Nincs könnyű dolga ma a városi népzenészeknek, hiszen míg régen a parasztbandák tagjai gyakorlatilag belenőttek a muzsikus életbe, addig nekik hosszas gyűjtőmunka, megfigyelés és gyakorlás eredménye, hogy autentikus népzenét játsszanak. Az Eszterlánc Együttes is e tudományos-zsigeri formációk közül való. Az egykori parasztbandák mintájára alakult vonószenekar elsősorban az erdélyi mezőség hagyományos népzenéjét játssza, de 2015 óta koncertjeik és legújabb, Keszü című albumukon hallhatunk keszüi és magyarpalatkai tánczenét is.
Eszterlánc (Fotó/Forrás: Bohus György)
Koncertjeiken és hangfelvételeiken gyakran működnek közre mezőségi énekesek és zenészek. Az 1998-ban alakult formáció motorja és állandó tagja Császár Attila, aki mindig jó érzékkel válogatja össze társait e vidék zenei hagyományának legjobb ismerőiből. Az együttes rendszeres vendégzenésze Dresch Mihály, furulya, és szaxofon- és saját fejlesztésű hangszere, fuhunjátékát az Eszterlánc több lemezén is rögzítették.
Dresch olyan természetességgel veszi birtokba hangszereivel az erdélyi táj zenéjét, hogy – kellő dokumentáció hiányában – nagy fejtörést okozhat majd a jövő évszázad népzenekutatóinak, ha a népzenei hitelességről kell majd ezen felvételek alapján időtálló kijelentéseket tenniük. Reméljük, hogy az egyik lemezborítójukon olvasható műfaji önmeghatározás, miszerint zenéjük „népszerűtlen népzene”, csak szóvicc marad, hiszen ennek a gyönyörű zenének ott a helye a hazai zenei palettán.
hírlevél
