Jazz/World

New Orleans-i kupinegyedből a budapesti klubokig

2018.05.23. 09:26
Ajánlom
Az amerikai fekete rabszolgák zenéje csak lassan tört utat magának a vasfüggöny mögé - kellettek hozzá a zseniális improvizatív képességekkel rendelkező cigány muzsikusok, és egy felülről érkező ideológiai iránymutatás is.

Az, hogy a jazz-t az amerikai fekete zenei kultúrának köszönhetjük, már-már evidencia; és New Orleans szerepe is viszonylag ismert a történetben. De mi köze mindehhez az Astoria szállónak és a náciknak? Többek között erről mesélt Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró a Beyond Budapest 2 órás túráján. A Jazztörténeti időutazás a Belvárosban  sétán jártunk.

Ha már az evidenciákkal kezdtük, zárjuk is le már mosta gondolatmenetet : New Orleans az egyébként is ezerszínű Egyesült Államok egyik legkülönösebb, semmihez sem hasonlítható városa, aminek fülledt levegőjében a latin, spanyol és francia kultúra keveredik minden mással, amit a világ többi pontjáról ide érkező utazók magukkal hoznak. Így volt ez a 19. század végén is, amikor a város a rabszolgakereskedelem központjaként szolgált.

A jazz gyökereit valahol a hely kupinegyedében, Storyville-ben kell keresnünk, aminek sorsa 1917-ben pecsételődött meg.

33020765 10155466829841024 8603383689381937152 n

33020765 10155466829841024 8603383689381937152 n

Ekkor a világháborúba a város kikötőjéből igyekvő amerikai katonák lelki üdvének érdekében bezárták a piros lámpás negyedet. A fizetőképes kereslet nélkül maradt fekete zenészek tömegével áramlottak Európába, magukkal hozva zenéjüket is.

És most vissza Budapest egyik legrégebbi szállodájához, melynek rendezvénytermében ma főleg termékbemutatókat tartanak - itt kezdődik a Jazztörténeti időutazás, és ez volt a magyarországi jazz-élet egyik első központja is a 40-es években. A műfajt itthon először főleg muzsikus cigányok művelték, de persze nem önmagában: a tengerszéles repertoár részévé vált a jazz, vagy inkább jazz-szerű zene, a sanzonok, szalonzenék és olasz slágerek mellett. A korabeli muzsikusoknál vékony határ választotta el a jazzt az improvizációs tánczenétől.

A cigány származású zenészekhez közel állt a műfaj: ők voltak azok, akik a vendég fizetőképességének függvényében voltak képesek játszani és improvizálni. Hány fillérért játszunk? - szólt a korabeli kérdés.

33059863 10155466830661024 2376766925159006208 n

33059863 10155466830661024 2376766925159006208 n

1945 és 48-at nevezik a szving aranykorának Magyarországon. A műfajt a világháború alatt a németek és oroszok is tiltották, de nem egészen, ugyanis a fronton harcoló katonák kifejezetten szerették ezt a muzsikát. A koalíciós időszakban az amerikai filmekhez hasonlóan a nyugati zene is fellendült Magyarországon, így a szving is. Főképp az Astoriában lehetett ilyet hallgatni, ahol Filó zenekara, Kertész Kornél vagy épp Tabányi Mihály és bandája képviselték a műfajt. Ahogy a muzsikus cigányok, úgy ők is csak felvették repertoárjukba a jazzt, nem kizárólagosan azt játszottak.

Ahhoz ugyanis, hogy a jazz itthon fellendüljön, szükség volt az ideológiai helyretételre is. Korábban a műfaj az elnyomó amerikai kultúra mocskának, az imperializmus szimbólumának minősült. Az 50-es években azonban egy szovjet zenetudós megfejtette:

a jazz valójában az elnyomott fekete proletariátus zenéje.

A szovjet példát átvéve ezután Magyarországon is felívelt a műfaj, tanulmányok jelentek meg, önálló jazz-klubok nyíltak, az első itthon 1962-ben.

Ella Fitzgerald jazzénekesnő 1968. február 29-i fellépése az Erkel Színházban. (forrás: Fortepan)

Ella Fitzgerald jazzénekesnő 1968. február 29-i fellépése az Erkel Színházban. (forrás: Fortepan)

Az Astoriától a Budapest Jazz Club-ig vezető hosszú, kacskaringós utat Jávorszky Béla Szilárd a mintegy két órás séta alatt, négy megállón keresztül rajzolja fel, tele érdekességekkel és anekdotákkal, na meg zenehallgatással. Nemcsak arról esik szó, hogyan alkalmazták az amerikaiak kulturális falóként a jazzt, leghíresebb zenészeiket a vasfüggöny mögé küldve, de arról is, hogyan csempészték ki a magyar zenészek saját felvételeiket, közvetlenül az 56-os forradalom előtt. A mai Centrál Kávéházban készített titkos felvételt elküldték a Voice of America jazzműsorokért felelős rádiósának, Willis Conover-nek, aki a forradalom leverése után adta le a felvételt.

Konferálásában ki is emelte: nem tudjuk, ezek a zenészek élnek-e még, mi lett velük, de ilyen jazzt játszanak 1956-ban Budapesten.

A felvételen többek között a világhírűvé váló Szabó Gábor  is hallható fiatalon. Róla, és a korszak jazz-életéről is mesél még Jávorszky Béla Szilárd a séta során.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Tánc

Magyar versenyzőknek is szurkolhatunk a New York-i Balettverseny döntőjében

Ma kezdődött a Valentina Kozlova International Ballet Competition döntője New Yorkban, amelyen egy táncos, egy koreográfus és egy zsűritag is képviseli hazánkat.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World gyémánt bálint trió

Íme a megújult Gyémánt Bálint Trió első videója!

Az egyik legismertebb jazzgitárosunk, Gyémánt Bálint új zenei koncepciójához új zenésztársakat hívott: Bartók Vince basszusgitárossal és Szabó Dániel Ferenc dobossal április 10-én a BJC-ben veszi kezdetét közös zenei utazásuk. Addig is hallgasd debütáló dalukat, a Pyramidiont!
Jazz/World hír

Zenészlegendák ünneplik a 75 éves Joni Mitchellt

Március 23-án egyetlen alkalommal az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatjuk a legendás énekes-dalszerző hetvenötödik születésnapjára rendezett Los Angeles-i koncert felvételét, Joni 75 – Sztárok köszöntik Joni Mitchellt címmel.
Jazz/World Nők a zenében

Akik megmutatták, hogy melltartóban is lehet szaxofonozni

A híres jazzmagazin, a DownBeat 1937-ben közölt egy cikket, melynek címe így szólt: How Can You Blow A Horn With A Brassiere? Aki ezt megválaszolta, Peggy Gilbert volt, aki egy egész korszak női zenészének törekvését foglalta össze.
Jazz/World demokrácia

A jazz úgy működik, ahogy egy demokratikus társadalomnak kellene

Kölcsönös tisztelet, egymásra figyelés és őszinte kommunikáció - ezek nélkül még a legtehetségesebb jazz-zenészek sem képesek együtt játszani.
Jazz/World magazin

Ezüst koronával kapta becenevét Nat 'King' Cole

Legnagyobb slágereit, a Nature Boy-t, az Unforgettable-t és a Route 66-et, ma is felismerjük: 100 éve született a bársonyos baritonhang tulajdonosa, Nat 'King' Cole.