Jazz/World

Neve is van: Budapest

Tanár-tanítvány viszonylatban elvétve készülnek idehaza jazzlemezek, Juhász Gábor és Gyémánt Bálint új korongja azonban nemcsak emiatt érdekes. Az album középpontjában a város áll, melynek ők is lakói, s melynek persze neve is van: Budapest. Dupla INTERJÚ, kérdések nélkül.

Gyémánt Bálint: Mikor 1999-ben, tizenhat évesen megkerestem Gábort, hogy tanítson, fogalmam sem volt, ki ő. Ahogy a jazzről sem tudtam semmit. Egészen addig klasszikus gitározást tanultam, s mivel kamaszként élénken érdeklődtem a populárisabb műfajok iránt, a tanáraim a jazzt ajánlották. És kerestek nekem olyan jazzmuzsikust, akinek azért van affinitása a klasszikus zenéhez. Mondjuk úgy, megszólal a kezében a nylonhúros hangszer. Tanáraim nagyon szigorúan vették ezt. Mikor később mutattam nekik, milyen lemezeket szeretek, szó szerint azt mondták: ezek a művek nincsenek is rendesen megírva, ezek a zenészek csak úgy kiszórják magukból a futamokat. Amúgy tisztán emlékszem, amikor először mentem Gáborhoz, fáradtan csak megkérdezte, milyen zenét hallgatok. Mondtam, Michael Jacksont és Tankcsapdát. Mire a kezembe nyomta az Off Course akkor megjelent Street Of Secrets című lemezét, plusz John Scofield és Wes Montgomery egy-egy CD-jét. Hogy azért legyen némi fogalmam a jazzgitározásról.

Juhász Gábor: Halványan rémlik, Berkes Balázs ajánlotta be nekem Bálintot, aki amolyan hosszú hajú rockerként piros gitárral a kezében érkezett hozzám a Hattyú utcába. Előbb magántanítványként, később a Postás Zeneiskolában igyekeztem felkészíteni a Kőbányai Zenei Stúdióra. Örültem, amikor beindultak a sikerei, kijutott ösztöndíjjal Norvégiába, felbukkant a Transform Quintetben, később Harcsa Veronika és Gereben Zita együtteseiben.

GYB: Gábor volt az, aki végérvényesen a jazz felé irányított. Számomra meghatározó volt az az időszak, amikor együtt dolgoztunk, együtt gyakoroltunk. Aztán évekig nem találkoztunk. Miután 2004-ben felvettek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazztanszakára, megint elmentem hozzá. Ezúttal csak azért, hogy felmérhessem nála, hol tartok. Hisz az utóbbi évtizedekben - Oláh Szabolcsot és Fenyvesi Mártont leszámítva - mégiscsak nála tanult a fiatal jazzgitárosok színe-java. Nem tudom, van-e még valakinek idehaza ilyen referenciája. S nemcsak a jazz műfajában. Tíz éve teljesen odavoltam Nagy Ádámért (Roy és Ádám), rajongóként kérdeztem tőle emailben, hogy kinél tanult? Kiderült, Juhász Gábornál. Mikor azt írtam, én is, Ádám csak annyit válaszolt: akkor a legjobb kezekben vagy!

JG: Roppant jól esik, hogy ennyi remek jazzgitárosnak lehettem a tanára, Párniczky Andrástól Sütő Mártonon és Bende Zsolton át Csongrádi Gáborig. Miközben nyilván onnantól, hogy továbblépnek, értelemszerűen kollégák lesznek. Sőt, mivel közülük többen Hollandiában, Norvégiában vagy az Egyesült Államokban tanultak tovább, utólag érdeklődtem is az ottani tanítási módszerekről. Hátha egyes elemeik beépíthetőek idehaza. Magyarországon amúgy ennek a tanár-tanítvány együttjátszásnak van némi hagyománya, talán azért is, mert a legjobb jazzgitárosok zöme tanít. Hozta már az élet úgy, hogy én is játszottom egykori tanáraimmal, például Gyárfás Istvánnal és László Attilával. Bár tény, eddig egyikükkel sem hoztam létre közös projektet.

GYB: Gábort először 2008-ban hívtam vendégnek egyik koncertemre, azon adtunk elő közösen pár dalt. Később több szervező felvetette, miért nem játszunk duóban. Többek között Eszéki Erzsébet, akinek meghívására léptünk fel 2010 őszén az Aegon-díj átadón. Készültünk rá, tempókat és hangulatokat beszéltünk meg, de amúgy végigimprovizáltuk a műsort. A koncert után az öltözőben lelkesen mondogattam, hogy ez annyira jól sikerült, hogy tényleg kéne csinálnunk valamit közösen. Persze, legyen, mondta Gábor. Mire felhívtam a Hunnia Records vezetőjét, Hunka Róbertet - ő korábban felajánlotta, ha van új izgalmasnak ígérkező projektem, szívesen kiadja -, aki anélkül rábólintott erre a lemeztervre, hogy abból egyetlen hangot hallott volna.

JG: Mindketten szeretünk projektben gondolkodni. Bármennyire jóleső együtt játszani, a produkciónak mégiscsak legyen arca, fazonja. Hunka Róbert azt javasolta, legyen a nevünk Budapest Guitar Duo. Ami persze jól hangzott volna, nemzetközi viszonylatban is, de ez az elnevezés azért mindkettőnkben ellenérzéseket kelt. Miközben mégiscsak erősen kötődünk ehhez a városhoz. Ahol évtizedek óta a mindennapjaikat éljük. Ezért lett végül - kompromisszumos megoldásként - a lemez címe Budapest.

GYB: Ha már Budapest, elkerülhetetlen Cseh Tamás, akit ugyan személyesen nem ismertem, de fiatalabb koromban számos olyan alternatív bandában játszottam, ahol jelen volt a dalaival. Emellett több emlékestjén is részt vettem. Gábor többször találkozott vele, neki személyesebb volt a hozzá való viszonya. Így vettük elő tiszteletére a Budapest és a Születtem Magyarországon című dalait. Emellett két-két saját szerzemény hallható rajta, valamint három szabad improvizáció.

JG: Ezek a szabad részek mindig valamely városrészhez kötődnek, amelyben óhatatlanul felhasználtunk korábbi zenei gondolatokat, de felvétel közben igyekeztünk arra fókuszálni, hogy az adott helyszínek (Naphegy, Budai Vár, Rumbach Sebestyén utca) mit idéznek fel bennünk. Nyilván nem ugyanazt. Hisz utóbbi például Bálint számára az RS9 pinceklubot és a kétezres évekbeli jazzelindulást jelenti, míg számomra a RS9 Színházat, ahol a kilencvenes években a Tin-Tin kvartettel annyit játszottam. A Budapest lemezcímben pedig egy számomra fontos gondolat is benne foglaltatik: az itt és most érzése. Hogy ne más korok és földrészek zenéit éljük át (ezért sem készítettünk standardekből álló lemezt), hanem azt mutassuk meg, hogy mit gondolunk itt és most.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Az évad legjobb művészi produkcióit díjazta a Radnóti Színház

Megtartotta évadzáró társulati ülését a Radnóti Színház, ahol Kováts Adél igazgató összegezte az elmúlt évadot, valamint kihirdette a következő új bemutatóit.
Klasszikus

„Emberi kapcsolat nélkül nem lehet tanítani” – interjú Szecsődi Ferenccel

Kortárs vonóshangszer-kiállítással nyílik meg A magyar hegedű ünnepe június 22-én délelőtt az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A kétnapos összművészeti esemény idén összekapcsolódik Szecsődi Ferenc hetvenedik születésnapi ünneplésével.
Könyv

Tarolt a Semmelweis a Magyar Mozgókép Fesztiválon

Huszonkét kategóriában hirdettek nyertest hazánk legnagyobb filmes szemléjén. Koltai Lajos Semmelweis című történelmi drámája összesen hat – köztük a legjobb film és a legjobb rendező – kategóriában diadalmaskodott.
Vizuál

Zsigmond Gábor lesz a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója

A döntést Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke Csák János kulturális és innovációs miniszter jóváhagyásával jelentette be.
Színház

Visszatér a színpadra Kulka János – évadot hirdetett a Jurányi Ház

A Nemzet Színésze egy Thomas Mann-adaptációban lesz látható szeptembertől a Jurányi Ház 2024/205-ös évadában. A játszóhely évadzáró ülésén Rozgonyi-Kulcsár Viktória ismertette a következő szezon előadásait. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A Zene ünnepe a Francia Intézetben

A Zene ünnepe címmel műfajokat felvonultató koncertsorozatot tartanak június 21-én, pénteken a budapesti Francia Intézetben. Az esemény ingyenes.
Jazz/World ajánló

Elefántdübörgés a Margitszigeten! – KARTHAGO 45 jubileumi koncert június 15-én

Június 15-én szombaton a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon ünnepli negyvenöt éve tartó sikertörténetét a Karthago. Az 1979-ben indult együttes tagjai teljes egyetértésben döntöttek a jubileum helyszínét illetően.
Jazz/World ajánló

A Rumbach utcai zsinagógában mutatja be új lemezét Kováts Kriszta

Víz-dalok címmel jelent meg a Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő legújabb lemeze, amelyhez Szirtes Edina Mókus szerzett zenét, a szövegeket pedig Fábri Péter jegyzi. 
Jazz/World ajánló

Szép dallamok egy kellemes este – Szűcs Kinga és Bárth János koncertje a XV. kerületben

Hangulatos szabadtéri koncertet hallgathat meg a közönség június 13-án, a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház kertjében. Az eseményről az egyenesen Brüsszelből érkező Szűcs Kinga énekesnő mesélt.
Jazz/World magazin

A dal, amelyet a Műcsarnokban és falunapon is elő lehet adni – Kollár-Klemencz László a Szájbergyerekről

A Dalok nyomában elnevezésű sorozatunk új részében ezúttal Kollár-Klemencz Lászlóval beszélgettünk a Kistehén Tánczenekar leghíresebb, Szájbergyerek című számáról.