És valóban elkezdődött az előadás Pleszkán Frigyes zongorista és Csóré János dobos duójának másfél órás koncertjével. Ez egy igen ritka párosítás a basszus hangszer hiánya miatt. Azonban Pleszkán páratlan muzikalitása lehetővé tette, hogy a zongorista bal kezével a basszusgitár szólamát játssza egy arra a célra beállított billentyűs hangszer segítségével. Bár óriási feladat ezt sikeresen megvalósítani, és Pleszkánnak ez sikerült is, mégsem volt teljesen elégedett a galamb és a denevér: – A hangosítás ma sem tökéletes – szólt a galamb. – De a zongorista elképesztő. Zenei fantáziája az egyszerű olasz popdallamokat és a híres klasszikus zenei művek részleteit olyan messzi tájra repíti, amilyen messzi tájak fölött utoljára postás koromban szálltam. – Igen, igen... – elmélkedett a denevér. – Úgy hallottam, hogy csodagyerek volt és már tizenévesen úgy zongorázott, mint a legendás Oscar Peterson. – Úgy van. Aztán külföldre költözött. Ma is ott él. Tényleg fantasztikus zenész. – És a dobos? – Ő sem semmi. Az egyik legjobb, akit valaha hallottam, és ha minden igaz, együt jártak a Jazz Konzervatóriumba fiatal korukban. – Hát, ezt meg honnan tudod? – csodálkozott a denevér. – Ott fészkeltem régebben – mosolygott, majd fickándozott kicsit a levegőben.

Mire az Olasz est második koncertje elkezdődött, leszállt az éj a romtemplomra és a körülötte elterülő tisztásra. Rosario Giuliani és triója hazánk egyik legszínesebb ékkövével, a zongorista Szabó Dániellel karöltve fonta a dallamok liánjait addig, míg a koncert végére a denevér és a galamb előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a zenekarvezető, Giuliani új utakat fedez fel az altszaxofonozás területén. Mindez azonban lehetetlen lenne társak nélkül. Luca Bulgarelli bőgőjátéka és Marcello Di Leonardo dobolása mint az egymást gerjesztő hullámok teremtik meg a hajtóerőt Giuliani sugárhajtású repülőgépéhez, amivel már az egész világot bejárta, s amellyel ezúttal Szabó Dániel másodpilóta is remekül manőverezett.

A galamb és barátja csodálkozástól tágra nyílt szemekkel ültek az egykori sekrestye helyén. Hosszú csendes percek alatt emésztették a hallottakat, és próbálták elemezni az újszerű altszaxofon-játékot. Végül úgy döntöttek, elmennek a nem messze fészkelő karvalyhoz, aki igazi jazz-szaktekintély a szárnyasok között. Karvaly boldogan felelt kérdéseikre, bár a két kis jószág felfalásán is elgondolkodott. Ám helyette inkább rövid zenetörténet órát rögtönzött az altszaxofon témakörében.

– Kedves szárnyastársaim! – kezdte méltóságteljesen. – 1846-ban szabadalmaztatták ezt a nádnyelvvel megszólaltatott rézfúvós hangszert. Először katonazenekarokban kezdték alkalmazni, míg ezzel szemben a klasszikus zeneszerzők, mint például Bartók, Debussy, Ravel vagy éppen Stravinsky csak jóval később használták fel műveik megszólaltatásához. A jazzben körülbelül 1920 óta használják, először a klarinétosok alkalmazták váltóhangszerként. Az első altszaxofonosok a big-band jazz korszakában bukkantak fel az akkori nagyzenekarok szólistáiként. Leghíresebbek: Jimmy Dorsey, Buster Smith, Johhny Hodges, Benny Carter – a karvaly megköszörülte a torkát, majd így folytatta: – Az ezt követő bee-bop korszak két legnagyobb egyénisége Charlie Parker és Sonny Stitt. Majd a cool korszakban bukkant fel Lee Konitz, aki Miles Davis zenekarában játszott. A hard bop irányzat jeles egyéniségei többek között Juliann Cannonball Adderley, Phil Woods, valamint Charlie Mariano. Az avantgard stílus talán legnagyobb képviselőjeként Eric Dolphy-t említem meg. Míg a free jazz kapcsán Ornette Colemant. Majd Anthony Braxtont, Art Peppert és Sony Fortune-t állítanám a nagy altszaxofonosok sorába, és ha folytatnám a történelemórát, hamarosan eljutnék Rosario Giulianihoz, aki korunk talán legnagyobb játékosa hangszerén. Hangszíne egyedi és mélyen táplálkozik a nagy elődök művészetéből. Játéka friss, virtuóz és lelkéből fakad. A jazz korszakai benne egyesülvén új ötvözetet hoznak létre. Hangjában időnként Charlie Parkert fedezhetjük fel, máskor pedig Ornette Colemant. Szerencse, hogy hallottátok – fejezte be a karvaly elégedetten. Majd zuhanórepüléssel zsákmány után eredt.

A galamb és a denevér tovaszállt, és mindketten úgy érezték, nagy kiváltság, hogy jelen lehettek egy olyan ember koncertjén, aki a jazz történelmének menetét a szemük előtt alakította és alakítja azt egész művészetével. Én is így érzek, és nagy ajándékot kaptak mindazok, akik Zsámbékon jártak, a romtemplom mellett. Emberek, tücskök, bogarak, denevérek és galambok.