Jazz/World

Nina Simone: "A jazz egy fehér fogalom a feketék meghatározására"

2015.04.21. 13:22
Ajánlom
A huszadik század egyik rendkívüli művésze volt, az amerikai zene ikonja, aki figyelemreméltó tehetségén keresztül emberjogi aktivistaként is tekintélyt szerzett. Nina Simone 1933. február 21-én született.

"A jazz egy fehér fogalom a feketék meghatározására. Az én zeném fekete klasszikus zene"

- hangzott el egy interjújában, amikor kijelentette, kifejezetten utálja, ha jazz-énekesnőnek nevezik. Mint énekes, dalszerző, zongoraművész, egyaránt kiemelkedőt alkotott. Művelte a klasszikus zenét, énekelt és játszott jazzt, bluest, soult, folkot, R&B-, gospel- és popdalokat és sanzont is. Több mint ötven albuma jelent meg.

GettyImages-1049891374-161643.jpg

Nina Simone 1979-ben (Fotó/Forrás: Getty Images)

Nina Simone nagyon szegény családba született. Hét testvérével együtt nőtt fel. Már kisgyermek korától kezdve zongorázott, és korán megtanulta a templomi orgonajátékot is. Tehetségének köszönhetően a New York-i Juilliard School of Music tanítványa lett. Az iskola ideje alatt mulatókban játszva keresett pénzt.

Művésznevét 1954-ben vette föl Simone Signoret francia színésznő tiszteletére, és a „nina" (kislány) spanyol szó után.

Első felvételén 1959-ben a Porgy és Bessből az I Love You Porgy-t énekelte lemezre, a rhythm and blues-listán a második, a Billboardon bekerült vele a Top 40-es listára. Korai dalai közül kiemelést érdemel Jacques Brel Ne Me Quitte pas című dala, a Nobody Loves You When You're Down And Out, a Trouble In Mind. Kezdetektől szerepeltek lemezein saját szerzeményei is. A hatvanas években - ez volt pályája csúcsa - a House Of The Rising Sun, az I Put A Spell On You, a Don't Let Me Be Misunderstood, a Strange Fruit, a Hairből az I got Life, az I Ain't Got No, a Gibb-testvérek To Love Somebody nagyszerű feldolgozás volt.

GettyImages-1943883-162214.jpg

Nina Simone 1964 októberében (Fotó/Forrás: Getty Images)

Fiatalon bekerült a polgárjogi mozgalomba, felemelte szavát a fajüldözés ellen. Dalai közül tükrözte állásfoglalását a (To Be) Young, Gifted and Black, az Old Jim Crow, a Backlash Blues, a Why?, valamint a Mississippi Goddam . Az amerikai hatóságok ezt egyre nehezebben tolerálták. 1970-ben Barbadosra, majd Libériába költözött, később Európában telepedett le. Amikor 1978-ban hazatért, adótartozásai miatt letartóztatták. Az énekesnő a vietnami háború elleni tiltakozásul tagadta meg az adó befizetését.

Nyilatkozataiban többször kifejtette, hogy Amerikában nem jó feketének lenni.

A hetvenes években Billie Holiday- és Jacques Brel-szerzemények, filmdalok, népdalok kerültek repertoárjába. Kis együttesekkel, combókkal jazzt játszott, gospelt énekelt, miután kevesebb slágert vállalt, a közönség elpártolt tőle, s komoly anyagi nehézségek között élt. A nyolcvanas évektől szerepelt a televízióban, egyik korai dala, a My Baby Just Cares For Me Angliában lett siker. A kilencvenes években Franciaországban többször összetűzésbe került a törvénnyel:

egyik szomszédja fiát légpuskával meglőtte, mert az nevetésével és ricsajozásával zavarta a koncentrálásban.

Máskor a lemezkiadó cége adminisztratív munkatársára lőtt rá, aki szerinte kevesebb tiszteletdíjat fizetett neki, mint kellett volna.

Ekkoriban már nyilvánvaló volt mindenki számára, hogy kirohanásai nem csupán bonyolult, karakteres, különc habitusából erednek, hanem más, vélhetően pszichés problémák állhatnak a háttérben. Ám

az, hogy valóban bipoláris zavarral - a mániás depresszió súlyosabb fajtája - kezelték 1960-as évektől, csak a halála után megjelent életrajzából derült ki.

1993-ban az A Single Woman Amerikában is nagy siker volt. 1991-ben könyv jelent meg életéről I Put a Spell On You címmel. Hetvenedik születésnapját két hónappal túlélve hunyt el. 2003 áprilisában több száz ismert muzsikus búcsúztatta a franciaországi Carry-le-Rouet-ban.

6 jazzdal a rasszizmusról, amitől megszakad a szíved

Kapcsolódó

6 jazzdal a rasszizmusról, amitől megszakad a szíved

A jazz története elválaszthatatlan a faji identitás kérdésétől és a feketék polgárjogokért folytatott küzdelmétől. A szegregációról szóló ikonikus jazz-szerzemények közül válogattunk.

Botrányosra sikerült a Nina Simone életéről szóló film

Botrányosra sikerült a Nina Simone életéről szóló film

2016 határozottan a jazzfilmek éve is, a Miles Davisről szóló Miles Ahead és a Chet Bakert bemutató Born To Be Blue után itt egy harmadik film, amire érdemes várni: Zoe Saldana főszereplésével elkészült a Nina Simone életéről szóló Nina.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A Churchill és Garbo bemutatójával nyit újra a Rózsavölgyi Szalon

„A művészet az emberiségben megnyilvánuló nagyság. A művészet túléli a politikát. A művészet mindent túlél.” Ezt Winston Churchill mondja a Churchill és Garbo című darabban, amelyet május 17-én mutat be a Rózsavölgyi Szalon, ezzel újra kinyitva kapuját a közönség előtt.
Színház

Megújult műsorral érkezik a Szegedi Szabadtéri Játékok

A pandémia és a bizonytalan pályázati támogatások miatt módosul a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évada – tudatta Barnák László, a fesztivál ügyvezető igazgatója.
Vizuál

Hamarosan a mozikban Gothár Péter új filmje, a Hét kis véletlen

Gothár Péter filmjei érzékeny vizuális és zenei világ megteremtésére vállalkoznak, ezt ígéri új munkája, a Hét kis véletlen is. A filmet május 13-tól előjátsszák a mozik, az országos premiert május 20-án tartják.
Színház

Napokon belül eldőlhet, hogy ki kapja a Nemzet Színésze címet

Törőcsik Mari halálával nem csupán egy kivételes művész távozott, a Nemzet Színészei is kevesebben lettek. Az új tag személyéről várhatóan május 11-én döntenek majd.
Vizuál

A 125. évfordulóján nyitja meg újra kapuit a Műcsarnok

Különleges programokkal ünnepli nyitásának 125. évfordulóját és az újranyitást a Műcsarnok, május 4-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.
Jazz/World hír

Megjelentek az első Raktárplusz koncertek

Az NKA-koncertek A38 hajón rögzített koncertsorozata a világjárvány miatt hosszú ideig fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek támogatására született meg, egyben kordokumentum is.
Jazz/World ajánló

Zenei kalandozások az A38 fedélzetén

18 évvel ezelőtt, április 30-án kezdte meg működését az A38 Hajó, Budapest egyik legizgalmasabb koncerthelyszíne. A kulturális központ az amerikai funk és soul jazz szaxofonos, Maceo Parker négyórás, felejthetetlen koncertjével indított, azóta pedig számos jazzkoncertet hallhatott náluk a közönség.
Jazz/World hír

„Tarkovszkijt idéző, álomszerű üzenet” – elkészült Kaltenecker Zsolt és Mózes Tamara új klipje

Kaltenecker Zsolt és Mózes Tamara első közös fellépésén született IT IS OPEN című dalhoz, finnországi tájak inspirálta, látványos videóklip készült.