Jazz/World

"Nem vagyok egy múltba révedő típus"

2013.10.13. 11:49
Ajánlom
Frank London az egyik legnépszerűbb klezmer zenekar, a Klezmatics vezetője, de talán kevesen tudják, hogy a nyolcvanas évek egyik legradikálisabb New York-i undergound jazz zenekarának, a Hassidic New Wave-nek is ő volt az alapítója. A vele folytatott beszélgetésből kiderül, hogy nyitottsága a legkülönfélébb zenei műfajok iránt még a Nagy almában is ritka. INTERJÚ

- Mi volt életed első hangszere, és mikor került hozzád?

- Az első trombita, amin játszottam egy, az unokatestvéremtől ajándékba kapott hangszer volt. Őt szintén Franknek hívják, a teljes neve Frank Darrow. Amikor abbahagyta a trombitálást, akkor került hozzám a hangszer. Az első saját hangszerem egy használt Bach-trombita volt, amit körülbelül tizenkét éves koromban kaptam.

- Volt olyan hangszered, amitől megváltál, és később megbántad?

- Igen, egy nagybőgő, amit Louis Londontól, a nagybátyámtól örököltem meg. Annak ellenére is sajnálom, hogy már nincs nálam, hogy igazán jó helyre került: egy kedves barátom, Marcus Rojas, az ismert New York-i tubás a jelenlegi tulajdonosa. Ezzel együtt nem vagyok egy múltba révedő típus, sose nézek vissza.

- Mi a legutolsó szerzeményed, amivel a hangszerparkod fejlesztetted?

- Egy új trombita! Egy nagyszerű, a németországi Weimar közelében élő trombitakészítő, Alexander Weimann munkája. Fantasztikus hangszer. Most nyáron vásároltam meg, mialatt a New Yiddish Music elnevezésű kurzuson tanítottam.

- A saját hangod megtalálása a hangszeren már a tanulmányaid alatt fontos volt számodra?

- Nagyon is, és még mindig az!

- A New England Conservatory, ahol jazz-tanulmányaid folytattad, hangsúlyt helyez erre a kérdésre a tananyag összeállításakor?

- Azt mondanám inkább, hogy a saját, csak rám jellemző hang, az egyéni stílus megtalálása az, amire én leginkább fókuszáltam a tanulmányaim során, és teszem ezt azóta is, hogy a zenei életben részt veszek.

- Van-e olyan aspektusa a zenélésnek, amiben még mindig fejlődni szeretnél?

- Hogy van-e? Az összes! A hangzás, az artikuláció, a harmóniai és dallami gondolkodás, a világos és tiszta játék, a flexibilitás. Meg szeretném érteni az arab zenében, például Samy El Bably egyiptomi trombitás által a makámokban használt mikrotonalitást. Olyan technikákat szeretnék kifejleszteni, amik eltérnek a trombitán amúgy megszokottól. A mainstream jazz-improvizációban eljutni Woody Shaw, vagy a szabad zenében Lester Bowie szintjére. A fújástechnikában pedig megközelíteni Maurice Andrét és Roger Voisint. Rengeteg célom van.

- Van mindennapi rutin abban ahogy gyakorolsz? Inkább saját magad fejlesztése, vagy az épp aktuális zenei feladatra való felkészülés a fontosabb?

- Ez attól függ. Nagyon befolyásolja, hogy úton vagyok-e, vagy otthon. Ha egy előttem álló feladatra készülök, az is fejleszt egyébként. A trombita hálátlan szerető, folyamatosan komoly fizikai felkészültséget kíván. Ennek fontos része a befúvás, ami a helyes levegővételről szól alapvetően. Amikor csak tudok, megragadok minden helyzetet a gyakorlásra, de persze ez az ember életének fontos változásaival együtt alakul. Amióta gyerekeim vannak, már nincs napi nyolc órám gyakorolni. Nem tudok elég hálával gondolni a tanáraimra, különösen Bob McCoy-ra, akitől rengeteget tanultam anno.

- Ha lehetőség nyílna rá, hogy együtt zenélj egy ma még élő vagy már elhunyt muzsikussal, ki lenne az?

- Csodálatos lenne egy turné Jimi Hendrix-szel! De Sly-jal a Sly and the Family Stone-ból vagy Eddie Palmieri zenekarával is nagyon jó lenne játszani.

- Meg tudnál nevezni egy vagy több albumot, amelyek az életed különböző szakaszaiban meghatározóak voltak számodra?

- The Sun of Latin Music Eddie Palmieritől, Max Roach We Insist! The Freedom Now Suite-je, a Tango Hora Zero Astor Piazzolától, a San Lucas Band of Guatemala és természetesen Coltrane, az Africa/Brass.

- Ez utóbbi inspirált téged a Klezmer Brass All Star zenekar életre hívásakor?

- Nem igazán, ahhoz sokkal inkább az előtte említett Band of Guatemala adta az ötletet.

- Mi a legjobb dolog, ami színpadon valaha történt veled?

- Az emberekkel való kommunikáció egy szavak nélküli szinten. Létrehozni az öröm és a szeretet hangját misztérium. Hallani hangokat, amikről nem tudjuk beazonosítani, ki játszotta őket! És talán a legfontosabb a kapcsolat, a visszajelzések a közönség részéről. Amikor a Klezmatics-szel először léptünk fel Budapesten, valamikor 1989 táján, egy ember a koncert után odajött hozzám, és azt mondta: "Életemben először történt meg, hogy azt, hogy zsidó vagyok, pozitívan tudtam megélni."

- Történt-e olyan valaha, hogy annyira rosszul érezd magad egy zenei helyzetben, hogy felállj, és ott hagyd?

- Ezt jelenleg nem engedhetem meg magamnak, két gyerekről kell gondoskodnom, és finanszíroznom a tanulmányaikat. De hat év múlva kérdezd meg ugyanezt, akkor már más lesz a helyzet...


Frank London zenei tanulmányait 1980-ban fejezte be a New England Conservatory of Musicon, ahol afro-amerikai zenét tanult. Még bostoni tanulmányai alatt elindult professzionális karrierje. A Klezmer Conservatory Band alapító tagja volt, a zenekar első hat lemezén is közreműködött. Emellett haiti zenét játszott a Volo-Volo zenekarral, közreműködött a Los Hermanos Pabón salsa-együttesben, world musicot játszott a Les Miserables Brass Banddel, valamint improvizatív zenét az Ensemble Garudával. Ez a fajta sokszínűség azóta is jellemzi zenei munkásságát. Pályafutása során olyan kiemelkedő zenészekkel lépett fel a legkülönbözőbb műfajokban, mint John Zorn, Marc Ribot, Mel Torme, Iggy Pop, Youssou N'dour, LL Cool J,  és állt színpadon Allen Ginsberggel, a beat nemzedék meghatározó költőjével is. Az aktív zenélés mellett zenei rendezője volt David Byrne (Talking Heads) és Robert Wilson The Knee Plays cimű albumának, valamint szerzett zenét a Night In The Old Marketplace című folk-operához és a Symphony for a New America című darabhoz a Queens Symphony Orchestra and Choir felkérésére.

1985-ben költözött New Yorkba, ahol dolgozott Jack Bruce-szal a Creamből, játszott Lester Bowie Brass Fantasy formációjában, és mellette zsidó esküvőkön lépett fel, ahol megismerte a haszidizmust és azt a zenei repertoárt, ami az amerikai diaszpórában élő haszidokat jellemezte.

Ezt követte 1986-ban pályájának eddigi legfontosabb állomása, Lorin Sklamberg énekessel közösen a Klezmatics zenekar megalapítása. A Klezmatics nem egyszerűen a klezmer, de egyben a kortárs zsidó zene egyik meghatározó formációja. Az együttesben London a trombita mellett billentyűs hangszereken is játszik, és a kompozíciók nagy részét is ő jegyzi. A zenekarral tizenegy lemezt jelentettek meg napjainkig, és beutazták a világot, nincs olyan jelentős fesztivál, ahol ne léptek volna fel.

A Klezmatics mellett '90-től tíz évig vezette a Hasidic New Wave-et, ahol a modern jazz és funk elemeit vegyítették haszid zenével. A zenekar életművét olyan fontosnak találta a Tzadik Records, hogy 2012-ben összegyűjtve mind az öt lemezüket újra kiadta. Az együttes szaxofonosa, Greg Wall tagja a szintén Frank London vezette Shekinah Big Bandnek is. A Hassidic New Wave feloszlása után hívta éltre a mai napig is aktív Klezmer Brass All Starst. Iskolai keretek között ugyan nem tanít, de visszatérő rendszerességgel oktat a Yiddish Summer Weimar és a KlezKanada zenei táborokban.

Díjai: Grammy Award, a legjobb kortárs world music album (2006); a német lemezkritikusok díja (2004); Barrymore Award (2003)

Trombitái: Bach Bb trombita; Alexander Weimann Bb trombita; Marcinkowicz 1/4 hangos trombita; Cuesnon szárnykürt; Cuesnon Alt kürt; Benge kornet; Schilke piccolo trombita

Effektek: Line 6 visszhang, rengeteg szordínó

Mikrofon: Shure SM 58

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

„És tudod, ő Tóbiás” - mozikban a Tobi színei 

Bakony Alexa személyes, őszinte és rendkívül érzékeny dokumentumfilmje a család megtartó erejéről mesél. Középpontjában a 16 éves transznemű Tobi és támogató édesanyja, Éva kapcsolata áll, de a történet messze túlfeszíti a ráhúzott LMBTQ-perspektívát. Lebilincselő felnövéstörténetet látunk.
Könyv

Nem a kutya a hibás - Esterházy Miklós és Kovács Dóra a Lírástudók vendégei

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Esterházy Miklós és Kovács Dóra, akik Az új kutyád című kötetükről mesélnek.
Klasszikus

„Minél kevesebb szó hangzik el egy próbán, az annál eredményesebb”

Két fiatal zongoraművész, Balog Alexandra és Berecz Mihály lép fel a dörgicsei Landhausban, a Klassz a pARTon fesztiválon. A július 22-i koncert előtt arról kérdeztük őket, milyen együtt játszani, számít-e, hogy egy generációból valók, a közös iskola, és van-e missziója a klasszikus zenének.
Klasszikus

Zongorabillentyűzetet formázó virágkompozíció Cziffra György tiszteletére

A Cziffra György-emlékév keretében különleges virágkompozíciót készített a FŐKERT Nonprofit Zrt a Szent István Parkba.
Zenés színház

"Science fictionszerű fantáziatúra" – Dömötör András a Figaro³ című előadásról

Tematikus évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja címmel, amelynek záró darabja a Beaumarchais Figaro-trilógiájának (A sevillai borbély, a Figaro házassága és A bűnös anya) operaváltozataiból készült, Figaro³ című előadás. A produkció rendezőjét, Dömötör Andrást kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Kizökkenés a mából – Megjelent Orbán Bori első albuma

A Kaláka Kiadó gondozásában látott napvilágot Orbán Bori első lemeze Ma chanson címmel. Az album készüléséről, terveiről és vágyairól faggattuk a fiatal énekesnőt.
Jazz/World ajánló

Sztárprodukciók a Vajdahunyadvárban

A Budapest Bár és a 100 Tagú Cigányzenekar koncertjeivel zárul a 29. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál, amely idén összesen 8 koncerttel örvendeztette meg a közönséget.
Jazz/World ajánló

Nyári jazz meglepetés a Müpa videócsatornáján

Újranézhetők az idei Jazz Showcase felfedezettjeinek koncertjei, péntektől kezdve három héten át minden pénteken két koncertfelvételt tesz elérhetővé a Müpa videómegosztó felületén.
Jazz/World ajánló

Nyitottság, képzelőerő, sokoldalúság – Stanley Jordan ismét Budapesten koncertezik

Július 21-én a Margitszigeti Színházban igazi örömzenélésre számíthatnak a jazzrajongók, hiszen a legendás Stanley Jordan mellett, Laurence Cottle, Horváth Kornél és Dörnyei Gábor is színpadra lépnek.
Jazz/World ajánló

A hazai jazzélet kiválóságai Szentendrén

Július 24-én különleges zenei csemegére számíthatnak a Szentendrére látogatók, hiszen a MűvészetMalom udvarán Borbély Mihály és zenésztársai mellett, László Attila is színpadra lép.