Jazz/World

Örökre megjegyzem ezt a két szót Lantos Zoltán új lemezéről

2018.12.08. 21:10
Ajánlom
Lantos Zoltán új lemeze nagyszerű, felemelő és profi, mégsem ez az, ami elsősorban megragadott benne. Hanem két szó: Nada Brahma. A hang Isten. Mit jelent ez?

Nem nagyon akartam Lantos Zoltán jazz-hegedűs új lemezéről, a Sonarisról írni, pedig már az első hallgatáskor nagyon-nagyon tetszett. Az az igazság, hogy alig szoktam jazzről írni. De aztán történt, hogy heteken át hallgattam a lemezt, itthon, a villamoson, az utcán, a konyhában, az ágyon fekve, állva és táncolva is, néha már úgy tűnt, hogy nem én hallgatom a lemezt, hanem hallgatjuk egymást.

El is határoztam, hogy elmegyek december 12-én a lemezbemutató koncertjükre a Dürer Kertbe. Ilyenkor érdemes írni valamit, gondoltam, mert egyébként nem hiszek a kritikusi távolságtartásban. Hogy így megszerettem a Zoltán Lantos’s Open Source új lemezét, a grafomán is előbújt belőlem.

Milyen is ez a lemez? A latin szó, sonaris azt jelenti: a hanghoz tartozó. Tehát nem egyszerűen hang az, amit hallunk, sokkal több. A cím nyitját a Chronoglyph című számban kapjuk meg, ahol Lantos Zoltán és Harcsa Veronika „kánonban” recitálja a szöveget: a világ hang, a hang Isten. Akárcsak a mantra gyakorlatában, a hang, annak hatása a lélekre kulcs lehet valamihez. Erről még később…

HRCD1806ZoltanLantosOpenSource-Sonarisfrontcover-023814.jpg

Zoltán Lantos' OpenSource: Sonaris (Fotó/Forrás: Hunnia Records)

Lantos Zoltán kiváló zeneszerző, még jobb hangszerelő, a zenéje szinte tapintható. Így kezdődik a lemez – Prelude noir –: egy távoli fanfár – hegedűn! –, ahogy vallomássá, szinte sikollyá alakul, és egyre közelebb jön. Az Aisma című dalban a hegedű azzal a fényességgel szól, mintha Miles Davis trombitája lenne, a Tensegrity „szintetizátorszőnyege” pedig ahhoz a hangzáshoz hasonló, amivel Kamasi Washington próbálkozik az idei lemezén. Ebben a számban halljuk először Harcsa Veronikát, és azt énekli, hogy „make it to the sky”, aztán felkúszik a magas Cisz-ig.

Az Open Source zenészei az együttes vezetője mellett Tálas Áron (zongora, billentyűk), Fonay Tibor (bőgő, basszusgitár) Csízi László (dob) és Andrew J (elektronika) – ötük játéka olyan egyszerűen olvad egybe, mint a természet hangjai, amikor az ember a hajnali erdőben hallgatózik.

OpenSource-024204.jpg

A Lantos Zoltán OpenSource

Lantos Zoltán több mint nyolc évet töltött Indiában a nyolcvanas-kilencvenes években, de nála a keletiesség nem külcsín, sőt, nem is vehető észre rögtön: az indiai zene szervesen, inherensen olvad a nyelvébe. A Tarang a címében persze utalás a bulbul tarang nevű tradicionális hangszerre, amelynek két húrja van, az egyik a basszuspontnak, a másik a dallamnak. Lantos szerzeménye hasonló módon építkezik, és a hegedűt pengetve idézi meg a tarang hangját, de egy leheletfinom szintetizátorszólóval újra a modern jazzben találjuk magunkat, hogy aztán a következő trackben felhangozzon a már idézett szövegrészlet:

Two words: Nada Brahma. The world is sound, sound is God.

Hallgasd meg a lemezt a Spotify-on!

Nem csak a hinduk, a kereszténység is úgy tartja, hogy a világ a hangból keletkezett: Isten szavára jött létre minden teremtett lény. A világ csupa ritmus, hangzás és vibráció. Ahogy azt Joachim-Ernst Berendt jazzproducer leírta a könyvében (annak a címe is ez: Nada Brahma), az oxigénatomok dúrban szólnak, a fűszálak énekelnek, és minden, ami körülvesz minket – zene.

A szinesztézia alapvető élménye a lemeznek, még én is, aki kevésbé vagyok hajlamos rá, hallom ennek a színeit: a lemezborító szürkés-kékes, sarkvidéki fényei ott vannak a muzsikában, de időnként megbolydulnak, akár a fémes hangzású hegedűtől, akár a DJ által keltett hangviharoktól. Még a Monsoon Strangers, a lemez leginkább hagyományos szerkezetű dala – Harcsa Veronika énekével – is bővelkedik az ötletekben és a hangzásbeli változatosságban.

Szeretném észben tartani ezentúl, bármit is hallgatok: Nada Brahma. A hang – Isten. Nem a koncertterem, nem a CD-lemez, nem a streaming az Isten. Nem a hangszer, nem is az, aki játszik rajta, nem a sztárkarmester, a sztártenor vagy a sztárzenész az Isten. Nem a tinédzser csodazongorista, nem is a producere, nem a kultúra minisztere és nem is a nézőszám az Isten. A hang az Isten.

Nada Brahma. Ha sokáig ismételjük, a titokról lehullik a lakat.

Hunnia Records, 2018. Vásárold meg a lemezt a Líra oldalán!

A Lantos Zoltán OpenSource és Harcsa Veronika lemezbemutató koncertje december 12-én este 8 órakor lesz a Dürer Kertben.

Fejléckép: Lantos Zoltán, fotó: Hamarits Zsolt

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Színház

„Kételyek és kétségek visznek előre” – Beszélgetés Blaskó Péterrel

Hamarosan a Nemzeti Színházban is látható lesz Blaskó Péter „családi előadása”, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, és fia is szerepel a Bethlen Téri Színház produkciójában. A színművésszel ősztől Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában is találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán.
Klasszikus

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.
Vizuál

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.
Vizuál

Itt születik a zseni – Megnéztük Baz Luhrmann Elvis-filmjét

Ki volt Elvis? És miért lehet fontos nekünk, itt és most? Egyáltalán mit tudunk a Királyról – teszi fel a kérdést Baz Luhrmann rendező, aki hollywoodi szuperprodukcióban dolgozta fel Elvis Presley életét. A vibráló, feszítő, eksztatikus alkotást a nyár egyik legjobb filmjének tartjuk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Bájolás sokszögben – Megjelent a Borbély Mihály Polygon új lemeze

A legendás formáció – Borbély Mihály, Lukács Miklós és Dés András triója – januárban rögzítette a Polygon második lemezét, amely most a Fonó kiadásában jelenik meg Bájoló / Enchantment címmel. A lemezbemutató koncertre a Hagyományok Háza szervezésében június 25-én került sor a Hagyományok Házában.
Jazz/World ajánló

A Vujicsics Együttes is fellép Salföldön

A Balkánra fókuszál a 7. Salföldi Dalföld; a fesztivál koncertekkel, kiállításokkal, táncházzal, minikonferenciával és sok más kulturális programmal várja a közönséget június 24. és 26. között a Káli-medencében.
Jazz/World ajánló

Löszfal-tövi új dimenziók: Dombos Fest 2022

A Dombos Fest július elején újra várja Kishegyesen az igényes szórakozásra vágyókat, és mindazokat, akik idén is elvarázsolódnának a löszfal tövében. 22 évvel ezelőtt egy szemétdomb helyén civil összefogással indult a Dombos Fest, amely azóta a térség egyik legkedveltebb művészeti fesztiváljává vált.
Jazz/World ajánló

Chris Potter San Franciscó-i supergroupja, az SFJazz a Müpában

A jelenkor kihívásaira, az elmúlt évek nehézségeire reflektál június 24-i budapesti koncertjén az SFJAZZ Collective. A kilenctagú supergroup az élő bizonyítéka, hogy a jazz ma is ugyanolyan élő, érvényes és szerethető műfaj, mint egykoron.
Jazz/World gyász

Elhunyt Ducsai Szabolcs trombitás

A Budapest Jazz Orchestra és a Studio 11 állandó tagjának halálhírét a Magyar Jazz Szövetség jelentette be közösségi oldalán.