Jazz/World

„Nem szeretnék kimaradni a jelenlegi áramlatokból”

2017.12.15. 09:24
Ajánlom
A zongorista-zeneszerző Balogh Tamás szemtelenül bátran nyúl a zenéhez, és folyton új zenei projekten töri az agyát. Akusztikus jazzkvartettje mellett most éppen egy elektronikus hatásokkal teleszőtt szólóalbummal jelentkezett, aminek Visit Planet Earth a címe. Nem mellesleg nemrég megkapta a Junior Prima díjat.
Balogh Tamás a Junior Prima díjjal

Balogh Tamás a Junior Prima díjjal

- Gratulálok a díjhoz!

- Köszönöm, nagyon boldog voltam tőle.

- Nemrég végezted el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-zeneszerzés szakát. A tanárok hogyan viszonyultak a te unortodox zenei hozzáállásodhoz, például hogy a könnyűzenei hatásokkal is játszol?

- Negatív kritikákat nem nagyon kaptam tőlük, sőt! A tanszékvezető Binder Károly tanár úr például mindig is nyitott volt arra, amit csinálok. Illetve tanultamSzakcsi Lakatos Bélától, aki pedig kíváncsian hallgatta a darabjaimat és lelkes volt, mert ő is figyelemmel követi a jelen eseményeit. Igazából a jazz egy 100 éves, fiatal műfaj és mindig is az újítás igénye jellemezte. Már a ma mainstream jazzként emlegetett bebop is lázadásból született, később pedig minden újító zenész odafigyelt a könnyűzenei áramlatokra. Miles Davis legutolsó lemeze például félig meddig hip-hop zenének tekinthető.

Kapcsolódó

"Ez az egész egy halálos, komoly játék"

Szakcsi Lakatos Bélát a Müpa a 2016/2017-es évad művészévé választotta, amit két nagy koncerttel ünnepel: alig másfél hónapja a jazz amerikai világsztárjaival lépett fel, december 10-ei műsorán pedig klasszikus zene és könnyűzene is szerepel. Sokoldalúságról, frissességről és operaírásról is faggattuk őt.

Az a koncepcióm, hogy nem szeretnék kimaradni a jelenlegi zenei áramlatokból. Akik inspirálnak, mind így alkotnak.

- Hogy látod, mennyire találja meg ma itthon a közönségét ez a fajta fúziós zene?

- Egy kicsit azt érzem, hogy amit én csinálok, az a jazzkedvelők számára már nem jazz, mert például az elektronikát nem tudják összeegyeztetni a jazzel. Azoknak pedig, akiknek könnyen fogyasztható pophoz, vagy elektronikus zenéhez van szokva a füle, azoknak ez jazznek hat, mert viszonylag bonyolult. Egyébként a külföldi zenészek is elmondják interjúkban, hogy ez egy küzdelmesebb út, csak Amerikában talán jobban kialakult már a közönsége.

Balogh Tamás

Balogh Tamás

- Nehézségként éled meg ezt az irányválasztást?

- Ez egyfajta nehézség is, de most már csak az érdekel, hogy azt csináljam, amiben jól érzem magam.

Amikor odakerültem a Zeneművészeti Egyetemre, rögtön szeptemberben hallottam a Trafóban Chris Dave dobos zenekarát, akik óriási hatással voltak rám: a műsorukon rengeteg féle zene szerepelt a Giant Stepstől kezdve, a fúziós Herbie Hancock számokon át, olyan rap zenéig, amilyet soha nem hallottam azelőtt. Ráadásul az egész nem úgy épült föl, mint egy jazzkoncert, hogy játszanak két számot, majd szünetet tartanak és felkonferálják a következőt. Szinte egyhuzamban ment le az egész műsor, showelemekkel tarkítva, ami úgy volt nagyon improvizatív és szabad, hogy közben tudatosan meg volt szerkesztve. Ennek a koncertnek a hatására kezdtem el olyan számokat írni, amiknek a jazztől szokatlan módon refrénes a szerkezete, vagy swinges kíséret helyett groovos alapja van.

- Fel tudod idézni, hogy milyen érzés volt ezeket először közönségnek előadni?

- Olyan érzés, amit azelőtt sosem éreztem, hogy

ingoványos talajon lépdelek. Azt kérdeztem magamban, hogy »vajon befogadják, vagy értik, hogy miért csinálom?«.

Aztán szép lassan elmúlt a megfelelési kényszerem, és most már a saját utamat járom, nem zavar az sem, ha valaki szerint ez nem jazz. Szerencsére sok pozitív visszajelzést kapok, mint ahogy most a Junior Prima díj is egy erős visszaigazolás volt. Ezen kívül pedig az egyik legnagyobb sikeremnek azt tartom, hogy a zenémre felfigyelt Barcza-Horváth József zenésztanár, aki az egyik legelismertebb jazzbőgős, és elhívott a zenekarába, a Bart'z eColony Bandbe, akikkel szintén mai, fúziós zenét játszunk.

Balogh Tamás

Balogh Tamás

- Mire utal az új lemezanyagod címe, a Visit Planet Earth? Honnan jön az űrtematika?

- Az előző lemezemre jogosan érkezett az a meglátás Retkes Attilától, hogy nincs összefüggés a számok között, ezért most mindenképp szerettem volna kohéziót. Anyukámnak köszönhetem ezt a koncepciót, aki az egyik számomat hallva azt mondta, hogy olyan érzése van, mintha egy űrhajó közeledne a Föld felé. Ezért lett a címe Visit Planet Earth. Egyébként gyerekkorom óta érdekel a csillagászat, az előző lemezem címe is Mystics Stars volt. Úgy érzem, hogy ahhoz az albumhoz képest most egy kicsit közelebb hozom a zenémet a Földhöz és a Naprendszerhez.

Minden szám egy bolygóról kapta a címét, és mindegyik egy kis foszlány abból a zenei univerzumból, amiben most otthon érzem magam.

Egyébként több száz zenei ötletből válogattam ki végül azt a tizenkettőt, ami úgy érzem, zeneileg is egységet alkot.

- A szólóprojekted mellett mennyi figyelmed marad a jazzkvartettedre? Velük most mi a helyzet?

- A kvartett abszolút működik, sőt időközben kvintetté bővült egy nagyon jó gitáros sráccal, Salai Dáviddal. Tavasszal játszottunk az Opus Jazz Clubban, és a Zeneakadémia kistermében is. A következő tavaszunk újra aktív lesz, nyáron a Debreceni Jazzfesztivál nagyszínpadán játszunk majd. Azt tervezem, hogy a mostani szólóanyagomat is bemutatom majd a kvartettemre átformálva, sőt egy erdélyi lemezbemutató turné is kilátásban van velük. Az áthangszerelés még előttem áll, ez nagy munka lesz, mivel ezeket a számokat még le sem jegyeztem, hanem egyből a laptop stúdióprogramjára vettem fel.

- Milyen álmaid vannak még?

- Ami most aktuális és folyamatosan dolgozom rajta, hogy

jövőre szeretném Amerikában folytani a tanulmányaimat és zenei tevékenységeimet.

A másik, hogy Horváth Cintiával közös dalunk bejutott A DAL 2018 című műsorban. Nagyon örülünk neki, mert egy olyan szerzeményünket választották be, amibe igyekeztünk bele tenni minden tudásunkat és szívünket. Az Eurovíziót tavaly is gyakorlatilag egy jazzes hangzású szám nyerte meg, és az itthoni előválogatóban is több kedvencem volt. Szerintem remek, hogy egy könnyűzenei műsorban is teret kaphat ennyi féle zene. Cintiával igyekezni fogunk, hogy jól szerepeljünk és jól előadjuk dalunkat a színpadon.

Megdöbbentő: Jazzénekes nyert az Eurovíziós Dalfesztiválon!

Kapcsolódó

Megdöbbentő: Jazzénekes nyert az Eurovíziós Dalfesztiválon!

Valami egészen szokatlan dolog történt szombaton az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjében: a sok gyárszalagon készült mesterséges zene, showelemmel felturbózott produkció helyett az a portugál Salvador Sobral nyert, aki a lehető legegyszerűbben előadott egy gyönyörűen meghangszerelt latin jazzballadát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Plusz

Művészettel az orvostanhallgatók kiégése ellen

Empatikusabbak, jobb a kapcsolatuk a betegekkel, kevésbé hajlamosak a depresszióra és jobban bírják a terhelést – egy kutatás szerint a művészeti és humán tárgyak ilyen hatással vannak a diákokra. Ehhez pedig az is elég, ha zenét hallgatnak, nem muszáj maguknak is játszani valamilyen hangszeren.
Zenés színház

Magasrangú francia kitüntetést kapott Jonas Kaufmann

A német tenor, aki továbbra is egy személyben látja el az előző generáció három tenorjának feladatait, a Művészi Érdemrend tiszti fokozatát kapta meg a franciáktól.
Tánc

„Ne játszd túl, de kevés se legyél!”

Két életük van: az egyik az általános iskolában kezdődik minden reggel, mint minden átlagos gyereké, a másik délután egykor a Madách Musical Táncművészeti Iskolában, ahol felveszik a balettcipőt és elkezdik próbálni a Billy Elliot – a Musical című darabot.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Gyönyörű örmény népdalfeldolgozással jelentkezik az Antal Gábor Trió

Nem sokkal a megalakulásuk után máris nemzetközi versenyről hozta el a fődíjat a trió, akiknek örmény népzenéből ihletett új szerzeménye most a Fidelión debütál. Cikkünkben a zenekar történetéről és terveikről is mesélnek.
Jazz/World interjú

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Jazz/World quincy jones

Andreas Varady nem akar iskolába menni

A magyar származású, csodagyerekként felfedezett gitáros a leghíresebb jazzmagazin, a Downbeat címlapján szereplő cikkben mondja el, miért nem akar a legjobb jazziskolákban továbbtanulni.
Jazz/World lukács miklós

Lukács Miklóssal lép fel Charles Lloyd Budapesten

A tervezettől eltérő helyszínen, a RAM Colosseumban lesz a világhírű amerikai jazzszaxofonos, Charles Lloyd és formációja, a Marvels budapesti koncertje július 1-jén.
Jazz/World ajánló

90 évesen is a legjobbak között a BJC-be látogató Lee Konitz

A Világsztárok a Budapest Jazz Clubban sorozat következő vendége az idén 90 éves Lee Konitz, aki a jazz történetének élő legendája és egyben krónikása.