Jazz/World

New Orleans-i kupinegyedből a budapesti klubokig

2018.05.23. 09:26
Ajánlom
Az amerikai fekete rabszolgák zenéje csak lassan tört utat magának a vasfüggöny mögé - kellettek hozzá a zseniális improvizatív képességekkel rendelkező cigány muzsikusok, és egy felülről érkező ideológiai iránymutatás is.

Az, hogy a jazz-t az amerikai fekete zenei kultúrának köszönhetjük, már-már evidencia; és New Orleans szerepe is viszonylag ismert a történetben. De mi köze mindehhez az Astoria szállónak és a náciknak? Többek között erről mesélt Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró a Beyond Budapest 2 órás túráján. A Jazztörténeti időutazás a Belvárosban  sétán jártunk.

Ha már az evidenciákkal kezdtük, zárjuk is le már mosta gondolatmenetet : New Orleans az egyébként is ezerszínű Egyesült Államok egyik legkülönösebb, semmihez sem hasonlítható városa, aminek fülledt levegőjében a latin, spanyol és francia kultúra keveredik minden mással, amit a világ többi pontjáról ide érkező utazók magukkal hoznak. Így volt ez a 19. század végén is, amikor a város a rabszolgakereskedelem központjaként szolgált.

A jazz gyökereit valahol a hely kupinegyedében, Storyville-ben kell keresnünk, aminek sorsa 1917-ben pecsételődött meg.

33020765 10155466829841024 8603383689381937152 n

33020765 10155466829841024 8603383689381937152 n

Ekkor a világháborúba a város kikötőjéből igyekvő amerikai katonák lelki üdvének érdekében bezárták a piros lámpás negyedet. A fizetőképes kereslet nélkül maradt fekete zenészek tömegével áramlottak Európába, magukkal hozva zenéjüket is.

És most vissza Budapest egyik legrégebbi szállodájához, melynek rendezvénytermében ma főleg termékbemutatókat tartanak - itt kezdődik a Jazztörténeti időutazás, és ez volt a magyarországi jazz-élet egyik első központja is a 40-es években. A műfajt itthon először főleg muzsikus cigányok művelték, de persze nem önmagában: a tengerszéles repertoár részévé vált a jazz, vagy inkább jazz-szerű zene, a sanzonok, szalonzenék és olasz slágerek mellett. A korabeli muzsikusoknál vékony határ választotta el a jazzt az improvizációs tánczenétől.

A cigány származású zenészekhez közel állt a műfaj: ők voltak azok, akik a vendég fizetőképességének függvényében voltak képesek játszani és improvizálni. Hány fillérért játszunk? - szólt a korabeli kérdés.

33059863 10155466830661024 2376766925159006208 n

33059863 10155466830661024 2376766925159006208 n

1945 és 48-at nevezik a szving aranykorának Magyarországon. A műfajt a világháború alatt a németek és oroszok is tiltották, de nem egészen, ugyanis a fronton harcoló katonák kifejezetten szerették ezt a muzsikát. A koalíciós időszakban az amerikai filmekhez hasonlóan a nyugati zene is fellendült Magyarországon, így a szving is. Főképp az Astoriában lehetett ilyet hallgatni, ahol Filó zenekara, Kertész Kornél vagy épp Tabányi Mihály és bandája képviselték a műfajt. Ahogy a muzsikus cigányok, úgy ők is csak felvették repertoárjukba a jazzt, nem kizárólagosan azt játszottak.

Ahhoz ugyanis, hogy a jazz itthon fellendüljön, szükség volt az ideológiai helyretételre is. Korábban a műfaj az elnyomó amerikai kultúra mocskának, az imperializmus szimbólumának minősült. Az 50-es években azonban egy szovjet zenetudós megfejtette:

a jazz valójában az elnyomott fekete proletariátus zenéje.

A szovjet példát átvéve ezután Magyarországon is felívelt a műfaj, tanulmányok jelentek meg, önálló jazz-klubok nyíltak, az első itthon 1962-ben.

Ella Fitzgerald jazzénekesnő 1968. február 29-i fellépése az Erkel Színházban. (forrás: Fortepan)

Ella Fitzgerald jazzénekesnő 1968. február 29-i fellépése az Erkel Színházban. (forrás: Fortepan)

Az Astoriától a Budapest Jazz Club-ig vezető hosszú, kacskaringós utat Jávorszky Béla Szilárd a mintegy két órás séta alatt, négy megállón keresztül rajzolja fel, tele érdekességekkel és anekdotákkal, na meg zenehallgatással. Nemcsak arról esik szó, hogyan alkalmazták az amerikaiak kulturális falóként a jazzt, leghíresebb zenészeiket a vasfüggöny mögé küldve, de arról is, hogyan csempészték ki a magyar zenészek saját felvételeiket, közvetlenül az 56-os forradalom előtt. A mai Centrál Kávéházban készített titkos felvételt elküldték a Voice of America jazzműsorokért felelős rádiósának, Willis Conover-nek, aki a forradalom leverése után adta le a felvételt.

Konferálásában ki is emelte: nem tudjuk, ezek a zenészek élnek-e még, mi lett velük, de ilyen jazzt játszanak 1956-ban Budapesten.

A felvételen többek között a világhírűvé váló Szabó Gábor  is hallható fiatalon. Róla, és a korszak jazz-életéről is mesél még Jávorszky Béla Szilárd a séta során.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Zenés színház

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Vizuál

A bárányok hallgatnak – 6 érdekesség a 30 éves film kapcsán

Tényleg sosem pislog Hannibal Lecter? És miért jut eszembe a molylepkéről Salvador Dalí? Összeszedtünk néhány érdekes tényt a film kapcsán, amely nyomán a világ megismerte az egyik leghíresebb fiktív emberevőt, Hannibal Lectert.
Vizuál

Lidérc úr és a lelki karantén: Díjnyertes rövidfilmek online

Idén januárban a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál exkluzív online premierekkel lepi meg a rövidfilmek szerelmeseit. A limitált ideig látható válogatásban 4 magyar és 5 nemzetközi, díjnyertes alkotás látható a fesztivál Facebook-oldalán.
Tánc

Az Operaház külföldi balettművészei is Walesi bárdokat szavalnak

Orosz, kazah, moldvai, ukrán, belarusz és brit balettművész is szerepel abban az új videóban, amelyben Arany János jól ismert balladája hangzik el az Operaház balettosaitól A magyar kultúra napján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.
Jazz/World ajánló

Feltörekvő fiatal jazz-zenészek veszik birtokba a Müpát

A Jazz Showcase a feltörekvő hazai jazz-zenekarok számára évek óta az egyik legfontosabb fellépési lehetőség, ahol megmutathatják magukat a szélesebb közönség és a szakma képviselői előtt. Ez idén sem változik, és bár a vírushelyzet miatt a megszokott formátumtól eltérően, de már 14. alkalommal költözik a Müpa – ezúttal virtuális – tereibe a jazz.
Jazz/World fonó

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Jazz/World Film

Film készül Billie Holiday hírhedt kábítószeres peréről

Február végén érkezik a legendás jazzénekesnőről szóló életrajzi dráma, amely azt mutatja be, miként vált Billie Holiday az Egyesült Államok drogellenes háborújának egyik legfontosabb ellenségévé egy protest song miatt.
Jazz/World ajánló

Magyarországra jön a modern trubadúr, Estas Tonne

Estas Tonne 2020-as nemzetközi őszi turnéja a járványhelyzet miatt a 2021-es évre tolódva az eredetileg tervezett tematikával érkezik Budapestre. Csodálatos jelenséget állít a középpontba: az emberi észlelést, amit akkor érzékelünk, mikor tetten érjük a kreativitást, amely kitolja spirituális tájképünk belső határait.