hogy játszanak két számot, majd szünetet tartanak és felkonferálják a következőt. Szinte egyhuzamban ment le az egész műsor, showelemekkel tarkítva, ami úgy volt nagyon improvizatív és szabad, hogy közben tudatosan meg volt szerkesztve. Ennek a koncertnek a hatására kezdtem el olyan számokat írni, amiknek a jazztől szokatlan módon refrénes a szerkezete, vagy swinges kíséret helyett groovos alapja van.

- Fel tudod idézni, hogy milyen érzés volt ezeket először közönségnek előadni?

- Olyan érzés, amit azelőtt sosem éreztem, hogy

ingoványos talajon lépdelek. Azt kérdeztem magamban, hogy »vajon befogadják, vagy értik, hogy miért csinálom?«.

Aztán szép lassan elmúlt a megfelelési kényszerem, és most már a saját utamat járom, nem zavar az sem, ha valaki szerint ez nem jazz. Szerencsére sok pozitív visszajelzést kapok, mint ahogy most a Junior Prima díj is egy erős visszaigazolás volt. Ezen kívül pedig az egyik legnagyobb sikeremnek azt tartom, hogy a zenémre felfigyelt Barcza-Horváth József zenésztanár, aki az egyik legelismertebb jazzbőgős, és elhívott a zenekarába, a Bart'z eColony Bandbe, akikkel szintén mai, fúziós zenét játszunk.

Balogh Tamás

Balogh Tamás

- Mire utal az új lemezanyagod címe, a Visit Planet Earth? Honnan jön az űrtematika?

- Az előző lemezemre jogosan érkezett az a meglátás Retkes Attilától, hogy nincs összefüggés a számok között, ezért most mindenképp szerettem volna kohéziót. Anyukámnak köszönhetem ezt a koncepciót, aki az egyik számomat hallva azt mondta, hogy olyan érzése van, mintha egy űrhajó közeledne a Föld felé. Ezért lett a címe Visit Planet Earth. Egyébként gyerekkorom óta érdekel a csillagászat, az előző lemezem címe is Mystics Stars volt. Úgy érzem, hogy ahhoz az albumhoz képest most egy kicsit közelebb hozom a zenémet a Földhöz és a Naprendszerhez.

Minden szám egy bolygóról kapta a címét, és mindegyik egy kis foszlány abból a zenei univerzumból, amiben most otthon érzem magam.

Egyébként több száz zenei ötletből válogattam ki végül azt a tizenkettőt, ami úgy érzem, zeneileg is egységet alkot.

- A szólóprojekted mellett mennyi figyelmed marad a jazzkvartettedre? Velük most mi a helyzet?

- A kvartett abszolút működik, sőt időközben kvintetté bővült egy nagyon jó gitáros sráccal, Salai Dáviddal. Tavasszal játszottunk az Opus Jazz Clubban, és a Zeneakadémia kistermében is. A következő tavaszunk újra aktív lesz, nyáron a Debreceni Jazzfesztivál nagyszínpadán játszunk majd. Azt tervezem, hogy a mostani szólóanyagomat is bemutatom majd a kvartettemre átformálva, sőt egy erdélyi lemezbemutató turné is kilátásban van velük. Az áthangszerelés még előttem áll, ez nagy munka lesz, mivel ezeket a számokat még le sem jegyeztem, hanem egyből a laptop stúdióprogramjára vettem fel.

- Milyen álmaid vannak még?

- Ami most aktuális és folyamatosan dolgozom rajta, hogy

jövőre szeretném Amerikában folytani a tanulmányaimat és zenei tevékenységeimet.

A másik, hogy Horváth Cintiával közös dalunk bejutott A DAL 2018 című műsorban. Nagyon örülünk neki, mert egy olyan szerzeményünket választották be, amibe igyekeztünk bele tenni minden tudásunkat és szívünket. Az Eurovíziót tavaly is gyakorlatilag egy jazzes hangzású szám nyerte meg, és az itthoni előválogatóban is több kedvencem volt. Szerintem remek, hogy egy könnyűzenei műsorban is teret kaphat ennyi féle zene. Cintiával igyekezni fogunk, hogy jól szerepeljünk és jól előadjuk dalunkat a színpadon.

Megdöbbentő: Jazzénekes nyert az Eurovíziós Dalfesztiválon!

Kapcsolódó

Megdöbbentő: Jazzénekes nyert az Eurovíziós Dalfesztiválon!

Valami egészen szokatlan dolog történt szombaton az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjében: a sok gyárszalagon készült mesterséges zene, showelemmel felturbózott produkció helyett az a portugál Salvador Sobral nyert, aki a lehető legegyszerűbben előadott egy gyönyörűen meghangszerelt latin jazzballadát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Színház

Újra járhatunk szabadtéri előadásokra, de a fesztiválokra még várnunk kell

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet többek között színházi előadásra, mozira, cirkuszra, valamint könyvszakmai rendezvényre vonatkozik.
Vizuál

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.
Vizuál

A festő, akinek lakását és öltözködését is utánozták a bécsiek

Tökéletesen megtestesítette a romantikus művész ideálját tehetségével és fényűző életmódjával, pedig állítólag hihetetlenül félénk volt. Hans Makart művészete a szecesszió előfutára lett, Gustav Klimt rajongott a munkáiért.
Klasszikus

A budapestieknek szerenádozik a Fesztiválzenekar

Több mint 200 lakóházba látogatnak el a Budapesti Fesztiválzenekar kamaraformációi júniusban Budapesten. Ingyenes szerenáddal készülnek a fővárosiaknak, mert hisznek benne, hogy a járvány idején is szükség van zenére. Nyissák ki az ajtókat, ablakokat, és engedjék be otthonaikba az élő muzsikát!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

KÉP-regény: A Yeke-Yeke jelenség

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a napokban elhunyt guineai zenészről, Mory Kantéról és a Yeke-Yeke történetről ír.
Jazz/World gyász

Elhunyt Jimmy Cobb jazzdobos

A legendás amerikai zenész utolsóként távozott azok közül, akik játszottak Miles Davis ikonikus szextettjében és annak Kind of Blue című 1959-es albumán.
Jazz/World mti

Online készül a Fonó az őszi, 25. évfordulóra

Virtuálisan készül fennállásának 25. évfordulójára a Fonó Budai Zeneház, az intézmény a jubileum alkalmából 25 kategóriában várja a közönség véleményét június 15-éig arról, hogy melyek voltak az elmúlt két és fél évtized legemlékezetesebb estéi, zenéi, zenészei és lemezei a kulturális intézményben.
Jazz/World gyász

Elhunyt a Ghymes együttes billentyűse, Kún Csaba

A zenész 57 évesen, betegség következtében hunyt el.
Jazz/World hír

103 évesen újra slágerlistás lett Vera Lynn

Vera Lynn lett a legidősebb énekes, aki felkerült a legjobb 40 albumot jegyző brit slágerlistára, a 103 éves énekesnő legnépszerűbb dalainak 100 című gyűjteményével pénteken a lista 30. helyére került.