Jazz/World

Népzene félmázsányi effektpedálon keresztül

2016.10.05. 08:49
Ajánlom
A Kerekes Band október 8-án mutatja be a Fonóban legújabb, Back To Følk című albumát. A zenekar ezúttal az ősi Følklānd-szigeteken maradt mågyarï kolónia zenéjét dolgozta fel. A banda három tagját a konceptalbum kapcsán a népzenéhez való viszonyról, imidzsépítésről és a magyar világzene sikeréről is kérdeztük.

- Kezdetben autentikus népzenét játszottatok, sőt az elsők között voltatok, akik magas szinten kezdtetek el itthon csángó furulyazenével foglalkozni. Mi volt a fejetekben, amikor eldöntöttétek, hogy „stílust váltotok” és jó adag könnyűzenei hatást kevertek a hangzásba?

Csarnó Ákos: Ez nem amolyan automatikus döntés volt, nem olyan, mint amikor egy kapcsolót fel-, vagy bekapcsolunk. Eleve ott vagyunk öten, mindenki kicsit másképpen látja a könnyűzenét és a népzenét, sőt, magát a zenét. Másképp akarunk vele üzenni. De talán a legnagyobb hatás az lehetett, amikor

felismertük, hogy a zene él és folyton alakul. Mi magunk is alakítói lehetünk!

Rengeteg jó népzenei banda játszik autentikus népzenét, nem kell folyton nekünk is a már felgyűjtött, konzervált anyagot tovább őrizgetni, mi meghallottuk az újdonság lehetőségét.

Fehér Zsombor és Fehér Viktor

Fehér Zsombor és Fehér Viktor (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / MTI)

- Back to Folkland - ez a cím viszont azt sejteti, hogy visszatértek az autentikus hangzáshoz, ugyanakkor a zenét hallgatva nem erről van szó. Milyen szerepet szántok a népzenének a zenétekben?

Fehér Zsombor: A gyökerek még mindig a „magyar termőföldből szívják fel” a Kerekes Band tápanyagait:

mai napig népi hangszereken játsszuk a magyar népzenéből kiinduló, de már génmanipulált szerzeményeinket, amik félmázsányi effektpedálon keresztül szólnak a hangfalakból.

A címadó dal az egyik legrégibb magyar népdal keresztezve a Black Sabbath hangzásával. Ez elsőre szentségtörésnek hangzik és másodjára is, és ez így jó, mert a Kerekes Band azokról a zenei energiákról szól, amik megvannak a somogyi pásztordalokban csakúgy, mint Hendrix Voodoo Child-jában. Minket a magyar népzenei dallamok alapján létrehozott repetitív saját szerzemények juttatnak el legjobban a flow-élményhez.

Kerekes Band - Back to Folk

Kerekes Band - Back to Folk

- Miért döntöttetek úgy, hogy egy fiktív mitológiára építitek a lemez koncepcióját?

FZS: Mindig akartunk egy konceptalbumot, és - instrumentális zene lévén - a szöveg sem korlátoz minket ebben. Følklānd mitológiája nagyrészt a magyar történelemből merít, viszont keveredik a Monty Python abszurd humorával. Følkland kétségtelenül létezik egy párhuzamos univerzumban, ugyanúgy megkérdőjelezhetetlen, mint a Star Wars vagy a Hétszűnyű Kapanyányi Monyók létezése.

Utazás egy képzeletbeli világba a Kerekes Banddel

Kapcsolódó

Utazás egy képzeletbeli világba a Kerekes Banddel

Játsszon a Fidelióval és legyen ott a Kerekes Band lemezbemutató koncertjén október 8-án, a Fonóban!

- A koncertjeiteken is hangsúlyos a jelmezek használata, és általában minden területen (a youtube csatornától a lemezborítókon át mindenben) az látszik, hogy nagyon tudatosak vagytok az imidzsépítésben. Van egy stáb, egy ember, aki felel ezért, vagy ti magatok intézitek ezt is?

FV: Nagyon sokat dolgoztam azon, hogy kialakuljon az összetéveszthetetlen Kerekes Band image. Belülről ez sokkal nehezebb, mert látni kell a magunkat kívülről. Alapvetően nincs olyan nagy titok. Meg kell találni azokat az embereket, akikkel együtt tudsz dolgozni, célokat kell kitűzni, kell hozzá egy kis szépérzék, és jó sok idő, amikor azon tépelődhetsz, hogy jó lesz-e ez így, és jól csinálod-e egyáltalán.

- Ha valaki azt mondaná nektek, hogy választanotok kell: nem adhattok ki több lemezt, vagy nem adhattok több koncertet, melyiket választanátok?

CSÁ: Az én választásom a koncertek, fellépések mellett lenne. Sokkal jobb élőben zenélni, annak más az energiája, más az üzenete. Együtt van közönség és zenész, táncos és hallgató. Sokkal jobb nekik zenélni, mint egy stúdiómikrofonnak, mindig van reakció.

- Magyarország a Womexnek és a Fonó kiadásában megjelent világzenei albumoknak köszönhetően egyre inkább a világzene egyik központja lesz. Hogy tudjátok felvenni a versenyt az újabb és újabb magyar világzenei formációkkal?

FZS: Fordítva érzem. Inkább velünk próbálják felvenni a versenyt, ami -én úgy érzem- nem könnyű feladat, hiszen az elsők között voltunk, akik magyar népi hangszerekkel, népi dallamelemekkel adnak klasszikus rockzenekarokhoz fogható hangzást és koncertélményt. A magyarországi Womex eredményességével kapcsolatban még elég szkeptikus vagyok, mert a világzene továbbra is leginkább a harmadik világbeli, azon belül is főleg az afrikai zenészek játszótere.

A Fonó érdemei és eltökéltsége viszont hosszú évek óta vitathatatlan a magyar népzene népszerűsítésében külföld felé és itthon is.

Ezért is választottuk budapesti lemezbemutatónk helyszínéül a Fonót.

Fehér Zsombor és Fehér Viktor

Fehér Zsombor és Fehér Viktor (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / MTI)

- Többször szerepeltetek már a World Music Charts toplistáján. Ez mennyire jelentett előnyt a külföldi piacon való érvényesülésben?

FV: A Pimasz című lemezünk az európai világzene top20-ban volt hónapokig. Akkoriban évi 10-15 külföldi koncertünk volt Írországtól Spanyolországon át Litvániáig mindenfelé. A későbbi lemezeink már jobban eltávolodtak a klasszikusnak mondott világzenétől, így azok már nem annyira voltak Songlines kompatibilisek. Az új album viszont igen. 

A most megjelent Songlinesban lesz egy nagy kritika a lemezről, és lesz egy több oldalas interjúnk a legnagyobb lengyel világzenei lapban, a Folk24-ben. Izgatottan várjuk, mit hoz a jövő év. 

- Tavaly volt 20 éves a zenekar. Vannak új ötleteitek, ami nem számít önismétlésnek?

CSÁ: Szeretnénk, ha 40 évet is megérne a zenekar, szóval a cél messze van, ki kell tölteni. Az önismétles kényes dolog a mi esetünkben, mert mégiscsak népi alapokból dolgozunk és ha valahol van ismétlés, akkor az a népzene világa. De a saját határainkat még nem értük el, még nem próbáltunk ki más hangszereket, nem próbáltunk ki minden hangzást. A Kárpát-medence népeinek muzsikájában még annyi potenciál van, annyi lehetőség áll előttünk, hogy valószínűleg a következő húsz év sem lesz elég arra, hogy kimerítsük.

Nézd meg a Fehér Viktorral készült videóinterjúnkat is:

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Színház

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.
Jazz/World

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Még Mohay András játéka is hallható a MAO most megjelenő lemezén

Régi és új felvételekből, kortárs zeneszerzők műveiből áll a Modern Art Orchestra (MAO) új lemeze, amit vasárnap a Budapest Music Center nagytermében mutatnak be Szilágyi Kinga hárfaművész, Borbély Mihály szaxofonos és Gőz László harsonaművész közreműködésével.
Jazz/World irodalom

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.
Jazz/World hír

Ő itt Django Reinhardt unokája, és hamarosan magyar romazenészekkel játszik

A legendás cigány jazzgitáros, Django Reinhardt unokája, Dotschy Reinhardt énekes is fellép az Európai Roma Fesztiválzenekarral február 10-én a Müpában.
Jazz/World hír

Herbie Hancock nevét viseli ezentúl a Thelonius Monk Intézet

2019. január elseje óta a fúziós jazz élő legendájának nevét viseli az intézmény.
Jazz/World interjú

Andreas Shaerer: „Hagyom magam oda sodródni, ahol az igazi varázslat történik”

Sokak szerint az egyik leginnovatívabb és legbátrabb európai, férfi jazzénekes az ECHO-díjas svájci Andreas Schaerer. A hangvirtuóz január 12-én az Opus Jazz Clubban játszik Kalle Kalima finn gitárossal, aki szerinte hozzá hasonlóan egy igazi punk zenész.