Jazz/World

Népzenéről - hashtagek nélkül

Interjú Kiss Balbinat Ádámmal
2018.09.30. 09:05
Ajánlom
A fiatal nép-, jazz- és underground zenészeket, valamint képzőművészeket is magába tömörítő Parasztok Atmoszférában című projekt arra tesz kísérletet, hogy a progresszív kultúra és a táncházmozgalom között keressen átjárást. Kiss Balbinat Ádám népzenészt, a projekt egyik alapítóját faggattuk a Budapest Ritmo fesztiválon október 6-án látható előadás kapcsán.

Első pillantásra nagyon zavarba ejtő a Parasztok Atmoszférában, mert az ember nem tudja, hogy műfajilag mire számítson. Koncertre? Performanszra? Színházi előadásra?

Jogos a kérdés, mert ezzel a projekttel némileg azért feszegetjük a műfaji határokat, így egy kicsit minden igaz rá abból, amit eddig felsoroltál. Bár nem színházi előadás, vannak benne fontos dramaturgiai fogások. Nem képzőművészeti produktum, de nagyon jelentősek a hozzá készült képzőművészeti igényű díszlettervek, amik most a Budapest Ritmón animálva is lesznek. Koncertnek éppen nevezhetjük, de nem szórakoztató értelemben, ahogy azt megszokhattunk egy világzenei fesztiválon. Szándékunk szerint ez egy elgondolkodtató összművészeti produkció, ami minket is próbára tesz, nemcsak a nézőket. 

Szokatlan módon a népi kultúrát egy külső, analitikus szemszögből vizsgáljátok, miközben az előadók közül többen népzenészek vagytok. Mi izgatott benneteket a népi kultúra kortárs értelmezhetősége kapcsán?

Mi, városiak, nagy rutinra tettünk szert abban, miként lehet kisajátítani a népi kultúrát. Ez az iparosodás óta tartó folyamat részben reflektálatlanul zajlik. Megannyi tulajdonsággal ruházzuk fel a népművészeti alkotásokat, amiktől számunkra vonzóbbá válnak, mint például olyanokkal, hogy „ősi”, „eredeti”, „igaz”, „autentikus”, „természetes”, „tiszta”.

Egy olyan, elképzelt, már-már misztikus világba helyezzük a falu szereplőit, ami csak a mi, városi nézőpontunkból érvényes, ahol pedig minden olyan „új”, „mesterséges” és „megrontott”.

A paraszti élet nyilván nem csak arról a pár óráról szólt, amikor szombaton este összejöttek mulatni, vagy egyszer egy emberöltő alatt, egy lakodalom erejéig felvették a legdíszesebb ruhájukat. Mégis, mivel minduntalan ezeket emeljük ki, egyre több az olyan népművészeti műsor, amely azt sejteti velünk, hogy a paraszti élet annyiból áll, hogy a világ legpompásabb ruháiban forgunk és csujogatunk. A Parasztok Atmoszférában ezt az elterjedt koncepciót igyekszik kicsit felfrissíteni, más megvilágításban is megmutatni.

KissBalbinatAdam_foto_KaszasTamas1-161600.jpg

Kiss Balbinat Ádám (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Ha jól tudom, műhelymunka során jött létre az előadás. Milyen feladatokat kaptatok ezen együttlétek során Trapp Dominikától, akitől a koncepció származik?

A kulcsfogalmak be voltak dobva a közösbe, és az volt a feladat, hogy ezekre keressünk megfogalmazási módokat a rendelkezésünkre álló művészeti platformokon keresztül. Fontos témánk volt például a természetbevetettség, ami arra utal, hogy a parasztember ki van szolgáltatva a természet erőinek, az ismeretlennek — pl. betegségeknek, az időjárás-változásnak, stb. Ezekre rengeteg ráutaló példát találunk a népdalszövegekben, bőségvarázslásokban, természetjóslásokban, gyógyító ráolvasásokban. Egy másik fontos témánk volt az elmúlás, a mulandóság, aminek zenei megjelenítésére tudok is említeni egy konkrét példát a műsorból. Vikár Béla tizenkilencedik század végi fonográfos népdalgyűjtéseit Bartók Béla tudományos pontossággal jegyezte le, ügyelve arra, hogy gondosan kisilabizálja a legapróbb díszítéseket is. Ehhez azonban neki is nagyon sokszor meg kellett hallgatnia ezeket részleteket, mígnem az érzékeny viaszhengerek annyira elkoptak, hogy ahol a legdíszesebb a népdal, ott mára csak sistergést és kattogást hallani.

Tehát azzal, hogy megörökítette, egyszersmind el is tüntette őket.

Ez a koncerten úgy jelenik meg, hogy a Szurcsik Erika éneke alá Bertók Márton moduláris szintetizátorral generál kopott fonográffelvételre emlékeztető „túlvilági” hanghatásokat, végül teljesen elzajosodik a zene.

_DSC6568-163942.jpg

Kiss Balbinat Ádám (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Egy kicsit Pintér Béla előadásaira emlékeztet ez engem, aki egyszerre képes kívülről és belülről ránézni a népi kultúrára. Ő azonban mindig valamilyen történetet is elmesél. Nálatok van valamilyen narratíva?

Tulajdonképpen van egy ilyen háttérszál, de nem biztos, hogy a közönség számára ez lesz az elsődleges benyomás. A Teremtés című Muzsikás-szám feldolgozásával kezdődik az előadás, ami a számunkra inspirációul szolgáló, 1985-ben a Szkéné Színházban bemutatott, Teremtésit! című előadáshoz is kapcsolódik. Ezt a dalt Sebestyén Márta „dúdolta”, szövegét pedig az előadás rendezője, Molnár Gyula, művésznevén Olasz írta. Gyönyörű költemény:

Az ember agyagból gyúrjon Istent,
Aki teremtsen néki világot,
Hol hajthat magának papírhajót,
Melyen önnön özönvizét megússza.
Keressen folyton partokat,
Hogy folyvást száradozzon,
Keressen folyton partokat,
Míg el nem mossa egy végső áradat”.

Tehát egy kvázi teremtéssel kezdődik az előadás, majd hirtelen egy mezőségi, paraszti lakodalomban találjuk magunkat, ami az egyesülés, újjászületés jelképe. A lakodalom hirtelen átfordul gózsálásba, ami a fiatalon elhunytaknak énekelt halotti ének, tulajdonképpen sirató, míg végül minden eltorzul, és egy atomviharra emlékeztető, világvégi zajszörnyeteggé válik. Ha mindenképpen formába szeretnénk önteni, akkor mondható, hogy a születéstől a halálig, a „teremtéstől” a világvégéig ível az előadás.

_DSC6566-163937.jpg

Kiss Balbinat Ádám (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Érdekes megoldás, hogy a dalokat sem népdalénekesek adják elő. 

A népdalokat is ki szerettük volna szakítani a megszokott előadásmódból.

Dominika arra gondolt, hogy mi lenne, ha olyanok interpretálnák ezeket a dalokat, akik a saját műfajukban hasonló utat járnak, mint amilyet a népdalok sejtetnek magukban. A műsoron egyébként az egyetlen konkrét népdal az említett gózsálás. A másik két, elhangzó népdal közül az egyik a Bartók-feldolgozás ikonikus felvételének, egy Török Erzsi előadásnak az újrafeldolgozása, illetve van egy népdalkollázs, ami különböző népdalküszöbökből összeállított, kétsorokból összevagdosott szupernépdal. Szóval ezeket nem is biztos, hogy egy népdalénekes tudja a legjobban megszólaltatni, hanem arra tettünk kísérletet, hogy valaki, aki teljesen más közegből jön, hogyan közelítené meg mindezt.  

Kik vettek még részt a produkcióban?

A projekt tulajdonképpen Trapp Dominika képzőművész szellemi terméke, az előadás a vele közös munka eredménye. A ruhákat Kele Ildikó, a díszleteket pedig Keresztesi Botond tervezte, ezeket az október hatodikai előadáson Szabó Eszter fogja animációival életre kelteni. A színpadon „a népi szekcióban” szerepel az Erdőfű zenekar, aminek magja Maruzsenszki Andor prímás, Éri Katalin nagybőgős és jómagam vagyunk. A progresszív, kortárs oldalon ott van Bertók Márton az analóg moduláris szintetizátorral, aki a különböző hangeffektusokért, zajokért, mindenféle hanghatásokért felelős. Gyakorlatilag elektromos áramból farag zenei és nem zenei hangokat egyszerre. És akkor ott van a két énekesünk: Szurcsik Erika, aki a Fonogram-díjas Gustave Tiger zenekarnak a frontembere, valamint Neményi Lilla, aki korábban egy feminista rocktrió, a Camp Koala basszusgitárosa volt, jelenleg a kizárólag női zenekarokat felvonultató Ladyfest Budapestet szervezi. Porteleki Áron a jolly joker: ő hol a népi zenekarban közreműködik, mint aktív népzenész, hol pedig a kevésbé konkrétan megnevezhető műfajú részekben, mint improvizatőr, ritmusfelelős, zajkeltő aki olykor belenyúl az élő énekhangba vagy hegedűhangba, s azokat ide-oda torzítgatja.

Olyan ő, mint egy váltó a vonatsíneknél, aki a különböző műfajok között kapcsolgat.

KissBalbinatAdam_foto_KaszasTamas2-161559.jpg

Kiss Balbinat Ádám (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

A népzene kisajátításáról beszéltél, ami azért is aktuális, mert mintha a jelenkori politikai diskurzus is igyekezne kisajátítani a népi kultúrát, ami eleve eltántorítja azokat, akik nem születtek bele ebbe a szubkultúrába. Erről ti mit gondoltok és reflektáltok-e erre a jelenségre valamilyen módon?

Érzékeny talaja léptünk, és nehéz lenne most a zenekar minden tagja nevében beszélnem. Ugyanakkor valamennyire tény, hogy a népművészeti revival mozgalom — a kiváló tudományos kutatómunkákból táplálkozva — végülis civil szerveződésként jött létre, majd miután kellőképp kinőtte magát, egyre többen igyekeztek az élére állni, ilyen vagy olyan formában.

Évtizedekig komoly küzdelmet jelentett a zenészek, táncosok, kézművesek számára, hogy legyen a már korábban kanonizált művészeti ágakkal egyenrengúan kezelve a népi kultúra.

Most, hogy ez deklaráltan is megtörtént, és a jelenlegi kormány egyszersmind zászlajára tűzte, hirtelen rengeteg gondunk akadt ezzel. Az intézményesülés előnyei és hátrányai jól láthatóan, néha zavaró módon is kidomborodnak, de azt gondolom, hogy ez is egy fázis, egy átmeneti állapot a kultúránk történetében, fontos, hogy a közeledés megtörtént, ami viszont még ennél is fontosabb, hogy az állandó párbeszéd, az ideológiai összeütközések erőkifejtései tettre kényszerítsék az új ötletek megvalósítóit. Minket is tettre kényszerítenek, hovatovább ezért született meg ez a projekt, amivel a magunk módján igyekszünk a szóban forgó kérdésekre különféle módon reflektálni.

KissBalbinatAdam_foto_KaszasTamas3-161557.jpg

Kiss Balbinat Ádám (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

A közeledés gesztusaként értelmezhető viszont, hogy olyan közegekbe és olyan közönség elé is elviszitek — immár reflektáltan — a népi kultúrát, ahol eddig nem volt jellemző. Van ilyen szándékotok?

Igen, és azt hiszem, hogy épp ideje van annak, hogy előítéletek és mindenféle bélyegek, hashtagek nélkül beszéljünk erről a kultúráról.

Mi sem áll távolabb a parasztság hétköznapjaitól, mint a politikai színezet, vagy az ideológiai gondolkodásmód.

Éppen ezért szerintem megérett az idő arra, hogy kiszakítsuk ezt a kultúrát abból a keretből, amibe bele van öntve.  

Harminc cigányzenész teszi fel a koronát a Budapest Ritmo fesztiválra

Kapcsolódó

Harminc cigányzenész teszi fel a koronát a Budapest Ritmo fesztiválra

Idén is felejthetetlennek ígérkezik a régió legfontosabb világzenei fesztiválja, amit október 5. és 7. között harmadszor rendeznek meg az Akvárium Klubban, ahol ezúttal a roma kultúra áll a fókuszban.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A magyar származású festő, akinek a képe a francia elnök dolgozószobájában lóg – Kamaratárlat nyílt Hantai Simon munkáiból

A Hantai, Klee és más absztrakciók című kiállítás a világhírű, magyar származású festő munkái mellett az őt inspiráló alkotók műveit is bemutatja a Szépművészeti Múzeum.
Vizuál

Elhunyt Jan Nowicki, A temetetlen halott című Nagy Imre-film főszereplője

A nyolcvanhárom éves korában elhunyt lengyel színész több évtizeden keresztül Mészáros Márta magyar rendező élettársa volt.
Színház

Bosch világát idézi a Vígszínház új bemutatója – jön a Szeget szeggel Rudolf Péter rendezésében

Shakespeare utolsó, cseppet sem felhőtlen vígjátékát tűzi műsorra a Vígszínház Rudolf Péter rendezésében. A főbb szerepekben Kőszegi Ákos, Stohl András, Seress Zoltán, Balázsovits Edit, Wunderlich József és Márkus Luca lép színpadra.
Színház

Újramesélt Találkozás – Fullajtár Andreával a főszerepben érkezik Nádas darabja az eSzínházra

December 8-ától láthatjuk az eSzínház felületén a Katona új előadását, amely Nádas Péter és Vidovszky László Találkozás című darabjából született. A készítők a film nyelvén mutatják be az ötvenes évek diktatúrájában játszódó történetet, amelyben a zene és a dráma elválaszthatatlan egységet alkot.
Tánc

Lábujjhegyen – az ország három pontján is látható lesz Megyeri Léna és Bősze Ádám zene- és tánctörténeti sorozata

Az idei évadban a Nemzeti Táncszínház ad otthont Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész, műsorvezető közös előadás-sorozatának, amely most vidékre is ellátogat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„A karácsonyi slágereknek szívszorító története van” – interjú Fischl Mónikával szentendrei, ünnepi koncertjéről

A tavalyi siker nyomán idén ismét ünnepi fellépésre készül Fischl Mónika Szentendrén, a HBPMK színpadán. A Liszt Ferenc-díjas színésznőt örökzöld slágerekről, csapathoz tartozásról és szentendrei kötődéseiről is kérdeztük a december 17-én 19.00 órakor kezdődő koncert apropóján.
Jazz/World ajánló

Nyolc különleges koncerttel várja a közönséget a Modern Art Orchestra

Folytatja bérletes koncertjeinek sorozatát a Modern Art Orchestra az Opus Jazz Clubban, melyre ezúttal is kétféle bérlet váltható: a hagyományos szerzői koncertek három premierjére a MAO Opus Bérlet, a jazztörténeti felfedező utakra vivő Legendás Albumok sorozat újabb öt állomására pedig a MAO Legendás Bérlet.
Jazz/World ajánló

Középkori rock ’n’ roll – Budapesten a Bordó Sárkány

A Bordó Sárkánnyal főleg fesztiválokon lehet találkozni, de mindenkit magával ragad a zenéjük, szóljon az akár egy hagyományőrző eseményen, akár egy budapesti klubban. Dinamikus, táncra perdítő dalok, egyfajta középkori bulizene szólal meg az együttes kezei között. A közelgő Fonó-béli koncertről Szlama László mesélt.
Jazz/World interjú

„Akkor vagyok boldog, ha azt játszhatom, amit szeretek” – Beszélgetés Horváth Balázzsal

A cimbalomtól indult, a zongorához érkezett. Tanul, tanít, próbál, fellép, versenyez és új együttest alapít. Horváth Balázs jazz-zongoraművészt kérdeztük, akinek tehetségét a napokban Junior Prima Díjjal ismerték el az MVM Zrt. támogatásával.
Jazz/World ajánló

Ünnepváró forgatag a Hagyományok Házában

Karácsonyhoz közeledve ünnepi díszbe öltözik a Hagyományok Háza, ahol december 9. és 11. között adventi élményhétvégére hívják az érdeklődőket. Ünnepváró forgatagjukban többek között koncertek, bábelőadások, ringató, színpadi műsorok, mese, gyerektáncház, múzeumpedagógiai foglalkozások várják a családokat.