Jazz/World

Nézegessen izgalmas kottákat a világ különböző tájairól!

2018.03.21. 11:56
Ajánlom
Európában szinte evidenciának tekintjük az ötvonalas zenelejegyzési metódust, és azt gondolhatjuk, így írnak kottát Kínától Nyugat-Afrikáig. Pedig a különböző tradicionális zenék az ősidőktől fogva használtak egyedi lejegyzési módokat. Ezek közül válogattunk.

Korea

A Jeongganbo lejegyzési rendszert Sejong király uralkodása idején hozták létre, és

ez volt az első olyan kelet-ázsiai lejegyzési metódus, ami egyszerre tudta jelölni a ritmust, a hangmagasságot és az ütemtagolást.

A koreai zene egy speciális válfajára, a minsogak népzenéből kifejlődött klasszikus zenére, a Jeong-akra alkalmazták, ami a társadalom felsőbb rétegeinek ünnepi zenéje volt.

A Jeongganbo-ban a hangmagasságot úgy jelölték, hogy beírták annak elnevezését az egy ütemet jelölő, jeong-gan nevű rubrikába. Egy jeong-gan két, három, négy, vagy még több részre osztható fel, ennek megfelelően jön létre a fél, harmad, negyed, vagy nyolcad hosszúságú hang, és így tovább. Így a kottaolvasó könnyedén le tudja olvasni, hogy az adott hangot mennyi ideig kell tartani.

Jeongganbo lejegyzés

Jeongganbo lejegyzés

India

A Swaralipi, az indiai klasszikus zene jelölésmódja a rāgák leírására egy, a szolmizációhoz hasonló rendszert használ. Ahogy nálunk létezik a hétfokú szolmizáció (dó, ré, mi, fá, szó, lá, ti) úgy náluk is van neve a skála hét alaphangjának, amiket ők Shadja, Rishabh, Gandhar, Madhyam, Pancham, Dhaivat és Nishad nevekkel illetnek, és ezek rövidítéseit használják: Sa, Re, Ga, Ma, Pa, Dha, Ni. Indiában is a skála első foka, a Sa a tonika, az ötödik foka, a Ra pedig a domináns (ezt a hang neve fölött jelzett 5-össel jelölik). Ez a két hang a skála achala swar-ja, vagyis rögzített hangja. Az összes többi (suddha) – a Re, Ga, Ma, Dha és Ni – jelen lehet standard hangmagasságában, ami egyenértékű az alapskálában betöltött szerepével, vagy pedig módosulhat fél hangot lefelé, vagy fölfelé. A kortárs indiai lejegyzésben, amit Ravi Shankar fejlesztett ki, a hangok neveit már latin betűkkel jelölik. Nagybetűvel jelzik az achala swar-t, vagyis a rögzített hangot, kisbetűvel pedig a mozgó, suddha hangokat.

Elképesztő ritmusokat szólaltat meg ez az indiai „szájdobos”

Kapcsolódó

Elképesztő ritmusokat szólaltat meg ez az indiai „szájdobos”

Felülírja a nyugati ember ritmusról alkotott elképzeléseit B.C. Manjunath karnatikus konnakol művész, akinek célja a tradicionális dél-indiai ritmusbeszéd nyugati műfajokkal való ötvözése és népszerűsítése.

Hindi Swaralipi, a 20. század elejéről

Hindi Swaralipi, a 20. század elejéről

Kína

Ma is használják a kínai operákhoz és a tradicionális kínai hangszerekre írt zenékhez az úgynevezett Gongche-jelölést, ami függőlegeen, kínai karakterekkel mutatja a különböző hangokat. Ez is egy szolmizáló lejegyzés: hét alaphangja a 上 shàng, 尺 chě, 工 gōng, 凡 fán, 六 liù, 五 wǔ, 乙 yǐ . Ezek megfeleltethetők a nyugati szolmizációs jeleknek, azzal a különbséggel, hogy a itt a skála negyedik hangja egy negyed hanggal magasabb, hetedik hangja pedig egy negyed hanggal mélyebb a nálunk használatosnál. A skála hangjainak különböző oktávokban való variánsait speciális jelekkel jelzik, de ezek zenei dialektusonként változnak. A kantoni operában például a "亻" alacsonyabb oktávot jelent, míg a "彳" egy oktávval magasabbat.

A kötött ritmusnak ők nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget, ez inkább a művészi szabadság részét képezi.

Ezért a kottában sem jelzik a hangok relatív hosszát, hanem az ütőhangszeresek számára az egyes hangok nevei mellé vannak odaírva az ütésre vonatkozó ritmusjelek. Ezzel a módszerrel azonban csak az egy ütemen belüli ütések számát lehet megadni, azok időbeli eloszlását nem.

Gongche lejegyzés 1864-ből

Gongche lejegyzés 1864-ből

Japán

A japán zene rendkívül sokszínű, ennek megfelelően számos lejegyzésmód alakult ki. A bambusz fúvóshangszer,

a shakuhachi számára kifejlesztett kottában például a mikrotonális csúszások, és a hangszínre vonatkozó jelölések sokkal fontosabbak, mint maguk a hangok.

”A hangok között megtett út fontosabb a hangoknál”

Kapcsolódó

”A hangok között megtett út fontosabb a hangoknál”

Oded Tzur izraeli születésű, jelenleg New Yorkban élő szaxofonos nagy visszhangot keltett első két lemezével, melyeken egy sajátos játéktechnikát alkalmazva mutatta be a tradicionális indiai zenéből inspirálódott, bensőséges jazz-szerzeményeit. Február 24-én az Opus Jazz Clubban adott telt házas koncertet, ezt megelőzően kérdeztük őt zenefelfogásáról.

Ezeket egy speciális ujjrenddel írják le, hiszen több hang együttes lefogásával érhetőek el ezek a hatások. Ebben a rendszerben nem is jelölik a ritmust, ellenben például a taiko lejegyzéssel, ami kifejezetten az egyes ütésekre, vagyis a ritmusra fókuszál. De ott van a kunkunshi lejegyzési mód is, ami pedig a húros hangszerek ujjrendjét írja le, és férfi, női és semleges minőségű húrok szerint rendszerez, ugyanakkor ritmusra vonatkozó jeleket ők sem használnak.

shakuhachi lejegyzés Kotoból

shakuhachi lejegyzés Kotoból

Indonézia

Gamelán kottarészlet

Gamelán kottarészlet

A gamelán zenelejegyzés számokat alkalmaz a hétfokú pelog skála (1,2,3,4,5,6,7), és az ötfokú, slendro skála (1, 2, 3, 5, 6) lejegyzésére. Hogy az adott hangot melyik oktávban kell megszólaltatni, azt a hangokat jelölő számok feletti pontok mennyisége mutatja. Ha például egy pont van a szám fölött, akkor a legalacsonyabb, standard hangmagassághoz képest egy, ha kettő, akkor két oktávval magasabban játszandó. A ritmust is hasonlóképpen jelzik: a hangokat jelző számok fölötti vonalkák a hang osztására vonatkoznak: ha egy vonal van fölötte, akkor fele annyi ideig, ha kettő, akkor negyedannyi ideig tartandó. Amennyiben a hangot jelölő szám helyett egy pont van, akkor az a hang kitartását jelzi, vagyis kétszeres időegységig kell játszani. Hozzá kell tenni, hogy ez a lejegyzési rendszer sem univerzális: a fentiek a közép-jávai zenére vonatkoznak, de a nyugat-jávai zenében minden megfordul. Az alaphang a legmagasabb hang lesz, és a pontok lefelé értendőek, a ritmusra vonatkozó vonalkák pedig nem osztják, hanem szorozzák a hang időtartamát. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Klasszikus

Bartók-kotta, Wagner-album, akár egy órán belül! – Házhoz jön a Rózsavölgyi kínálata

Mostantól még kényelmesebben juthatunk hozzá a Rózsavölgyi Zenemű- és Könyvesboltban fellelhető zenei kiadványokhoz és sikerkönyvekhez, ugyanis a Wolt futárai szállítják azokat házhoz, akár a rendeléstől számított egy órán belül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.
Jazz/World hír

Megjelentek az első Raktárplusz koncertek

Az NKA-koncertek A38 hajón rögzített koncertsorozata a világjárvány miatt hosszú ideig fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek támogatására született meg, egyben kordokumentum is.