Jazz/World

Örömóda három húron

2016.04.21. 09:59
Ajánlom
A Beethoven Budán fesztivál egyik különleges színfoltja lesz Szalonna és bandája, akik a Hagyományok Házában megpróbálják rekonstruálni a Beethoven-korabeli népzenét és cigányzenét - erről faggattuk az együttes prímását, Pál István „Szalonnát”.

Korábban volt már hasonló felkérésed? Kellett azon gondolkodnod, hogy milyen lehetett a Beethoven korabeli magyar népzene?

– Igazából ez az első alkalom. Tavaly született meg az ötlet, amikor az előző fesztiválon feleségem, Czébely Beáta zongoraművész játszott egy Beethoven-zongoraversenyt. Akkor beszélgettünk Nagy Gábor Tamás polgármester úrral, aki felvetette, milyen érdekes lenne Beethoven zenéjét a népzenével ötvözni. El kellett keserítenem, hogy Beethoven esetében magyar népzenei vonatkozásról mondhatni nemigen beszélhetünk.

Pál István "Szalonna"

Pál István "Szalonna"

De aztán azt javasoltam, hogy szép ötlet lenne valamilyen módon a kor muzsikáját feleleveníteni, vagy azt felfejteni, hogy ha Beethoven az útja során betért egy fogadóba, vajon milyen zenével találkozhatott. Ezt a koncertet lényegében két csapásirány mentén képzeltem el: Beethoven korának falusi és városi muzsikáját szeretnénk megidézni. Ekkor épp a nemzeti romantika felé vesszük az irányt, így a koncerten az autentikus anyag mellett igyekszünk kéziratos könyveket, Lajtha-gyűjtéseit, mint például a Tendl-féle gyűjtést is használni, és eljutni a verbunkos korszak végéig.

Mit tudhatunk az 1800-as évek budai népzenéjéről és cigányzenéjéről?

– A cigányzenészek kezén a verbunkos stílus nagyon szépen megmaradt, így a koncertre vendégként meghívtam Radics Ferencet, a Magyar Állami Népi Együttes cigányzenekarának prímását, aki nagy mértékben segíti a munkámat, de még lesz egy csavar is a műsorban: Erdélyben van néhány falu, úgy mint Szászcsávás és Magyarpéterlaka, ahol van egy nóta, amit Beethovennek hívnak. Egy gyönyörű halottkísérőről van szó egyébként, és olyan érzésünk van, mintha a klasszikus zenének valamiféle maradványa lenne a folklórban, de egyelőre nem találtam semmi kapcsolódást a komponista zenéjével. Ezt szászcsávási muzsikaként fogjuk játszani. Az is nagyon különleges, ahogyan folklorizálódik a mai korban Beethoven muzsikája: például a csávási zenészek egy-egy táncrend vége felé elmuzsikálják szászcsávási szökőben az Örömódát: hihetetlenül érdekes hangzása van háromhúros brácsán. A verbunkosnak és a csárdásoknak sok kéziratos könyve létezik, amelyekben, ahogyan mondani szoktam, kódex-jellegű dallamok találhatók, de Haydn munkásságának népi leképződéseit is használnánk a koncerten, valamint megpróbáljuk megmutatni, hogy a verbunkos ritmusai hogyan alakultak, fejlődtek ebben a korszakban. Nagyon színes lesz a program.

Pál István "Szalonna"

Pál István "Szalonna"

Mennyire különült el a korban a városi és a falusi zene? Milyen formában beszélhetünk külön cigányzenéről, népzenéről és verbunkosról jóval a bartóki parasztzene-meghatározás előtt?

– Az az igazság, hogy sokkal elenyészőbb ennek a kornak a bartóki meghatározás szerinti színe, mert jóval egységesebb volt a Kárpát-medencében a népzenei kultúra. Ezzel tanárnőm, Tari Lujza vagy Jánosi András barátom nagyon sokat foglalkozott. Egy erdélyi kéziratos gyűjteményben legényes-szerű dallamokat, barokk eredetű forgatósokat találhatunk. A nemzeti romantikánál már sokkal jobban elkülöníthető a falusi és a városi zene: amint úri világba kerül a táncmuzsika, sokkal finomabb, elegánsabb lesz, míg a falusi zenében, csúnya szóval élve, földszagú, ritmusában is rusztikusabb.

Díszítettebb zene a városi?

– Inkább egységesebb. Tájegységenként ugyanaz a dallam különböző díszítéssel, körülírással található meg falun, több az egyéni változat. A városi muzsikában egy debreceni cigányzenekar vagy egy budai banda által játszott verbunk sokkal egységesebb, hiszen figyeltek és hatottak egymásra.

A cigányzenét talán Czinka Panna felől lehet megközelíteni, aki 1772-ben halt meg, pont Beethoven születése után két évvel. Állítólag nem tudunk biztosan neki tulajdonítani egyetlen dallamot sem. Hogyan lehet mégis felfejteni ezt a zenei réteget?

– Én mindig abban látom a fogódzót, ha megnézzük például a cigányzene elmúlt száz évét, vagy legalább nyolcvan esztendejét. Ha eljutunk egy mai prímástól, például Radics Ferenctől 36. Rácz Lászlóig vagy Magyari Imréig, akik az 1900-as évek fordulóján muzsikáltak és maradt fenn tőlük felvétel, pontosan lehet látni a stíluselemek változását, a zene modernizálódását. Ez alapján valamennyire vissza lehet következtetni az előtte lévő száz évre is. A cigányzenében azért van most óriási változás, mert kiszorult a funkciójából. Amint elveszíti a táptalajt ez a zene, vagyis nem tánc alá kell muzsikálni, hanem csak az étteremben hátul, halkan, kopnak a ritmusok, kopik a dinamika, ami természetesen nem a zenész hibája. Az említett régi prímások funkcióban muzsikáltak, így őket próbáljuk követni mi is a rekonstruálásnál. Persze, senki nem tudja megmondani, hogy mi lehetett ténylegesen Czinka Panna, de Dankó Pistánál már tudjuk, és ez nagy segítség. Van egy pont, amikor a városi és a falusi muzsika találkozhatott: ezt próbáljuk megmutatni a koncerten.

Pál István "Szalonna"

Pál István "Szalonna"

A korabeli népzene rekonstruálásában esetleg segíthetnek a korabeli műzenében hallható népi ihletésű elemek?

– Akár Esterházy, akár Haydn magyarországi évei alatt komponált művei jelenthetnek fontos kiindulási alapot. Segítségemre volt Jánosi András előzetes munkája, például a 77 Magyar Tánc című lemez vagy akár az általuk feldolgozott Haydn-zene. A dallamok ugyan nem ismerősek a népzenei hagyományból, de a díszítések és a formák nagyon érdekesek és jelentősek. Pár évvel ezelőtt muzsikáltam a Menuhin Fesztiválon, ahol elkezdtünk székelyföldi forgatósokat játszani, és ott volt egy zenekar, amely korhű hangszereken barokk zenét játszott: szinte nem akarták elhinni, hogy mi népzenét játszunk, azt gondolták, ez komponált muzsika. Elmondtam nekik, hogy a mi hagyományunk nagyon szépen megőrizte szinte valamennyi kor zenei rétegét a barokktól a klasszikuson át a nemzeti romantikáig. És még csak a falvakban való gyűjtésekről beszélünk. Annak nem lett volna értelme, hogy ezen a koncerten Beethoven-dallamokat játsszak kalotaszegi hajnaliban. Mindenképpen hitelesen szeretnénk tolmácsolni a korabeli zenét, és nem szeretnénk levonni messzemenő következtetéseket azért, mert egy Beethoven-szimfóniában van verbunkosra emlékeztető ritmus. Számomra óriási segítség Lajtha gyűjtői munkássága, például Szombathely környékéről Tendl Pál és Csejtei István zenekara. Ha a lemezüket meghallgattatnám veled, azt mondanád, hogy ezek az emberek klasszikus zenét tanultak és klasszikus műveket játszanak. Hallatszik a zene egyszerűségén, hogy egy másik kort őrzött meg. Erre szeretnénk mi ezt a koncertet kihegyezni.

Az autentikusság kérdése a régi zenei gyakorlat mellett a népzenében is jelentkezik. Ha ilyen régi népzene után nyomozunk, mi lehet autentikus? Egyáltalán fontos-e ez, hiszen nemrég Malcolm Bilson is azt nyilatkozta, hogy szerinte az autentikusság nem megvalósítható.

– Nagyon nehéz ezekről a művekről, dallamokról azt mondani, hogy így vagy úgy vannak, mert milyen alapon tehetném meg? Minden embernek van elképzelése egy adott korról, utána olvas, próbálja rekonstruálni, de nem tenném le a nagy esküt semmi mellett sem, hogy száz százalékosan úgy volt, ahogyan én gondolom. Ezért fontos, hogy mi a népzenei oldalt próbáljuk megközelíteni, mert ahhoz olyan archívumunk van, amire támaszkodhatunk. Mi már a saját szemünkkel láthatunk egy száz éves időszakot, akár egyetlen település belső életében. Egy-egy régi prímás stílusa, aki még nyolcvanéves korában tanított engem muzsikálni, merőben más, mint amit egy mai harmincéves produkál, más a játékosság, a díszítések. Azért tartom fontosnak a hagyományt, mert közvetítői vagyunk. Ha mi nem tartjuk fontosnak ennek a felelősségét, akkor a fiatalságnak mit mondhatunk? Ma már ott az internet, ahol megtalálsz mindent, de amikor nekem egy kazettám volt egy népzenei gyűjteményből, azt én betéve tudtam. Ma, amikor egy terrabyte van a gépemen, szívem szerint ugyanazt az egy kazettát hallgatom. Az adatmennyiségben elvesznek az emberek. Fontos a hitelesség, a hagyományhűség, és ugyan revival zenészek vagyunk, nem abban a falusi közösségben élünk, de ha mi ezt kihagyjuk, nem lesz táptalaj a fiataloknak, hogy megtudják, mi az autentikus, mi a feldolgozás, mi a világzene és mi Bartók Béla. Pontosan attól Bartók Bartók, mert mindegyik zenei stílust ugyanúgy ismerte. A világzenei zenekaroknak az a rákfenéje, hogy ha én jazzt tudok játszani, te meg népzenét és mindenki a sajátját nyomja, az még nem lesz világzene. Csak ha tudom mindegyik zenének a rendszerét, működését és kíváncsiak vagyunk egymásra, abból születhet valami új, aminek ott van a hagyománya. Szerintem ez a legfontosabb.

A koncertre jegyek korlátozott számban még elérhetőek ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Vizuál

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.
Zenés színház

Feladat sosem találja készületlenül – Misura Zsuzsa születésnapjára

A Liszt Ferenc-díjas szoprán, Misura Zsuzsa 1973-ban kezdte pályafutását a Magyar Állami Operaházban, amelynek örökös tagja. A napokban ünnepelte 75. születésnapját, ennek alkalmából köszöntjük őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Most megtudhatod, kik alakítják a jövőben a magyar jazzt

Tizenkettedik alkalommal jelentkezik Közép-Európa legjelentősebb, jazztehetségeket felvonultató tehetségbörzéje, a Jazz Showcase február 8 és 10. között, ahol a fiatalok mellett már ismert magyar és külföldi előadók is fellépnek az esti nagy koncerteken.
Jazz/World ajánló

Hajdu Kláráért szurkolhatunk A Dal 2019 előválogatójában

A Dal 2019 legjobb 30 mezőnyébe bekerült a magyar jazzélet egyik kiemelkedő énekese, Hajdu Klára a You’re gonna rise című dalával, amit január 26-án mutat be élő adásban.
Jazz/World videó

A kecskeméti zeneiskola a Trónok harca zenéjével támadott a plázában

Kétszáz zenész és énekes ünnepelte villámcsődülettel az M. Bodon Pál Alapfokú Művészeti Iskola fennállásának 125. évfordulóját. Videó!
Jazz/World ajánló

„…a jó dolgok úgyis összekapcsolódnak"

A 2019. esztendőben több jubileumi programmal lép a Pesti Vigadó színpadára a Kaláka együttes: Kiss Anna 80. születésnapja, Kányádi Sándor születésének 90. évfordulója, valamint Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából. A rendezvényekről és az 50 éves együttes titkáról Gryllus Dániellel, a Kaláka alapítójával, a Gryllus Kiadó vezetőjével beszélgettünk.
Jazz/World

Még Mohay András játéka is hallható a MAO most megjelenő lemezén

Régi és új felvételekből, kortárs zeneszerzők műveiből áll a Modern Art Orchestra (MAO) új lemeze, amit vasárnap a Budapest Music Center nagytermében mutatnak be Szilágyi Kinga hárfaművész, Borbély Mihály szaxofonos és Gőz László harsonaművész közreműködésével.