Jazz/World

New Orleans-i kupinegyedből a budapesti klubokig

2018.05.23. 09:26
Ajánlom
Az amerikai fekete rabszolgák zenéje csak lassan tört utat magának a vasfüggöny mögé - kellettek hozzá a zseniális improvizatív képességekkel rendelkező cigány muzsikusok, és egy felülről érkező ideológiai iránymutatás is.

Az, hogy a jazz-t az amerikai fekete zenei kultúrának köszönhetjük, már-már evidencia; és New Orleans szerepe is viszonylag ismert a történetben. De mi köze mindehhez az Astoria szállónak és a náciknak? Többek között erről mesélt Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró a Beyond Budapest 2 órás túráján. A Jazztörténeti időutazás a Belvárosban  sétán jártunk.

Ha már az evidenciákkal kezdtük, zárjuk is le már mosta gondolatmenetet : New Orleans az egyébként is ezerszínű Egyesült Államok egyik legkülönösebb, semmihez sem hasonlítható városa, aminek fülledt levegőjében a latin, spanyol és francia kultúra keveredik minden mással, amit a világ többi pontjáról ide érkező utazók magukkal hoznak. Így volt ez a 19. század végén is, amikor a város a rabszolgakereskedelem központjaként szolgált.

A jazz gyökereit valahol a hely kupinegyedében, Storyville-ben kell keresnünk, aminek sorsa 1917-ben pecsételődött meg.

33020765 10155466829841024 8603383689381937152 n

33020765 10155466829841024 8603383689381937152 n

Ekkor a világháborúba a város kikötőjéből igyekvő amerikai katonák lelki üdvének érdekében bezárták a piros lámpás negyedet. A fizetőképes kereslet nélkül maradt fekete zenészek tömegével áramlottak Európába, magukkal hozva zenéjüket is.

És most vissza Budapest egyik legrégebbi szállodájához, melynek rendezvénytermében ma főleg termékbemutatókat tartanak - itt kezdődik a Jazztörténeti időutazás, és ez volt a magyarországi jazz-élet egyik első központja is a 40-es években. A műfajt itthon először főleg muzsikus cigányok művelték, de persze nem önmagában: a tengerszéles repertoár részévé vált a jazz, vagy inkább jazz-szerű zene, a sanzonok, szalonzenék és olasz slágerek mellett. A korabeli muzsikusoknál vékony határ választotta el a jazzt az improvizációs tánczenétől.

A cigány származású zenészekhez közel állt a műfaj: ők voltak azok, akik a vendég fizetőképességének függvényében voltak képesek játszani és improvizálni. Hány fillérért játszunk? - szólt a korabeli kérdés.

33059863 10155466830661024 2376766925159006208 n

33059863 10155466830661024 2376766925159006208 n

1945 és 48-at nevezik a szving aranykorának Magyarországon. A műfajt a világháború alatt a németek és oroszok is tiltották, de nem egészen, ugyanis a fronton harcoló katonák kifejezetten szerették ezt a muzsikát. A koalíciós időszakban az amerikai filmekhez hasonlóan a nyugati zene is fellendült Magyarországon, így a szving is. Főképp az Astoriában lehetett ilyet hallgatni, ahol Filó zenekara, Kertész Kornél vagy épp Tabányi Mihály és bandája képviselték a műfajt. Ahogy a muzsikus cigányok, úgy ők is csak felvették repertoárjukba a jazzt, nem kizárólagosan azt játszottak.

Ahhoz ugyanis, hogy a jazz itthon fellendüljön, szükség volt az ideológiai helyretételre is. Korábban a műfaj az elnyomó amerikai kultúra mocskának, az imperializmus szimbólumának minősült. Az 50-es években azonban egy szovjet zenetudós megfejtette:

a jazz valójában az elnyomott fekete proletariátus zenéje.

A szovjet példát átvéve ezután Magyarországon is felívelt a műfaj, tanulmányok jelentek meg, önálló jazz-klubok nyíltak, az első itthon 1962-ben.

Ella Fitzgerald jazzénekesnő 1968. február 29-i fellépése az Erkel Színházban. (forrás: Fortepan)

Ella Fitzgerald jazzénekesnő 1968. február 29-i fellépése az Erkel Színházban. (forrás: Fortepan)

Az Astoriától a Budapest Jazz Club-ig vezető hosszú, kacskaringós utat Jávorszky Béla Szilárd a mintegy két órás séta alatt, négy megállón keresztül rajzolja fel, tele érdekességekkel és anekdotákkal, na meg zenehallgatással. Nemcsak arról esik szó, hogyan alkalmazták az amerikaiak kulturális falóként a jazzt, leghíresebb zenészeiket a vasfüggöny mögé küldve, de arról is, hogyan csempészték ki a magyar zenészek saját felvételeiket, közvetlenül az 56-os forradalom előtt. A mai Centrál Kávéházban készített titkos felvételt elküldték a Voice of America jazzműsorokért felelős rádiósának, Willis Conover-nek, aki a forradalom leverése után adta le a felvételt.

Konferálásában ki is emelte: nem tudjuk, ezek a zenészek élnek-e még, mi lett velük, de ilyen jazzt játszanak 1956-ban Budapesten.

A felvételen többek között a világhírűvé váló Szabó Gábor  is hallható fiatalon. Róla, és a korszak jazz-életéről is mesél még Jávorszky Béla Szilárd a séta során.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Klasszikus

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Hajdu Kláráért szurkolhatunk A Dal 2019 előválogatójában

A Dal 2019 legjobb 30 mezőnyébe bekerült a magyar jazzélet egyik kiemelkedő énekese, Hajdu Klára a You’re gonna rise című dalával, amit január 26-án mutat be élő adásban.
Jazz/World videó

A kecskeméti zeneiskola a Trónok harca zenéjével támadott a plázában

Kétszáz zenész és énekes ünnepelte villámcsődülettel az M. Bodon Pál Alapfokú Művészeti Iskola fennállásának 125. évfordulóját. Videó!
Jazz/World ajánló

„…a jó dolgok úgyis összekapcsolódnak"

A 2019. esztendőben több jubileumi programmal lép a Pesti Vigadó színpadára a Kaláka együttes: Kiss Anna 80. születésnapja, Kányádi Sándor születésének 90. évfordulója, valamint Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából. A rendezvényekről és az 50 éves együttes titkáról Gryllus Dániellel, a Kaláka alapítójával, a Gryllus Kiadó vezetőjével beszélgettünk.
Jazz/World

Még Mohay András játéka is hallható a MAO most megjelenő lemezén

Régi és új felvételekből, kortárs zeneszerzők műveiből áll a Modern Art Orchestra (MAO) új lemeze, amit vasárnap a Budapest Music Center nagytermében mutatnak be Szilágyi Kinga hárfaművész, Borbély Mihály szaxofonos és Gőz László harsonaművész közreműködésével.
Jazz/World irodalom

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.