Jazz/World

Nőiséget adni a maszkulin erőhöz: Karosi Júlia-interjú

2019.03.27. 16:40
Ajánlom
Karosi Júlia a Gödi Jazz Napok rendszeres fellépője, idén a 0. napon kvartettjével koncertezik. A rendezvény kapcsán új lemezéről, márkaépítésről beszélgettünk, és persze Gödről is, amely fontos szereppel bíró város az életében.

Jazzénekes vagy jazzénekesnő?

Tulajdonképpen nekem mindegy. Ha angolul írják ki, a kérdés amúgy is tárgytalan.

Nem tudok elmenni amellett, hogy szinte kizárólag férfiakkal játszol.

A személyiségemben mindig is volt valami fiús. Kiskoromtól kezdve vonzom az olyan közösségeket, ahol csupa fiú vesz körül, így volt a filozófia szakon, és a Jazz Tanszéken is.

Szeretek férfiakkal dolgozni: nincs hiszti, egyszerűen, humorral, praktikusan oldják meg a konfliktusokat. A zenében is imádom a maszkulin erőt, amihez szeretem a nőiségemet is hozzáadni.

Természetesen vannak csodálatos női előadók, legutóbb Ingrid Jensen játéka nyűgözött le.

A magánéletben okoz problémát, hogy a férjeddel ugyanabban a zenekarban játszotok?

Bendegúz a kezdetektől fogva rengeteget segített nekem, hiszen sokkal tapasztaltabb volt nálam – ez most sincs másként. Nélküle nagyon sok mindenről le kéne mondanom. Az egyetlen nehézség talán az, hogy mióta megszületett a kisfiunk, mindketten távol vagyunk egy-egy fellépéskor, de ezt a nagyszülők hihetetlenül flottul kezelik, úgyhogy igazából a koncertek egyben kimenők is számunkra.

IMG_2573-140735.jpg

Karosi Júlia (Fotó/Forrás: Nagy Attila)

A szüleid gödi lakosok, sok időt töltötök el a városban. Vicces, mert nem találom a bejegyzést, de úgy emlékszem, posztoltál mostanában egy képet gyakorlás közben, ami ott készült.

Gödön nagyon inspiráló, nyugodt légkör vesz körül, most is szeretek kijárni gyakorolni, alkotni, ha van rá módom. Régen szerettem hosszú sétákat tenni, vagy biciklivel végigjárni a Duna-partot. Fontos számomra ez a letisztulás, amit csak a természet közelsége, és a csönd tud megadni.

A jazz zajai inkább városi képeket hívnak elő. A természet és a jazz között számodra mi a kapcsolat?

Nem hinném, hogy a jazz ennyire egyértelműen urbánus műfaj. Sok ECM előadót hallgatok, akiknél ez nem jutna eszünkbe. Illetve az, hogy milyen zenét ír valaki, az nem feltétlenül attól függ, hogy éppen hol van. Hatások máshonnan is jöhetnek.

Nekem a vidéki, természetközeli lét abban segít, hogy a már fejemben lévő ötleteket nyugodt körülmények között rendszerezni tudjam.

Hol van a helye a jazznek?

Magyarországon sajnos sokan még mindig kocsmazenének degradálják a műfajt, és az igényesebb klubokban, fesztiválokon sem vállalják be a szervezők azt a „kockázatot”, hogy a közönséget leültessék a színpad elé, és lehetőséget adjanak a koncertélményre, lehetőleg evés, ivás, és a fogyasztással járó háttérzajok nélkül. Nem könnyű igényes háttérzenét játszani, ez a jazzen belül is egy külön stílus.

A zenekarral nem igazán kapunk ilyen jellegű felkéréseket, és őszintén megmondom, hogy nem is bánom. Nekem fontos a taps, a csend, és a figyelem, amit a közönségtől kapok, ha ez nincs meg, akkor úgy érzem, hogy csak díszlet vagyok.

A műsoraidban, a lemezeiden is erősen jelenik meg az a koncertjelleg, amit hiányolsz a szcénában. Ha már itt tartunk, jellemző, hogy a magyar közönségnek inkább a Great American Songbookból énekelsz, külföldön pedig magyar népdalfeldolgozásokat és saját szerzeményeket adtok elő?

Ez a „kettősség” a repertoáromban is jelen van, tudatosan. Habár a Gershwin-műsor mellett itthon is koncertezünk saját anyagokkal, lényegesen több olyan felkérést kapunk, ahol az előbbit részesítik előnyben. Az őszi Cole Porter-bemutató is azért jöhet létre, mert a Gershwin-koncert osztatlan közönségsikerén felbuzdulva ezen a vonalon megyünk tovább. Persze ebbe a programba is jócskán belecsempészek a saját világomból, szóval nem érzem megalkuvásnak, borzasztóan szeretem ezt a stílust is, egészen más kihívásoknak kell eleget tennem előadóként, mint a saját szerzeményeim vagy a népdalfeldolgozások esetében.

opusnicolasdelafraye7-140730.jpg

Karosi Júlia (Fotó/Forrás: Nicocal Delafraye)

Mik ezek a kihívások?

Míg a feldolgozásoknál elsősorban előadóként vagyok jelen a színpadon, a saját szerzeményeknél és átiratoknál komponistaként és hangszerelőként is. Az előadói feladatok máshogy, vagy talán kevésbé kerülnek fókuszba, sokszor rettenetesen nehéz akadályok elé állítom magamat. Az utolsó percig, sőt, még a színpadon is figyelem, hogyan szólalnak meg a művek, és gondolkodom, hogy jó-e így – egész máson jár az agyam. A Gershwin-műsor igazi felüdülés és örömzene, mert ott „csak” az éneklésre kell figyelnem.

Egy hét múlva a Gödi Jazz Napokra is Gershwinnel, és egy kis Cole Porter ízelítővel érkeztek. Hogyan kapcsolódsz ehhez a rendezvényhez?

Nekem ez egy nagyon meghatározó esemény, hiszen minden itt indult el. 2005-ben épp hogy elkezdtem jazzéneket tanulni, máris bizalmat kaptam Wagner Lacitól, az akkor még Piarista Juniálisként működő esemény szervezőjétől, hogy fellépjek. Történetesen Gershwin-dalokat is énekeltem, saját zongorakísérettel. Óriási élmény volt nekem ez a nyári fesztivál, és az a sok kedves és pozitív visszajelzés, amit ott kaptam. Azóta minden évben részt veszek rajta, hol fellépőként, hol hallgatóként. Valami utánozhatatlan baráti, családi légkör hatja át ezeket a koncerteket, ami miatt egyre több és több embert vonz, már nem csak Gödről, hanem a környékről, és Budapestről is. 

Már klisé, hogy a márkaépítésre magának a zenésznek is kötelező jelleggel kell fókuszálni – ezzel te hogy állsz?

Megmondom őszintén, sokszor csömöröm van a közösségi oldalakon folytatott self-marketingtől. Fontos, hogy eljussunk az emberekhez, de naivan még mindig azt gondolom, hogy elsősorban a zenével kell ezt tennünk. Egyre több időt fordítok zenehallgatásra, inspirálódásra, és próbálok kevésbé részt venni a virtuális közösségi életben. Lehet, hogy ezzel sok mindenből kizárom magam, de nem érdekel.

A marketinghez tartozik a lemezeid és a honlapod arculata is. Minden albumodhoz kapcsolódó képsorozatodat más fotós készíti (Raffay Zsófi, Várai Enikő, Ora Hasenfratz), és mindegyik más oldaladat sugallja.

Egy albummal összekapcsolódik a vizualitás, ami a dalok hangulatát tükrözi. Részletes tervezést követően keresek fotóst, akinek a munkája passzol az elképzeléseimhez. Az új lemezhez ismét Ora Hasenfratz készítette a fotókat, akivel a Gershwin-lemezen is együtt dolgoztam. Ez a sorozat sokkal bátrabb lesz, a zenei anyaghoz passzolóan modern, kicsit kísérleti, kicsit futurisztikus.

Dimensions-140732.jpg

Karosi Júlia (Fotó/Forrás: Ora Hasenfratz)

Idekapcsolódik az is, hogy két éve Cselényi Eszter (Celeni) ruhakölteményeiben állsz a színpadra. Fontos neked a divat a színpadon túl is?

Eszterrel csodálatos együtt dolgozni, mindenkinek csak ajánlani tudom. A lényéből áradó kedvesség, szeretet és figyelmesség minden kis fodron érződik. Minden fellépésemre együtt választjuk ki a megfelelő szettet a Celeni-kollekcióból, nagyobb fellépéseknél pedig előfordul, hogy külön nekem tervez egy ruhát: az outfitem nem csak egyedi, hanem személyre szabott is. Csodálatos az ő ruháit viselni, nem is gondoltam volna, hogy ennyi pluszt ad a koncerten is. A hétköznapokban egyáltalán nem vagyok egy divat-guru, a kényelmes, egyszerű és elegáns darabokat szeretem.

A készülő új lemez hol helyezkedik el eddigi utadon? Vannak már címötleteid?

Úgy érzem, hogy egyenes folytatása zenei útkeresésemnek, ami a Hidden Roots című albummal kezdődött el – mindenképpen mérföldkő az életemben és a pályámon. A címe Without Dimension (Dimenzió nélkül) lesz, ami egyrészt fémjelzi azt a dimenziók nélküli lebegést, amit csak a zene adhat, másrészt pedig tükrözi azt a szabadságot és experimentális jelleget, amely reményeim szerint a kompozíciókat is jellemzi.

Miért mérföldkő?

Nehéz ezt megmagyarázni, de már a dalok megírása közben éreztem, hogy ez az album más lesz, mint az eddigiek. Talán mostanra kicsit összeértek bennem a dolgok, és azzal, hogy Ben Monder is játszik az albumon, nagyon erősnek érzem a zenei megszólalást és a zenei folyamatokat. Boldog vagyok, hogy ez megtörténhetett.

_T1A0781-140732.jpg

Karosi Júlia (Fotó/Forrás: Ora Hasenfratz)

 

Bartók Mikrokozmoszát, a zenetanulás fontos kötetét választottad az új átiratok egyik forrásának. Különös kapcsolat fűz téged a sorozathoz, Bartókhoz?

2018 őszétől az MMA támogatásával dolgozom Bartók Mikrokozmoszainak és Kodály Epigrammáinak vokális átiratain, melyek szintén szerepelni fognak az új lemezen. Ezek a darabok azért különlegesek, mert egyaránt nagyszerűek előadásra és pedagógiai célokra. Remekül lehet rajta az intonációt csiszolgatni és különleges improvizációs skálákat gyakorolni. Az átiratoknál fontosnak éreztem, hogy az improvizáció ne váljon le az eredeti műről, hanem szervesen hozzákapcsolódjon. Mivel elég sokat forgattam az utóbbi időben Bartók és Kodály darabjait, természetesen harmóniaviláguk intenzíven beleépült a szerzeményeimbe – elég homogén műsor kerekedett ki erre az albumra.

A Gödi Jazz Napok részletes programja és további információk megtalálhatóak a belépés családostul honlapján, valamint a fesztivál Facebook- és az Instagram-oldalán.

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legolvasottabb

Zenés színház

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.
Klasszikus

Elhunyt Fekete Győr István

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanára 88 éves volt.
Jazz/World

Fedél nélkül – Simon Kornél zenekara ad koncertet a 6SZÍN-ben

Simon Kornél és Tótváradi Zsolt szerzőpáros együttese, a Boughris május 30-án tartja meg bemutatkozó estjét a terézvárosi játszóhelyen. A zenekar átmenetet képez a Pink Floyd és John Mayer stílusa között. 
Plusz

Ugorjon fejest a szabadtéri szezonba a júniusi Fidelióval!

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. júniusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Színház

Nemzetközi fesztiválok a Karinthy Színházban

Június 4-én és 5-én a Nemzetközi Történetmesélő Fesztiválon, június 8-án pedig az I. Karinthy New Wave Festivalon találkozhat a közönség nemzetközileg elismert művészekkel.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Fedél nélkül – Simon Kornél zenekara ad koncertet a 6SZÍN-ben

Simon Kornél és Tótváradi Zsolt szerzőpáros együttese, a Boughris május 30-án tartja meg bemutatkozó estjét a terézvárosi játszóhelyen. A zenekar átmenetet képez a Pink Floyd és John Mayer stílusa között. 
Jazz/World videó

Ritka hangszeren játszik konkoi az új live session videójában 

Harmóniumra írt dalt ad elő konkoi új videójában. A most megjelent live session videóban szereplő hangszert legközelebb május 24-én, a Fiumei úti sírkertben hallhatja a közönség. Videópremier.
Jazz/World hír

Western dalok – új lemez jelenik meg Cseh Tamás kiadatlan felvételeiből

Cseh Tamás a nagyközönség számára ritkán vagy soha nem hallott, vadnyugati témájú dalait gyűjt egybe a májusban megjelenő album, amelynek felvételeit a hatvanas és hetvenes években rögzítette a zeneszerző.   
Jazz/World interjú

A hangok határtalansága – beszélgetés Snétberger Ferenccel

Különleges élménnyel gazdagodtak azok, akik jegyet váltottak április 28-ára az Erkel Színházba, ahol Snétberger Ferenc a kiváló svéd bőgős, Anders Jormin társaságában, a JazzFest Budapest fellépőjeként zenélt a nagyérdeműnek. Az interjút a Berlinben élő gitárművésszel budapesti koncertje előtt pár nappal készítettük.
Jazz/World interjú

A blues új királynője Budapesten! – Shemekia Copeland koncertje a MOMkultban

Shemekia Copeland ötszörös Grammy-díj-jelölt blues-, soul- és americana-énekesnő, korunk egyik legjellegzetesebb és legmélyebb érzésekkel teli amerikai előadója július 17-én – Magyarországon először – a MOMkult színpadán ad koncertet.