Jazz/World

New Orleans-i kupinegyedből a budapesti klubokig

2018.05.23. 09:26
Ajánlom
Az amerikai fekete rabszolgák zenéje csak lassan tört utat magának a vasfüggöny mögé - kellettek hozzá a zseniális improvizatív képességekkel rendelkező cigány muzsikusok, és egy felülről érkező ideológiai iránymutatás is.

Az, hogy a jazz-t az amerikai fekete zenei kultúrának köszönhetjük, már-már evidencia; és New Orleans szerepe is viszonylag ismert a történetben. De mi köze mindehhez az Astoria szállónak és a náciknak? Többek között erről mesélt Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró a Beyond Budapest 2 órás túráján. A Jazztörténeti időutazás a Belvárosban  sétán jártunk.

Ha már az evidenciákkal kezdtük, zárjuk is le már mosta gondolatmenetet : New Orleans az egyébként is ezerszínű Egyesült Államok egyik legkülönösebb, semmihez sem hasonlítható városa, aminek fülledt levegőjében a latin, spanyol és francia kultúra keveredik minden mással, amit a világ többi pontjáról ide érkező utazók magukkal hoznak. Így volt ez a 19. század végén is, amikor a város a rabszolgakereskedelem központjaként szolgált.

A jazz gyökereit valahol a hely kupinegyedében, Storyville-ben kell keresnünk, aminek sorsa 1917-ben pecsételődött meg.

33020765 10155466829841024 8603383689381937152 n

33020765 10155466829841024 8603383689381937152 n

Ekkor a világháborúba a város kikötőjéből igyekvő amerikai katonák lelki üdvének érdekében bezárták a piros lámpás negyedet. A fizetőképes kereslet nélkül maradt fekete zenészek tömegével áramlottak Európába, magukkal hozva zenéjüket is.

És most vissza Budapest egyik legrégebbi szállodájához, melynek rendezvénytermében ma főleg termékbemutatókat tartanak - itt kezdődik a Jazztörténeti időutazás, és ez volt a magyarországi jazz-élet egyik első központja is a 40-es években. A műfajt itthon először főleg muzsikus cigányok művelték, de persze nem önmagában: a tengerszéles repertoár részévé vált a jazz, vagy inkább jazz-szerű zene, a sanzonok, szalonzenék és olasz slágerek mellett. A korabeli muzsikusoknál vékony határ választotta el a jazzt az improvizációs tánczenétől.

A cigány származású zenészekhez közel állt a műfaj: ők voltak azok, akik a vendég fizetőképességének függvényében voltak képesek játszani és improvizálni. Hány fillérért játszunk? - szólt a korabeli kérdés.

33059863 10155466830661024 2376766925159006208 n

33059863 10155466830661024 2376766925159006208 n

1945 és 48-at nevezik a szving aranykorának Magyarországon. A műfajt a világháború alatt a németek és oroszok is tiltották, de nem egészen, ugyanis a fronton harcoló katonák kifejezetten szerették ezt a muzsikát. A koalíciós időszakban az amerikai filmekhez hasonlóan a nyugati zene is fellendült Magyarországon, így a szving is. Főképp az Astoriában lehetett ilyet hallgatni, ahol Filó zenekara, Kertész Kornél vagy épp Tabányi Mihály és bandája képviselték a műfajt. Ahogy a muzsikus cigányok, úgy ők is csak felvették repertoárjukba a jazzt, nem kizárólagosan azt játszottak.

Ahhoz ugyanis, hogy a jazz itthon fellendüljön, szükség volt az ideológiai helyretételre is. Korábban a műfaj az elnyomó amerikai kultúra mocskának, az imperializmus szimbólumának minősült. Az 50-es években azonban egy szovjet zenetudós megfejtette:

a jazz valójában az elnyomott fekete proletariátus zenéje.

A szovjet példát átvéve ezután Magyarországon is felívelt a műfaj, tanulmányok jelentek meg, önálló jazz-klubok nyíltak, az első itthon 1962-ben.

Ella Fitzgerald jazzénekesnő 1968. február 29-i fellépése az Erkel Színházban. (forrás: Fortepan)

Ella Fitzgerald jazzénekesnő 1968. február 29-i fellépése az Erkel Színházban. (forrás: Fortepan)

Az Astoriától a Budapest Jazz Club-ig vezető hosszú, kacskaringós utat Jávorszky Béla Szilárd a mintegy két órás séta alatt, négy megállón keresztül rajzolja fel, tele érdekességekkel és anekdotákkal, na meg zenehallgatással. Nemcsak arról esik szó, hogyan alkalmazták az amerikaiak kulturális falóként a jazzt, leghíresebb zenészeiket a vasfüggöny mögé küldve, de arról is, hogyan csempészték ki a magyar zenészek saját felvételeiket, közvetlenül az 56-os forradalom előtt. A mai Centrál Kávéházban készített titkos felvételt elküldték a Voice of America jazzműsorokért felelős rádiósának, Willis Conover-nek, aki a forradalom leverése után adta le a felvételt.

Konferálásában ki is emelte: nem tudjuk, ezek a zenészek élnek-e még, mi lett velük, de ilyen jazzt játszanak 1956-ban Budapesten.

A felvételen többek között a világhírűvé váló Szabó Gábor  is hallható fiatalon. Róla, és a korszak jazz-életéről is mesél még Jávorszky Béla Szilárd a séta során.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Az irodalom "bonyolult" férfialakjainak társkereső hirdetései

A könyvekben élvezzük a bonyolult jellemmel rendelkező titokzatos férfiakat, akik nehéz sorsot cipelnek, esetleg titkokat is rejtegetnek. Kérdés, hogy ezek a tulajdonságok egy randi esetén is ilyen vonzóak lennének-e.
Színház

Ki milyen jövőt képzel el a Szabad Tér Színháznak? – Az aspiránsokat kérdeztük

Hárman adtak be pályázatot a Szabad Tér Színház vezetésére: Bán Teodóra jelenlegi ügyvezető mellett Benkő Nóra színművész és Somogyi Szilárd rendező. Lapunk megszólaltatta a három jelöltet.
Jazz/World

Új szenzációk és nagy visszatérők a 2020-as Szigeten

A napokban nyilvánosságra hozta első 80 idei fellépőjének névsorát a Sziget. A teljesség igénye nélkül kicsipegettük belőle a szívünknek legkedvesebb tízet. Akiket szerintünk botorság lenne kihagyni.
Plusz

Fáy Miklós: Hány CD elegendő egy életre?

Fáy Miklós kritikus ezúttal többek között a Philharmonia Orchestra válogatásalbumával, a Honvéd Férfikar születésnapi koncertjével, Michael Chabon új kötetével és a Szentendrei Képtár A nagy könyvlopás című tárlatával foglalkozik.
Zenés színház

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A jazz nagyágyúi érkeznek a Müpába

A jazz élő legendái, Roy Ayers, Lee Ritenour, Dave Grusin, Kamasi Washington és Wynton Marsalis érkeznek a Müpa Jazztavasz sorozatába.
Jazz/World ajánló

Új szenzációk és nagy visszatérők a 2020-as Szigeten

A napokban nyilvánosságra hozta első 80 idei fellépőjének névsorát a Sziget. A teljesség igénye nélkül kicsipegettük belőle a szívünknek legkedvesebb tízet. Akiket szerintünk botorság lenne kihagyni.
Jazz/World portré

Genesis-szel és anélkül: Peter Gabriel a feltűnő jelmezektől a filmzenékig

A Genesis együttes első énekese, aki szólóban is mindent elért, amit ebben a szakmában el lehet. Peter Gabriel február 13-án ünnepli hetvenedik születésnapját.
Jazz/World ajánló

Hallotta már élőben a VOLOSI-t?

A Fonó meghívására érkezik Budapestre a lengyel világzene egyik vezető formációja, a VOLOSI, akik a 2017-es, Katowiczeban megrendezett WOMEX-en (World Music Expon) felléptek a nyitókoncert programjában is.
Jazz/World interjú

„Nem elég tökéletesen játszani – egyéninek kell lenni”

Mogyoró Kornél az egyik legkeresettebb magyar ütőhangszeres, legközelebb március 7-én a GetCloser Jazz Fesztiválon, egy nagyszabású koncert keretében hallhatjuk őt a Richard Bona, Alfredo Rodriguez és Pedrito Martinez alkotta trió előtt.