Jazz/World

"Odapakolok valamit, hogy puhára essen"

2015.05.25. 07:08
Ajánlom
Szinte kevesebb műfaj van, amivel nem foglalkozik, mint amivel igen. Elsősorban dobon és brácsán játszik, de egyszerre van jelen a népzenében, a free jazzben, a kísérleti elektronikában, számtalan zenei formációban és a kortárs táncban is. Nincs zenei kategória, amibe betehetnénk, mert Porteleki Áron egy ritka keresztezési pont. INTERJÚ

- Te tudsz még olyan korodbeli zenészt mondani rajtad kívül, aki egyszerre kerülhetne be az újság jazz- és táncrovatába is?

- Olyan zenészeket, akik elsősorban hangszerrel foglalkoznak és ezzel együtt a kortárs tánc is érdekli őket, olyat keveset. Az Artusból ismert Mózes Zoltán olyan előadó, aki egy nap betanulással tudott beugrani helyettem a Nyúzzatok meg című táncdarabba, én pedig egyszer helyette Pintér Béla egyik előadásába. Amit ritkán tapasztalok még, az az, hogy nehezen szakadunk el a tanult formáktól és hangszerkezelésektől. Én csellón ugyan nem tudok játszani, de a brácsa miatt nem volt gond a vonókezelés, és ezért jelentős időt töltöttem vele a Visszaröpülés című Artus-darabban, hogy megszólaljon a kezemben. A saját rendszeremben bíztam és abban mélyedtem el, nem érdekelt, hogy ezt mások dilettantizmusnak látják.

- Emiatt vagy nyitott zenészként a mozgásra is?

- Szívesen belemegyek a fizikai kísérletezésbe, aminek az érdeklődés mellett az is oka, hogy a dob - sok másikkal egyetemben - egy elég kényelmetlen hangszer, ami nagyon meggyűri a testet. A legtöbb dobosnak, bőgősnek, brácsásnak van valamilyen hátproblémája, mert a tartás miatt kialakul a testben egy erős aszimmetria. Az én gerincem is csavart S formát vett fel, aminek hosszú távon következményei vannak. Ezért keresem annak a lehetőségeit, hogy miként lehet harmonikusabban viszonyulni a hangszerhez. Ez vezetett ahhoz, hogy akár a táncon keresztül kutassam a test és a zene viszonyát.

- A Hinoki 2.0 című előadásban, ami most egy fontos bécsi és belga táncfesztiválra is bekerült, olyan erős a jelenléted, hogy néha nehéz eldönteni, táncelőadást vagy koncertbe oltott mozgást látunk.

- A Hinoki zenéi azért is érdekesek, mert rám kevésbé jellemző, hogy én indítok el folyamatokat, ami abból fakad, hogy mindkét hangszerem kísérőhangszer. A szólózás műfaját az elmúlt pár évben kezdtem csak el megtanulni. Az első formációimban is mindig úgy működtem, hogy ha nem adtak nekem direktbe egy szólót, akkor zeneileg inkább alápakoltam a többieknek. Ösztönösen az jön belülről, hogy folyamatosan aláágyazok a környezetnek, ha valaki eldől, akkor odapakolok valamit, hogy puhára essen. A Hinokiban magam alá kell pakolni, az pedig elég nehéz feladat.

- Édesapád, Porteleki László népzenész révén olyan színes közegben nőttél fel, ahonnan egyértelműnek látszik, hogy zenészként jön ki az ember. Ráadásul ti szoktatok közösen is fellépni.

- Nagy hatással volt rám a családi közeg, de a zenésszé válás közel sem történt ennyire romantikusan, mint ahogy mondod. Amióta az eszemet tudom, folyamatosan valamilyen hangszerhez nyúltam, és amikor együtt volt a család, mindig szólt a zene. Édesapám társasága mindenféle művészből állt: zenészekből, néptáncosokból, bohém arcokból, akik nálunk házibuliztak. Ez tényleg meghatározó volt, de ennél tudatosabb zenei nevelés vagy pályaegyengetés nem történt. Én tulajdonképpen el akartam kerülni azt, hogy zenész legyek, mert otthon azt plántálták belém, hogy ebből lehetetlen megélni. Ezért elmentem az egyetemre antropológiát tanulni, de közben továbbra is a zenéből éltem.

- Édesapád mit szólt ahhoz, hogy számos zenei irány mellett téged az elektronika is foglalkoztat?

- Tetszett neki, mert szerencsére nagyon nyitott ember. Az egészen elborult zenéimet is, mint amit például a Dorotával is játszunk, szívesen meghallgatja. Őt a népzenében is a különleges hangzások, hangulatok érdeklik, ezzel kísérletezik folyton, tehát amikor valami furcsát csinálok, az neki teljesen rendben van. Van is egy közös formációnk Somló Dáviddal, a Dorota gitárosával, Kristóf Mártonnal a 12z-ből, aki az elektronikával járul hozzá, emellett apu a népzenei vonalat képviseli, én pedig dobon és brácsán játszom. Ez az Eke project névre hallgató közös együttesünk, amit leginkább a kísérleti-experimentális-eletronikus-free jazz-népzene műfajként határozhatnánk meg (nevet). Apu annyira komolyan vette ezt, hogy amikor a Zeneakadémián egy egész estét kapott a családi zenekara, a Poros, akkor ennek a formációnak egy fél műsort szentelt. Olyan helyre vitte be a zenénket, ahol mindenki hüledezett, hogy mit keres a színpadon gitáros meg elektronikus zenész. Az autentikus blokkok mellett viszont nagyon jól érződött, hogy itt mindkét műfajnak helye van.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.
Klasszikus

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.
Vizuál

A végzet asszonya élete végéig díva maradt

A magyar femme fatale emigráns éveiben ritkán mutatkozott, nem járt társaságba - saját, régi filmjei viszont hipnotikus erővel hatottak rá.
Plusz

Megalakult a Nemzeti Kulturális Tanács

Megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés által tavaly decemberben kihirdetett törvény alapján életre hívott testület.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Profik segítenek az induló dalszerzőknek

Március 2-3. között a Budapest Music Centerben te is megmutathatod a zenédet a frissen Grammy-t nyert producernek, Steve Dubnak, hiszen többek között ő is részt vesz a DEX Songwriting Expo-n, sőt mi több, listening session keretében segíti majd a dalszerzőket a legaktuálisabb iránymutatásokkal. Budapest harmadjára is a dalszerzés fővárosa lesz!
Jazz/World ajánló

Szakcsi Lakatos Béla és Müller Péter Sziámi koncertje – Csodavárás a Ludwig Múzeumban

Különleges élményben lehet része a Ludwig Múzeum február 22-i programján résztvevőknek. 16 órától Waliczky Tamás: Képzelt kamerák című kiállításában tart kurátori tárlatvezetést Szegedy-Maszák Zsuzsanna, majd 17.30-tól Szakcsi Lakatos Béla és Müller Péter Sziámi közös koncertje következik, amely az improvizáció világának eddig ismeretlen, egyedi rétegébe hívja a hallgatókat.
Jazz/World ajánló

A jazz nagyágyúi érkeznek a Müpába

A jazz élő legendái, Roy Ayers, Lee Ritenour, Dave Grusin, Kamasi Washington és Wynton Marsalis érkeznek a Müpa Jazztavasz sorozatába.
Jazz/World ajánló

Új szenzációk és nagy visszatérők a 2020-as Szigeten

A napokban nyilvánosságra hozta első 80 idei fellépőjének névsorát a Sziget. A teljesség igénye nélkül kicsipegettük belőle a szívünknek legkedvesebb tízet. Akiket szerintünk botorság lenne kihagyni.
Jazz/World portré

Genesis-szel és anélkül: Peter Gabriel a feltűnő jelmezektől a filmzenékig

A Genesis együttes első énekese, aki szólóban is mindent elért, amit ebben a szakmában el lehet. Peter Gabriel február 13-án ünnepli hetvenedik születésnapját.