Jazz/World

Nézegessen izgalmas kottákat a világ különböző tájairól!

2018.03.21. 11:56
Ajánlom
Európában szinte evidenciának tekintjük az ötvonalas zenelejegyzési metódust, és azt gondolhatjuk, így írnak kottát Kínától Nyugat-Afrikáig. Pedig a különböző tradicionális zenék az ősidőktől fogva használtak egyedi lejegyzési módokat. Ezek közül válogattunk.

Korea

A Jeongganbo lejegyzési rendszert Sejong király uralkodása idején hozták létre, és

ez volt az első olyan kelet-ázsiai lejegyzési metódus, ami egyszerre tudta jelölni a ritmust, a hangmagasságot és az ütemtagolást.

A koreai zene egy speciális válfajára, a minsogak népzenéből kifejlődött klasszikus zenére, a Jeong-akra alkalmazták, ami a társadalom felsőbb rétegeinek ünnepi zenéje volt.

A Jeongganbo-ban a hangmagasságot úgy jelölték, hogy beírták annak elnevezését az egy ütemet jelölő, jeong-gan nevű rubrikába. Egy jeong-gan két, három, négy, vagy még több részre osztható fel, ennek megfelelően jön létre a fél, harmad, negyed, vagy nyolcad hosszúságú hang, és így tovább. Így a kottaolvasó könnyedén le tudja olvasni, hogy az adott hangot mennyi ideig kell tartani.

Jeongganbo lejegyzés

Jeongganbo lejegyzés

India

A Swaralipi, az indiai klasszikus zene jelölésmódja a rāgák leírására egy, a szolmizációhoz hasonló rendszert használ. Ahogy nálunk létezik a hétfokú szolmizáció (dó, ré, mi, fá, szó, lá, ti) úgy náluk is van neve a skála hét alaphangjának, amiket ők Shadja, Rishabh, Gandhar, Madhyam, Pancham, Dhaivat és Nishad nevekkel illetnek, és ezek rövidítéseit használják: Sa, Re, Ga, Ma, Pa, Dha, Ni. Indiában is a skála első foka, a Sa a tonika, az ötödik foka, a Ra pedig a domináns (ezt a hang neve fölött jelzett 5-össel jelölik). Ez a két hang a skála achala swar-ja, vagyis rögzített hangja. Az összes többi (suddha) – a Re, Ga, Ma, Dha és Ni – jelen lehet standard hangmagasságában, ami egyenértékű az alapskálában betöltött szerepével, vagy pedig módosulhat fél hangot lefelé, vagy fölfelé. A kortárs indiai lejegyzésben, amit Ravi Shankar fejlesztett ki, a hangok neveit már latin betűkkel jelölik. Nagybetűvel jelzik az achala swar-t, vagyis a rögzített hangot, kisbetűvel pedig a mozgó, suddha hangokat.

Elképesztő ritmusokat szólaltat meg ez az indiai „szájdobos”

Kapcsolódó

Elképesztő ritmusokat szólaltat meg ez az indiai „szájdobos”

Felülírja a nyugati ember ritmusról alkotott elképzeléseit B.C. Manjunath karnatikus konnakol művész, akinek célja a tradicionális dél-indiai ritmusbeszéd nyugati műfajokkal való ötvözése és népszerűsítése.

Hindi Swaralipi, a 20. század elejéről

Hindi Swaralipi, a 20. század elejéről

Kína

Ma is használják a kínai operákhoz és a tradicionális kínai hangszerekre írt zenékhez az úgynevezett Gongche-jelölést, ami függőlegeen, kínai karakterekkel mutatja a különböző hangokat. Ez is egy szolmizáló lejegyzés: hét alaphangja a 上 shàng, 尺 chě, 工 gōng, 凡 fán, 六 liù, 五 wǔ, 乙 yǐ . Ezek megfeleltethetők a nyugati szolmizációs jeleknek, azzal a különbséggel, hogy a itt a skála negyedik hangja egy negyed hanggal magasabb, hetedik hangja pedig egy negyed hanggal mélyebb a nálunk használatosnál. A skála hangjainak különböző oktávokban való variánsait speciális jelekkel jelzik, de ezek zenei dialektusonként változnak. A kantoni operában például a "亻" alacsonyabb oktávot jelent, míg a "彳" egy oktávval magasabbat.

A kötött ritmusnak ők nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget, ez inkább a művészi szabadság részét képezi.

Ezért a kottában sem jelzik a hangok relatív hosszát, hanem az ütőhangszeresek számára az egyes hangok nevei mellé vannak odaírva az ütésre vonatkozó ritmusjelek. Ezzel a módszerrel azonban csak az egy ütemen belüli ütések számát lehet megadni, azok időbeli eloszlását nem.

Gongche lejegyzés 1864-ből

Gongche lejegyzés 1864-ből

Japán

A japán zene rendkívül sokszínű, ennek megfelelően számos lejegyzésmód alakult ki. A bambusz fúvóshangszer,

a shakuhachi számára kifejlesztett kottában például a mikrotonális csúszások, és a hangszínre vonatkozó jelölések sokkal fontosabbak, mint maguk a hangok.

”A hangok között megtett út fontosabb a hangoknál”

Kapcsolódó

”A hangok között megtett út fontosabb a hangoknál”

Oded Tzur izraeli születésű, jelenleg New Yorkban élő szaxofonos nagy visszhangot keltett első két lemezével, melyeken egy sajátos játéktechnikát alkalmazva mutatta be a tradicionális indiai zenéből inspirálódott, bensőséges jazz-szerzeményeit. Február 24-én az Opus Jazz Clubban adott telt házas koncertet, ezt megelőzően kérdeztük őt zenefelfogásáról.

Ezeket egy speciális ujjrenddel írják le, hiszen több hang együttes lefogásával érhetőek el ezek a hatások. Ebben a rendszerben nem is jelölik a ritmust, ellenben például a taiko lejegyzéssel, ami kifejezetten az egyes ütésekre, vagyis a ritmusra fókuszál. De ott van a kunkunshi lejegyzési mód is, ami pedig a húros hangszerek ujjrendjét írja le, és férfi, női és semleges minőségű húrok szerint rendszerez, ugyanakkor ritmusra vonatkozó jeleket ők sem használnak.

shakuhachi lejegyzés Kotoból

shakuhachi lejegyzés Kotoból

Indonézia

Gamelán kottarészlet

Gamelán kottarészlet

A gamelán zenelejegyzés számokat alkalmaz a hétfokú pelog skála (1,2,3,4,5,6,7), és az ötfokú, slendro skála (1, 2, 3, 5, 6) lejegyzésére. Hogy az adott hangot melyik oktávban kell megszólaltatni, azt a hangokat jelölő számok feletti pontok mennyisége mutatja. Ha például egy pont van a szám fölött, akkor a legalacsonyabb, standard hangmagassághoz képest egy, ha kettő, akkor két oktávval magasabban játszandó. A ritmust is hasonlóképpen jelzik: a hangokat jelző számok fölötti vonalkák a hang osztására vonatkoznak: ha egy vonal van fölötte, akkor fele annyi ideig, ha kettő, akkor negyedannyi ideig tartandó. Amennyiben a hangot jelölő szám helyett egy pont van, akkor az a hang kitartását jelzi, vagyis kétszeres időegységig kell játszani. Hozzá kell tenni, hogy ez a lejegyzési rendszer sem univerzális: a fentiek a közép-jávai zenére vonatkoznak, de a nyugat-jávai zenében minden megfordul. Az alaphang a legmagasabb hang lesz, és a pontok lefelé értendőek, a ritmusra vonatkozó vonalkák pedig nem osztják, hanem szorozzák a hang időtartamát. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Ezekben a feldolgozásokban láthatod idén A diótörőt

Vannak, akik számára nem telhet el az adventi időszak Csajkovszkij klasszikusa nélkül. Nekik igyekszünk segíteni gyűjtésünkkel.
Klasszikus

Új kezdet – a Hungarian Quartet első koncertje Perényi Miklós közreműködésével

Keller András - világhírű hegedűművész, a Keller Quartet alapítója és a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója által frissen életre hívott, egész pontosan újjáalakított Hungarian Quartet első koncertjét hallhatja a közönség 2019. január 4-én a Zeneakadémia nagytermében.
Zenés színház

Amikor a közönség elé lépek, csak a zene marad

A fiatal magyar drámai szoprán második helyet érdemelt a III. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen, és elnyerte a Fidelio különdíját is. Ádám Zsuzsannával az eddigi pályájáról, a kecskeméti Kodály-hatásról beszélgettünk, illetve arról, hogy honnan tudja, hogy neki operát kell énekelnie.
Zenés színház

Fischl Mónika a Mayáról: „Ezen a zenén nőttünk fel!”

Több mint negyven évvel az utolsó bemutató után látható a Budapesti Operettszínház Fényes Szabolcs népszerű revüoperettje, a Maya. Fischl Mónika és Bordás Barbara beszél az új produkcióról.
Vizuál

Ezeket nézze meg a gyerekkel decemberben!

Mutatjuk milyen gyerekfilmek érkeznek a magyar mozikba decemberben, akár az ünnepekre készülésként, akár arra, hogy lekösse a kicsiket az iskolai szünetben.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Világzenei toplistán landolt Lakatos Mónika szólólemeze

A Romengo énekesnőjének Romanimo című albuma a World Music Charts Europe 2018, éves listájának 14. helyére került.
Jazz/World magazin

Sötét sarkok a modern jazzben

Mitől sötét a darkjazz, milyen attribútumai vannak, és mi köze van a filmművészethez? Jazztörténeti sorozatunk következő epizódja.
Jazz/World ajánló

Úttörő könyv jelent meg az európai jazz történetéről

Az európai jazz már régen kilépett az amerikai őshaza árnyékából: önállóságának újabb bizonyítéka a The History of European Jazz című könyv, az európai jazz történetének első átfogó feldolgozása.
Jazz/World lemez

Örökre megjegyzem ezt a két szót Lantos Zoltán új lemezéről

Lantos Zoltán új lemeze nagyszerű, felemelő és profi, mégsem ez az, ami elsősorban megragadott benne. Hanem két szó: Nada Brahma. A hang Isten. Mit jelent ez?
Jazz/World interjú

"Néha remek dolog levetni a hírnevet" – Interjú Gregory Porterrel

A Grammy-díjas jazzénekest még november 19-ei, budapesti koncertje előtt értük el telefonon. Családjáról, a folytonos úton lét nehézségeiről, alkotói metódusáról és édesapjával való bonyolult viszonyáról is őszintén mesélt. Na meg jellegzetes jazzkalapjáról.