Jazz/World

Pátkai Rozina új lemezétől kivirágzik a szív

2019.03.06. 17:45
Ajánlom
Bossa nova is, meg nem is, versmegzenésítés is, meg nem is – mi az? Pátkai Rozina új albuma, a Taladim.

Pátkai Rozina neve a Vocé e Eu és a Paraíso na Terra című lemezek nemzetközi sikere után itthon szinte összeforrt a bossa nova énekléssel. Aztán jött a Minka-projekt, ahol valami teljesen másba kezdett: elektronikus környezetbe ágyazta a verseket, és vizuális dimenziót adott nekik a költői képekre készített vetítéseivel. Új lemezében, a Taladimban ezt a két irányt fuzionálja: jó ízléssel beleoltja a bossa nova édesbús melankóliáját és a latin jazz ritmikai, stilisztikai elemeit egy egészen új, egyszerű és gyönyörű hangzásvilágba, aminek alapját a versek adják.

A Taladimra mondhatnánk akár, hogy nem is jazz, ha pontosan tudnánk, mi a jazz. Hiszen a hangszer összeállítás sem jazzformációra utal (szaxofon, cselló, gitár, ütőhangszerek), egyszerű, dalszerű kompozíciók szerepelnek rajta, jószerivel megírt zenét hallunk, és az improvizáció sem a bevett, „intró – téma – szóló – téma – kóda” formára történik.

Persze a lemez csak első hallgatásra tűnhet egyszerűnek: közelebb hajolva kiderül, hogy egy olyan zenei mikrovilággal van dolgunk, ahol minden elem egy összetett logika szerint működik, és így minden egyes újrahallgatáskor újabb és újabb finom részlet domborodik ki.

Nem érdemes megállni az egyszeri hallgatásnál, mert ezt a finom, csillogó zenei szövetet olyan kezek tulajdonosai szövik, akiket nem túlzás hangszerük legjobbjai közt emlegetni.

A műfajokra mindig nyitott klasszikus csellista Rohmann Ditta, a kortárs zeneszerzőként is jegyzett jazz-szaxofonos Ávéd János, a nemzetközileg is egyre keresettebb, kreatív ütőhangszeres Dés András, és a Montreux-i Gitárverseny különdíját is elnyert Ifj. Tóth István gitárművész. És van itt még valaki a háttérben, aki nagyon erősen rajta hagyta a kézjegyét a lemezen: Fenyvesi Márton, aki hangszerelőként és producerként gondoskodott a leheletnyi elektronikáról és arról, hogy minden szólam megtalálja a tökéletes helyét. 

Ráadásul a zene és a szöveg nem ad hoc jelleggel kerül egymás mellé. A versek elolvasása után határozottan úgy tűnik, hogy Pátkai Rozina a magyar szakos bölcsész énjét sem tette félre, hanem egy-egy metaforát, költői képet ragadott meg és tett zeneszervező elvvé, amikor a szövegek belső világát hangjegyekkel díszítette ki. 

Bevallom, sokszor ötlettelenségre gyanakszom, amikor valaki versekhez nyúl saját szövegek helyett, de itt szinte észrevehetetlen, hogy versekről van szó, nem egy irodalomtankönyvet hallunk zenébe ágyazva.

Ha jól számoltam, öt nyelven (magyarul, angolul, franciául, portugálul és spanyolul) hangzanak el költemények, amik már önmagukban is sokszínű zeneiséget képviselnek és elfedik a tényt, hogy verseket hallunk.  

Az első, címadó dal, a Taladim úgy szól, mint egy kiáltvány, amivel Pátkai Rozina leteszi a névjegyét: bossa nova is, meg nem is, versmegzenésítés meg nem is. A latin ritmusokat Dés András – kihasználva a technikai lehetőségeket – több sávban, a tőle megszokott kreativitással, tapssal, és egyéb testhangokkal idézi meg, miközben Pátkai Rozina Bán Zsófia angol nyelvű verse elé izgalmas intrót alkot a Taladim szócska boncolgatásával. A Song című T. S. Eliot-versben a tér-idő relativitásélménye Rohmann Ditta csellójátékával és Dés András visszhangos keretdobolásával misztikus érzetű. William Blake Laughing Songja gyerekdalszerű, kiszámolóra hajazó egyszerűséggel kerül terítékre, de az elektronika és a szövegben is megjelenő suttogókórus által előtérbe kerül a rejtelmes, sötét tónus, ami az egészet kimozdítja a negédességből. Jane Tyson Clement, New York-i költőnő Sea Songjának dallama északi hideg tengerpartokra kalauzol, a hangszerelésben pedig szinte megelevenedik a tenger egész élőflórája: a cselló sirályokat imitál, a kanna öblössége a sziklához csapódó hullámokat idézi, a szaxofon pedig úgy indázik, mintha a hullámok apró fodrait akarná körülírni zenével.

A Szerelem című Juhász Gyula-versmegzenésítés az egyik ékköve a lemeznek.

A dal intrója külön track-ként került fel a lemezre, nem csoda, hiszen Ifj. Tóth István gitárszólója egy külön univerzum, el lehet révedni benne. (Később Rohmann Ditta varázslatos szólóját hallgathatjuk ugyanígy a Llagas de amor című dal intrójában). Ez a dal olyan egyszerűnek ábrázolja a szerelmet, mint amilyennek mindig is szerettük volna hinni, és ahogy a témánál fedésbe kerül az ének a csellóval, szinte már szokatlanul magától értetődő. De Ávéd János szaxofon improvizációi zabolátlanul szétfeszítik ezt az egyszerűséget, Dés András seprűzése pedig nemcsak a bossa nova hangulatot adja meg, de azt a simogató, suttogó érzetet is, ami a szövegben is előkerül (Szavaid selyme szíven simogat, /Mint márciusi szél a sírokat). A Põe-me as Mãos nos Ombros... című Fernando Pessoa-költeményből születik az egyik legizgalmasabb zene. Ebben kap először igazán nagy teret Ávéd János szaxofonjátéka, aki elegáns szólójában mintha kimondaná mindazt, amire már nincs szó. Amikor pedig modulál a zene, bennünk is megemelkedik valami.

Pátkai Rozina ezzel az lemezzel újabb rétegeit mutatta meg saját, belső dimenzióinak, amihez a legjobb társakat válaszotta, alázatos, karizmatikus zenészegyéniségek személyében, akik játékukkal nem árnyékolták le, hanem kiemelték Rozina hangjának egyedi karakterét.  

(A címlapképen a lemezborító látható, amit szintén Pátkai Rozina készített, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia-művész szakára jár)

Pátkai Rozina rangos amerikai zenei díjat kapott

Kapcsolódó

Pátkai Rozina rangos amerikai zenei díjat kapott

Negyedszer is megkapta Pátkai Rozina a független előadókat értékelő rangos amerikai elismerést, az Independent Music Awardsot (IMA). Ezúttal a vokális jazzalbum kategóriában nyert Paraíso na Terra című lemezével.

"Nem volt mese: a dalszerzésbe muszáj volt belevágnom!"

A bossa nova hazai királylányát, Pátkai Rozinát január 18-án új oldaláról ismerhetjük meg. Vendégművészekkel kiegészülő triója mellett Minka elnevezésű produkciójával lép a Müpa színpadára, ahol elektronikus zenei kísérleteivel és a rajzaiból készült vetítéssel ejt ámulatba.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Zenés színház

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.
Klasszikus

Jascha Heifetz ujjai lassított felvételen: ezért volt ő a 20. század Paganinije!

A filmrészlet az 1951-es Of Men and Music című portréból megmutatja, hogy a mindig tökélyre törekvő Heifetz milyen technikás játékos volt.
Klasszikus

Lehet, hogy hiába gyakorolsz, minden a genetikán múlik

Sokan úgy tartják, hogy a kimagasló eredményekhez gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás kell. Nos, ez nem igaz, sokkal több múlik a genetikán.
Könyv

Kukorelly Endre egymillió forintot ajánlott fel a Baumgarten-díj visszaállítására

Az író közösségi finanszírozásból javasolja a díj felélesztését, reagálva a nemzeti ünnepen kiosztott állami kitüntetések körüli visszásságokra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Zenészlegendák ünneplik a 75 éves Joni Mitchellt

Március 23-án egyetlen alkalommal az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatjuk a legendás énekes-dalszerző hetvenötödik születésnapjára rendezett Los Angeles-i koncert felvételét, Joni 75 – Sztárok köszöntik Joni Mitchellt címmel.
Jazz/World Nők a zenében

Akik megmutatták, hogy melltartóban is lehet szaxofonozni

A híres jazzmagazin, a DownBeat 1937-ben közölt egy cikket, melynek címe így szólt: How Can You Blow A Horn With A Brassiere? Aki ezt megválaszolta, Peggy Gilbert volt, aki egy egész korszak női zenészének törekvését foglalta össze.
Jazz/World demokrácia

A jazz úgy működik, ahogy egy demokratikus társadalomnak kellene

Kölcsönös tisztelet, egymásra figyelés és őszinte kommunikáció - ezek nélkül még a legtehetségesebb jazz-zenészek sem képesek együtt játszani.
Jazz/World magazin

Ezüst koronával kapta becenevét Nat 'King' Cole

Legnagyobb slágereit, a Nature Boy-t, az Unforgettable-t és a Route 66-et, ma is felismerjük: 100 éve született a bársonyos baritonhang tulajdonosa, Nat 'King' Cole.
Jazz/World interjú

Kenny Garrett: „Én vagyok a fiatal generáció Miles Davise”

A jazzszaxofonosok számára az egyik legfontosabb hivatkozási pont jelenleg az 58 éves amerikai post-bop szaxofonos, Kenny Garrett, aki meglepő természetességgel viseli az „élő legenda” szerepet. Telefonon adott nekünk exkluzív interjút.