Jazz/World

„Oh, amúgy a jövő apokaliptikus lesz, de te csináld csak a dolgod!”

2021.03.09. 15:00
Ajánlom
Tamara Lindeman új albuma a környezetért érzett aggodalomból született, de miképp azt az énekesnő elmondta, a témával való foglalkozás nem törte le. Éppen ellenkezőleg: minél közelebb férkőzött a kérdéshez, annál kevésbé kísértette az árnyék, amelynek jelenlétéről mindenki tud a korosztályában.

A legtöbb énekes-dalszerző szerelemről, szerelmi csalódásról, véletlen találkozásokról, különös alakokról ír dalt. A 36 éves torontói Tamara Lindeman, aki Weather Station művésznéven alkot és zenél, viszont máshol talál a témát. Például úgy, hogy elolvasott egy cikket az Exxon Mobil olaj- és gázcégről, és papírra vetette az első sort: „Soha nem hittem a betörőben…”

Lindeman a nyolcvanas években született, egy furcsa korszakban, amikor a klímaváltozás és a környezetrombolás egyre forróbb témává vált. Abban az alaphelyzetben látott napvilágot, hogy a veszély valós. „Sokan nem igazán értik, hogy a fiatalabb generációk számára ez mit jelent” – nyilatkozta a New York Timesnak. Mint mondta: az ő korosztálya „megszületett, és azt mondták nekik: »Oh, amúgy a jövő apokaliptikus lesz, de te csináld csak a dolgod!« Nagyon furcsa.”

TamaraLindeman-3-142555.jpg

Tamara Lindeman (Fotó/Forrás: The Weather Station)

Az énekesnő Toronto vibráns folkszcénájából nőtt ki, de arca talán a televízióból ismerős sokaknak: Tamara Hope néven viszonylag sokat foglalkoztatott gyerekszínész volt. 2008-ban adta ki első kislemezét East EP címmel, rá egy évre pedig első nagylemezét (The Line). 2011-ben Daniel Romano kanadai zenésztársával készítette el első igazán kritikailag is sikeres albumát All of It Was Mine címmel, amivel már egészen Japánig „elturnéztak”. Harmadik nagylemeze, a Loyalty Párizsban készült, és Európában is sokat játszották. A 2017-es, self-titled negyedik rockosabb hangot ütött meg.

Legutóbbi albuma az Ignorance (Tudatlanság) címet kapta, de a szerző korántsem a szó negatív konnotációját akarja hangsúlyozni. Magyarázatul egy Virginia Woolf-idézetet húz elő:

„a jövő sötétbe burkolózik, és úgy gondolom, ez a legjobb, ami a jövővel kapcsolatban lehet.”

Az írónő 1915-ben jegyezte fel a szavakat, az első világháború idején, utalva rá, hogy ha a jövőt nem ismerjük, akkor akár bizakodhatunk is. A franciában az 'ignorer' ige az alázatos, szégyenkezés nélküli nemtudásra utal. Erre céloz Tamara Lindeman is: az ürességre a remény és a kétségbeesés között.

Az albumon szereplő tíz dal nagy részét egy télen át írta, amikor egyik cikket és tanulmányt olvasta a másik után a klímaváltozásról.

„Amikor erről beszélek, azt sokan ezoterikusnak vagy politikainak, vagy egyszerűen csak különösnek találják, de számomra meglehetősen személyes a téma.”

A dalok a gyász, az aggodalom és a tünékeny remény érzeteit hordozzák. Az „Atlantic” c. dalban a vörös napnyugtáról énekel, miközben a beat úgy ketyeg tova, mint egy lejáró stopperóra. A „Wear” c. szerzeményben a beszélő saját jelentéktelenségéről szól: „A világnak nem számít, hogy kifejezem-e, és nem érdekes, hogy akartam-e része lenni.”

Lindeman azt mondja, nem fatalista. Inkább úgy fogalmazna, hogy az album megalkotása, a témáról való gondolkodás felszabadította, eljutott valamiféle kegyelmi állapotba: „Már nem vagyok tagadó. Minél közelebb férkőzöl hozzá [a környezeti válság problémájához], annál kevésbé kísért.”

TamaraLindeman-2-142555.jpg

Tamara Lindeman (Fotó/Forrás: The Weather Station)

Az énekesnő zenéje talán Joni Mitchellére emlékeztet sokakat (már csak azért is, mert Mitchell nevéhez fűződik az aktivista hangvételű „Big Yellow Taxi” című dal). Sokféle hatás tükröződik a lemezen. A „Robber” című dalban például a jazzé: majdnem két perc telik el, mígnem az experimentális hangszeres intro után énekelni kezd a szerző. Rendkívül érdekes, amit a dalszerzésről mondott a Timesnak. „Azt hiszem, a metaforák és érzések, amik elkísérnek egészen a dal megalkotásának befejezéséig mindig bonyolultabbak. Amikor nem sikerül teljesen egy ötlet végére érni, akkor tudok megírni egy dalt.”

A környezetvédelmi téma talán szokatlan választás a popzenében, de nem mondhatjuk, hogy nincs a köztudatban. „Arra jöttem rá a Motown-dalokat vagy Beatlest figyelve, hogy a dalszerzés lényege, hogy megragadsz egy érzést, ami a levegőben van, és dallamot adsz neki” – mondja Lindeman. – „Van ebben egy gyönyörű alkímia.”

Források: NYTimes, a művész honlapja, NYlon

Elindult a Zöldhullám.
Olvasson további cikkeket a rovatban!

Zöldhullám

„Változtasd meg élted!” – üzente Rilkének egy Apollón-szobor, és a költővel együtt mi is hisszük azt, hogy az új eszméket mindig a művészet hordja ki.

Kultúra és natura – az emberi és a természeti világ mint egy érem két oldala, nem teljesek egymás nélkül.

Ahhoz, hogy még sok száz, sok ezer éven át élhessünk ezen a bolygón, tanulnunk kell a természettől. Ahogy Nemes-Nagy Ágnes írja: „tanulni kell, szeretni kell.”

Új rovatunkat, a Zöldhullámot a természeti világ iránti aggodalom hívta életre, de a természet szeretete táplálja. Annak tudata, hogy ügyesen festő, ügyesen író, ügyesen zenélő emlősök vagyunk, nagyobb felelősséggel és több feladattal.

CIKKEK A ROVATBAN

Legolvasottabb

Könyv

Ők kapják idén a Baumgarten-emlékdíjat

Harmadik alkalommal jelentették be a Kukorelly Endre kezdeményezésére létrehozott elismerés díjazottjait. A teljes egészében közösségi adományokból finanszírozott Baumgarten-emlékdíjak átadására a vírushelyzet miatt később kerül sor.
Klasszikus

Kicsoda Oksana Lyniv, Itália első női zeneigazgatója?

A napokban kezdte meg a munkát a bolognai operaházban az ukrán Oksana Lyniv, aki az első női zeneigazgató Olaszországban. Neve a magyar közönségnek is ismerős lehet, hiszen járt már nálunk.
Színház

Anatolij Vasziljev osztályvezető lesz az SZFE-n

A világhírű orosz alkotó a színházrendező szakos hallgatók osztályvezetőjeként érkezik az intézménybe – közölte a Színház- és Filmművészeti Egyetem.
Könyv

Nyáry Krisztián tiltott szerelmekről ír

Február 14-én különleges kötet jelenik meg a Corvina Kiadó gondozásában. A Tiltott irodalom – Klasszikus irodalmi művek az azonos neműek közötti szerelemről című antológia a „Nem kötelező” sorozat második darabjaként kerül a könyvesboltok polcaira.
Színház

Némafilmek színházi köntösben

Egyedülálló produkció a színházi palettán: egy néma, fekete-fehér előadás, amely zenével és különlegesen izgalmas, a némafilmek stílusát idéző játékkal mesél, s közben a néző fantáziáját használja eszközként ahhoz, hogy kibontakozzon egy egyszerre mulatságos és megindító történet.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Megjelent Lukács Miklós első szólólemeze

A Fonó gondozásában jelent meg 2021 végén Lukács Miklós, a hazai kortárs zene legsokoldalúbb előadójának első cimbalom szólólemeze, a No Man’s Land. Az album a világon egyedülálló módon csak a cimbalom eszköztárát használja a lemezen hallható kísérleti elektronikán keresztül is. A No Man’s Land már elérhető a legnagyobb streaming platformokon, illetve a Fonó webáruházában.
Jazz/World hír

FSZEK Zenei Gyűjteményébe került Gonda János hagyatéka

Gonda János, a magyar jazz kiemelkedő alakja január 11-én lett volna 90 éves. Halála előtt a Zenei Gyűjteménynek adományozta dokumentumgyűjteményét. A hagyaték a katalogizálás, és a digitalizálás után fokozatosan kutathatóvá, közkinccsé válik.
Jazz/World ajánló

Szerb Újévi mulatsággal nyitja az évet a Fonó

Már-már hagyomány a Fonóban, hogy a város legnagyobb szilveszteri vonós táncháza után januárban a déli szláv népek szokásai szerint is elbúcsúztatják az óévet és köszöntik az új esztendőt! Január 13-án a Szerb Újévi mulatságon fellépnek a Babra és a Poklade zenekarok, valamint vendégük, Djordje Davidović szerb harmonikaművész. Bárki csatlakozhat a délszláv táncházhoz, de azt is várják, aki csak hallgatná a vérpezsdítő balkáni zenéket!
Jazz/World ajánló

Világhírű vendégekkel és az Átlátszó Hanggal kezdi az évet a Modern Art Orchestra

A Modern Art Orchestra Art of Virus című kezdeményezésének egyes számú ágának műveit hallhatja a közönség január 16-án a BMC-ben Vajda Gergely és ifj. Kurtág György, a projekt két zeneszerzőjének közreműködésével.
Jazz/World ajánló

14. születésnapját ünnepli a Budapest Jazz Club

Három virtuóz szaxofonos felejthetetlennek ígérkező produkciójával ünnepli 14. születésnapját a Budapest Jazz Club 2022. január 8-án.