Jazz/World

Perzsa szerelmes dalokkal repít a „Rózsák kertjébe” Alireza Ghorbani

2019.11.28. 13:30
Ajánlom
A középkori misztikus szerelem dalaiba ma is belesajdul a szív, különösen, ha olyan karizmatikus előadó hangján szólalnak meg, mint Alireza Ghorbani. Az iráni énekes december 22-én Lost in Love - Persian love songs című albumával érkezik a Müpába.

„Káprázatos, megindító, lenyűgöző énektechnika” – ezekkel a szavakkal méltatta korábbi kritikájában a Le Monde Alireza Ghorbanit, a perzsa zenei tradíció egyik legismertebb előadóját. A teheráni énekes figyelemre méltó nemzetközi karriert tudhat magáénak: fellépett többek közt a londoni Barbicanben, a düsseldorfi Tonhalle-ben és egyebek mellett a Lengyelországban megrendezett 2017-es WOMEX-en.

Énekhangját tizenkét éves korában kezdte fejleszteni, harminc éves korára pedig a perzsa dal egyik elsőszámú előadójává nőtte ki magát.

20191126_AlirezaGhorbani_credit_SaharSaebnia3-132801.jpg

Alireza Ghorbani (Fotó/Forrás: Sahar Saebnia / Müpa)

Annak ellenére, hogy művészetében a hagyományokból táplálkozik, mély tisztelettel és kíváncsisággal fordul a kortárs kultúra felé is – ahogy nemzedékének számos ismert iráni előadója. Annak a generációnak a tagja ugyanis, amelynek művészetére nagy hatást tett az 1979-es iráni forradalom, ami nemcsak az ország történelmében okozott változásokat, hanem az iráni klasszikus zene reneszánszát is magával hozta. Ez a zenei hagyomány megőrizte szoros kapcsolatát a 12. századig visszanyúló misztikus költészettel, de a forradalom után feltűnt előadók azzal az igénnyel léptek fel, hogy a klasszikus zene kortárs mondanivalóval és színezettel társuljon.

A mélyen vallásos családba született Alireza Ghorbani már kamaszkorában kitűnt a Korán átszellemült recitálásával, de épp olyan nyitott volt azokra az énekesekre, akiket a rádióban hallgatott. Erről így beszélt korábban: „Annak ellenére, hogy abban az időben nem értettem a zenei rendszert, sem annak működését, ezek a dalok lenyűgöztek, úgy éreztem, hogy valami mély és spirituális dologról van szó.

Azt gondolom, ha valakit nem ragad magával a zene már ennyire fiatalon, sosem lehet jó zenész.

Az énekes a Müpába Lost in Love - Persian love songs című albumával érkezik, amely igazi balzsam a léleknek. Azokat a klasszikus perzsa költőket idézi meg rajta, akik a legendás „Rózsák kertjében” merítettek műveikhez ihletet, mellettük azonban megszólalnak az iráni költészet kortárs nagyságainak megzenésített alkotásai is. Ebben pedig a klasszikus perzsa hangszerek olyan mesterei lesznek társai, mint – a zenéit szerző – Saman Samimi (kamancheh), Milad Mohammadi (tar) és Zakariya Yousefi (ütőhangszerek). Koncertjük során nem kisebb dologra vállalkoznak, mint hogy bebizonyítsák: a középkori misztikus szerelem dalaiba napjainkban is beleszakadhat a szív.

Alireza Ghorbani

2019. december 22. 20:00–22:00, Müpa, Fesztivál Színház

Közreműködik:

  • Saman Samimi (kamancheh, ének)
  • Milad Mohammadi (tar, ének)
  • Zakariya Yousefi (ütőhangszerek, ének)

Támogatott tartalom

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kulturális sokszínűség a Bartók Béla Boulevard-on

A Bartók Béla úton idén is megrendezik az Eleven Tavaszt, mely egyedi kortárs alkotásokkal, köztéri installációval, valamint különleges alkotóműhelyekkel várja a látogatókat.
Klasszikus

Mesterhangszerek használatára lehet pályázni

A Magyar Állami Operaház pályázatot hirdet magyar állampolgárok, valamint felsőfokú zenei végzettséggel rendelkezők számára: állami tulajdonban lévő mesterhangszerek több évre szóló használatára lehet jelentkezni.
Könyv

Heti groteszk: Nagy riporter volt

A Fidelio videósorozatában vasárnaponként Koltai Róbert olvas fel egyet Gellért András napjaink problémáit optimista derűvel és tűpontosan megragadó, groteszk novellái közül.
Jazz/World

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Színház

A szőnyeg szélén a szegedi MASZK Egyesület

És ez nem egy új előadás címe, hanem helyzetjelentés: az idei évben a szakminisztérium pályázatán nem nyert működési támogatást a MASZK Egyesület, amely 1992 óta működteti befogadószínházként a szegedi Régi Zsinagógát és 2020-ban 30. alkalommal rendezte meg a THEALTER fesztivált.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.
Jazz/World hír

Megjelentek az első Raktárplusz koncertek

Az NKA-koncertek A38 hajón rögzített koncertsorozata a világjárvány miatt hosszú ideig fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek támogatására született meg, egyben kordokumentum is.