Jazz/World

Népzenéről - hashtagek nélkül

Interjú Kiss Balbinat Ádámmal
2018.09.30. 09:05
Ajánlom
A fiatal nép-, jazz- és underground zenészeket, valamint képzőművészeket is magába tömörítő Parasztok Atmoszférában című projekt arra tesz kísérletet, hogy a progresszív kultúra és a táncházmozgalom között keressen átjárást. Kiss Balbinat Ádám népzenészt, a projekt egyik alapítóját faggattuk a Budapest Ritmo fesztiválon október 6-án látható előadás kapcsán.

Első pillantásra nagyon zavarba ejtő a Parasztok Atmoszférában, mert az ember nem tudja, hogy műfajilag mire számítson. Koncertre? Performanszra? Színházi előadásra?

Jogos a kérdés, mert ezzel a projekttel némileg azért feszegetjük a műfaji határokat, így egy kicsit minden igaz rá abból, amit eddig felsoroltál. Bár nem színházi előadás, vannak benne fontos dramaturgiai fogások. Nem képzőművészeti produktum, de nagyon jelentősek a hozzá készült képzőművészeti igényű díszlettervek, amik most a Budapest Ritmón animálva is lesznek. Koncertnek éppen nevezhetjük, de nem szórakoztató értelemben, ahogy azt megszokhattunk egy világzenei fesztiválon. Szándékunk szerint ez egy elgondolkodtató összművészeti produkció, ami minket is próbára tesz, nemcsak a nézőket. 

Szokatlan módon a népi kultúrát egy külső, analitikus szemszögből vizsgáljátok, miközben az előadók közül többen népzenészek vagytok. Mi izgatott benneteket a népi kultúra kortárs értelmezhetősége kapcsán?

Mi, városiak, nagy rutinra tettünk szert abban, miként lehet kisajátítani a népi kultúrát. Ez az iparosodás óta tartó folyamat részben reflektálatlanul zajlik. Megannyi tulajdonsággal ruházzuk fel a népművészeti alkotásokat, amiktől számunkra vonzóbbá válnak, mint például olyanokkal, hogy „ősi”, „eredeti”, „igaz”, „autentikus”, „természetes”, „tiszta”.

Egy olyan, elképzelt, már-már misztikus világba helyezzük a falu szereplőit, ami csak a mi, városi nézőpontunkból érvényes, ahol pedig minden olyan „új”, „mesterséges” és „megrontott”.

A paraszti élet nyilván nem csak arról a pár óráról szólt, amikor szombaton este összejöttek mulatni, vagy egyszer egy emberöltő alatt, egy lakodalom erejéig felvették a legdíszesebb ruhájukat. Mégis, mivel minduntalan ezeket emeljük ki, egyre több az olyan népművészeti műsor, amely azt sejteti velünk, hogy a paraszti élet annyiból áll, hogy a világ legpompásabb ruháiban forgunk és csujogatunk. A Parasztok Atmoszférában ezt az elterjedt koncepciót igyekszik kicsit felfrissíteni, más megvilágításban is megmutatni.

KissBalbinatAdam_foto_KaszasTamas1-161600.jpg

Kiss Balbinat Ádám (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Ha jól tudom, műhelymunka során jött létre az előadás. Milyen feladatokat kaptatok ezen együttlétek során Trapp Dominikától, akitől a koncepció származik?

A kulcsfogalmak be voltak dobva a közösbe, és az volt a feladat, hogy ezekre keressünk megfogalmazási módokat a rendelkezésünkre álló művészeti platformokon keresztül. Fontos témánk volt például a természetbevetettség, ami arra utal, hogy a parasztember ki van szolgáltatva a természet erőinek, az ismeretlennek — pl. betegségeknek, az időjárás-változásnak, stb. Ezekre rengeteg ráutaló példát találunk a népdalszövegekben, bőségvarázslásokban, természetjóslásokban, gyógyító ráolvasásokban. Egy másik fontos témánk volt az elmúlás, a mulandóság, aminek zenei megjelenítésére tudok is említeni egy konkrét példát a műsorból. Vikár Béla tizenkilencedik század végi fonográfos népdalgyűjtéseit Bartók Béla tudományos pontossággal jegyezte le, ügyelve arra, hogy gondosan kisilabizálja a legapróbb díszítéseket is. Ehhez azonban neki is nagyon sokszor meg kellett hallgatnia ezeket részleteket, mígnem az érzékeny viaszhengerek annyira elkoptak, hogy ahol a legdíszesebb a népdal, ott mára csak sistergést és kattogást hallani.

Tehát azzal, hogy megörökítette, egyszersmind el is tüntette őket.

Ez a koncerten úgy jelenik meg, hogy a Szurcsik Erika éneke alá Bertók Márton moduláris szintetizátorral generál kopott fonográffelvételre emlékeztető „túlvilági” hanghatásokat, végül teljesen elzajosodik a zene.

_DSC6568-163942.jpg

Kiss Balbinat Ádám (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Egy kicsit Pintér Béla előadásaira emlékeztet ez engem, aki egyszerre képes kívülről és belülről ránézni a népi kultúrára. Ő azonban mindig valamilyen történetet is elmesél. Nálatok van valamilyen narratíva?

Tulajdonképpen van egy ilyen háttérszál, de nem biztos, hogy a közönség számára ez lesz az elsődleges benyomás. A Teremtés című Muzsikás-szám feldolgozásával kezdődik az előadás, ami a számunkra inspirációul szolgáló, 1985-ben a Szkéné Színházban bemutatott, Teremtésit! című előadáshoz is kapcsolódik. Ezt a dalt Sebestyén Márta „dúdolta”, szövegét pedig az előadás rendezője, Molnár Gyula, művésznevén Olasz írta. Gyönyörű költemény:

Az ember agyagból gyúrjon Istent,
Aki teremtsen néki világot,
Hol hajthat magának papírhajót,
Melyen önnön özönvizét megússza.
Keressen folyton partokat,
Hogy folyvást száradozzon,
Keressen folyton partokat,
Míg el nem mossa egy végső áradat”.

Tehát egy kvázi teremtéssel kezdődik az előadás, majd hirtelen egy mezőségi, paraszti lakodalomban találjuk magunkat, ami az egyesülés, újjászületés jelképe. A lakodalom hirtelen átfordul gózsálásba, ami a fiatalon elhunytaknak énekelt halotti ének, tulajdonképpen sirató, míg végül minden eltorzul, és egy atomviharra emlékeztető, világvégi zajszörnyeteggé válik. Ha mindenképpen formába szeretnénk önteni, akkor mondható, hogy a születéstől a halálig, a „teremtéstől” a világvégéig ível az előadás.

_DSC6566-163937.jpg

Kiss Balbinat Ádám (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Érdekes megoldás, hogy a dalokat sem népdalénekesek adják elő. 

A népdalokat is ki szerettük volna szakítani a megszokott előadásmódból.

Dominika arra gondolt, hogy mi lenne, ha olyanok interpretálnák ezeket a dalokat, akik a saját műfajukban hasonló utat járnak, mint amilyet a népdalok sejtetnek magukban. A műsoron egyébként az egyetlen konkrét népdal az említett gózsálás. A másik két, elhangzó népdal közül az egyik a Bartók-feldolgozás ikonikus felvételének, egy Török Erzsi előadásnak az újrafeldolgozása, illetve van egy népdalkollázs, ami különböző népdalküszöbökből összeállított, kétsorokból összevagdosott szupernépdal. Szóval ezeket nem is biztos, hogy egy népdalénekes tudja a legjobban megszólaltatni, hanem arra tettünk kísérletet, hogy valaki, aki teljesen más közegből jön, hogyan közelítené meg mindezt.  

Kik vettek még részt a produkcióban?

A projekt tulajdonképpen Trapp Dominika képzőművész szellemi terméke, az előadás a vele közös munka eredménye. A ruhákat Kele Ildikó, a díszleteket pedig Keresztesi Botond tervezte, ezeket az október hatodikai előadáson Szabó Eszter fogja animációival életre kelteni. A színpadon „a népi szekcióban” szerepel az Erdőfű zenekar, aminek magja Maruzsenszki Andor prímás, Éri Katalin nagybőgős és jómagam vagyunk. A progresszív, kortárs oldalon ott van Bertók Márton az analóg moduláris szintetizátorral, aki a különböző hangeffektusokért, zajokért, mindenféle hanghatásokért felelős. Gyakorlatilag elektromos áramból farag zenei és nem zenei hangokat egyszerre. És akkor ott van a két énekesünk: Szurcsik Erika, aki a Fonogram-díjas Gustave Tiger zenekarnak a frontembere, valamint Neményi Lilla, aki korábban egy feminista rocktrió, a Camp Koala basszusgitárosa volt, jelenleg a kizárólag női zenekarokat felvonultató Ladyfest Budapestet szervezi. Porteleki Áron a jolly joker: ő hol a népi zenekarban közreműködik, mint aktív népzenész, hol pedig a kevésbé konkrétan megnevezhető műfajú részekben, mint improvizatőr, ritmusfelelős, zajkeltő aki olykor belenyúl az élő énekhangba vagy hegedűhangba, s azokat ide-oda torzítgatja.

Olyan ő, mint egy váltó a vonatsíneknél, aki a különböző műfajok között kapcsolgat.

KissBalbinatAdam_foto_KaszasTamas2-161559.jpg

Kiss Balbinat Ádám (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

A népzene kisajátításáról beszéltél, ami azért is aktuális, mert mintha a jelenkori politikai diskurzus is igyekezne kisajátítani a népi kultúrát, ami eleve eltántorítja azokat, akik nem születtek bele ebbe a szubkultúrába. Erről ti mit gondoltok és reflektáltok-e erre a jelenségre valamilyen módon?

Érzékeny talaja léptünk, és nehéz lenne most a zenekar minden tagja nevében beszélnem. Ugyanakkor valamennyire tény, hogy a népművészeti revival mozgalom — a kiváló tudományos kutatómunkákból táplálkozva — végülis civil szerveződésként jött létre, majd miután kellőképp kinőtte magát, egyre többen igyekeztek az élére állni, ilyen vagy olyan formában.

Évtizedekig komoly küzdelmet jelentett a zenészek, táncosok, kézművesek számára, hogy legyen a már korábban kanonizált művészeti ágakkal egyenrengúan kezelve a népi kultúra.

Most, hogy ez deklaráltan is megtörtént, és a jelenlegi kormány egyszersmind zászlajára tűzte, hirtelen rengeteg gondunk akadt ezzel. Az intézményesülés előnyei és hátrányai jól láthatóan, néha zavaró módon is kidomborodnak, de azt gondolom, hogy ez is egy fázis, egy átmeneti állapot a kultúránk történetében, fontos, hogy a közeledés megtörtént, ami viszont még ennél is fontosabb, hogy az állandó párbeszéd, az ideológiai összeütközések erőkifejtései tettre kényszerítsék az új ötletek megvalósítóit. Minket is tettre kényszerítenek, hovatovább ezért született meg ez a projekt, amivel a magunk módján igyekszünk a szóban forgó kérdésekre különféle módon reflektálni.

KissBalbinatAdam_foto_KaszasTamas3-161557.jpg

Kiss Balbinat Ádám (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

A közeledés gesztusaként értelmezhető viszont, hogy olyan közegekbe és olyan közönség elé is elviszitek — immár reflektáltan — a népi kultúrát, ahol eddig nem volt jellemző. Van ilyen szándékotok?

Igen, és azt hiszem, hogy épp ideje van annak, hogy előítéletek és mindenféle bélyegek, hashtagek nélkül beszéljünk erről a kultúráról.

Mi sem áll távolabb a parasztság hétköznapjaitól, mint a politikai színezet, vagy az ideológiai gondolkodásmód.

Éppen ezért szerintem megérett az idő arra, hogy kiszakítsuk ezt a kultúrát abból a keretből, amibe bele van öntve.  

Harminc cigányzenész teszi fel a koronát a Budapest Ritmo fesztiválra

Kapcsolódó

Harminc cigányzenész teszi fel a koronát a Budapest Ritmo fesztiválra

Idén is felejthetetlennek ígérkezik a régió legfontosabb világzenei fesztiválja, amit október 5. és 7. között harmadszor rendeznek meg az Akvárium Klubban, ahol ezúttal a roma kultúra áll a fókuszban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Egy karmesternek szüksége van lábra, amin áll”

Felnőtt egy generáció, amely saját bőrén tapasztalhatta meg, mi is Wagner művészetében a téboly és a bűvölet – köszönhetően Fischer Ádámnak.
Színház

Nincsenek skatulyái – Simon Zoltán

A fiatal színművész éveken át vizilabdázott, férfias testalkata, erős egyénisége mégis skatulyázás nélkül teszi lehetővé számára különböző figurák megformálását a színpadon.
Vizuál

Libanoni Oscar-jelölt film, új Sorrentino, Pawlikowski és Farhadi - kezdődnek a Mozinet Filmnapok

Enyedi Ildikó, Nemes Jeles László, Paulo Sorrentino, Asghar Farhadi, Pawel Pawlikowski, Penélope Cruz, Javier Bardem - néhány név azok közül a művészek közül, akiknek filmjeit megcsodálhatjuk a 8. Mozinet Filmnapok vetítésein, szombattól kedd estig országszerte az art mozik hálózatában.
Színház

Irina elszáll – interjú Szakács Hajnalkával

Az idei POSZT-on Szakács Hajnalka kapta a Fidelio által támogatott Legjobb 30 év alatti színésznek járó díjat, Irina megformálásáért a debreceni Csokonai Színház Három nővér című előadásában. A fiatal színésznőt az új évadban már Tatabányán, a Jászai Mari Színházban láthatjuk.
Színház

„Megismertem, mik a határaim” – Zoltán Áron

Úgy véli, minden fiatal színésznek hasznára válna, ha néhány évet egy vidéki színháznál töltene el. Jelenleg a Vígszínház társulatát erősíti, ahol jobbnál jobb szerepek találták meg.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Egész karrierjéből válogat dalokat Suzanne Vega Budapesten

Interjúnkban budapesti koncertjéről, költészetről és tradíciókról kérdeztük a dalszerző-énekest, aki a legkedvesebb zenei formátumát is elárulta nekünk. Világkörüli turnéja egyetlen Közép-Európai állomásának a budapesti MoM Sport ad helyet, november 11-én a Get Closer koncertek szervezésében.
Jazz/World magazin

Élni tanítanak

Nagy titokba kaptunk beavatást október 7-én a Budapest Ritmo záróeseményén, a Roma Ritmo gálán: mindfulness másképp, avagy hogyan éljük meg a pillanatot a közös éneken és táncon keresztül.
Jazz/World kult50

Akinek sikerült kiszakítani a jazzt a klubok zárt világából

Sosem folyamodott népszerűséghajhászáshoz, csupán kitartott saját hangjának keresése mellett. Zenészként és zeneszerzőként is megállja a helyét. Barabás Lőrinc a KULT50-ben megjelent portréja.
Jazz/World interjú

Hajdu Klára: „Egy énekes hangjában benne van minden, amit megélt”

Fiatal kora ellenére már 10 éve vezeti saját kvartettjét Hajdu Klára, aki a Balázs Elemér Group énekeseként robbant be a jazz-színtérre. Október 13-ai jubileumi koncertjük kapcsán beszélgettünk az énekesi létről.
Jazz/World interjú

Ripoff Raskolnikov: „A remetékhez hasonló életet élek”

A hosszú ideje Magyarországon élő osztrák bluesgitáros, énekes, dalszerző Small World című anyagát november 3-án a Fonóban, 24-én a Muzikumban mutatja be.