Jazz/World

Nőiséget adni a maszkulin erőhöz: Karosi Júlia-interjú

2019.03.27. 16:40
Ajánlom
Karosi Júlia a Gödi Jazz Napok rendszeres fellépője, idén a 0. napon kvartettjével koncertezik. A rendezvény kapcsán új lemezéről, márkaépítésről beszélgettünk, és persze Gödről is, amely fontos szereppel bíró város az életében.

Jazzénekes vagy jazzénekesnő?

Tulajdonképpen nekem mindegy. Ha angolul írják ki, a kérdés amúgy is tárgytalan.

Nem tudok elmenni amellett, hogy szinte kizárólag férfiakkal játszol.

A személyiségemben mindig is volt valami fiús. Kiskoromtól kezdve vonzom az olyan közösségeket, ahol csupa fiú vesz körül, így volt a filozófia szakon, és a Jazz Tanszéken is.

Szeretek férfiakkal dolgozni: nincs hiszti, egyszerűen, humorral, praktikusan oldják meg a konfliktusokat. A zenében is imádom a maszkulin erőt, amihez szeretem a nőiségemet is hozzáadni.

Természetesen vannak csodálatos női előadók, legutóbb Ingrid Jensen játéka nyűgözött le.

A magánéletben okoz problémát, hogy a férjeddel ugyanabban a zenekarban játszotok?

Bendegúz a kezdetektől fogva rengeteget segített nekem, hiszen sokkal tapasztaltabb volt nálam – ez most sincs másként. Nélküle nagyon sok mindenről le kéne mondanom. Az egyetlen nehézség talán az, hogy mióta megszületett a kisfiunk, mindketten távol vagyunk egy-egy fellépéskor, de ezt a nagyszülők hihetetlenül flottul kezelik, úgyhogy igazából a koncertek egyben kimenők is számunkra.

IMG_2573-140735.jpg

Karosi Júlia (Fotó/Forrás: Nagy Attila)

A szüleid gödi lakosok, sok időt töltötök el a városban. Vicces, mert nem találom a bejegyzést, de úgy emlékszem, posztoltál mostanában egy képet gyakorlás közben, ami ott készült.

Gödön nagyon inspiráló, nyugodt légkör vesz körül, most is szeretek kijárni gyakorolni, alkotni, ha van rá módom. Régen szerettem hosszú sétákat tenni, vagy biciklivel végigjárni a Duna-partot. Fontos számomra ez a letisztulás, amit csak a természet közelsége, és a csönd tud megadni.

A jazz zajai inkább városi képeket hívnak elő. A természet és a jazz között számodra mi a kapcsolat?

Nem hinném, hogy a jazz ennyire egyértelműen urbánus műfaj. Sok ECM előadót hallgatok, akiknél ez nem jutna eszünkbe. Illetve az, hogy milyen zenét ír valaki, az nem feltétlenül attól függ, hogy éppen hol van. Hatások máshonnan is jöhetnek.

Nekem a vidéki, természetközeli lét abban segít, hogy a már fejemben lévő ötleteket nyugodt körülmények között rendszerezni tudjam.

Hol van a helye a jazznek?

Magyarországon sajnos sokan még mindig kocsmazenének degradálják a műfajt, és az igényesebb klubokban, fesztiválokon sem vállalják be a szervezők azt a „kockázatot”, hogy a közönséget leültessék a színpad elé, és lehetőséget adjanak a koncertélményre, lehetőleg evés, ivás, és a fogyasztással járó háttérzajok nélkül. Nem könnyű igényes háttérzenét játszani, ez a jazzen belül is egy külön stílus.

A zenekarral nem igazán kapunk ilyen jellegű felkéréseket, és őszintén megmondom, hogy nem is bánom. Nekem fontos a taps, a csend, és a figyelem, amit a közönségtől kapok, ha ez nincs meg, akkor úgy érzem, hogy csak díszlet vagyok.

A műsoraidban, a lemezeiden is erősen jelenik meg az a koncertjelleg, amit hiányolsz a szcénában. Ha már itt tartunk, jellemző, hogy a magyar közönségnek inkább a Great American Songbookból énekelsz, külföldön pedig magyar népdalfeldolgozásokat és saját szerzeményeket adtok elő?

Ez a „kettősség” a repertoáromban is jelen van, tudatosan. Habár a Gershwin-műsor mellett itthon is koncertezünk saját anyagokkal, lényegesen több olyan felkérést kapunk, ahol az előbbit részesítik előnyben. Az őszi Cole Porter-bemutató is azért jöhet létre, mert a Gershwin-koncert osztatlan közönségsikerén felbuzdulva ezen a vonalon megyünk tovább. Persze ebbe a programba is jócskán belecsempészek a saját világomból, szóval nem érzem megalkuvásnak, borzasztóan szeretem ezt a stílust is, egészen más kihívásoknak kell eleget tennem előadóként, mint a saját szerzeményeim vagy a népdalfeldolgozások esetében.

opusnicolasdelafraye7-140730.jpg

Karosi Júlia (Fotó/Forrás: Nicocal Delafraye)

Mik ezek a kihívások?

Míg a feldolgozásoknál elsősorban előadóként vagyok jelen a színpadon, a saját szerzeményeknél és átiratoknál komponistaként és hangszerelőként is. Az előadói feladatok máshogy, vagy talán kevésbé kerülnek fókuszba, sokszor rettenetesen nehéz akadályok elé állítom magamat. Az utolsó percig, sőt, még a színpadon is figyelem, hogyan szólalnak meg a művek, és gondolkodom, hogy jó-e így – egész máson jár az agyam. A Gershwin-műsor igazi felüdülés és örömzene, mert ott „csak” az éneklésre kell figyelnem.

Egy hét múlva a Gödi Jazz Napokra is Gershwinnel, és egy kis Cole Porter ízelítővel érkeztek. Hogyan kapcsolódsz ehhez a rendezvényhez?

Nekem ez egy nagyon meghatározó esemény, hiszen minden itt indult el. 2005-ben épp hogy elkezdtem jazzéneket tanulni, máris bizalmat kaptam Wagner Lacitól, az akkor még Piarista Juniálisként működő esemény szervezőjétől, hogy fellépjek. Történetesen Gershwin-dalokat is énekeltem, saját zongorakísérettel. Óriási élmény volt nekem ez a nyári fesztivál, és az a sok kedves és pozitív visszajelzés, amit ott kaptam. Azóta minden évben részt veszek rajta, hol fellépőként, hol hallgatóként. Valami utánozhatatlan baráti, családi légkör hatja át ezeket a koncerteket, ami miatt egyre több és több embert vonz, már nem csak Gödről, hanem a környékről, és Budapestről is. 

Már klisé, hogy a márkaépítésre magának a zenésznek is kötelező jelleggel kell fókuszálni – ezzel te hogy állsz?

Megmondom őszintén, sokszor csömöröm van a közösségi oldalakon folytatott self-marketingtől. Fontos, hogy eljussunk az emberekhez, de naivan még mindig azt gondolom, hogy elsősorban a zenével kell ezt tennünk. Egyre több időt fordítok zenehallgatásra, inspirálódásra, és próbálok kevésbé részt venni a virtuális közösségi életben. Lehet, hogy ezzel sok mindenből kizárom magam, de nem érdekel.

A marketinghez tartozik a lemezeid és a honlapod arculata is. Minden albumodhoz kapcsolódó képsorozatodat más fotós készíti (Raffay Zsófi, Várai Enikő, Ora Hasenfratz), és mindegyik más oldaladat sugallja.

Egy albummal összekapcsolódik a vizualitás, ami a dalok hangulatát tükrözi. Részletes tervezést követően keresek fotóst, akinek a munkája passzol az elképzeléseimhez. Az új lemezhez ismét Ora Hasenfratz készítette a fotókat, akivel a Gershwin-lemezen is együtt dolgoztam. Ez a sorozat sokkal bátrabb lesz, a zenei anyaghoz passzolóan modern, kicsit kísérleti, kicsit futurisztikus.

Dimensions-140732.jpg

Karosi Júlia (Fotó/Forrás: Ora Hasenfratz)

Idekapcsolódik az is, hogy két éve Cselényi Eszter (Celeni) ruhakölteményeiben állsz a színpadra. Fontos neked a divat a színpadon túl is?

Eszterrel csodálatos együtt dolgozni, mindenkinek csak ajánlani tudom. A lényéből áradó kedvesség, szeretet és figyelmesség minden kis fodron érződik. Minden fellépésemre együtt választjuk ki a megfelelő szettet a Celeni-kollekcióból, nagyobb fellépéseknél pedig előfordul, hogy külön nekem tervez egy ruhát: az outfitem nem csak egyedi, hanem személyre szabott is. Csodálatos az ő ruháit viselni, nem is gondoltam volna, hogy ennyi pluszt ad a koncerten is. A hétköznapokban egyáltalán nem vagyok egy divat-guru, a kényelmes, egyszerű és elegáns darabokat szeretem.

A készülő új lemez hol helyezkedik el eddigi utadon? Vannak már címötleteid?

Úgy érzem, hogy egyenes folytatása zenei útkeresésemnek, ami a Hidden Roots című albummal kezdődött el – mindenképpen mérföldkő az életemben és a pályámon. A címe Without Dimension (Dimenzió nélkül) lesz, ami egyrészt fémjelzi azt a dimenziók nélküli lebegést, amit csak a zene adhat, másrészt pedig tükrözi azt a szabadságot és experimentális jelleget, amely reményeim szerint a kompozíciókat is jellemzi.

Miért mérföldkő?

Nehéz ezt megmagyarázni, de már a dalok megírása közben éreztem, hogy ez az album más lesz, mint az eddigiek. Talán mostanra kicsit összeértek bennem a dolgok, és azzal, hogy Ben Monder is játszik az albumon, nagyon erősnek érzem a zenei megszólalást és a zenei folyamatokat. Boldog vagyok, hogy ez megtörténhetett.

_T1A0781-140732.jpg

Karosi Júlia (Fotó/Forrás: Ora Hasenfratz)

 

Bartók Mikrokozmoszát, a zenetanulás fontos kötetét választottad az új átiratok egyik forrásának. Különös kapcsolat fűz téged a sorozathoz, Bartókhoz?

2018 őszétől az MMA támogatásával dolgozom Bartók Mikrokozmoszainak és Kodály Epigrammáinak vokális átiratain, melyek szintén szerepelni fognak az új lemezen. Ezek a darabok azért különlegesek, mert egyaránt nagyszerűek előadásra és pedagógiai célokra. Remekül lehet rajta az intonációt csiszolgatni és különleges improvizációs skálákat gyakorolni. Az átiratoknál fontosnak éreztem, hogy az improvizáció ne váljon le az eredeti műről, hanem szervesen hozzákapcsolódjon. Mivel elég sokat forgattam az utóbbi időben Bartók és Kodály darabjait, természetesen harmóniaviláguk intenzíven beleépült a szerzeményeimbe – elég homogén műsor kerekedett ki erre az albumra.

A Gödi Jazz Napok részletes programja és további információk megtalálhatóak a belépés családostul honlapján, valamint a fesztivál Facebook- és az Instagram-oldalán.

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legolvasottabb

Vizuál

Online nézhető az utóbbi évek egyik legszebb hazai természetfilmje

Tavaly került a mozikba Fehér Zoltán hazánk vadvizeit bemutató filmje, a Vad víz – Aqua Hungarica melyet most már otthonról is megtekinthet a közönség.
Könyv

Vámos Miklós: Zenére legalább annyira szükségünk van, mint tejre és kenyérre

Vámos Miklós ismét megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Kollár-Klemencz László a Magvetőnél megjelent Öreg Banda című, legújabb családregényét ajánlja olvasóink figyelmébe.
Könyv

Elhunyt Fenákel Judit író, újságíró

Január 13-án, 85 éves korában elhunyt Fenákel Judit, számos regény és novelláskötet szerzője, a Szépírók Társaságának tagja – tette közzé a Múlt és Jövő folyóirat.
Klasszikus

Új vezetőt kapott a Fesztivál Akadémia Budapest

Dr. Egri Gábor kulturális menedzser lett a Fesztivál Akadémia Budapest új igazgatója. A szakember korábban a Müpa értékesítési és marketingigazgatójaként, valamint több hazai és nemzetközi intézmény és projekt vezetőjeként és tanácsadójaként vált ismertté.
Plusz

Újcirkusz-előadás és Bartók arab népdalgyűjtései a Bartók Tavasz programján

Új fellépőket jelentettek be az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjából, a fesztiválhoz új helyszínként a Magyar Zene Háza is csatlakozik.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Szerb Újévi mulatsággal nyitja az évet a Fonó

Már-már hagyomány a Fonóban, hogy a város legnagyobb szilveszteri vonós táncháza után januárban a déli szláv népek szokásai szerint is elbúcsúztatják az óévet és köszöntik az új esztendőt! Január 13-án a Szerb Újévi mulatságon fellépnek a Babra és a Poklade zenekarok, valamint vendégük, Djordje Davidović szerb harmonikaművész. Bárki csatlakozhat a délszláv táncházhoz, de azt is várják, aki csak hallgatná a vérpezsdítő balkáni zenéket!
Jazz/World ajánló

Világhírű vendégekkel és az Átlátszó Hanggal kezdi az évet a Modern Art Orchestra

A Modern Art Orchestra Art of Virus című kezdeményezésének egyes számú ágának műveit hallhatja a közönség január 16-án a BMC-ben Vajda Gergely és ifj. Kurtág György, a projekt két zeneszerzőjének közreműködésével.
Jazz/World ajánló

14. születésnapját ünnepli a Budapest Jazz Club

Három virtuóz szaxofonos felejthetetlennek ígérkező produkciójával ünnepli 14. születésnapját a Budapest Jazz Club 2022. január 8-án.
Jazz/World gyász

Elhunyt Dobos Attila 

Dobos Attila zeneszerző, táncdalénekes a hatvanas években a Táncdalfesztiválokon vált ismertté. A művész 80 évesen, hétfőre virradó éjjel hunyt el budapesti otthonában - erősítette meg a hírt az MTI-nek testvére, Dobos Zsuzsanna.
Jazz/World interjú

Lovasi András: A rock and roll lassan el fog tűnni

Lovasi András harmadik szólóalbuma, a Grand Hotel Halmahera könyv formájában jelent meg. Halmahera, a csendes-óceáni sziget valóban létezik, az elvágyódás motívuma sem új a magyar folklórban, az mégis kérdéses, hogy van-e olyan hely a világon, ahol még minden szép és jó.