Jazz/World

Pátkai Rozina új lemezétől kivirágzik a szív

2019.03.06. 17:45
Ajánlom
Bossa nova is, meg nem is, versmegzenésítés is, meg nem is – mi az? Pátkai Rozina új albuma, a Taladim.

Pátkai Rozina neve a Vocé e Eu és a Paraíso na Terra című lemezek nemzetközi sikere után itthon szinte összeforrt a bossa nova énekléssel. Aztán jött a Minka-projekt, ahol valami teljesen másba kezdett: elektronikus környezetbe ágyazta a verseket, és vizuális dimenziót adott nekik a költői képekre készített vetítéseivel. Új lemezében, a Taladimban ezt a két irányt fuzionálja: jó ízléssel beleoltja a bossa nova édesbús melankóliáját és a latin jazz ritmikai, stilisztikai elemeit egy egészen új, egyszerű és gyönyörű hangzásvilágba, aminek alapját a versek adják.

A Taladimra mondhatnánk akár, hogy nem is jazz, ha pontosan tudnánk, mi a jazz. Hiszen a hangszer összeállítás sem jazzformációra utal (szaxofon, cselló, gitár, ütőhangszerek), egyszerű, dalszerű kompozíciók szerepelnek rajta, jószerivel megírt zenét hallunk, és az improvizáció sem a bevett, „intró – téma – szóló – téma – kóda” formára történik.

Persze a lemez csak első hallgatásra tűnhet egyszerűnek: közelebb hajolva kiderül, hogy egy olyan zenei mikrovilággal van dolgunk, ahol minden elem egy összetett logika szerint működik, és így minden egyes újrahallgatáskor újabb és újabb finom részlet domborodik ki.

Nem érdemes megállni az egyszeri hallgatásnál, mert ezt a finom, csillogó zenei szövetet olyan kezek tulajdonosai szövik, akiket nem túlzás hangszerük legjobbjai közt emlegetni.

A műfajokra mindig nyitott klasszikus csellista Rohmann Ditta, a kortárs zeneszerzőként is jegyzett jazz-szaxofonos Ávéd János, a nemzetközileg is egyre keresettebb, kreatív ütőhangszeres Dés András, és a Montreux-i Gitárverseny különdíját is elnyert Ifj. Tóth István gitárművész. És van itt még valaki a háttérben, aki nagyon erősen rajta hagyta a kézjegyét a lemezen: Fenyvesi Márton, aki hangszerelőként és producerként gondoskodott a leheletnyi elektronikáról és arról, hogy minden szólam megtalálja a tökéletes helyét. 

Ráadásul a zene és a szöveg nem ad hoc jelleggel kerül egymás mellé. A versek elolvasása után határozottan úgy tűnik, hogy Pátkai Rozina a magyar szakos bölcsész énjét sem tette félre, hanem egy-egy metaforát, költői képet ragadott meg és tett zeneszervező elvvé, amikor a szövegek belső világát hangjegyekkel díszítette ki. 

Bevallom, sokszor ötlettelenségre gyanakszom, amikor valaki versekhez nyúl saját szövegek helyett, de itt szinte észrevehetetlen, hogy versekről van szó, nem egy irodalomtankönyvet hallunk zenébe ágyazva.

Ha jól számoltam, öt nyelven (magyarul, angolul, franciául, portugálul és spanyolul) hangzanak el költemények, amik már önmagukban is sokszínű zeneiséget képviselnek és elfedik a tényt, hogy verseket hallunk.  

Az első, címadó dal, a Taladim úgy szól, mint egy kiáltvány, amivel Pátkai Rozina leteszi a névjegyét: bossa nova is, meg nem is, versmegzenésítés meg nem is. A latin ritmusokat Dés András – kihasználva a technikai lehetőségeket – több sávban, a tőle megszokott kreativitással, tapssal, és egyéb testhangokkal idézi meg, miközben Pátkai Rozina Bán Zsófia angol nyelvű verse elé izgalmas intrót alkot a Taladim szócska boncolgatásával. A Song című T. S. Eliot-versben a tér-idő relativitásélménye Rohmann Ditta csellójátékával és Dés András visszhangos keretdobolásával misztikus érzetű. William Blake Laughing Songja gyerekdalszerű, kiszámolóra hajazó egyszerűséggel kerül terítékre, de az elektronika és a szövegben is megjelenő suttogókórus által előtérbe kerül a rejtelmes, sötét tónus, ami az egészet kimozdítja a negédességből. Jane Tyson Clement, New York-i költőnő Sea Songjának dallama északi hideg tengerpartokra kalauzol, a hangszerelésben pedig szinte megelevenedik a tenger egész élőflórája: a cselló sirályokat imitál, a kanna öblössége a sziklához csapódó hullámokat idézi, a szaxofon pedig úgy indázik, mintha a hullámok apró fodrait akarná körülírni zenével.

A Szerelem című Juhász Gyula-versmegzenésítés az egyik ékköve a lemeznek.

A dal intrója külön track-ként került fel a lemezre, nem csoda, hiszen Ifj. Tóth István gitárszólója egy külön univerzum, el lehet révedni benne. (Később Rohmann Ditta varázslatos szólóját hallgathatjuk ugyanígy a Llagas de amor című dal intrójában). Ez a dal olyan egyszerűnek ábrázolja a szerelmet, mint amilyennek mindig is szerettük volna hinni, és ahogy a témánál fedésbe kerül az ének a csellóval, szinte már szokatlanul magától értetődő. De Ávéd János szaxofon improvizációi zabolátlanul szétfeszítik ezt az egyszerűséget, Dés András seprűzése pedig nemcsak a bossa nova hangulatot adja meg, de azt a simogató, suttogó érzetet is, ami a szövegben is előkerül (Szavaid selyme szíven simogat, /Mint márciusi szél a sírokat). A Põe-me as Mãos nos Ombros... című Fernando Pessoa-költeményből születik az egyik legizgalmasabb zene. Ebben kap először igazán nagy teret Ávéd János szaxofonjátéka, aki elegáns szólójában mintha kimondaná mindazt, amire már nincs szó. Amikor pedig modulál a zene, bennünk is megemelkedik valami.

Pátkai Rozina ezzel az lemezzel újabb rétegeit mutatta meg saját, belső dimenzióinak, amihez a legjobb társakat válaszotta, alázatos, karizmatikus zenészegyéniségek személyében, akik játékukkal nem árnyékolták le, hanem kiemelték Rozina hangjának egyedi karakterét.  

(A címlapképen a lemezborító látható, amit szintén Pátkai Rozina készített, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia-művész szakára jár)

Pátkai Rozina rangos amerikai zenei díjat kapott

Kapcsolódó

Pátkai Rozina rangos amerikai zenei díjat kapott

Negyedszer is megkapta Pátkai Rozina a független előadókat értékelő rangos amerikai elismerést, az Independent Music Awardsot (IMA). Ezúttal a vokális jazzalbum kategóriában nyert Paraíso na Terra című lemezével.

"Nem volt mese: a dalszerzésbe muszáj volt belevágnom!"

A bossa nova hazai királylányát, Pátkai Rozinát január 18-án új oldaláról ismerhetjük meg. Vendégművészekkel kiegészülő triója mellett Minka elnevezésű produkciójával lép a Müpa színpadára, ahol elektronikus zenei kísérleteivel és a rajzaiból készült vetítéssel ejt ámulatba.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.
Klasszikus

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév következő koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.
Plusz

Kulturális sokszínűség a Bartók Béla Boulevard-on

A Bartók Béla úton idén is megrendezik az Eleven Tavaszt, mely egyedi kortárs alkotásokkal, köztéri installációval, valamint különleges alkotóműhelyekkel várja a látogatókat.
Klasszikus

Kezdődik az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

Május 7-től 18 napon át világsztárok és a hazai művészeti élet legizgalmasabb alkotói adják egymásnak át a virtuális színpadot a Müpa új, ingyenes, online fesztiválján. A fesztivált Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala streamkoncertje nyitja a Milánói Scalából.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.
Jazz/World hír

Megjelentek az első Raktárplusz koncertek

Az NKA-koncertek A38 hajón rögzített koncertsorozata a világjárvány miatt hosszú ideig fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek támogatására született meg, egyben kordokumentum is.