Jazz/World

Önkifejezés negyvenhét húron

2011.01.24. 11:25
Ajánlom
A tudatos, átgondolt dalszerkesztés és az ösztönös énekstílus egyesül különleges lírává az angyali külsejű, huszonnyolc éves amerikai hölgy művészetében, akit már most generációja egyik legjobb komponistájaként emlegetnek.

Joanna Newsom már pici korában beleszeretett a hárfába, ám négyévesen senki nem akarta tanítványává fogadni, ezért zongorázni kezdett. Hétévesen vehette végre kezébe a hárfát, először csak a kisebb kelta változatot, majd felnőtt a teljes méretű, pedálos változathoz is. A Waldorf-iskola megalapozta, később a kreatív zeneszerzést oktató főiskola tovább segítette művészi kibontakozását, és húsz-huszonegy évesen már két lemezt is készített. Igaz, ezek még otthoni amatőr felvételek voltak, de éppen elégnek bizonyultak ahhoz, hogy a megfelelő kezekbe jutva tehetségét felfedezzék, és lemezszerződést ajánljanak neki.

Bemutatkozó albuma The Milk-Eyed Mender címmel 2004-ben jelent meg. A visszafogott, intim, kissé ábrándozós hangulatú lemezt nagyrészt a hárfa és az ének kettőse uralja, csak helyenként hangzik fel a zongora, csembaló és slide gitár hangja. Első hallásra döbbenetes a hárfa harmonikus, lágy, éteri megszólalása és a képzetlen, sokszor nyers, illetve egy harsány, durcás, nyafogó kislány hanghordozására emlékeztető énekhang és -stílus kontrasztja. Alig találni a zenetörténetben hasonló hangot, mely vagy azonnal elijeszti a hallgatót vagy örökre rabul ejti. A poliritmia uralta dalok izgalmas zenei utazásra visznek.

A ritmussal és hangokkal való játék Ys című második albumán is központi szervező elv, ám már nagyobb lélegzetű műveket ír, melyekhez Van Dyke Parks készít vonósokat és fúvósokat felvonultató, kissé filmzenei hatású nagyzenekari kíséretet. Az ének is változáson megy át, Joanna kezd kilépni a hagyományos, ismétlődő dallamszerkesztésből, és egyre inkább az énekbeszéd felé orientálódik.

Idén kiadott harmadik lemezén (Have One on Me) a kísérletezés még markánsabb: három korongon nagyjából kétórányi zenei anyagot tartalmaz, melyen harmincperces szerzemény is található. A hangszerek köre tovább bővül: dobok, elektromos gitár, tambura, kaval, trombita hangjai csendülnek fel, és az eddigi komolyzenei irányultságba helyenként belekoszol a jazz, blues, gospel, soul, folk, valamint a csengő hangú hárfára fantasztikusan passzoló keleti dallamok, míg a poliritmia ezúttal elmarad. A legdöbbenetesebb azonban Joanna hangjának változása. A lemez felvételei alatt ugyanis hangszálproblémák léptek fel nála, két hónapig beszélni sem tudott. Ennek következtében hangja gyermeki élét nagyrészt elvesztette, letisztultabbá és jóval érettebbé vált, míg kifejező készségét megtartotta, így dalaiban inkább egyensúlyba került a zene és az énekhang hangulata.

Érdemes tehát megtekinteni a hölgyet a színpadon is, hiszen úgy hírlik - annak ellenére, hogy a hárfa székhez szögezi -, igazi jelenség, és mind alkotói, mind hangi szempontból eddigi legjobb korszakában mutatkozik be nálunk ötfős zenekarának kíséretében.

Január 29. 20:00 - Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Joanna Newsom

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Szerelmes Chagall – Horgas Eszter és Bálint András estje

A mester életútját követve orosz, zsidó, francia és amerikai klasszikus és jazz zeneművekből válogatott bravúros feldolgozásokat hallhat a közönség május 25-én az Urániában.
Jazz/World hír

A spanyol királyi család is elismerően nyilatkozott a Snétberger-módszerről

A Nemzetközi Roma Napon, április 8-án vette át a Spanyol Roma Kulturális Intézet díját (Nuevos Creadores) Snétberger Ferenc a Spanyol Nemzeti Múzeumban, a Pradóban, ahol a királyi család tagjai is gratuláltak a Felsőörsön zajló tehetséggondozáshoz.
Jazz/World interjú

„Ha valaki nem őszinte, az a jazzben erősen kiütközik” - Interjú Oláh Krisztiánnal

A zongorista Oláh Krisztián mindössze 23 éves, de már nyolc éve profi zenészként működik. Azt meséli, most jött el az a pillanat, amikortól kezdve tudatos szeretne lenni a mindennapokban és a zenekarvezetésben egyaránt.
Jazz/World interjú

Szőke Nikoletta újabb saját dallal ostromolja a jazz és pop közötti falat

Néhány napja debütált a sztenderd-éneklés és scat egyik legnagyobb hazai kiválósága, Szőke Nikoletta harmadik saját szerzeménye, melynek kapcsán nekünk is mesélt a dalszerzés belső folyamatáról.
Jazz/World kritika

Szabadon illeszkedő rétegek

A zene lehet szórakozás, vagy szolgálat, mindkét esetben szerencsésebb, ha a közreműködők a feladatot veszik komolyan, mintsem saját magukat. Gyémánt Bálint új triója a kivagyiság helyett a zenében szeret megfürödni, ezzel pedig a közönségnek is megkönnyíti, hogy azzal törődjön, amiért a BJC-be érkezett április 10-én.