Jazz/World

Öt színész, aki belebújt egy zenészlegenda bőrébe

2018.12.01. 10:00
Ajánlom
Milyen érzés lehet hosszasan analizálni, majd felölteni Miles Davis karakterét legpasszívabb éveinek tolmácsolása céljából, Chet Baker drogfüggőségét megjeleníteni a saját bőrödön keresztül? A következő színészek tudnának mesélni erről.

Diana Ross – Billie Holiday

Film: Lady Sings the Blues, rendező: Sidney J. Furie (1972)

Főként Billie Holiday azonos című, 1956-os memoárjára épül ez a film, amelyért az őt megformáló énekes, Diana Ross megkapta az Akadémia jelölését a legjobb színész címére, majd ugyanabban az évben dupla lemezt is kiadott Billie Holiday dalaiból saját előadásában, ami a film zenéjét adta. Ez szintén nagyon sikeres lett: a Billboard 200 legjobb albumjának sikerlistáját vezette. A film Diana Ross színészi pályáján is mérföldkőnek bizonyult:

Az emberek azt hitték, nem tudok eljátszani egy tragédiát. Azt gondolták, ezüst kiskanállal a számban születtem

– mondta. És valóban: a korabeli sajtó meglepődését fejezte ki, hogy Diana Ross hagyta magát ilyen valódinak láttatni, mint ebben a filmben.

Forest Whitaker – Charlie Parker

Film: Bird, rendező: Clint Eastwood (1988)

Clint Eastwood mindig is óriási jazz-rajongó hírében állt. A Bird című filmmel Charlie Parker szaxofonlegenda élete és zenéje előtt tisztelgett. A film egy izgalmas montázs, amiben Bird Kansas Cityben töltött gyerekkorától 34 éves korában bekövetkezett korai haláláig villannak föl képek. Az alkotásból megismerhetjük a zenész meghatározó kapcsolatát felesége, Chan Parker iránt, a bebop úttörő, Dizzy Gillespie irányába, valamint azt, hogy hogyan hatott a drogok és a zene terén a trombitás Red Rodneyra. „Nem akartam drogprevenciós filmet forgatni Bird életéről. Senki nem akarna megnézni egy olyan filmet, amiben megpróbálnak lenyomni valamit a torkán” - mondta Clint Eastwood egy interjúban. Forest Whitaker pedig igazán komolyan vette a szerepet:

a felkészülés során egy apró, lepusztult lakást bérelt, teljesen elszigetelődött a világtól, így bele tudta élni magát a magányos zseni bőrébe. Az idő nagy részét gyakorlással töltötte, szaxofonleckéket vett, hogy a légzése, fúvástechnikája hitelesnek látsszon, és hogy ujjai nagyjából szinkronban legyenek Parker játékával.

A siker nem maradt el: alakításával számos elismerést zsebelt be a kritikusoktól, 1988-ban pedig Cannes-ban a legjobb színész díját kapta, valamint Golden Globe-ra is jelölték.

Ethan Hawke – Chet Baker

Film: Born To Be Blue, rendező: Robert Budreau (2015)

Az összetéveszthetetlen hangú trombitás-énekes, Chet Baker számos filmben tűnt fel élete során. Ezek közül vitathatatlanul az egyik leghíresebb Bruce Weber 1988-ban készült, Let’s Get Lost című dokumentumfilmje, amely részben alapanyagul szolgált a Born To Be Blue című 2015-ös portréfilmhez is. Ebben Ethan Hawke játssza a trombitást, aki éppen próbál felhagyni szerfüggőségével, hogy egy hosszabb kihagyás után visszatérhessen a zenei életbe a hatvanas évek végén. Mindeközben pedig még egy nőbe is beleszeret. „Van itt egy hihetetlenül megfejthetetlen és enigmatikus személy, akit nagyon nehéz megragadni a maga valójában” - mondta Ethan Hawke a szerepről a Varietynek adott interjújában.

Majd megpróbálsz megformálni valakit, akinek egészen különleges kapcsolata van a zenéhez. És akkor hirtelen a zenész helyett a zene lesz a főszereplő

- fejtette ki a színész.

Don Cheadle – Miles Davis

Film: Miles Ahead, rendező és főszereplő: Don Cheadle (2015)

A Miles Ahead a főszereplő Don Cheadle rendezői debütje is egyben. A színész-rendező, aki gyerekkora óta trombitál és személyesen is ismerte Miles Davis családját, a filmben szabadon kezeli Miles Davis kompozícióinak és életének azt az időszakát, amikor a hetvenes években inaktív volt drogfüggősége miatt. „Az ismereteink Miles életéről mindig is csupán ismeretek maradtak” - mondta Don Cheadle a Rolling Stone Magazine-nak.

Soha nem rejtette el életének szépségeit, de a csúnya oldalát sem, ugyanakkor érdekes volt átrágni magam az ő élettörténetén, majd ugyanezeket a sztorikat összevetni más emberek interpretációival. Ezek teljesen eltértek egymástól, rájöttem, hogy tulajdonképpen a történetmesélések közötti hiátusban kell keresnünk Miles Davist. Legalábbis törekedni rá.

Mahershala Ali – Don Shirley

Film: Green Book, rendező: Peter Farrelly (2018)

A legújabb, részben jazz témájú tragikomikus roadmovie Don Shirley zongorista történetén alapul. Don Shirley egy rendkívül kifinomult, sikeres, nyolc nyelven beszélő, Jamaikából származó, színesbőrű klasszikus zenész volt, aki rengeteg koncertfelkérésnek tett eleget. Többek között a déli államokban is, ahol a hatvanas években rendkívül látványos volt a feketék üldözése. Ezért a fehérbőrű sofőrrel és testőrrel, Tony "lip" Vallelong-al vágott neki az útnak, akivel nagyon jó barátságot kötöttek. Az ő útjukat meséli el a film, melynek címe a The Negro Motorist Green Book című könyvre utal, ami egyfajta alternatív útmutatóként szolgált a feketék számára, hogy biztonságos útvonakat találjanak délen. A filmben az Oscar-díjas (Moonlight) Mahershala Ali játssza a zongoristát, aki nagyon proaktívnak bizonyult Shirley filmbéli karakterének tekintetében.

Egy összetett személyiséget akart megformálni, és ragaszkodott hozzá, hogy kihangsúlyozhassa azt a fájdalmat, ami Shirley bőrszíne miatti ignorálásból eredt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Rabul ejtette a franciák szívét, most Carreras partnere: Pasztircsák Polina

Violetta szerepében óriási sikert aratott a Toulouse-i Operaház szezonnyitó Traviata előadásában Pasztircsák Polina. A fiatal szopránnal beszélgettünk, aki titkos álmát és zenei idolját is elárulta nekünk.
Klasszikus

Baráth Emőke női zeneszerző műveiből készített új lemezt

A 17. velencei énekes-zeneszerzőnő művei szerepelnek Baráth Emőke és az Il Pomo d’Oro új lemezén, amely az Erato kiadásában jelenik meg.
Jazz/World

Így szól A rózsaszín párduc jazz-fusion változatban

A Fidelión mutatkozik be az Antal Gábor Trió stúdió session sorozatának harmadik, befejező része. Két saját szerzemény után ezúttal Henry Mancini híres filmzenéjéből készült feldolgozással jelentkeznek.
Zenés színház

„Volt bennem nosztalgia” – Musicalt énekel új lemezén Dolhai Attila

A rajongók és Dolhai Attila kedvenceiből állt össze az a dupla album, amellyel az énekes négy év után visszatér a musical műfajához.
Jazz/World

Sötét sarkok a modern jazzben

Mitől sötét a darkjazz, milyen attribútumai vannak, és mi köze van a filmművészethez? Jazztörténeti sorozatunk következő epizódja.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Herczku Ágnes színházi előadást rendez a lemezbemutatójából

Az énekesnő Hozomány című legújabb népzenei albumát december 19-én és 20-án mutatja be a felújított Hagyományok Háza színháztermében, egy szcenírozott lemezbemutató keretében.
Jazz/World magazin

Így történt, hogy Sun Ra szóra bírta a némákat zenéjével

Herman Poole Blount, művésznevén Sun Ra zeneterápiás célból adott koncertet egy chicagói idegklinikán, ahol még a vártnál is gyorsabb „gyógyulást” ért el.
Jazz/World klippremier

Így szól A rózsaszín párduc jazz-fusion változatban

A Fidelión mutatkozik be az Antal Gábor Trió stúdió session sorozatának harmadik, befejező része. Két saját szerzemény után ezúttal Henry Mancini híres filmzenéjéből készült feldolgozással jelentkeznek.
Jazz/World hír

Világzenei toplistán landolt Lakatos Mónika szólólemeze

A Romengo énekesnőjének Romanimo című albuma a World Music Charts Europe 2018, éves listájának 14. helyére került.
Jazz/World magazin

Sötét sarkok a modern jazzben

Mitől sötét a darkjazz, milyen attribútumai vannak, és mi köze van a filmművészethez? Jazztörténeti sorozatunk következő epizódja.