Jazz/World

Ott akart élni, ahol a jazz szól

2012.05.19. 10:10
Ajánlom
Pannonica bárónőről, aki feltehetően a jazztörténet legnagyobb mecénása volt, alig ismert, hogy magyar származású - írja előző heti témájának folytatásaként ZIPERNOVSZKY KORNÉL. Heti jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt.

Pannonica házassága Jules de Koenigswarter báróval, banktisztviselővel, a francia ellenállás nemzeti hősével, a háború után francia nagykövettel Nicát életében már másodszor kényszerítette olyan kötöttségekre, amelyeket nem tudott elviselni. Ahogy anyjával, a Nagyváradon született báró Wertheimstein Rózsikával, aki másfél évtizedes álomházasság után megözvegyült, sem tudott mélyebb kötődést kialakítani, mert kapcsolatuk útjában állt a rengeteg drill és a hadseregnyi személyzet, nevelőnő és illemtanár.

Nica külön élő férje számára az utolsó csepp a pohárban a Charlie Parker halálának körülményeiről szóló cikkek megjelenése volt. Parkert ugyan már életében elismerték mint a modern jazz legfontosabb úttörőjét, de életmódja, többnyire alkohollal és kábítószerrel összefüggésbe hozható botrányai lehetetlen helyzetbe hozták. A halála előtt már nem nagyon engedték be abba a jazzklubba sem, a Birdlandbe, amit róla neveztek el. Egyszer Parker teljesen szétzuhant állapotban csöngetett be Nica szállodai apartmanjának ajtaján, ahol ő is törzsvendég volt. Nica megetette, megitatta, saját orvosát hívta hozzá, és napokon át pihentette, altatta, amikor a már lábadozó, 34 éves Parker tévénézés közben hirtelen meghalt. A jazztörténet emblematikus, tragikus epizódjának ismert részlete, hogy a halottkém ötvenhárom évesnek saccolta.

Pannonicán az eset hullámverése mély sebeket ejtett. A pletyka Parkerrel kapcsolatban különösen fájt neki, hiszen Parker csak egy volt a sok, hozzá éjjel nappal bejáratos, a tenyeréből evő, saját Bentley-jén fuvarozott, jazz-zenész közül. De nem adta fel: miközben igyekezett gyermekeiről is gondoskodni, kitartott a modern amerikai művészet élcsapatának sorában. Az ötvenes években Jackson Pollock vagy Leonard Bernstein, Jack Kerouac és Allen Ginsberg ugyanazokba a jazzklubokba jártak, például a Five Spotba, mint ő.

Nica, már vonzó, dúsgazdag (fehér) bárónőként, sokgyerekes anyaként a társadalomban marginalizáltan élő, rasszista zaklatásnak állandóan kitett, rendszeresen alkoholizáló és kábítószerező művészek társaságát kereste. Csak egyetlen apró adalék ahhoz, hogy milyen társadalmi környezetben állt ki a feketebőrű zenészek mellett: mielőtt a szállodai szobapincér feltálalta volna vendégeinek a kaviáros, pezsgős vacsorát, azok csak a cselédlépcsőn vagy a személyzeti liften mehettek fel a szobába. A kortársak egybehangzó elbeszélése szerint ebben a környezetben találta meg igazi énjét, nagylelkű, végtelenül türelmes és empatikus volt. A zenészek pedig befogadták, mert mélyen magába szívta a jazzt, és a legmagasabb szinten értett hozzá. De kerülte a reflektorfényt, sokszor kifejezetten háttérbe húzódott. Még akkor is, amikor késő hajnalban, a jazzklubok bezárása után az egész jazzkompánia a bérelt apartmanjában vagy - a későbbi években - a villájában folytatta az örömzenével és egyéb nedvekkel bőven átitatott bulizást. A Rothschild-család régen úgy tartotta, hogy csak kétszer kell szerepeljenek az újságban: amikor megszületnek és amikor meghalnak. Ez a felfogás nem volt idegen a különc Nicától, ellentmondásos, nárcisztikus vonásokat mutató módon szembesült azzal, hogy mit közvetít róla a nyilvánosság.

Nica gyűlölte ugyan a tapintatlan és hazug bulvársajtót, még a komolyabb róla szóló cikkeket is szívesen meg nem történtté tett volna, viszont egyáltalán nem bánta az általa inspirált Julio Cortázar-novellát (ami magyarul Az üldöző címmel már a hetvenes években megjelent). Egyik védencének, Joel Forresternek azt is elmondta, hogy a novellabeli Tica alakja jól ragadja meg az ő személyiségének lényegét. Tica a történetben Johnny Carterrel - egy leginkább Birdről mintázott - szaxofonossal szerepel együtt. De a brit konzervatív neveltetés egyes elveit soha meg nem tagadó Nica valós élete eltér a bővérű Ticáétól, leginkább abban, hogy védenceire inkább tekintett anyai, mint szeretői szemmel.

Minden családtag és barát egybehangzó nyilatkozata szerint a jazzkörökben töltött éveinek legfontosabb szereplője Thelonious Monk volt, de vele kizárólag csak plátói kapcsolata volt. Monk és Nica közös története valójában olyan hosszú és izgalmas, hogy Kastin könyvének több mint a fele ennek árnyalásával telik meg, Hannah Rothschild dokumentumfilmje háromnegyed részben erről szól. Erre ebben a rovatban is, remélem, lesz még alkalmam visszatérni.

Tica és Nica között a másik alapvető különbség, hogy Nica megpróbálta lebeszélni a kábítószerekről barátait, ismerőseit, még ha számukra védőangyalként és drogsegélyvonalként is működött évtizedeken át. Nica egy interjúban Nat Hentoffnak elmondta, hogy már a hatvanas években belátta, hogy ezt a döntést, a drogról leszokást csak ők hozhatták meg, helyettük senki sem tehetett semmit, ő sem. Az igazsághoz egyébként az is hozzátartozik, hogy Bentley-jéhez és hosszú szipkájához hasonlóan legendássá vált kifogyhatatlan laposüvege, melyben kizárólag minőségi töményet tartott.

De Nica titkai, hiába a rengeteg rá vonatkozó emlékezés a jazztörténeti memoárokban, hiába a két, teljes egészében róla szóló könyv, a filmek (amelyek közé a Thelonius Monkról szóló nevezetes dokumentumfilmet, a Straight, No Chaser-t is oda lehet sorolni), a centenáriuma előtt is titkok maradtak. Hiszen Nica nem csak a Polaroid fotókat és a mini-interjúkat rögzítette abban a biztos tudatban, hogy igaza van akkor, amikor ezeket a muzsikusokat a zseniknek kijáró tisztelettel közelítette meg, hanem hangfelvételeket is készített és naplójegyzeteket is írt. Magnószalagjai említésekor minden jazz-szerető ember szíve gyorsabban kezd verni: körülbelül 400 órányi hatalmas archívumot vett fel, amelyek főleg a lakásán készült jam session-öket dokumentálják, de egy részük nyilvános koncerteken készült.

Sajnos öt gyermeke eddig mindig szorosan lezárta a 'privacy' sorompóját, amikor a kutatók vagy a kiadók megpróbáltak hozzáférni ehhez az anyaghoz. Nem egyenesági leszármazottai hozták nyilvánosságra fotóalbumát és a róla szóló filmet meg könyvet. Az elzárkózás kiindulópontja nyílván az lehet, hogy Nica nekik is hátat fordított, amikor a jazz közegébe lépett át. De személye megkerülésével nem lehet megírni a modern jazz történetét, ami hatása nélkül nem is lenne ugyanaz.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ezek Renée Fleming kedvenc szopránáriái

Az egyik legnépszerűbb amerikai operaénekes, Renée Fleming hat kedves áriáját gyűjtötte össze. Meglepő, de hiányzik egy nagyon fontos darab a listáról.
Plusz

Elhunyt Heller Ágnes

A filozófus kilencven éves volt, a 444 értesülése szerint Balatonalmádiban érte a halál.
Klasszikus

Holnap kezdődik a Fesztivál Akadémia a Zeneakadémián

A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagy koncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Zenés színház

Jesszumpeppi, az előzetes alapján borzasztónak tűnik a Macskák filmváltozata

Olyan világsztárok főszereplésével jön a Macskák című Lloyd Webber-musical filmváltozata, mint Taylor Swift, Ian McKellen és Judi Dench. Nem tűnik jónak.
Színház

Csákányi, Grecsó, Lackfi és a Sztalker Zsámbékon

Telt házzal mennek Zsámbékon a nyári színházi és felolvasószínházi előadások, amelyek a város több, emblematikus helyszínén várják a közönséget a Romtemplom és a Bázis vonzásában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World balatonfüred

Kedden kezdődik a Balatonfüredi Prímásverseny

Ebben az évben a cigányprímásokon a sor, hiszen a 7. Prímásverseny nekik szól. A versenyre idén tíz prímás jelentkezett az ország több pontjáról.
Jazz/World hegedű

Ez Amerika egyik legjelentősebb hegedűkollekciója, mégis fel fogják darabolni

David Bromberg 263 historikus értékű hegedűjét tudósoknak, hangszerészeknek kellene tanulmányozni, de az amerikai Library of Congress nem akarja megvenni a gyűjteményt. Pedig megígérték.
Jazz/World gyász

Elhunyt a zenész, aki Mandelával egy színpadon énekelte az apartheid-ellenesek himnuszát

Hatvanhat éves korában kedden meghalt Johnny Clegg dél-afrikai énekes, dalszerző. Ő írta az Asimbonanga című dalt.
Jazz/World hír

Keresik Erdély legszebb magyar dalát

A zenei pályázatra erdélyi zenészek és zenekarok, amatőr és hivatásos zenészek jelentkezését várják.
Jazz/World hír

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.