Jazz/World

Nőiséget adni a maszkulin erőhöz: Karosi Júlia-interjú

2019.03.27. 16:40
Ajánlom
Karosi Júlia a Gödi Jazz Napok rendszeres fellépője, idén a 0. napon kvartettjével koncertezik. A rendezvény kapcsán új lemezéről, márkaépítésről beszélgettünk, és persze Gödről is, amely fontos szereppel bíró város az életében.

Jazzénekes vagy jazzénekesnő?

Tulajdonképpen nekem mindegy. Ha angolul írják ki, a kérdés amúgy is tárgytalan.

Nem tudok elmenni amellett, hogy szinte kizárólag férfiakkal játszol.

A személyiségemben mindig is volt valami fiús. Kiskoromtól kezdve vonzom az olyan közösségeket, ahol csupa fiú vesz körül, így volt a filozófia szakon, és a Jazz Tanszéken is.

Szeretek férfiakkal dolgozni: nincs hiszti, egyszerűen, humorral, praktikusan oldják meg a konfliktusokat. A zenében is imádom a maszkulin erőt, amihez szeretem a nőiségemet is hozzáadni.

Természetesen vannak csodálatos női előadók, legutóbb Ingrid Jensen játéka nyűgözött le.

A magánéletben okoz problémát, hogy a férjeddel ugyanabban a zenekarban játszotok?

Bendegúz a kezdetektől fogva rengeteget segített nekem, hiszen sokkal tapasztaltabb volt nálam – ez most sincs másként. Nélküle nagyon sok mindenről le kéne mondanom. Az egyetlen nehézség talán az, hogy mióta megszületett a kisfiunk, mindketten távol vagyunk egy-egy fellépéskor, de ezt a nagyszülők hihetetlenül flottul kezelik, úgyhogy igazából a koncertek egyben kimenők is számunkra.

IMG_2573-140735.jpg

Karosi Júlia (Fotó/Forrás: Nagy Attila)

A szüleid gödi lakosok, sok időt töltötök el a városban. Vicces, mert nem találom a bejegyzést, de úgy emlékszem, posztoltál mostanában egy képet gyakorlás közben, ami ott készült.

Gödön nagyon inspiráló, nyugodt légkör vesz körül, most is szeretek kijárni gyakorolni, alkotni, ha van rá módom. Régen szerettem hosszú sétákat tenni, vagy biciklivel végigjárni a Duna-partot. Fontos számomra ez a letisztulás, amit csak a természet közelsége, és a csönd tud megadni.

A jazz zajai inkább városi képeket hívnak elő. A természet és a jazz között számodra mi a kapcsolat?

Nem hinném, hogy a jazz ennyire egyértelműen urbánus műfaj. Sok ECM előadót hallgatok, akiknél ez nem jutna eszünkbe. Illetve az, hogy milyen zenét ír valaki, az nem feltétlenül attól függ, hogy éppen hol van. Hatások máshonnan is jöhetnek.

Nekem a vidéki, természetközeli lét abban segít, hogy a már fejemben lévő ötleteket nyugodt körülmények között rendszerezni tudjam.

Hol van a helye a jazznek?

Magyarországon sajnos sokan még mindig kocsmazenének degradálják a műfajt, és az igényesebb klubokban, fesztiválokon sem vállalják be a szervezők azt a „kockázatot”, hogy a közönséget leültessék a színpad elé, és lehetőséget adjanak a koncertélményre, lehetőleg evés, ivás, és a fogyasztással járó háttérzajok nélkül. Nem könnyű igényes háttérzenét játszani, ez a jazzen belül is egy külön stílus.

A zenekarral nem igazán kapunk ilyen jellegű felkéréseket, és őszintén megmondom, hogy nem is bánom. Nekem fontos a taps, a csend, és a figyelem, amit a közönségtől kapok, ha ez nincs meg, akkor úgy érzem, hogy csak díszlet vagyok.

A műsoraidban, a lemezeiden is erősen jelenik meg az a koncertjelleg, amit hiányolsz a szcénában. Ha már itt tartunk, jellemző, hogy a magyar közönségnek inkább a Great American Songbookból énekelsz, külföldön pedig magyar népdalfeldolgozásokat és saját szerzeményeket adtok elő?

Ez a „kettősség” a repertoáromban is jelen van, tudatosan. Habár a Gershwin-műsor mellett itthon is koncertezünk saját anyagokkal, lényegesen több olyan felkérést kapunk, ahol az előbbit részesítik előnyben. Az őszi Cole Porter-bemutató is azért jöhet létre, mert a Gershwin-koncert osztatlan közönségsikerén felbuzdulva ezen a vonalon megyünk tovább. Persze ebbe a programba is jócskán belecsempészek a saját világomból, szóval nem érzem megalkuvásnak, borzasztóan szeretem ezt a stílust is, egészen más kihívásoknak kell eleget tennem előadóként, mint a saját szerzeményeim vagy a népdalfeldolgozások esetében.

opusnicolasdelafraye7-140730.jpg

Karosi Júlia (Fotó/Forrás: Nicocal Delafraye)

Mik ezek a kihívások?

Míg a feldolgozásoknál elsősorban előadóként vagyok jelen a színpadon, a saját szerzeményeknél és átiratoknál komponistaként és hangszerelőként is. Az előadói feladatok máshogy, vagy talán kevésbé kerülnek fókuszba, sokszor rettenetesen nehéz akadályok elé állítom magamat. Az utolsó percig, sőt, még a színpadon is figyelem, hogyan szólalnak meg a művek, és gondolkodom, hogy jó-e így – egész máson jár az agyam. A Gershwin-műsor igazi felüdülés és örömzene, mert ott „csak” az éneklésre kell figyelnem.

Egy hét múlva a Gödi Jazz Napokra is Gershwinnel, és egy kis Cole Porter ízelítővel érkeztek. Hogyan kapcsolódsz ehhez a rendezvényhez?

Nekem ez egy nagyon meghatározó esemény, hiszen minden itt indult el. 2005-ben épp hogy elkezdtem jazzéneket tanulni, máris bizalmat kaptam Wagner Lacitól, az akkor még Piarista Juniálisként működő esemény szervezőjétől, hogy fellépjek. Történetesen Gershwin-dalokat is énekeltem, saját zongorakísérettel. Óriási élmény volt nekem ez a nyári fesztivál, és az a sok kedves és pozitív visszajelzés, amit ott kaptam. Azóta minden évben részt veszek rajta, hol fellépőként, hol hallgatóként. Valami utánozhatatlan baráti, családi légkör hatja át ezeket a koncerteket, ami miatt egyre több és több embert vonz, már nem csak Gödről, hanem a környékről, és Budapestről is. 

Már klisé, hogy a márkaépítésre magának a zenésznek is kötelező jelleggel kell fókuszálni – ezzel te hogy állsz?

Megmondom őszintén, sokszor csömöröm van a közösségi oldalakon folytatott self-marketingtől. Fontos, hogy eljussunk az emberekhez, de naivan még mindig azt gondolom, hogy elsősorban a zenével kell ezt tennünk. Egyre több időt fordítok zenehallgatásra, inspirálódásra, és próbálok kevésbé részt venni a virtuális közösségi életben. Lehet, hogy ezzel sok mindenből kizárom magam, de nem érdekel.

A marketinghez tartozik a lemezeid és a honlapod arculata is. Minden albumodhoz kapcsolódó képsorozatodat más fotós készíti (Raffay Zsófi, Várai Enikő, Ora Hasenfratz), és mindegyik más oldaladat sugallja.

Egy albummal összekapcsolódik a vizualitás, ami a dalok hangulatát tükrözi. Részletes tervezést követően keresek fotóst, akinek a munkája passzol az elképzeléseimhez. Az új lemezhez ismét Ora Hasenfratz készítette a fotókat, akivel a Gershwin-lemezen is együtt dolgoztam. Ez a sorozat sokkal bátrabb lesz, a zenei anyaghoz passzolóan modern, kicsit kísérleti, kicsit futurisztikus.

Dimensions-140732.jpg

Karosi Júlia (Fotó/Forrás: Ora Hasenfratz)

Idekapcsolódik az is, hogy két éve Cselényi Eszter (Celeni) ruhakölteményeiben állsz a színpadra. Fontos neked a divat a színpadon túl is?

Eszterrel csodálatos együtt dolgozni, mindenkinek csak ajánlani tudom. A lényéből áradó kedvesség, szeretet és figyelmesség minden kis fodron érződik. Minden fellépésemre együtt választjuk ki a megfelelő szettet a Celeni-kollekcióból, nagyobb fellépéseknél pedig előfordul, hogy külön nekem tervez egy ruhát: az outfitem nem csak egyedi, hanem személyre szabott is. Csodálatos az ő ruháit viselni, nem is gondoltam volna, hogy ennyi pluszt ad a koncerten is. A hétköznapokban egyáltalán nem vagyok egy divat-guru, a kényelmes, egyszerű és elegáns darabokat szeretem.

A készülő új lemez hol helyezkedik el eddigi utadon? Vannak már címötleteid?

Úgy érzem, hogy egyenes folytatása zenei útkeresésemnek, ami a Hidden Roots című albummal kezdődött el – mindenképpen mérföldkő az életemben és a pályámon. A címe Without Dimension (Dimenzió nélkül) lesz, ami egyrészt fémjelzi azt a dimenziók nélküli lebegést, amit csak a zene adhat, másrészt pedig tükrözi azt a szabadságot és experimentális jelleget, amely reményeim szerint a kompozíciókat is jellemzi.

Miért mérföldkő?

Nehéz ezt megmagyarázni, de már a dalok megírása közben éreztem, hogy ez az album más lesz, mint az eddigiek. Talán mostanra kicsit összeértek bennem a dolgok, és azzal, hogy Ben Monder is játszik az albumon, nagyon erősnek érzem a zenei megszólalást és a zenei folyamatokat. Boldog vagyok, hogy ez megtörténhetett.

_T1A0781-140732.jpg

Karosi Júlia (Fotó/Forrás: Ora Hasenfratz)

 

Bartók Mikrokozmoszát, a zenetanulás fontos kötetét választottad az új átiratok egyik forrásának. Különös kapcsolat fűz téged a sorozathoz, Bartókhoz?

2018 őszétől az MMA támogatásával dolgozom Bartók Mikrokozmoszainak és Kodály Epigrammáinak vokális átiratain, melyek szintén szerepelni fognak az új lemezen. Ezek a darabok azért különlegesek, mert egyaránt nagyszerűek előadásra és pedagógiai célokra. Remekül lehet rajta az intonációt csiszolgatni és különleges improvizációs skálákat gyakorolni. Az átiratoknál fontosnak éreztem, hogy az improvizáció ne váljon le az eredeti műről, hanem szervesen hozzákapcsolódjon. Mivel elég sokat forgattam az utóbbi időben Bartók és Kodály darabjait, természetesen harmóniaviláguk intenzíven beleépült a szerzeményeimbe – elég homogén műsor kerekedett ki erre az albumra.

A Gödi Jazz Napok részletes programja és további információk megtalálhatóak a belépés családostul honlapján, valamint a fesztivál Facebook- és az Instagram-oldalán.

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Klasszikus

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév következő koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.
Klasszikus

Kezdődik az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

Május 7-től 18 napon át világsztárok és a hazai művészeti élet legizgalmasabb alkotói adják egymásnak át a virtuális színpadot a Müpa új, ingyenes, online fesztiválján. A fesztivált Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala streamkoncertje nyitja a Milánói Scalából.
Plusz

Kulturális sokszínűség a Bartók Béla Boulevard-on

A Bartók Béla úton idén is megrendezik az Eleven Tavaszt, mely egyedi kortárs alkotásokkal, köztéri installációval, valamint különleges alkotóműhelyekkel várja a látogatókat.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.
Jazz/World hír

Megjelentek az első Raktárplusz koncertek

Az NKA-koncertek A38 hajón rögzített koncertsorozata a világjárvány miatt hosszú ideig fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek támogatására született meg, egyben kordokumentum is.