Jazz/World

Nemzetközi Szájharmonika Fesztivál

2005.09.08. 00:00
Ajánlom
Tizenegy év után ismét megrendezésre kerül a Nemzetözi Szájharmonika Fesztivál 2005. szeptember 17-én a budapesti A38 hajón, a Petőfi-híd budai lábánál. A rendezvény célja, hogy alkalmat adjon a hangszer szerelmeseinek, hogy élőben meggyőződjenek a szájharmonika sokszínűségéről. Természetesen nem titkolt szándéka a fesztiválnak, hogy népszerűsítse a hangszert és magát az élőzenét is.

Az első Nemzetközi Hering Szájharmonika Fesztivál délután négy órától várja az érdeklődőket fotókiállítással, század eleji és kortárs szájharmonika kiállítással, vásárral, hangszerbemutatókkal, valamint filmvetítésekkel. Az este hat órakor kezdődő fergeteges koncerteken a hazai szájharmonikások jeles képviselői: Ferenczi György, Pribojszki Mátyás, Szabó Tamás, Oláh Andor, Horváth Mihály, Besenyei Csaba, Oláh Andor lépnek fel külföldi muzsikusok, többek között a Big Daddy Wilson & Mississippi Grave Diggers (USA/D/H) közreműködésével. A hangszer világhírű képviselője, az angol Steve Baker és zenekara, valamint a lengyel Beata Kossowska és csapata színesíti a fesztivál zenei programját. Baker az egyetlen világszerte elismert ős-edukátora a hangszernek: számos, a szájharmonika oktatásával kapcsolatos könyv, CD-, video- és DVD-kiadvány szerzője. A fesztivál koncertmenüjében keverednek a különböző zenei műfajok, a blues, a jazz, a rock, a folk, a funky valamint a soul.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Tankcsapdát és Quimby-t is feldolgoz új lemezén a Sárik Péter Trió

Nemrég még Bartók jazzfeldolgozásai apropóján beszélgettünk Sárik Péter zongorista-zeneszerzővel, most azonban könnyedebb vizekre eveztünk a Jazzkívánságműsor magyarul című lemez kapcsán, amit december 14-én mutatnak be a MOMKultban.
Jazz/World magazin

60 éve készült ez az ikonikus fotó a jazz-legendák találkozójáról

Art Kane, az Esquire magazin jazz-szerető szerkesztője 1958-ban ötvenhét veterán és feltörekvő jazz-csillagot hívott egybe, hogy elkészítse A Great Day in Harlem című, azóta emblematikussá vált fotót.
Jazz/World soul

Ötven év után bemutatják az Aretha Franklinnel készült koncertfilmet

Sydney Pollack dokumentumfilmje 50 éven át dobozban lapult, most, hogy az énekesnő elhunyt, az ügyvédei sem akadályozzák meg a bemutatását.
Jazz/World interjú

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Jazz/World magazin

A test is egy hangszer, amit meg kell tanulni használni

"A zene fölemel" – szól a Snétberger Központ mottója. Igen ám, de a zenéléshez szükséges napi 5-8 óra gyakorlás rengeteg terhet, feszültséget is ró a zenészekre, különösen a testükre. Ezt felismerve indított Alexander-órákat a felsőörsi intézmény.