Jazz/World

Nézegessen izgalmas kottákat a világ különböző tájairól!

2018.03.21. 11:56
Ajánlom
Európában szinte evidenciának tekintjük az ötvonalas zenelejegyzési metódust, és azt gondolhatjuk, így írnak kottát Kínától Nyugat-Afrikáig. Pedig a különböző tradicionális zenék az ősidőktől fogva használtak egyedi lejegyzési módokat. Ezek közül válogattunk.

Korea

A Jeongganbo lejegyzési rendszert Sejong király uralkodása idején hozták létre, és

ez volt az első olyan kelet-ázsiai lejegyzési metódus, ami egyszerre tudta jelölni a ritmust, a hangmagasságot és az ütemtagolást.

A koreai zene egy speciális válfajára, a minsogak népzenéből kifejlődött klasszikus zenére, a Jeong-akra alkalmazták, ami a társadalom felsőbb rétegeinek ünnepi zenéje volt.

A Jeongganbo-ban a hangmagasságot úgy jelölték, hogy beírták annak elnevezését az egy ütemet jelölő, jeong-gan nevű rubrikába. Egy jeong-gan két, három, négy, vagy még több részre osztható fel, ennek megfelelően jön létre a fél, harmad, negyed, vagy nyolcad hosszúságú hang, és így tovább. Így a kottaolvasó könnyedén le tudja olvasni, hogy az adott hangot mennyi ideig kell tartani.

Jeongganbo lejegyzés

Jeongganbo lejegyzés

India

A Swaralipi, az indiai klasszikus zene jelölésmódja a rāgák leírására egy, a szolmizációhoz hasonló rendszert használ. Ahogy nálunk létezik a hétfokú szolmizáció (dó, ré, mi, fá, szó, lá, ti) úgy náluk is van neve a skála hét alaphangjának, amiket ők Shadja, Rishabh, Gandhar, Madhyam, Pancham, Dhaivat és Nishad nevekkel illetnek, és ezek rövidítéseit használják: Sa, Re, Ga, Ma, Pa, Dha, Ni. Indiában is a skála első foka, a Sa a tonika, az ötödik foka, a Ra pedig a domináns (ezt a hang neve fölött jelzett 5-össel jelölik). Ez a két hang a skála achala swar-ja, vagyis rögzített hangja. Az összes többi (suddha) – a Re, Ga, Ma, Dha és Ni – jelen lehet standard hangmagasságában, ami egyenértékű az alapskálában betöltött szerepével, vagy pedig módosulhat fél hangot lefelé, vagy fölfelé. A kortárs indiai lejegyzésben, amit Ravi Shankar fejlesztett ki, a hangok neveit már latin betűkkel jelölik. Nagybetűvel jelzik az achala swar-t, vagyis a rögzített hangot, kisbetűvel pedig a mozgó, suddha hangokat.

Elképesztő ritmusokat szólaltat meg ez az indiai „szájdobos”

Kapcsolódó

Elképesztő ritmusokat szólaltat meg ez az indiai „szájdobos”

Felülírja a nyugati ember ritmusról alkotott elképzeléseit B.C. Manjunath karnatikus konnakol művész, akinek célja a tradicionális dél-indiai ritmusbeszéd nyugati műfajokkal való ötvözése és népszerűsítése.

Hindi Swaralipi, a 20. század elejéről

Hindi Swaralipi, a 20. század elejéről

Kína

Ma is használják a kínai operákhoz és a tradicionális kínai hangszerekre írt zenékhez az úgynevezett Gongche-jelölést, ami függőlegeen, kínai karakterekkel mutatja a különböző hangokat. Ez is egy szolmizáló lejegyzés: hét alaphangja a 上 shàng, 尺 chě, 工 gōng, 凡 fán, 六 liù, 五 wǔ, 乙 yǐ . Ezek megfeleltethetők a nyugati szolmizációs jeleknek, azzal a különbséggel, hogy a itt a skála negyedik hangja egy negyed hanggal magasabb, hetedik hangja pedig egy negyed hanggal mélyebb a nálunk használatosnál. A skála hangjainak különböző oktávokban való variánsait speciális jelekkel jelzik, de ezek zenei dialektusonként változnak. A kantoni operában például a "亻" alacsonyabb oktávot jelent, míg a "彳" egy oktávval magasabbat.

A kötött ritmusnak ők nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget, ez inkább a művészi szabadság részét képezi.

Ezért a kottában sem jelzik a hangok relatív hosszát, hanem az ütőhangszeresek számára az egyes hangok nevei mellé vannak odaírva az ütésre vonatkozó ritmusjelek. Ezzel a módszerrel azonban csak az egy ütemen belüli ütések számát lehet megadni, azok időbeli eloszlását nem.

Gongche lejegyzés 1864-ből

Gongche lejegyzés 1864-ből

Japán

A japán zene rendkívül sokszínű, ennek megfelelően számos lejegyzésmód alakult ki. A bambusz fúvóshangszer,

a shakuhachi számára kifejlesztett kottában például a mikrotonális csúszások, és a hangszínre vonatkozó jelölések sokkal fontosabbak, mint maguk a hangok.

”A hangok között megtett út fontosabb a hangoknál”

Kapcsolódó

”A hangok között megtett út fontosabb a hangoknál”

Oded Tzur izraeli születésű, jelenleg New Yorkban élő szaxofonos nagy visszhangot keltett első két lemezével, melyeken egy sajátos játéktechnikát alkalmazva mutatta be a tradicionális indiai zenéből inspirálódott, bensőséges jazz-szerzeményeit. Február 24-én az Opus Jazz Clubban adott telt házas koncertet, ezt megelőzően kérdeztük őt zenefelfogásáról.

Ezeket egy speciális ujjrenddel írják le, hiszen több hang együttes lefogásával érhetőek el ezek a hatások. Ebben a rendszerben nem is jelölik a ritmust, ellenben például a taiko lejegyzéssel, ami kifejezetten az egyes ütésekre, vagyis a ritmusra fókuszál. De ott van a kunkunshi lejegyzési mód is, ami pedig a húros hangszerek ujjrendjét írja le, és férfi, női és semleges minőségű húrok szerint rendszerez, ugyanakkor ritmusra vonatkozó jeleket ők sem használnak.

shakuhachi lejegyzés Kotoból

shakuhachi lejegyzés Kotoból

Indonézia

Gamelán kottarészlet

Gamelán kottarészlet

A gamelán zenelejegyzés számokat alkalmaz a hétfokú pelog skála (1,2,3,4,5,6,7), és az ötfokú, slendro skála (1, 2, 3, 5, 6) lejegyzésére. Hogy az adott hangot melyik oktávban kell megszólaltatni, azt a hangokat jelölő számok feletti pontok mennyisége mutatja. Ha például egy pont van a szám fölött, akkor a legalacsonyabb, standard hangmagassághoz képest egy, ha kettő, akkor két oktávval magasabban játszandó. A ritmust is hasonlóképpen jelzik: a hangokat jelző számok fölötti vonalkák a hang osztására vonatkoznak: ha egy vonal van fölötte, akkor fele annyi ideig, ha kettő, akkor negyedannyi ideig tartandó. Amennyiben a hangot jelölő szám helyett egy pont van, akkor az a hang kitartását jelzi, vagyis kétszeres időegységig kell játszani. Hozzá kell tenni, hogy ez a lejegyzési rendszer sem univerzális: a fentiek a közép-jávai zenére vonatkoznak, de a nyugat-jávai zenében minden megfordul. Az alaphang a legmagasabb hang lesz, és a pontok lefelé értendőek, a ritmusra vonatkozó vonalkák pedig nem osztják, hanem szorozzák a hang időtartamát. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.
Zenés színház

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Jazz/World

Egy életmű megünneplésének kihívásai

Az idén 85 éves Quincy Jones prominens társasággal ünnepelte a születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában, az ő esetében azonban egy életműkoncert kivitelezése eleve problémás, a megvalósítás viszont a kényszerből leszállított elvárásokat is képes volt helyenként alulról súrolni.
Vizuál

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.
Zenés színház

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World quincy jones

Egy életmű megünneplésének kihívásai

Az idén 85 éves Quincy Jones prominens társasággal ünnepelte a születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában, az ő esetében azonban egy életműkoncert kivitelezése eleve problémás, a megvalósítás viszont a kényszerből leszállított elvárásokat is képes volt helyenként alulról súrolni.
Jazz/World interjú

„Próbálok nem dobosként hozzáállni a zenéléshez”

Gyárfás Attila egy sokat gondolkodó ember benyomását kelti, de a zenében pont ennek ellenkezőjére, a lehető legnagyobb ösztönösségre és szabadságra törekszik. Zenekarával nemrég jelentette meg Cloud Factory című albumát, ennek apropóján kérdeztük zenei vízióiról.
Jazz/World blues

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.
Jazz/World lemez

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Jazz/World marokkó

Igazi riport egy marokkói popfesztiválról

Essauriában, a Gnawa és Világzene Fesztiválon járt szerzőnk, ahonnan egészen ambivalens érzésekkel távozott.