Jazz/World

Ott akart élni, ahol a jazz szól

2012.05.19. 10:10
Ajánlom
Pannonica bárónőről, aki feltehetően a jazztörténet legnagyobb mecénása volt, alig ismert, hogy magyar származású - írja előző heti témájának folytatásaként ZIPERNOVSZKY KORNÉL. Heti jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt.

Pannonica házassága Jules de Koenigswarter báróval, banktisztviselővel, a francia ellenállás nemzeti hősével, a háború után francia nagykövettel Nicát életében már másodszor kényszerítette olyan kötöttségekre, amelyeket nem tudott elviselni. Ahogy anyjával, a Nagyváradon született báró Wertheimstein Rózsikával, aki másfél évtizedes álomházasság után megözvegyült, sem tudott mélyebb kötődést kialakítani, mert kapcsolatuk útjában állt a rengeteg drill és a hadseregnyi személyzet, nevelőnő és illemtanár.

Nica külön élő férje számára az utolsó csepp a pohárban a Charlie Parker halálának körülményeiről szóló cikkek megjelenése volt. Parkert ugyan már életében elismerték mint a modern jazz legfontosabb úttörőjét, de életmódja, többnyire alkohollal és kábítószerrel összefüggésbe hozható botrányai lehetetlen helyzetbe hozták. A halála előtt már nem nagyon engedték be abba a jazzklubba sem, a Birdlandbe, amit róla neveztek el. Egyszer Parker teljesen szétzuhant állapotban csöngetett be Nica szállodai apartmanjának ajtaján, ahol ő is törzsvendég volt. Nica megetette, megitatta, saját orvosát hívta hozzá, és napokon át pihentette, altatta, amikor a már lábadozó, 34 éves Parker tévénézés közben hirtelen meghalt. A jazztörténet emblematikus, tragikus epizódjának ismert részlete, hogy a halottkém ötvenhárom évesnek saccolta.

Pannonicán az eset hullámverése mély sebeket ejtett. A pletyka Parkerrel kapcsolatban különösen fájt neki, hiszen Parker csak egy volt a sok, hozzá éjjel nappal bejáratos, a tenyeréből evő, saját Bentley-jén fuvarozott, jazz-zenész közül. De nem adta fel: miközben igyekezett gyermekeiről is gondoskodni, kitartott a modern amerikai művészet élcsapatának sorában. Az ötvenes években Jackson Pollock vagy Leonard Bernstein, Jack Kerouac és Allen Ginsberg ugyanazokba a jazzklubokba jártak, például a Five Spotba, mint ő.

Nica, már vonzó, dúsgazdag (fehér) bárónőként, sokgyerekes anyaként a társadalomban marginalizáltan élő, rasszista zaklatásnak állandóan kitett, rendszeresen alkoholizáló és kábítószerező művészek társaságát kereste. Csak egyetlen apró adalék ahhoz, hogy milyen társadalmi környezetben állt ki a feketebőrű zenészek mellett: mielőtt a szállodai szobapincér feltálalta volna vendégeinek a kaviáros, pezsgős vacsorát, azok csak a cselédlépcsőn vagy a személyzeti liften mehettek fel a szobába. A kortársak egybehangzó elbeszélése szerint ebben a környezetben találta meg igazi énjét, nagylelkű, végtelenül türelmes és empatikus volt. A zenészek pedig befogadták, mert mélyen magába szívta a jazzt, és a legmagasabb szinten értett hozzá. De kerülte a reflektorfényt, sokszor kifejezetten háttérbe húzódott. Még akkor is, amikor késő hajnalban, a jazzklubok bezárása után az egész jazzkompánia a bérelt apartmanjában vagy - a későbbi években - a villájában folytatta az örömzenével és egyéb nedvekkel bőven átitatott bulizást. A Rothschild-család régen úgy tartotta, hogy csak kétszer kell szerepeljenek az újságban: amikor megszületnek és amikor meghalnak. Ez a felfogás nem volt idegen a különc Nicától, ellentmondásos, nárcisztikus vonásokat mutató módon szembesült azzal, hogy mit közvetít róla a nyilvánosság.

Nica gyűlölte ugyan a tapintatlan és hazug bulvársajtót, még a komolyabb róla szóló cikkeket is szívesen meg nem történtté tett volna, viszont egyáltalán nem bánta az általa inspirált Julio Cortázar-novellát (ami magyarul Az üldöző címmel már a hetvenes években megjelent). Egyik védencének, Joel Forresternek azt is elmondta, hogy a novellabeli Tica alakja jól ragadja meg az ő személyiségének lényegét. Tica a történetben Johnny Carterrel - egy leginkább Birdről mintázott - szaxofonossal szerepel együtt. De a brit konzervatív neveltetés egyes elveit soha meg nem tagadó Nica valós élete eltér a bővérű Ticáétól, leginkább abban, hogy védenceire inkább tekintett anyai, mint szeretői szemmel.

Minden családtag és barát egybehangzó nyilatkozata szerint a jazzkörökben töltött éveinek legfontosabb szereplője Thelonious Monk volt, de vele kizárólag csak plátói kapcsolata volt. Monk és Nica közös története valójában olyan hosszú és izgalmas, hogy Kastin könyvének több mint a fele ennek árnyalásával telik meg, Hannah Rothschild dokumentumfilmje háromnegyed részben erről szól. Erre ebben a rovatban is, remélem, lesz még alkalmam visszatérni.

Tica és Nica között a másik alapvető különbség, hogy Nica megpróbálta lebeszélni a kábítószerekről barátait, ismerőseit, még ha számukra védőangyalként és drogsegélyvonalként is működött évtizedeken át. Nica egy interjúban Nat Hentoffnak elmondta, hogy már a hatvanas években belátta, hogy ezt a döntést, a drogról leszokást csak ők hozhatták meg, helyettük senki sem tehetett semmit, ő sem. Az igazsághoz egyébként az is hozzátartozik, hogy Bentley-jéhez és hosszú szipkájához hasonlóan legendássá vált kifogyhatatlan laposüvege, melyben kizárólag minőségi töményet tartott.

De Nica titkai, hiába a rengeteg rá vonatkozó emlékezés a jazztörténeti memoárokban, hiába a két, teljes egészében róla szóló könyv, a filmek (amelyek közé a Thelonius Monkról szóló nevezetes dokumentumfilmet, a Straight, No Chaser-t is oda lehet sorolni), a centenáriuma előtt is titkok maradtak. Hiszen Nica nem csak a Polaroid fotókat és a mini-interjúkat rögzítette abban a biztos tudatban, hogy igaza van akkor, amikor ezeket a muzsikusokat a zseniknek kijáró tisztelettel közelítette meg, hanem hangfelvételeket is készített és naplójegyzeteket is írt. Magnószalagjai említésekor minden jazz-szerető ember szíve gyorsabban kezd verni: körülbelül 400 órányi hatalmas archívumot vett fel, amelyek főleg a lakásán készült jam session-öket dokumentálják, de egy részük nyilvános koncerteken készült.

Sajnos öt gyermeke eddig mindig szorosan lezárta a 'privacy' sorompóját, amikor a kutatók vagy a kiadók megpróbáltak hozzáférni ehhez az anyaghoz. Nem egyenesági leszármazottai hozták nyilvánosságra fotóalbumát és a róla szóló filmet meg könyvet. Az elzárkózás kiindulópontja nyílván az lehet, hogy Nica nekik is hátat fordított, amikor a jazz közegébe lépett át. De személye megkerülésével nem lehet megírni a modern jazz történetét, ami hatása nélkül nem is lenne ugyanaz.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Klasszikus

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Színház

SZFE: a kuratórium pályázat nélkül nevezhet ki rektorhelyetteseket, akik az intézményt is vezethetik

"Kézi vezérlésre áll át a fenntartó, az SZFE eljárásokat indít" címmel adott ki közleményt a Színház- és Filmművészeti Egyetem miután egyoldalúan és visszamenőleg módosította a szervezeti és működési szabályzatot az új kuratórium, hogy ne kelljen pályázatot kiírni a rektorhelyettesek kinevezéséhez. Ráadásul lehetővé tették, hogy az ezt a pozíciót betöltők az intézményvezetői jogköröket is ellássák.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Könnyűzene a 29. CAFe Budapesten

Élő zene, kísérletezés, világzene és jazz – minikoncertek, lemezbemutatók és popkülönlegességek az ősz legmenőbb fesztiválján.
Jazz/World hír

Íme a járványhelyzet-kompatibilis szórakoztatás: indul a Raktárkoncert-sorozat

Zenei legendák, fesztiválzenekarok és a mulatós zene képviselői is feltűnnek a szeptember 21-től kezdődő sorozatban, amelyet a könnyűzenei ipar támogatására indítottak el.
Jazz/World lemez

Budapesti koncertjének felvételét adja ki lemezen Keith Jarrett

Keith Jarrett 2016-ban a Müpában lépett fel. Most duplaalbumon jelenik meg a teljes improvizációs szólókoncert az ECM kiadónál.
Jazz/World ajánló

Szerdán indul a Fonó születésnapi sorozata

A nyári szabadtéri Teraszkoncertek után az idén 25 éves Fonó egy különleges jubileumi válogatással indítja útjára az évadot. A Fonó25 Folkfőváros szeptember 16-19. között egyfajta mixe a zeneház több kedvelt sorozatának.
Jazz/World guessous mesi

Premier: Guessous Mesi a gyermeki énünkről mesél új dalában

Az egzotikus, népi hangzásvilágáról ismert Guessous Mesi, Junior Príma Díjas énekesnő új dallal és videoklippel jelentkezik szeptember 12-én a Fidelio felületén. "Lüktet a lét" című új dala az anyává válás izgalmas és egyben ismeretlen terepe mellett, a saját belső gyermeki énünk megélését dolgozza fel.