Jazz/World

Ötvös Györgyi: "Egyedül nem megy"

2015.07.12. 08:43
Ajánlom
Ötvös Györgyi olyan kiemelkedő személyiség a népművelésben, a magyar kulturális élet szervezésében, hogy napestig sorolhatnánk a nevéhez fűződő eredményeket. "Egyedül nem megy" idézi Halmos Béla egyik kedvenc mondatát, amely igazán remekül jellemzi Györgyit, hiszen legtöbbször többes számban beszél az elért eredményekről, melyekért Halmos Béla emlékéremmel jutalmazták a Táncház napján. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele.

- Kezdjük a legelején. Hogy kerültél kapcsolatba a folklórral?

- Teljesen véletlenül. Frissen végeztem népművelés szakon másoddiplomásként, Szombathelyen, mikor a Belvárosi Ifjúsági Házból felhívták a főiskolában Nagy Árpád tanár urat, hogy tudna-e egy lelkes fiatal szakembert ajánlani. Ő engem javasolt és így kerültem ide 31 éve. Miután megkaptam a táncházat, úgy éreztem, hogy bedobtak a mélyvízbe, mert semmit sem tudtam erről a műfajról.  Előzőleg, Esztergomban, a Tanítóképző Főiskolán ének-zene szakot végeztem, sok népdalt tanultunk, de a táncházban egy teljesen új, csodálatos, ismeretlen világ nyílt meg előttem. Sok tanulnivalóm akadt, mivel nem ismertem a tájegységeket, a hozzájuk kapcsolódó népdalokat, táncrendeket. Nagyon sok táncházba eljártam, sok zenésszel, táncoktatóval megismerkedtem és tanultam tőlük.  A táncháznak több olyan belső szabálya, íratlan törvénye van, ami a többi közművelődési formától egy kicsit eltér.  Ez a falvakból a városba „mesterségesen áttelepített" szórakozási és művelődési forma, szórakozva tanulnak az emberek, ráadásul közben közösségek is teremtődnek. A táncházas kollégákkal, stábunkkal sokat beszélgettünk, gondolkodtunk, inspiráltuk egymást, hogy mit tehetnénk annak érdekében, hogy egyre többet tudjunk nyújtani a közönségnek. Ne feledjük, ez abban az időben volt, amikor a zenészek, táncosok egyre több helyre mentek gyűjteni, s így a táncházak repertoárja folyamatosan bővült. A 43 éves táncházmozgalom sokat fejlődött a kezdetektől.

- Sokan támogatták ezt a törekvést?

- Nagy szerencsénk volt, hogy a fővárosi művelődési házak közül a Belvárosi Ifjúsági Ház volt a második, ami a legtöbb állami támogatást kapta kerületünk önkormányzatától, így az akkori vezetés, Kiss Benedekné igazgatónő sokáig támogatni tudta a táncházat. A 90-es években nekünk állt módunkban a legtöbb zenészt, táncost meghívni a határon túlról. Összefogtunk a többi táncházzal is, hogy máshol is tudjanak zenélni a meghívott vendégek. Ez a csere ide-oda működött. Négy-öt napot töltött itt egy-egy csapat, így volt idő arra, hogy felmenjenek a Zenetudományi Intézetbe, vagy a Néptáncosok Szakmai Házába, hogy gyűjtéseket végezzenek velük.

Sokat segített Kallós Zoli bácsi, hogy Erdélyből melyik zenekarokat érdemes elhívni. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy felvidéki együtteseket is hívjunk, ebben a munkában Agócs Gergely segített.

2002. január 1-én összevontak több intézményt a kerületünkben, így kerültünk át az Aranytíz Kultúrházba, ahol Kft-vé alakulásunk óta Balogh Erika ügyvezetőnk mind emberileg, mind szakmailag példaértékűen mellettünk állt. Olyan munkatársi közösséget teremtett, melyben a kollégák kölcsönösen segítik egymást.  Mindig Halmos Béla jut eszembe, aki különböző beszédeiben sosem felejtette el megemlíteni azt, hogy egyedül nem megy. Ő is máshonnan vette az idézetet, de mindegy is, honnan származik, nekem Bélához kötődik. Nagyon igaznak tartom, mert minden eredmény mögött nagyon sok ember munkája áll.

- Mióta működik a táncházatok?

- 1972. május 6-án indult az első táncház Budapesten. A közönség által csak Molnár utcaként emlegetett Belvárosi Ifjúsági Ház 1975 novemberében nyitotta meg kapuit, az első táncházat a Muzsikás együttes tartotta 1975. december 13-án. 1976 januárjától számoljuk a születésnapunkat, így a Kárpát-medencében a legrégebben folyamatosan működő táncház a miénk. A Muzsikásék 1978-ban adták át a stafétabotot a Kalamajka együttesnek, amely 31 évig, rekordideig volt házigazda.

- Hogy nézett ki egy átlagos este a Molnár utcai, ma Aranytíz táncházban?

- 5 órától 6 óráig Aprók tánca volt, van az óvodás korosztály számára. Fábián Éva a gyerektáncházak nagymestere. Évike szakképzett óvónő és ő dolgozta ki a gyerek táncház tematikáját, módszerét. A mai napig az ő módszertana alapján dolgoznak a foglalkozásvezetők. A játszóház később (80-as évek közepe) kapcsolódott be, Horti Zoltán tartja a kezdetektől. 6 órától 7 óráig várja a gyerekeket, szülőket. 7 órától már a felnőttek részére megy a tánctanítás, melynek anyaga félévente változik. Ezt énektanítás követi, majd kezdődik maga a táncház. Különböző táncrendek váltják egymást. A táncolni nem, vagy kevésbé tudókkal a program végéig foglalkoznak az oktatók. A rendezvény kezdetben 11 óráig tartott, majd Sipos Janó, a Kalamajka akkori prímása azt találta ki, hogy ezután a zenekar a 4. emeleti büfében folytassa a muzsikálást éjfélig. Így született meg a folkkocsma, amely kötetlenebb, mint a táncház. Itt nem kell végigtáncolni egy táncrendet, bár megtehetik, de ha például a székiből csak csárdást akarnak járni aznap este, akkor az is teljesen rendben van.  Itt olyan dalokat is lehet énekelni, melyek a táncrendekbe nem férnek bele (hajnalik, népszokásokhoz tartozó dallamok). Itt már nincs táncoktatás. Nagyon népszerű lett ez a programrész (Budapesten ma már sokkal több folkkocsma van, mint táncház), gyakran, mire felért a Kalamajka, már nagy buli volt odafent. Volt úgy, hogy 30-40 zenész húzta már a talpalávalót. A nagy sikerre való tekintettel, György Karcsival és Redő Julival az akkori oktatóinkkal azt találtuk ki, hogy hajnali 2 óráig hosszabbítsuk meg a nyitva tartásunkat, és legyen külön zenekar mindig megfogadva. Nemcsak budapesti bandákat hívtunk meg, hanem a vidékieket is gyakran szerepeltettünk, így akik hozzánk jártak rendszeresen, minden zenekarral megismerkedhettek. A közönség is kettévált, volt, aki csak a táncházba járt, volt, aki rögtön felment a negyedikre. Ezzel egy időben a táncház zárórája éjfélre módosult. Átlagban 2 hetente voltak plusz programok a táncházban, a már említett határon kívüli zenekarok, táncosok mellett hazai együttesek koncertjeit is élvezhették az emberek.

- A ti nevetekhez köthető több új program kezdeményezése is a folkkocsmán kívül.

- A 90-es évek elején kitaláltuk, hogy a közönség számára próbáljunk meg néptánc tanfolyamot indítani. Egyrészt szerettük volna az érdeklődőket eljuttatni arra a szintre, hogy minél hamarabb megtanuljanak önállóan táncolni, mulatni, másrészt a táncházunk  törzsközönségét kívántuk megalapozni. A következő évben már volt külön férfi és női táncokat oktató csoportunk is. A néptánc tanfolyam azóta is sikeres, most már Bohus György vezeti 2002-től, és miután tavaly Redő Julit 25 év után elbúcsúztattuk, Bánhegyi Nikoletta vette át a női táncoktatói feladatokat a tanfolyamon és a táncházban is. Nálunk volt a művelődési házak közül először népi ének tanfolyam is Fábián Éva vezetésével. Mi szerveztük az első folyamatosan működő cigány táncházat a Kalyi Jaggal és Balogh Bélával. Az Aranytíz Kultúrházban pedig megszületett az első népzenei filmklub Halmos Béla vezetésével, Nagymarosy András érdekfeszítő néprajzi előadásaival.

- Mivel foglalkozol még?

- Az Egyszólam Népzenei Tábort az Egyszólam Együttes kezdte el. Családi táborozásnak indult, később hozták a barátokat is, majd kinőtte magát, kicsi lett a hely. Fábián Éva felkérte intézményünket, hogy vállaljuk el a tábor szervezését. 1997-től a Tolna megyei Váralján várjuk a pásztorhangszerek után érdeklődőket, énekelni vágyó embereket. A tábor különlegessége, hogy az első tábor kivétel, de onnantól folyamatosan Juhász Zoltán szakmai irányításával Erdélyből és esetenként Felvidékről is mindig hívtunk idős mestereket, akiktől tanulhatnak a résztvevők. A tábor fele felnőtt, fele gyerek, 70 százalékban állandó vendég és 30 százalékban jönnek új érdeklődők. Olyan ez a tábor, mint egy nagy család. Amikor elkezdődik, olyan, mintha közben haza se mentünk volna.

- Mindaz, amiről eddig beszéltünk, rengeteg munkával jár...

- A zenét mindig szerettem, komoly zenén nőttem fel, 16 évig tanultam csellózni, és nagyon megszerettem a népzenét is. Hobbimmá vált a munkám, ezért aztán nem fárasztó.

- Milyen érzés elsőként megkapni a Halmos Béla emlékérmet?

- A táncházmozgalom egyik alapítójáról van szó, és én nagyon megtisztelőnek érzem, hogy nekem ítélték meg ezt a díjat. Örülök, hogy az Aranytíz munkatársaként kaphattam meg. Abban a szerencsében volt részem, hogy Bélával, mint a Kalamajka zenekar prímásával, 1991-től több mint 20 évig együtt dolgozhattam, később a Népzenei Filmklub kapcsán is sok munka és baráti beszélgetés alkalmával újabbnál újabb ismeret birtokába kerültem. Júliusban lesz két éve, hogy nincs közöttünk, de sokunk nevében mondhatom, hogy a mai napig nagyon hiányzik nekünk mind emberileg, mind szakmailag.  Úgy érzem, ez a díj nagy felelősséggel is jár, további munkára ösztönöz.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Színház

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.
Vizuál

Ingyen nézhetőek a Cirko filmjei online

A négyzet, a Táncterápia, a Férfiak fecskében, vagy személyes kedvencünk, a Tű, cérna, szerelem is bekerültek a Cirko Film új online videotékájába, ahol március 30-ig az is kényelmesen mozizhat, aki valami miatt nem jut el a moziba.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Fekete-Kovács Kornél: „Amikor improvizálunk, akkor meditálunk”

Fekete-Kovács Kornél a „jógikus” lét tíz alapvető szabályát foglalta zenébe a Foundations című új, tíztételes művében, amit március 17-én mutatnak be a Müpában. A Modern Art Orchestra mellett olyan vendégművészek működnek közre az üzenet átadásában, mint Harcsa Veronika, Szakcsi Lakatos Béla, Fenyvesi Márton, Dés András és Szalai Péter.
Jazz/World gyémánt bálint trió

Íme a megújult Gyémánt Bálint Trió első videója!

Az egyik legismertebb jazzgitárosunk, Gyémánt Bálint új zenei koncepciójához új zenésztársakat hívott: Bartók Vince basszusgitárossal és Szabó Dániel Ferenc dobossal április 10-én a BJC-ben veszi kezdetét közös zenei utazásuk. Addig is hallgasd debütáló dalukat, a Pyramidiont!
Jazz/World hír

Zenészlegendák ünneplik a 75 éves Joni Mitchellt

Március 23-án egyetlen alkalommal az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatjuk a legendás énekes-dalszerző hetvenötödik születésnapjára rendezett Los Angeles-i koncert felvételét, Joni 75 – Sztárok köszöntik Joni Mitchellt címmel.
Jazz/World Nők a zenében

Akik megmutatták, hogy melltartóban is lehet szaxofonozni

A híres jazzmagazin, a DownBeat 1937-ben közölt egy cikket, melynek címe így szólt: How Can You Blow A Horn With A Brassiere? Aki ezt megválaszolta, Peggy Gilbert volt, aki egy egész korszak női zenészének törekvését foglalta össze.
Jazz/World demokrácia

A jazz úgy működik, ahogy egy demokratikus társadalomnak kellene

Kölcsönös tisztelet, egymásra figyelés és őszinte kommunikáció - ezek nélkül még a legtehetségesebb jazz-zenészek sem képesek együtt játszani.