Jazz/World

Örömóda három húron

2016.04.21. 09:59
Ajánlom
A Beethoven Budán fesztivál egyik különleges színfoltja lesz Szalonna és bandája, akik a Hagyományok Házában megpróbálják rekonstruálni a Beethoven-korabeli népzenét és cigányzenét - erről faggattuk az együttes prímását, Pál István „Szalonnát”.

Korábban volt már hasonló felkérésed? Kellett azon gondolkodnod, hogy milyen lehetett a Beethoven korabeli magyar népzene?

– Igazából ez az első alkalom. Tavaly született meg az ötlet, amikor az előző fesztiválon feleségem, Czébely Beáta zongoraművész játszott egy Beethoven-zongoraversenyt. Akkor beszélgettünk Nagy Gábor Tamás polgármester úrral, aki felvetette, milyen érdekes lenne Beethoven zenéjét a népzenével ötvözni. El kellett keserítenem, hogy Beethoven esetében magyar népzenei vonatkozásról mondhatni nemigen beszélhetünk.

Pál István "Szalonna"

Pál István "Szalonna"

De aztán azt javasoltam, hogy szép ötlet lenne valamilyen módon a kor muzsikáját feleleveníteni, vagy azt felfejteni, hogy ha Beethoven az útja során betért egy fogadóba, vajon milyen zenével találkozhatott. Ezt a koncertet lényegében két csapásirány mentén képzeltem el: Beethoven korának falusi és városi muzsikáját szeretnénk megidézni. Ekkor épp a nemzeti romantika felé vesszük az irányt, így a koncerten az autentikus anyag mellett igyekszünk kéziratos könyveket, Lajtha-gyűjtéseit, mint például a Tendl-féle gyűjtést is használni, és eljutni a verbunkos korszak végéig.

Mit tudhatunk az 1800-as évek budai népzenéjéről és cigányzenéjéről?

– A cigányzenészek kezén a verbunkos stílus nagyon szépen megmaradt, így a koncertre vendégként meghívtam Radics Ferencet, a Magyar Állami Népi Együttes cigányzenekarának prímását, aki nagy mértékben segíti a munkámat, de még lesz egy csavar is a műsorban: Erdélyben van néhány falu, úgy mint Szászcsávás és Magyarpéterlaka, ahol van egy nóta, amit Beethovennek hívnak. Egy gyönyörű halottkísérőről van szó egyébként, és olyan érzésünk van, mintha a klasszikus zenének valamiféle maradványa lenne a folklórban, de egyelőre nem találtam semmi kapcsolódást a komponista zenéjével. Ezt szászcsávási muzsikaként fogjuk játszani. Az is nagyon különleges, ahogyan folklorizálódik a mai korban Beethoven muzsikája: például a csávási zenészek egy-egy táncrend vége felé elmuzsikálják szászcsávási szökőben az Örömódát: hihetetlenül érdekes hangzása van háromhúros brácsán. A verbunkosnak és a csárdásoknak sok kéziratos könyve létezik, amelyekben, ahogyan mondani szoktam, kódex-jellegű dallamok találhatók, de Haydn munkásságának népi leképződéseit is használnánk a koncerten, valamint megpróbáljuk megmutatni, hogy a verbunkos ritmusai hogyan alakultak, fejlődtek ebben a korszakban. Nagyon színes lesz a program.

Pál István "Szalonna"

Pál István "Szalonna"

Mennyire különült el a korban a városi és a falusi zene? Milyen formában beszélhetünk külön cigányzenéről, népzenéről és verbunkosról jóval a bartóki parasztzene-meghatározás előtt?

– Az az igazság, hogy sokkal elenyészőbb ennek a kornak a bartóki meghatározás szerinti színe, mert jóval egységesebb volt a Kárpát-medencében a népzenei kultúra. Ezzel tanárnőm, Tari Lujza vagy Jánosi András barátom nagyon sokat foglalkozott. Egy erdélyi kéziratos gyűjteményben legényes-szerű dallamokat, barokk eredetű forgatósokat találhatunk. A nemzeti romantikánál már sokkal jobban elkülöníthető a falusi és a városi zene: amint úri világba kerül a táncmuzsika, sokkal finomabb, elegánsabb lesz, míg a falusi zenében, csúnya szóval élve, földszagú, ritmusában is rusztikusabb.

Díszítettebb zene a városi?

– Inkább egységesebb. Tájegységenként ugyanaz a dallam különböző díszítéssel, körülírással található meg falun, több az egyéni változat. A városi muzsikában egy debreceni cigányzenekar vagy egy budai banda által játszott verbunk sokkal egységesebb, hiszen figyeltek és hatottak egymásra.

A cigányzenét talán Czinka Panna felől lehet megközelíteni, aki 1772-ben halt meg, pont Beethoven születése után két évvel. Állítólag nem tudunk biztosan neki tulajdonítani egyetlen dallamot sem. Hogyan lehet mégis felfejteni ezt a zenei réteget?

– Én mindig abban látom a fogódzót, ha megnézzük például a cigányzene elmúlt száz évét, vagy legalább nyolcvan esztendejét. Ha eljutunk egy mai prímástól, például Radics Ferenctől 36. Rácz Lászlóig vagy Magyari Imréig, akik az 1900-as évek fordulóján muzsikáltak és maradt fenn tőlük felvétel, pontosan lehet látni a stíluselemek változását, a zene modernizálódását. Ez alapján valamennyire vissza lehet következtetni az előtte lévő száz évre is. A cigányzenében azért van most óriási változás, mert kiszorult a funkciójából. Amint elveszíti a táptalajt ez a zene, vagyis nem tánc alá kell muzsikálni, hanem csak az étteremben hátul, halkan, kopnak a ritmusok, kopik a dinamika, ami természetesen nem a zenész hibája. Az említett régi prímások funkcióban muzsikáltak, így őket próbáljuk követni mi is a rekonstruálásnál. Persze, senki nem tudja megmondani, hogy mi lehetett ténylegesen Czinka Panna, de Dankó Pistánál már tudjuk, és ez nagy segítség. Van egy pont, amikor a városi és a falusi muzsika találkozhatott: ezt próbáljuk megmutatni a koncerten.

Pál István "Szalonna"

Pál István "Szalonna"

A korabeli népzene rekonstruálásában esetleg segíthetnek a korabeli műzenében hallható népi ihletésű elemek?

– Akár Esterházy, akár Haydn magyarországi évei alatt komponált művei jelenthetnek fontos kiindulási alapot. Segítségemre volt Jánosi András előzetes munkája, például a 77 Magyar Tánc című lemez vagy akár az általuk feldolgozott Haydn-zene. A dallamok ugyan nem ismerősek a népzenei hagyományból, de a díszítések és a formák nagyon érdekesek és jelentősek. Pár évvel ezelőtt muzsikáltam a Menuhin Fesztiválon, ahol elkezdtünk székelyföldi forgatósokat játszani, és ott volt egy zenekar, amely korhű hangszereken barokk zenét játszott: szinte nem akarták elhinni, hogy mi népzenét játszunk, azt gondolták, ez komponált muzsika. Elmondtam nekik, hogy a mi hagyományunk nagyon szépen megőrizte szinte valamennyi kor zenei rétegét a barokktól a klasszikuson át a nemzeti romantikáig. És még csak a falvakban való gyűjtésekről beszélünk. Annak nem lett volna értelme, hogy ezen a koncerten Beethoven-dallamokat játsszak kalotaszegi hajnaliban. Mindenképpen hitelesen szeretnénk tolmácsolni a korabeli zenét, és nem szeretnénk levonni messzemenő következtetéseket azért, mert egy Beethoven-szimfóniában van verbunkosra emlékeztető ritmus. Számomra óriási segítség Lajtha gyűjtői munkássága, például Szombathely környékéről Tendl Pál és Csejtei István zenekara. Ha a lemezüket meghallgattatnám veled, azt mondanád, hogy ezek az emberek klasszikus zenét tanultak és klasszikus műveket játszanak. Hallatszik a zene egyszerűségén, hogy egy másik kort őrzött meg. Erre szeretnénk mi ezt a koncertet kihegyezni.

Az autentikusság kérdése a régi zenei gyakorlat mellett a népzenében is jelentkezik. Ha ilyen régi népzene után nyomozunk, mi lehet autentikus? Egyáltalán fontos-e ez, hiszen nemrég Malcolm Bilson is azt nyilatkozta, hogy szerinte az autentikusság nem megvalósítható.

– Nagyon nehéz ezekről a művekről, dallamokról azt mondani, hogy így vagy úgy vannak, mert milyen alapon tehetném meg? Minden embernek van elképzelése egy adott korról, utána olvas, próbálja rekonstruálni, de nem tenném le a nagy esküt semmi mellett sem, hogy száz százalékosan úgy volt, ahogyan én gondolom. Ezért fontos, hogy mi a népzenei oldalt próbáljuk megközelíteni, mert ahhoz olyan archívumunk van, amire támaszkodhatunk. Mi már a saját szemünkkel láthatunk egy száz éves időszakot, akár egyetlen település belső életében. Egy-egy régi prímás stílusa, aki még nyolcvanéves korában tanított engem muzsikálni, merőben más, mint amit egy mai harmincéves produkál, más a játékosság, a díszítések. Azért tartom fontosnak a hagyományt, mert közvetítői vagyunk. Ha mi nem tartjuk fontosnak ennek a felelősségét, akkor a fiatalságnak mit mondhatunk? Ma már ott az internet, ahol megtalálsz mindent, de amikor nekem egy kazettám volt egy népzenei gyűjteményből, azt én betéve tudtam. Ma, amikor egy terrabyte van a gépemen, szívem szerint ugyanazt az egy kazettát hallgatom. Az adatmennyiségben elvesznek az emberek. Fontos a hitelesség, a hagyományhűség, és ugyan revival zenészek vagyunk, nem abban a falusi közösségben élünk, de ha mi ezt kihagyjuk, nem lesz táptalaj a fiataloknak, hogy megtudják, mi az autentikus, mi a feldolgozás, mi a világzene és mi Bartók Béla. Pontosan attól Bartók Bartók, mert mindegyik zenei stílust ugyanúgy ismerte. A világzenei zenekaroknak az a rákfenéje, hogy ha én jazzt tudok játszani, te meg népzenét és mindenki a sajátját nyomja, az még nem lesz világzene. Csak ha tudom mindegyik zenének a rendszerét, működését és kíváncsiak vagyunk egymásra, abból születhet valami új, aminek ott van a hagyománya. Szerintem ez a legfontosabb.

A koncertre jegyek korlátozott számban még elérhetőek ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Plusz

Kicsoda valójában a hölgy a híres „We Can Do It!” poszteren?

Mindenki ismeri az ikonikus posztert, amelyen egy nő feszít, mellette a híres szlogen: „Meg tudjuk csinálni”. De kicsoda a képen látható hölgy?
Zenés színház

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.
Vizuál

Ruben Brandt visszatért a tett helyére – interjú Milorad Krstić-csel

Milorad Krstić animált krimije, a Ruben Brandt 40 ezer néző felett jár, és közel került az Oscar-jelöltséghez. A Műcsarnokban rendezett kiállítással a kör teljessé vált, a festménytolvaj visszatért születési helyére. A művészettörténeti utalásokkal zsúfolt mozi 2018 egyik legmeghatározóbb mozzanata volt a magyar kultúrában, így alkotója bekerült az idei Kult50-be is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

Szabad Hangok - Dés László Free Sounds Quartet

Dés László és zenekara csak hangszeres tudásukra, a fülükre és érzékenységükre hagyatkozva, minden előzetes próba, egyeztetés nélkül játszanak, a teljes szabadság örömével május 27-én az Óbudai Társaskörben.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.
Jazz/World müpa

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.
Jazz/World ajánló

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.