Jazz/World

Nem titok többé: Louis Armstrong himnuszt írt a marihuánához

2019.03.04. 16:40
Ajánlom
A Song of the Vipers című szerzeményét a marihuána fogyasztók ódájának szánta, amely "klubnak" ő is büszke tagja volt.

A ’20-as, ’30-as években a marihuána számított a jazzvilág egyik legkedveltebb tudatmódosító szerének. Rengeteg zenész élt vele, örömmel fogadták ajándékként a rajongóktól, és mondanunk sem kell, sok-sok dal ihletője is volt. 

De mindebből a közönség egy része semmit sem észlelt, amiben az is közrejátszott, hogy egy egész nyelvet alakítottak ki a téma körülírására, főként a turnézó jazz-zenészek, akik ezzel csillapították az utazással járó kellemetlenségeket és az őket érő diszkriminációt.

Népszerű kifejezés volt a marihuána megnevezésére a viper (vipera), a reefer (füves cigi), de magukat is vipers-nek, vagyis viperáknak nevezték, míg a tevékenységet a 'kickin’ the gong around' (gangozás) kifejezéssel illették. A marihuána a számok szövegeiben és címeiben is mind gyakrabban felbukkant (pl.: Don Redman: Chant of the Weed, Cab Calloway: Reefer Man, Louis Armstrong: Muggles), mert voltak olyan excentrikusak ezek a művészek, hogy büszkén vállalják szokásaikat.

Louis Armstrong volt az egyik legjámborabb, de legkitartóbb vipera. A ’20-as években kezdett marihuánát fogyasztani, és soha nem nézett vissza. Meggyőződésesen hitt a fű jótékony egészségügyi hatásaiban, és azt vallotta, hogy ez a szer segít neki elmélyülni a zeneszerzésben és a játékban. Egyszer úgy fogalmazott: „A marihuána ellazít és segít elfelejteni mindazt a rosszat, ami egy négerrel történik”.

A marihuána jazz-szcénára gyakorolt hatása nem korlátozódott az USA-ra; az ekkoriban virágzásnak indult francia jazzéletben is divatossá vált.

Párizsba ugyanis ekkor rengeteg amerikai jazz-zenész érkezett – köztük Louis Armstrong –, akiket óriási rajongótábor fogadott. Ennek hatására 1937-ben Django Reinhardt és kvintettje Viper’s Dream címmel rögzített lemezt, amit Michel Dregni úgy írt le: „mintha a jazz karikatúrája lenne”.

1932-ben tette tehát első párizsi látogatását Armstrong, akit ekkor hősként fogadtak. 1934-ben visszatért, és egy hosszabb időszakot töltött itt, ami alatt hét dalt rögzített, köztük olyan híres kompozíciókat, mint a St. Louis Blues, vagy az On the Sunny Side of the Street.

Felvett egy új dalt is, amit Song of the Vipers címre keresztelt, és amit a marihuána fogyasztók ódájának szánt.

Egy kritikus, Ricki Riccardi egyenesen éterinek nevezte, ahogyan Armstrong felszállt trombitáján a felső regiszterbe. Valóban figyelemre méltó, ahogyan Satchmo könnyedén lépdel ebben a dalban, de ennek ellenére ez a szám diszkográfiájának rejtett gyöngyszeme maradt sok éven át. Témája miatt túlságosan ellentmondásosnak tartották ahhoz, hogy széles körben terjesszék, különösen az Egyesült Államokban, ahol a marihuána a legtöbb államban már illegálissá vált a ’20-as évek végétől.

Satchmo volt az első olyan híresség is, akit letartóztattak marihuána fogyasztásért.

1930-ban Los Angeles híres klubjában, a Cotton Clubban játszottak, amikor a szünetben rajtakapták őt és dobosát, Vic Bertont, amint füveztek. Mindkettőjüket hat hónap börtönbüntetésre és 1000 dollár bírságra ítélték. Satchmót azonban ez sem tántorította el a fűtől. Azután is hűséges maradt hozzá, amikor a jazz-zenészek már áttértek a sokkal ártalmasabb heroinra, és amikor a vipera kifejezés már egyáltalán nem volt menő. Egyszer úgy fogalmazott:

Engem tényleg megdöbbent, hogy a marihuánát narkotikumnak bélyegzik. A marihuána ezerszer jobb mint a whisky. A whisky egy asszisztens, de a fű egy igaz barát.

(forrás: jazziz.com, címlapkép: Getty Images)
A nap, amikor Louis Armstrong 80 ezer ember előtt játszott Budapesten

Kapcsolódó

A nap, amikor Louis Armstrong 80 ezer ember előtt játszott Budapesten

A trombitás-énekes Satchmo 1965. június 9-én egyesek szerint 80, mások szerint 93 ezer ember előtt játszott a Népstadionban, ez volt az egyik legnagyobb közönsége. A történelmi pillanatot tokaji borral teli csikóbőrös kulaccsal köszönték meg neki a magyar szervezők. Az eset körülményei azonban ellentmondásosak.

Berlioz teletömte magát ópiummal, aztán megírta a Fantasztikus szimfóniát

Berlioz teletömte magát ópiummal, aztán megírta a Fantasztikus szimfóniát

Ki gondolná, hogy mák éretlen termésének nedve kellett a vadromantika leggyönyörűbb szimfóniájának megalkotásához.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.
Klasszikus

Három díjazottja volt idén a Bartók-Pásztory-díjnak

A Bartók Béla születésének 138. évfordulóján rendezett díjátadón az elismeréseket Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke adta át.
Klasszikus

Szívet melengető videó: Pillangó szállt a fuvolaművész homlokára játék közben

Létezik ennél igazabb megerősítés egy muzsikus számára, mint az, hogy egy pillangó is gyönyörködni kezd a játékában?
Klasszikus

És Ön olvas még zenei könyveket?

A klasszikus zene közönsége szűk, de szeret olvasni. Ez kihívás egy könyvkiadónak, a Rózsavölgyi pedig számos újdonsággal szolgálhat az érdeklődőknek.
Könyv

Mondd meg te, melyik volt 2018 legjobb magyar könyve!

2019-ben is átadják a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A 2016-ban megalapított elismerésekkel az előző év legjobb magyar szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák. A nyertesek idén már 2-2 millió forintot és 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Berdisz Tamás a BJC-ben ünnepli 50. születésnapját

Március 28-án az elismert dobos és dobtanár barátaival, korábbi és jelenlegi zenésztársaival és nem utolsó sorban neves meglepetésvendégekkel ünnepli ötvenedik születésnapját a Fidelio Jazz EST keretén belül.
Jazz/World magazin

Megjárta a mennyországot és a poklot is – Diana Ross 75

A soul zene királynője, aki több mint 100 millió eladott lemezzel büszkélkedhet, március 26-án ünnepli hetvenötödik születésnapját.
Jazz/World magazin

Egy női zongorista, aki férfinak adta ki magát – Billy Tipton kettős élete

Csak élete végén hullt le az a lepel Billy Tiptonról, amelyikkel egész életében leszorította melleit. Ez nem egy Shakespeare-színjáték, hanem a valóság.
Jazz/World ajánló

A francia jazz krémje most Budapesten sűrűsödik össze

A francia újzenei színtér többszörösen díjazott, zömében fiatal alkotói hallhatók a Budapest Music Center ötnapos Francia Jazz Fesztiválján március 26. és 30. között a Frankofón Fesztivál részeként.
Jazz/World interjú

Fekete-Kovács Kornél: „Amikor improvizálunk, akkor meditálunk”

Fekete-Kovács Kornél a „jógikus” lét tíz alapvető szabályát foglalta zenébe a Foundations című új, tíztételes művében, amit március 27-én mutatnak be a Müpában. A Modern Art Orchestra mellett olyan vendégművészek működnek közre az üzenet átadásában, mint Harcsa Veronika, Szakcsi Lakatos Béla, Fenyvesi Márton, Dés András és Szalai Péter.