Jazz/World

Önazonos hegedűhang – Várallyay Petra szerzői estjéről

2020.02.06. 17:35
Ajánlom
Vannak koncertek, amelyek emlékezetesek, de vannak, amelyeknek a jelentőségét is mérlegelni kell, és hát Várallyay Petra szerzői estjéről – saját caprice-okkal, duókkal és hegedűversennyel – rögtön el kell mondani: valami nagyszerű történt.

Február 5-én Várallyay Petra szerzői estjének otthona volt a Solti-terem, de a nap duplán fontos a huszonnyolcadik évében járó zeneszerző-multiinstrumentalistának. Egyazon napon jelent meg ugyanis a Várallyay Petra Trio első lemeze is, a fáradhatatlan energiájú Deadline Haze (erről bővebben itt), amin különös és jól működő fúziót alkot a progresszív rock és a free jazz. És ha az ember a koncert után rögtön nekiáll a lemeznek, csodálkozhat, mert előbb

azt hihette, Várallyay Petra összenőtt a hegedűjével,

az albumon viszont zongorán játszik többet.

Vissza a koncerthez. Hét óra van. Meg kell mondanom, különös itt ülni, a Zeneakadémián, mert hiába járok ide hetente többször, ritkán van ez az érzésem, mint most, hogy valami fontos fog történni. Valami olyasmi, amit száz-kétszáz évvel ezelőtt többször érezhettek a zeneszeretők, amikor folyamatosan találkoztak új művekkel. (Aha!, gondolom, itt van a kutya elásva: ha sokkal több ősbemutató lenne, kevesebbet unatkoznánk a koncerttermekben.) A hegedűst hallgatva arra gondolok, hogy itt van egy csokorra való darab, amelynek Várallyay Petra legalább olyan jó szerzője, mint előadója,

annyira önazonos,

hogy hirtelen el sem tudom képzelni, hogy a hegedűn más játsszon, mint ő. Azt viszont nagyon is, hogy ha a művek kottáját száz év múlva valaki leemeli a polcról, éppolyan érdekesnek fogja találni a zenét, mint most mi, az ősbemutatón.

vpetra_portre_foto_varallyay_nora-135212.jpg

Várallyay Petra (Fotó/Forrás: Várallyay Nóra)

Az első koncertrész darabjait ’kamaradarabokként’ emlegetik, de most a klasszikus zene hagyományos terminusait és lózungjait egyaránt sutba dobhatjuk. Például azt, hogy ’ragaszkodás a kottához’ (minden komolyzenész ezt mantrázza, észrevették már?), mert egy szerző-előadónak ugyanannyi joga van ragaszkodni vagy nem ragaszkodni hozzá. És főleg mert kíváncsi lennék, a szólóhegedű játékmódjaiból mennyi van beleírva a kottába: Várallyay ugyanis modern fogás- és vonástechnikákat alkalmaz, de azokat sosem öncélúan, mindig ösztönösen. A hangszere torzít, zörög, sistereg (ha körkörösen mozgatja a vonót), glissandózik, sul ponticello fémesen zeng. A szerző hallhatóan bármilyen hangot előcsalogat belőle,

de a virtuozitás nem témája, hanem tartalmas része a zenéjének.

„Nagyon eklektikus stílusú, minden benne van, amit az elmúlt tíz évben csináltam a progesszív metáltól a free jazzig, a kortárs zenétől a fúziós improvizációig” – mondja a hegedűversenyről Várallyay Petra, de hát milyen darabokat is írna egy szerző, aki minden zenei hatást magába szív, és minden hatást bátran fel is használ alkotóként. A VII. caprice motívumaiban a kelta dallamkincsre ismerek, a Stringception című darabban a Kárpát-medencei népzene, a bluest játszó fidulisták és Steve Reich-féle process music hatására. (Ez utóbbi egy duó volt Vucurevic Elvirával és a kisterccel lejjebb szállított G húrjával.) A VI. caprice vad, energikus darab, és igen gazdag hangzású. A basszusgitárra és hegedűre írt duó pedig a progresszív metál eszközeivel él. (Ezt nem mással, mint triója basszerosával, Berta Zalánnal adta elő.) Az első részt egy szöveg nélküli, énekre és hegedűre komponált duó zárja Bolyki Sárával, ami viszont közel-keleti inspirációkról tanúskodik.

A szünet után az első Hegedűverseny következett. 

Hogy zeneszerzőként Várallyay Petra figyelmet fordít egy olyan ős-műfajra, mint a concerto, nem csak ambícióról, hanem tehetségről is árulkodik.

Hat-nyolc perces jazzszámaiban, caprice-eiben tömör kifejezésre törekvő, sodró hangú komponistaként ismertük meg, de egy versenymű megalkotásához tovább kell látni. Szerencsére a szerzőnek ragyogó arányérzéke van: jól felépített, félórás versenyművet hallottunk. Várallyay Petra Hegedűversenye formáját tekintve a műfaj teljes eszköztárát felvonultatja. Nem háromtételes a mű, hanem öt, de az első tételben ott van a kötelező kadencia, az a virgonc és életteli hangulat, ami a barokk concertókra volt jellemző. Zenei nyelvét vizsgálva viszont a 20-21. század széles palettájára bukkanunk. A második tétel ködös, nyugtalan noktürn-zene, amely lassan agitato haláltánccá változik, s az egzotikus-eksztatikus hangot klezmer és arab hatások fokozzák. A harmadik tétel irányított performansszal kezdődik – a zenészek szabadon kelthetnek zajt a hangszerükön, közös crescendót alkotva. Ebben a tételben kifejezetten hallatszik a progresszív jazz hatása: a basszusgitár és a cajon a fülledt éjszakába repít, varázslatos és vad hangulatot hoz létre – mintha csak zenei költeményt hallanánk a Dohány utca zajaiból. (Hasonló bravúrt csinált Thomas Adés az Aysla nightclub-tételében.)

A negyedik tételben a hegedűhöz emberi hang társul – ismét Bolyki Sára énekelt szöveg nélkül –, egy egyszerű, de érdekesen billegő dallamot mutat be a csodálatos arányérzékkel felépített tételben, amely a szólista körkörös vonójátékával, pianissimo ért véget. Az ötödik tétel méltó zárása a versenyműnek, sodró, izgalmas zene

– milyen ritkán látni, hogy klasszikus zenész ennyire élvezi, hogy játszik, mint most a tizenhat tagú zenekar! –

hatásosan felépített kódával és bombasztikus zárlattal: lefelé szaladó portamento és üstdobpergés. Várallyay Petra hegedűversenye megérdemelten aratott zajos sikert, a művészt többször visszatapsolták, a ráadásként játszott V. caprice után a concerto zárótételét meg kellett ismételni. Valódi, eredeti és frissen talált kincsek ezek a művek, örülök, hogy ott lehettem.

 

A koncerten fellépett Bolyki Sára (ének), Kiss Enikő, Vucurevic Elvira, Tóth Kristóf, Soós Máté, Szabó Tamás, Rábai Benedek (hegedű), Görbicz Fülöp, Soós Előd (brácsa), Zétényi Tamás, Kertész Endre (cselló), Dénes-Worowski Marcell (nagybőgő), Szabady Ildikó (fuvola, altfuvola), Tóth-Csamangó Blanka (klarinét, basszusklarinét), Berta Zalán (basszusgitár), Hencz Kornél, Szikora Balázs (ütőhangszerek). Vezényelt Pejtsik Péter.

Február 5. Zeneakadémia, Solti terem

 

Az új album:

Saját hegedűversennyel a Zeneakadémián

Kapcsolódó

Saját hegedűversennyel a Zeneakadémián

Várallyay Petra hegedül, zongorázik, énekel, zenét szerez, zenekart vezet – mindezt műfaji határok és gátlások nélkül. Ősszel első lemezét adja ki triójával Deadline Haze címmel, jövőre pedig egy saját hegedűversenyt is előad a Zeneakadémián.

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World podcast

„A jazz passzol a lázadáshoz” – Harcsa Veronikával indul a Fidelio új podcastja, a Fülbemászó

Örök kísérletező, akinek nem kell kompromisszumokat kötnie, ha jazzről van szó. Pályája szorosan összefügg a budapesti Fringe Fesztivállal, ahol először adhatta elő saját dalait közönség előtt, mégpedig komoly sikerrel. Harcsa Veronikával Tompa Diána beszélgetett a Fülbemászóban.
Jazz/World ajánló

Prince egykori zenésze is a Müpa Home fellépői között

Három egyedülálló online koncertpremiert kínál április 16-17-én és 30-án a Müpa Home. Tzumo Árpád zenekara, a Solati Music és a Blahalouisiana mellett látható lesz a basszusgitár dán ikonja, Ida Nielsen koncertje is.
Jazz/World interjú

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Jazz/World interjú

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.
Jazz/World pályázat

Támogatást nyújt a zeneipari háttérmunkásoknak a Fábián Juli Emlékalapítvány

A Fábián Juli Emlékalapítvány ismét pályázatot ír ki a koronavírus-járvány, az elmaradt koncertek, rendezvények és a tervezhetetlen szakmai jövő miatt nehéz helyzetbe került zeneipari háttérmunkások számára.