Jazz/World

„Oh, amúgy a jövő apokaliptikus lesz, de te csináld csak a dolgod!”

2021.03.09. 15:00
Ajánlom
Tamara Lindeman új albuma a környezetért érzett aggodalomból született, de miképp azt az énekesnő elmondta, a témával való foglalkozás nem törte le. Éppen ellenkezőleg: minél közelebb férkőzött a kérdéshez, annál kevésbé kísértette az árnyék, amelynek jelenlétéről mindenki tud a korosztályában.

A legtöbb énekes-dalszerző szerelemről, szerelmi csalódásról, véletlen találkozásokról, különös alakokról ír dalt. A 36 éves torontói Tamara Lindeman, aki Weather Station művésznéven alkot és zenél, viszont máshol talál a témát. Például úgy, hogy elolvasott egy cikket az Exxon Mobil olaj- és gázcégről, és papírra vetette az első sort: „Soha nem hittem a betörőben…”

Lindeman a nyolcvanas években született, egy furcsa korszakban, amikor a klímaváltozás és a környezetrombolás egyre forróbb témává vált. Abban az alaphelyzetben látott napvilágot, hogy a veszély valós. „Sokan nem igazán értik, hogy a fiatalabb generációk számára ez mit jelent” – nyilatkozta a New York Timesnak. Mint mondta: az ő korosztálya „megszületett, és azt mondták nekik: »Oh, amúgy a jövő apokaliptikus lesz, de te csináld csak a dolgod!« Nagyon furcsa.”

TamaraLindeman-3-142555.jpg

Tamara Lindeman (Fotó/Forrás: The Weather Station)

Az énekesnő Toronto vibráns folkszcénájából nőtt ki, de arca talán a televízióból ismerős sokaknak: Tamara Hope néven viszonylag sokat foglalkoztatott gyerekszínész volt. 2008-ban adta ki első kislemezét East EP címmel, rá egy évre pedig első nagylemezét (The Line). 2011-ben Daniel Romano kanadai zenésztársával készítette el első igazán kritikailag is sikeres albumát All of It Was Mine címmel, amivel már egészen Japánig „elturnéztak”. Harmadik nagylemeze, a Loyalty Párizsban készült, és Európában is sokat játszották. A 2017-es, self-titled negyedik rockosabb hangot ütött meg.

Legutóbbi albuma az Ignorance (Tudatlanság) címet kapta, de a szerző korántsem a szó negatív konnotációját akarja hangsúlyozni. Magyarázatul egy Virginia Woolf-idézetet húz elő:

„a jövő sötétbe burkolózik, és úgy gondolom, ez a legjobb, ami a jövővel kapcsolatban lehet.”

Az írónő 1915-ben jegyezte fel a szavakat, az első világháború idején, utalva rá, hogy ha a jövőt nem ismerjük, akkor akár bizakodhatunk is. A franciában az 'ignorer' ige az alázatos, szégyenkezés nélküli nemtudásra utal. Erre céloz Tamara Lindeman is: az ürességre a remény és a kétségbeesés között.

Az albumon szereplő tíz dal nagy részét egy télen át írta, amikor egyik cikket és tanulmányt olvasta a másik után a klímaváltozásról.

„Amikor erről beszélek, azt sokan ezoterikusnak vagy politikainak, vagy egyszerűen csak különösnek találják, de számomra meglehetősen személyes a téma.”

A dalok a gyász, az aggodalom és a tünékeny remény érzeteit hordozzák. Az „Atlantic” c. dalban a vörös napnyugtáról énekel, miközben a beat úgy ketyeg tova, mint egy lejáró stopperóra. A „Wear” c. szerzeményben a beszélő saját jelentéktelenségéről szól: „A világnak nem számít, hogy kifejezem-e, és nem érdekes, hogy akartam-e része lenni.”

Lindeman azt mondja, nem fatalista. Inkább úgy fogalmazna, hogy az album megalkotása, a témáról való gondolkodás felszabadította, eljutott valamiféle kegyelmi állapotba: „Már nem vagyok tagadó. Minél közelebb férkőzöl hozzá [a környezeti válság problémájához], annál kevésbé kísért.”

TamaraLindeman-2-142555.jpg

Tamara Lindeman (Fotó/Forrás: The Weather Station)

Az énekesnő zenéje talán Joni Mitchellére emlékeztet sokakat (már csak azért is, mert Mitchell nevéhez fűződik az aktivista hangvételű „Big Yellow Taxi” című dal). Sokféle hatás tükröződik a lemezen. A „Robber” című dalban például a jazzé: majdnem két perc telik el, mígnem az experimentális hangszeres intro után énekelni kezd a szerző. Rendkívül érdekes, amit a dalszerzésről mondott a Timesnak. „Azt hiszem, a metaforák és érzések, amik elkísérnek egészen a dal megalkotásának befejezéséig mindig bonyolultabbak. Amikor nem sikerül teljesen egy ötlet végére érni, akkor tudok megírni egy dalt.”

A környezetvédelmi téma talán szokatlan választás a popzenében, de nem mondhatjuk, hogy nincs a köztudatban. „Arra jöttem rá a Motown-dalokat vagy Beatlest figyelve, hogy a dalszerzés lényege, hogy megragadsz egy érzést, ami a levegőben van, és dallamot adsz neki” – mondja Lindeman. – „Van ebben egy gyönyörű alkímia.”

Források: NYTimes, a művész honlapja, NYlon

Elindult a Zöldhullám.
Olvasson további cikkeket a rovatban!

Zöldhullám

„Változtasd meg élted!” – üzente Rilkének egy Apollón-szobor, és a költővel együtt mi is hisszük azt, hogy az új eszméket mindig a művészet hordja ki.

Kultúra és natura – az emberi és a természeti világ mint egy érem két oldala, nem teljesek egymás nélkül.

Ahhoz, hogy még sok száz, sok ezer éven át élhessünk ezen a bolygón, tanulnunk kell a természettől. Ahogy Nemes-Nagy Ágnes írja: „tanulni kell, szeretni kell.”

Új rovatunkat, a Zöldhullámot a természeti világ iránti aggodalom hívta életre, de a természet szeretete táplálja. Annak tudata, hogy ügyesen festő, ügyesen író, ügyesen zenélő emlősök vagyunk, nagyobb felelősséggel és több feladattal.

CIKKEK A ROVATBAN

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Zenében megélt ünnep Pannonhalmán – jubilál az Arcus Temporum fesztivál

Eötvös Péter és Mozart művészetével ünnepel az idén 20 éves Arcus Temporum Művészeti Fesztivál Pannonhalmán augusztus 23–25. között. Ráadásul a jubileum egybeesik a bencés szerzetesközösség temploma, a Szent Márton-bazilika felszentelésének 800. évével.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.
Zenés színház

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Klasszikus

„Tudatosítani kell a világban, hogy Auer Lipót magyar, ráadásul veszprémi volt” – interjú Kováts Péterrel, az Auer Fesztivál művészeti vezetőjével

Kerek évfordulóhoz érkezett a veszprémi születésű, világhírű hegedűművésznek, Auer Lipótnak szentelt fesztivál. Az ünnepi programról az eseménysorozat alapítójával, Kováts Péter hegedűművésszel beszélgettünk.
Plusz

Mintha elkezdtük volna szeretni a saját városainkat – beszélgetés Zubreczki Dávid építészeti mesemondóval

A Kultkikötő szervezésében idén nyáron nyolc helyszínen hallgathatók meg Zubreczki Dávid vetítéssel egybekötött történetmesélős előadásai Templomséták a Balaton körül címmel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Első magyar előadóként lépett fel Lukács Miklós az idén 30 éves Jazzopen Stuttgarton

A Jazzopen Stuttgarton debütált Lukács Miklós, Omar Sosa és Paolo Fresu közös projektje. A fellépés a Stuttgarti Liszt Intézet és a JazzFest Budapest együttműködésében valósult meg, a tervek szerint a három művész a közeljövőben Budapesten is bemutatja projektjét.
Jazz/World kritika

Korhatár a csillagos ég – beszámoló a Toto veszprémi koncertjéről

A világhírű, háromszoros Grammy-díjas Toto zenekar koncertjét hónapok óta várta a közönség, az eső azonban váratlanul érkezett 20-án a csontszáraz júliusi hetek után. A VeszprémFest eseményét szabad tér helyett az Arénában tartották.
Jazz/World ajánló

Kultúrák találkozása – LURA margitszigeti koncertje előtt mesélt

A Lisszabonban született, zöld-foki szigeteki származású, vibráló hangú énekesnő, LURA, fesztiválok, szabadtéri színpadok, európai és amerikai klubok visszatérő vendége, aki hamisíthatatlan előadásmódjával ragadja magával közönségét.
Jazz/World hír

Október 6-áig pályázhatnak a fiatal tehetségek a Jazz Showcase-re

Tizennyolcadik alkalommal hirdeti meg tehetségbörzéjét a Müpa, amelynek célja a hazai alkotó- és előadó-művészeti színtér feltörekvő tehetségeinek felkutatása és felkarolása.
Jazz/World interjú

Engedd, hogy a dolgok megtörténjenek veled! – születésnapi beszélgetés Horgas Eszterrel

„Úgy érzem, másképp fuvolázom. Mást gondolok minden egyes hangról, mint korábban” – vallotta meg interjúnkban Horgas Eszter, aki A nő arcai címmel ad koncertet – Koós Réka társaságában – augusztus 2-án, a Városmajori Szabadtéri Színpadon.