Jazz/World

Öt színész, aki belebújt egy zenészlegenda bőrébe

2018.12.01. 10:00
Ajánlom
Milyen érzés lehet hosszasan analizálni, majd felölteni Miles Davis karakterét legpasszívabb éveinek tolmácsolása céljából, Chet Baker drogfüggőségét megjeleníteni a saját bőrödön keresztül? A következő színészek tudnának mesélni erről.

Diana Ross – Billie Holiday

Film: Lady Sings the Blues, rendező: Sidney J. Furie (1972)

Főként Billie Holiday azonos című, 1956-os memoárjára épül ez a film, amelyért az őt megformáló énekes, Diana Ross megkapta az Akadémia jelölését a legjobb színész címére, majd ugyanabban az évben dupla lemezt is kiadott Billie Holiday dalaiból saját előadásában, ami a film zenéjét adta. Ez szintén nagyon sikeres lett: a Billboard 200 legjobb albumjának sikerlistáját vezette. A film Diana Ross színészi pályáján is mérföldkőnek bizonyult:

Az emberek azt hitték, nem tudok eljátszani egy tragédiát. Azt gondolták, ezüst kiskanállal a számban születtem

– mondta. És valóban: a korabeli sajtó meglepődését fejezte ki, hogy Diana Ross hagyta magát ilyen valódinak láttatni, mint ebben a filmben.

Forest Whitaker – Charlie Parker

Film: Bird, rendező: Clint Eastwood (1988)

Clint Eastwood mindig is óriási jazz-rajongó hírében állt. A Bird című filmmel Charlie Parker szaxofonlegenda élete és zenéje előtt tisztelgett. A film egy izgalmas montázs, amiben Bird Kansas Cityben töltött gyerekkorától 34 éves korában bekövetkezett korai haláláig villannak föl képek. Az alkotásból megismerhetjük a zenész meghatározó kapcsolatát felesége, Chan Parker iránt, a bebop úttörő, Dizzy Gillespie irányába, valamint azt, hogy hogyan hatott a drogok és a zene terén a trombitás Red Rodneyra. „Nem akartam drogprevenciós filmet forgatni Bird életéről. Senki nem akarna megnézni egy olyan filmet, amiben megpróbálnak lenyomni valamit a torkán” - mondta Clint Eastwood egy interjúban. Forest Whitaker pedig igazán komolyan vette a szerepet:

a felkészülés során egy apró, lepusztult lakást bérelt, teljesen elszigetelődött a világtól, így bele tudta élni magát a magányos zseni bőrébe. Az idő nagy részét gyakorlással töltötte, szaxofonleckéket vett, hogy a légzése, fúvástechnikája hitelesnek látsszon, és hogy ujjai nagyjából szinkronban legyenek Parker játékával.

A siker nem maradt el: alakításával számos elismerést zsebelt be a kritikusoktól, 1988-ban pedig Cannes-ban a legjobb színész díját kapta, valamint Golden Globe-ra is jelölték.

Ethan Hawke – Chet Baker

Film: Born To Be Blue, rendező: Robert Budreau (2015)

Az összetéveszthetetlen hangú trombitás-énekes, Chet Baker számos filmben tűnt fel élete során. Ezek közül vitathatatlanul az egyik leghíresebb Bruce Weber 1988-ban készült, Let’s Get Lost című dokumentumfilmje, amely részben alapanyagul szolgált a Born To Be Blue című 2015-ös portréfilmhez is. Ebben Ethan Hawke játssza a trombitást, aki éppen próbál felhagyni szerfüggőségével, hogy egy hosszabb kihagyás után visszatérhessen a zenei életbe a hatvanas évek végén. Mindeközben pedig még egy nőbe is beleszeret. „Van itt egy hihetetlenül megfejthetetlen és enigmatikus személy, akit nagyon nehéz megragadni a maga valójában” - mondta Ethan Hawke a szerepről a Varietynek adott interjújában.

Majd megpróbálsz megformálni valakit, akinek egészen különleges kapcsolata van a zenéhez. És akkor hirtelen a zenész helyett a zene lesz a főszereplő

- fejtette ki a színész.

Don Cheadle – Miles Davis

Film: Miles Ahead, rendező és főszereplő: Don Cheadle (2015)

A Miles Ahead a főszereplő Don Cheadle rendezői debütje is egyben. A színész-rendező, aki gyerekkora óta trombitál és személyesen is ismerte Miles Davis családját, a filmben szabadon kezeli Miles Davis kompozícióinak és életének azt az időszakát, amikor a hetvenes években inaktív volt drogfüggősége miatt. „Az ismereteink Miles életéről mindig is csupán ismeretek maradtak” - mondta Don Cheadle a Rolling Stone Magazine-nak.

Soha nem rejtette el életének szépségeit, de a csúnya oldalát sem, ugyanakkor érdekes volt átrágni magam az ő élettörténetén, majd ugyanezeket a sztorikat összevetni más emberek interpretációival. Ezek teljesen eltértek egymástól, rájöttem, hogy tulajdonképpen a történetmesélések közötti hiátusban kell keresnünk Miles Davist. Legalábbis törekedni rá.

Mahershala Ali – Don Shirley

Film: Green Book, rendező: Peter Farrelly (2018)

A legújabb, részben jazz témájú tragikomikus roadmovie Don Shirley zongorista történetén alapul. Don Shirley egy rendkívül kifinomult, sikeres, nyolc nyelven beszélő, Jamaikából származó, színesbőrű klasszikus zenész volt, aki rengeteg koncertfelkérésnek tett eleget. Többek között a déli államokban is, ahol a hatvanas években rendkívül látványos volt a feketék üldözése. Ezért a fehérbőrű sofőrrel és testőrrel, Tony "lip" Vallelong-al vágott neki az útnak, akivel nagyon jó barátságot kötöttek. Az ő útjukat meséli el a film, melynek címe a The Negro Motorist Green Book című könyvre utal, ami egyfajta alternatív útmutatóként szolgált a feketék számára, hogy biztonságos útvonakat találjanak délen. A filmben az Oscar-díjas (Moonlight) Mahershala Ali játssza a zongoristát, aki nagyon proaktívnak bizonyult Shirley filmbéli karakterének tekintetében.

Egy összetett személyiséget akart megformálni, és ragaszkodott hozzá, hogy kihangsúlyozhassa azt a fájdalmat, ami Shirley bőrszíne miatti ignorálásból eredt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Vizuál

Ingyen nézhetőek a Cirko filmjei online

A négyzet, a Táncterápia, a Férfiak fecskében, vagy személyes kedvencünk, a Tű, cérna, szerelem is bekerültek a Cirko Film új online videotékájába, ahol március 30-ig az is kényelmesen mozizhat, aki valami miatt nem jut el a moziba.
Klasszikus

Szombaton újra Bach zenéje szól a metró peronja mellett

Idén is lemerészkednek az Operaház zenészei a metróba, Bach műveiből nyújtanak ízelítőt a zeneszerző születésének 334. évfordulóján. Élmény lesz a tömegközlekedés!
Klasszikus

Lépjen fel a Google-re, és komponáljon valamit Bach stílusában

Bach születésénak 334. évfordulóján a Google mesterséges intelligenciája egysoros zeneművet komponál az Ön dallamából is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Fekete-Kovács Kornél: „Amikor improvizálunk, akkor meditálunk”

Fekete-Kovács Kornél a „jógikus” lét tíz alapvető szabályát foglalta zenébe a Foundations című új, tíztételes művében, amit március 17-én mutatnak be a Müpában. A Modern Art Orchestra mellett olyan vendégművészek működnek közre az üzenet átadásában, mint Harcsa Veronika, Szakcsi Lakatos Béla, Fenyvesi Márton, Dés András és Szalai Péter.
Jazz/World gyémánt bálint trió

Íme a megújult Gyémánt Bálint Trió első videója!

Az egyik legismertebb jazzgitárosunk, Gyémánt Bálint új zenei koncepciójához új zenésztársakat hívott: Bartók Vince basszusgitárossal és Szabó Dániel Ferenc dobossal április 10-én a BJC-ben veszi kezdetét közös zenei utazásuk. Addig is hallgasd debütáló dalukat, a Pyramidiont!
Jazz/World hír

Zenészlegendák ünneplik a 75 éves Joni Mitchellt

Március 23-án egyetlen alkalommal az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatjuk a legendás énekes-dalszerző hetvenötödik születésnapjára rendezett Los Angeles-i koncert felvételét, Joni 75 – Sztárok köszöntik Joni Mitchellt címmel.
Jazz/World Nők a zenében

Akik megmutatták, hogy melltartóban is lehet szaxofonozni

A híres jazzmagazin, a DownBeat 1937-ben közölt egy cikket, melynek címe így szólt: How Can You Blow A Horn With A Brassiere? Aki ezt megválaszolta, Peggy Gilbert volt, aki egy egész korszak női zenészének törekvését foglalta össze.
Jazz/World demokrácia

A jazz úgy működik, ahogy egy demokratikus társadalomnak kellene

Kölcsönös tisztelet, egymásra figyelés és őszinte kommunikáció - ezek nélkül még a legtehetségesebb jazz-zenészek sem képesek együtt játszani.