- Kezdetben autentikus népzenét játszottatok, sőt az elsők között voltatok, akik magas szinten kezdtetek el itthon csángó furulyazenével foglalkozni. Mi volt a fejetekben, amikor eldöntöttétek, hogy „stílust váltotok” és jó adag könnyűzenei hatást kevertek a hangzásba?
Csarnó Ákos: Ez nem amolyan automatikus döntés volt, nem olyan, mint amikor egy kapcsolót fel-, vagy bekapcsolunk. Eleve ott vagyunk öten, mindenki kicsit másképpen látja a könnyűzenét és a népzenét, sőt, magát a zenét. Másképp akarunk vele üzenni. De talán a legnagyobb hatás az lehetett, amikor
felismertük, hogy a zene él és folyton alakul. Mi magunk is alakítói lehetünk!
Rengeteg jó népzenei banda játszik autentikus népzenét, nem kell folyton nekünk is a már felgyűjtött, konzervált anyagot tovább őrizgetni, mi meghallottuk az újdonság lehetőségét.
Fehér Zsombor és Fehér Viktor (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / MTI)
- Back to Folkland - ez a cím viszont azt sejteti, hogy visszatértek az autentikus hangzáshoz, ugyanakkor a zenét hallgatva nem erről van szó. Milyen szerepet szántok a népzenének a zenétekben?
Fehér Zsombor: A gyökerek még mindig a „magyar termőföldből szívják fel” a Kerekes Band tápanyagait:
mai napig népi hangszereken játsszuk a magyar népzenéből kiinduló, de már génmanipulált szerzeményeinket, amik félmázsányi effektpedálon keresztül szólnak a hangfalakból.
A címadó dal az egyik legrégibb magyar népdal keresztezve a Black Sabbath hangzásával. Ez elsőre szentségtörésnek hangzik és másodjára is, és ez így jó, mert a Kerekes Band azokról a zenei energiákról szól, amik megvannak a somogyi pásztordalokban csakúgy, mint Hendrix Voodoo Child-jában. Minket a magyar népzenei dallamok alapján létrehozott repetitív saját szerzemények juttatnak el legjobban a flow-élményhez.
Kerekes Band - Back to Folk
- Miért döntöttetek úgy, hogy egy fiktív mitológiára építitek a lemez koncepcióját?
FZS: Mindig akartunk egy konceptalbumot, és - instrumentális zene lévén - a szöveg sem korlátoz minket ebben. Følklānd mitológiája nagyrészt a magyar történelemből merít, viszont keveredik a Monty Python abszurd humorával. Følkland kétségtelenül létezik egy párhuzamos univerzumban, ugyanúgy megkérdőjelezhetetlen, mint a Star Wars vagy a Hétszűnyű Kapanyányi Monyók létezése.
Kapcsolódó
Utazás egy képzeletbeli világba a Kerekes Banddel
Játsszon a Fidelióval és legyen ott a Kerekes Band lemezbemutató koncertjén október 8-án, a Fonóban!
- A koncertjeiteken is hangsúlyos a jelmezek használata, és általában minden területen (a youtube csatornától a lemezborítókon át mindenben) az látszik, hogy nagyon tudatosak vagytok az imidzsépítésben. Van egy stáb, egy ember, aki felel ezért, vagy ti magatok intézitek ezt is?
FV: Nagyon sokat dolgoztam azon, hogy kialakuljon az összetéveszthetetlen Kerekes Band image. Belülről ez sokkal nehezebb, mert látni kell a magunkat kívülről. Alapvetően nincs olyan nagy titok. Meg kell találni azokat az embereket, akikkel együtt tudsz dolgozni, célokat kell kitűzni, kell hozzá egy kis szépérzék, és jó sok idő, amikor azon tépelődhetsz, hogy jó lesz-e ez így, és jól csinálod-e egyáltalán.
- Ha valaki azt mondaná nektek, hogy választanotok kell: nem adhattok ki több lemezt, vagy nem adhattok több koncertet, melyiket választanátok?
CSÁ: Az én választásom a koncertek, fellépések mellett lenne. Sokkal jobb élőben zenélni, annak más az energiája, más az üzenete. Együtt van közönség és zenész, táncos és hallgató. Sokkal jobb nekik zenélni, mint egy stúdiómikrofonnak, mindig van reakció.
- Magyarország a Womexnek és a Fonó kiadásában megjelent világzenei albumoknak köszönhetően egyre inkább a világzene egyik központja lesz. Hogy tudjátok felvenni a versenyt az újabb és újabb magyar világzenei formációkkal?
FZS: Fordítva érzem. Inkább velünk próbálják felvenni a versenyt, ami -én úgy érzem- nem könnyű feladat, hiszen az elsők között voltunk, akik magyar népi hangszerekkel, népi dallamelemekkel adnak klasszikus rockzenekarokhoz fogható hangzást és koncertélményt. A magyarországi Womex eredményességével kapcsolatban még elég szkeptikus vagyok, mert a világzene továbbra is leginkább a harmadik világbeli, azon belül is főleg az afrikai zenészek játszótere.
A Fonó érdemei és eltökéltsége viszont hosszú évek óta vitathatatlan a magyar népzene népszerűsítésében külföld felé és itthon is.
Ezért is választottuk budapesti lemezbemutatónk helyszínéül a Fonót.
Fehér Zsombor és Fehér Viktor (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / MTI)
- Többször szerepeltetek már a World Music Charts toplistáján. Ez mennyire jelentett előnyt a külföldi piacon való érvényesülésben?
FV: A Pimasz című lemezünk az európai világzene top20-ban volt hónapokig. Akkoriban évi 10-15 külföldi koncertünk volt Írországtól Spanyolországon át Litvániáig mindenfelé. A későbbi lemezeink már jobban eltávolodtak a klasszikusnak mondott világzenétől, így azok már nem annyira voltak Songlines kompatibilisek. Az új album viszont igen.
A most megjelent Songlinesban lesz egy nagy kritika a lemezről, és lesz egy több oldalas interjúnk a legnagyobb lengyel világzenei lapban, a Folk24-ben. Izgatottan várjuk, mit hoz a jövő év.
- Tavaly volt 20 éves a zenekar. Vannak új ötleteitek, ami nem számít önismétlésnek?
CSÁ: Szeretnénk, ha 40 évet is megérne a zenekar, szóval a cél messze van, ki kell tölteni. Az önismétles kényes dolog a mi esetünkben, mert mégiscsak népi alapokból dolgozunk és ha valahol van ismétlés, akkor az a népzene világa. De a saját határainkat még nem értük el, még nem próbáltunk ki más hangszereket, nem próbáltunk ki minden hangzást. A Kárpát-medence népeinek muzsikájában még annyi potenciál van, annyi lehetőség áll előttünk, hogy valószínűleg a következő húsz év sem lesz elég arra, hogy kimerítsük.
hírlevél
