Jazz/World

Párniczky András: „Korlátok nélkül játszani és örömet szerezni”

2011.09.13. 13:29
Ajánlom
Párniczky András gitáros klezmer-jazz együttese, a Nigun idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Ezalatt az időszak alatt sok változás történt mind a Nigun, mind a zenekarvezető életében.

- A Nigunt tradicionális zsidó dallamokból építkező jazz zenekarként alapítottad 2001-ben. Zenétek műfaja azóta sem változott, de nyilván rengetek hatás is ért benneteket. Milyen változásokon ment át az együttes zenei nyelvezete ezalatt a tíz év alatt?

- Az eredeti koncepció megmaradt, emellett azonban valóban voltak változások. Ennek egyik sarkalatos pontja az, ahogyan én magam fejlődtem a zsidó zenék megismerésében, illetve ahogyan fejlődök, mint jazz zenész. Az elmúlt évben nagyon komoly munkát fektettem a játékom csiszolásába, mert azt tapasztaltam, hogy technikai hiányosságok korlátoznak abban, amit a el szeretnék mondani. Mindez nyilván visszahat a Nigunra, amely az én legfőbb zenei megjelenésem. Ezenkívül a zenekar tagjai is formálják az együttes zenei nyelvezetét. A tagcserék is hatással voltak, vannak a zenénkre. Évek óta már Nagy Péter (bőgő) és Jeszenszky György (dob) alkotják a ritmusszekciót, Bede Péter szaxofonos pedig néhány hónappal ezelőtt került be a csapatba, ami erősen módosította a zenénk hangzását. Zenekara, a Fanfara Complexa ugyanis román népzenét játszik, amelynek népzenei díszítései közel állnak a zsidó népzenéhez. Ezzel régi vágyam teljesült, hiszen most már egy erősen népzenei hatású szólista is van a Nigunban.

- A tízéves jubileumot a Nigun jelenlegi és régi tagjaival közösen, szeptember 17-én a Budapest Jazz Clubban ünneplitek. Hogyan készültök a rendhagyó koncertre?

- A koncert komoly felkészülést igényel, a próbákat több hete elkezdtük. Szeretnénk hűek maradni az eredeti hangzáshoz, mégis, bizonyos dolgokat át kellett írni vagy hangszerelni. A próbafolyamat során a lemezeinkhez köthető felállásokban gondolkoztam, amelyek általában kvintettek. A felkészüléshez az összes volt és jelenlegi tag, tehát összesen 14 ember munkája szükséges. A Nigun tízéves pályafutása alatt történt tagcserék ha okoztak is feszültséget a múltban, mára teljesen elhalványultak, úgy érzem, mindenki szívesen csatlakozott újra a Nigunhoz a jubileumi koncertek kapcsán.

- Gyakran dolgoztok vendégművészekkel, akik tovább színesítik a zenekart. Kiket emelnél ki közülük?

- Mindenki hozott valami újat az együttesbe, de Baló István dobos és Matt Darriau amerikai szaxofonos nevét mindenképpen meg kell említenem. Szeptember 29-én a Nyitott Műhelyben tartandó második születésnapi koncerten mindketten ott lesznek majd.

- Mi a helyzet a 2009-ben Matt Darriau és Lukács Miklós közreműködésével készített, máig kiadatlan lemezetekkel?

- Sajnos nincs előrelépés, de ez leginkább a mai zenei piac visszás működésének köszönhető. Ha az albumaink ingyen letölthetőek különböző internetes oldalakról, a kiadónk nem tudja eladni a lemezeinket, s emiatt mi nem tudunk új CD-t megjelentetni. A zenénk ilyenfajta megosztása tehát eljuttat ugyan minket az közönséghez, de azt megakadályozza, hogy a következő lemezeink megjelenjenek és a lemezkiadók tovább működjenek.

- Hogyan látod a változásokat az elmúlt 10 évben a Nigun megítélése körül illetve a magyar jazz életben?

- A műfaji behatároltság tekintetében nem látok pozitív változást. Sőt régebben talán még nagyobb átjárás is volt olyan területek között, mint például a mainstream jazz és a free jazz. Azt látom, hogy mindenki komoly energiákat rak abba, amit csinál, de sok zenész nem elég nyitott. Kevesen vannak csak, akik saját esztétikájukat félrerakva, műfaji határokra való tekintet nélkül meglátják egy másik alkotó pozitívumait.

- Előadóművészi pályád mellett a tanítás is az életed fontos része

: az Etűd Zeneiskolában jazzgitárt és jazz elméletet tanítasz és zenekari gyakorlatot tartasz. Mennyire jellemző ugyanaz a tudatosság tanítási módszereidre, ami zenészként is jellemez?

- A tanítás során is legalább annyira törekszem a tudatosságra. Szerencsés vagyok, mert sok iskolában és oktatási rendszerben tanulhattam, és sokat okultam a tanulmányaim során szerzett pozitív illetve negatív tapasztalatokból. Fontosnak tartom, hogy legalább is intézményesített tanulmányi keretek között a tanárnak felkészülten és egy adott metódus szerint kell tanítania. Szerintem célravezetőbb olyan közegben tanulni, ahol a tanuló megítélése független a személyes érzelmektől és valóban a teljesítmény alapján történik. Másrészt a tanár-diák viszonynak ha nem is kell egyenrangúnak lennie, de a közegnek megfelelően kell működnie, mert ha ez nem így van, az nagy mértében károsíthatja a diák önbizalmát illetve tanulmányi előmenetelét.

- A következő 10 évre előretekintve: milyen tervek vannak a tarsolyodban?

- Nagyon sok tervem van, melyek egy része szorosan kötődik a Nigun-hoz. Egyfelől az elmúlt három évben az foglalkoztatott leginkább, hogyan jelennek meg a zenében a poliritmiák. Sok egymásnak feszülő ritmus már bekerült az újabb kompozícióimba, de ebben rengeteg további lehetőséget látok még. Másrészt nemrég hatalmas zenei élményben volt részem Kisörspusztán egy kis fesztiválon, amelynek központi alakjai Dresch Mihály és Baló István. Hallgatóként már sokszor részt vettem ezen az eseményen, most azonban játszottam is. A koncertek alatt azt éreztem, hogy teljesen kompromisszumok nélkül zenélünk, miközben az emberek táncoltak. Nagyszerű érzés volt azt látni, hogy a jazz visszakerül a természetes közegébe. Ilyen lehetett Charlie Parkerék jam sassionje 1943-ban a bebop születésekor: a saját elképzeléseik megvalósítása mellett örömet tudtak szerezni. Ezt szeretném egyre inkább megvalósítani a Nigunnal is. Terveim közt szerepel továbbá, hogy a hallgatáson túl is kapcsolatba kerüljek Bartók zenéjével és elegyítsem vele saját improvizációs elképzeléseimet. Ebben jelenleg sajnos megakadályoznak a jogi korlátok, hiszen Bartók Béla örökösei határozzák meg azt, hogy Bartók zenéjét hogyan lehet feldolgozni. Jelenleg nem megengedett, és ha jól tudom egészen 2016-ig nem is lehetséges, hogy bárki szabadon hozzányúljon ehhez a zenei örökséghez. Amint közkincsé válik Bartók zenéje, biztosan foglalkozni fogok vele. Addig pedig azt tervezem, hogy jövő tavaszig befejezem a technikámra vonatkozó fejlődési folyamatot, szeretnék valóban korlátok nélkül játszani. Emellett persze inspirál, ha új helyzeteknek illetve szintemnek megfelelő zenei elvárásoknak kell megfelelnem, úgyhogy várom a kihívásokat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Vizuál

Antonio Banderas abszurdnak tartja, hogy szexszimbólumnak bélyegezték

A talán legsikeresebb hollywoodi karriert befutó spanyol filmszínész, Antonio Banderas augusztus 10-én ünnepli hatvanadik születésnapját. 
Vizuál

A Pilátus is versenybe szállhat a Golden Globe-ért

Dombrovszky Linda filmjét beválogatták a legjobb idegennyelvű filmnek járó Golden Globe-díjért versenybe szálló alkotások közé, a Foreign Language Film Series 2021 elnevezésű programba.
Vizuál

Raffaello nem szerette az orrát, ezért retusálta azt önarcképein

A reneszánsz olasz festő valószínűleg saját orrának "idealizált" változatát festette meg önarcképein, vélik olasz kutatók.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Korb Attila, a harsonás-zeneszerző

A Modern Art Orchestra harsonása – a zenekar számos tagjával egyetemben – zeneszerzőként is közreműködik a MAO alkotói műhelyében. Attila már gyermekként egy professzionális nagyzenekari projekt harsonása volt, melynek köszönhetően belföldön és külföldön is építhette koncertrutinját. A húszas évek big band vénáját tanulmányozva a harsonás-zeneszerző több hangszeren játszó művésszé érett, s ennek a zenei utazásnak egy mérföldköve a nemsokára megjelenő Swinging on the Danube című szerzői lemez.
Jazz/World hír

5,3 milliárd forint a zenészeknek, kluboknak, fesztiváloknak és technikusoknak

Kezdjünk barátkozni a raktárkoncert fogalmával! A kormány a rendezvényszervezők, a klubok és a technikai személyzet támogatását tervezi a most bejelentett csomaggal. Gulyás Gergely az SZFE-t érintő kérdésekre is válaszolt.
Jazz/World interjú

A boglári közönséget táncoltatja meg pénteken a Budapest Bár

Azt már egyértelműen láthatjuk, hogy 2020 nem a nagykoncertek és a többezres fesztiválok éve, de a Budapest Bár legénysége ebben a nehéz helyzetben sem maradt tétlen. Az utóbbi hónapokban tökéletesítették friss lemezük dalait és előkészítettek egy koncertszínházi darabot, amit augusztusban és szeptemberben több ízben is meghallgathatunk. Legközelebb 7-én, pénteken lépnek fel Balatonbogláron, a Kultkikötő 15. születésnapján. A zenekar vezetőjével, Farkas Robival beszélgettünk.
Jazz/World mao

Tizenhét ember szíve egy akkordban - Beszélgetés Bacsó Kristóffal

Elvégezte a Liszt Ferenc Zeneakadémiát és a Berklee College of Music-ot, bizonyított a francia és az amerikai komolyzenei színtéren, londoni, barcelonai és pescarai jazz fesztiválokon nyűgözte le a szakmát, Orszáczky- és Artisjus-díjban részesült, és különböző formációival eddig négy saját lemezt jelentetett meg. Bacsó Kristóf szaxofonista és zeneszerző jelenleg a Modern Art Orchestra művésze – zenei pályafutásáról, a MAO-val közös munkájáról, jövőbeni terveiről beszélgettünk.
Jazz/World lemezajánló

10+1 magyar jazzlemez, amit hallanod kell idén

Összeszedtük az elmúlt hónapok legfontosabb megjelenéseit a magyar jazzben: Lukács Miklós, a Subtones, Dés András, a Modern Art Orchestra és Juhász Gábor, valamint egy külföldi csapat tisztelgése Bartók előtt – a Fidelio válogatásában.