Jazz/World

Portréalapú dzsessztörténelem

Öt évtizednyi dzsessztörténelem - tizenöt nagy egyéniség portréján keresztül elbeszélve. Élet- és pályarajzok, kellő történelmi, társadalmi, művészeti és közéleti beágyazottsággal, vetületetekkel.

Egy-egy korszakos előadót biztos sokan hiányolnak belőle, de a terjedelmi korlátok adottak, s az Ella Fitzgeraldtól Keith Jarrettig húzódó műfajtörténeti ív így is remekül kirajzolódik Kerekes György egyszerre informatív és szórakoztató könyvében.

- Nem ma kezdte a pályát, a dzsesszközvélemény viszont csak az elmúlt években találkozott először a nevével. Miért?

- Szakmámat tekintve építész vagyok, emellett szociológiát, esztétikát is végeztem. Fiatalon, a hetvenes-nyolcvanas években magam is zongoráztam, de nem voltam elég tehetséges, hogy a dzsesszből megéljek. A barátaimmal viszont sokat hallgattuk. Pár évvel ezelőtt megismerkedtem Pallai Péterrel, aki korábban évtizedeket töltött el a BBC-nél és Bobby Gordon néven többek között zenei adásokat is szerkesztett, összebarátkoztunk, s aztán 2002-ben ő kérdezte, hogy lenne-e kedvem a Civil Rádióban vele dzsesszműsort készíteni. Soha nem csináltam ilyesmit, de érdekelt. Gondoltam, dzsesszportrékon keresztül be lehetne mutatni a műfaj történetének fejlődését. Péternek tetszett az ötlet, mint tapasztalt rádiós segített a kivitelezésében. Így állt össze az ötvenkét rész - heti egy óra, alkalmanként húsz perc szöveg, negyven perc zene. A sorozat sikeres lett, s a hozzám közelállók arra ösztökéltek, hogy állítsak belőle össze egy könyvet. Persze hamar kiderült, hogy az ott elmondottak legfeljebb csak az alapját jelenthetik egy ilyen műnek.

- A 2005 karácsonyára megjelent első kötetben a XX. század elejétől az ötvenes évekig, a mostaniban az ötvenes évektől az ezredfordulóig igyekezett muzsikusportrékon keresztül bemutatni a műfaj fejlődését. Egy ilyen jellegű válogatás mindig nagy felelősség. Milyen szempontok szerint szelektált?

- Minden objektív és szubjektív egyszerre, de arra törekedtem, hogy a dzsessz valamilyen szempontból sorsfordító figuráit gyűjtsem össze. Olyan egyéniségeket, akik vagy nagy hatású előadók vagy stílusalkotók voltak, esetleg egy-egy stílus kiemelkedő képviselői. Így válogattam be például Bix Beiderbeckét, aki maga önálló stílust nem hozott létre, ugyanakkor az ő játékára vezethető vissza a cool dzsessz. Vagy Billie Holidayt, aki "csak" különleges egyéniség volt. Emellett igyekeztem néhány elfelejtett, a műfaj története szempontjából rendkívül fontos figurát is bemutatni. Például Fletcher Hendersont, akiről manapság alig esik szó, holott a szving muzsika kialakulása az ő nevéhez köthető: ő hozta létre az első "igazi" big bandet, ő hangszerelte először nagyzenekarra a dalokat. Vagy Jelly Roll Mortont, aki a dzsessz történetének első nagy alakja volt. De említhetném a második kötetből a remek zongorista Erroll Garnert, a dzsessz fejlődését hosszú távon meghatározó Lennie Tristanót vagy a progresszív dzsessz legnagyobb alakját, Stan Kentont. Véleményem szerint ők éppúgy kihagyhatatlanok egy ilyen műből, mint a közkedvelt muzsikusok, Louis Armstrong, Charlie Parker, Miles Davis vagy Stan Getz.

- A kötetben szereplők közül a legfiatalabb Keith Jarrett is elmúlt hatvan. Nála ifjabb muzsikusok szóba sem jöhettek?

- Túl közel vannak hozzánk ahhoz, hogy valóban érdemben tudjunk véleményt mondani jelentőségükről, pályájukról. Ráadásul, miután alapvetően építek a társadalmi környezetre, az adott politikai-gazdasági helyzetre és azok dzsesszre gyakorolt hatására, ezekre szintén nincs még elég rálátásunk. De sosem mondtam, hogy többet nem akarok írni erről a témáról. Sok fontos muzsikus - mindenekelőtt terjedelmi okok miatt - így is kimaradt. Az első kötetből például Earl Hines, Roy Eldridge vagy Fats Navarro, a másodikból meg mondjuk Gerry Mulligan, Chet Baker, Oscar Peterson vagy Wayne Shorter. Nem zártam le magamban a dolgot, elképzelhető, hogy néhány év után velük önálló kötetben foglalkozom.

- Az eddigi két kötet nem csak tartalmában, de rendkívül igényes kivitelében is kiemelkedik a mostani kínálatból. Nem véletlen, hogy a tavaly karácsonyra megjelent első kötet a Szép Könyvek pályázaton - tizenkétezer könyv közül - ötödmagával díjat is nyert. Hogyan talált hozzá kiadót?

- Amikor könyvkiadót kerestem, mindenhol visszautasítottak, mondván, a dzsessz senkit sem érdekel. 2004 szilveszterén egy házibuliban elmeséltem valakinek az ötletemet, aki mindjárt mondta, ő ismer egy alkalmas kiadót. Igaz, éppen átalakuló félben vannak, de talán érdemes lenne megpróbálkozni náluk. Elvittem hozzájuk a kéziratot, megtetszett nekik, s amikor 2005 szeptemberében létrejött a Pro Die kiadó, ez lett az első kiadványuk. Elképesztő szeretettel és empátiával álltak hozzá. Régi grafikus barátom, Szyksznian Wanda pedig a könyvben szereplő muzsikusokhoz remek portrékat készített. Amolyan montázsokat, melyek önmagukban is fejlődéstörténetek, hisz az adott művész három-négy korszakából használt fel hozzájuk képeket. Friedrich Károly személyében pedig kiváló zenei lektort is kaptam.

- Úgy tudom, készül egy harmadik kötet is, melyben - hasonló tematikában - a hazai dzsessztörténetet igyekszik feldolgozni.

- Eredetileg valóban így gondoltam, de sajnos elég kevés a mély és velős portrékhoz szükséges irodalom. Ezért aztán Pallai Péter barátommal - aki a harmadik kötetnél szerzőtársam lesz - úgy döntöttünk, hogy a legfontosabb muzsikusokkal - Tabányi Mihálytól Oláh Kálmánig - külön elbeszélgetünk, amolyan oral history-t állítunk össze, s azon keresztül rajzoljuk meg a magyar dzsessz történeti ívét. Értelemszerűen beleágyazva a magyar történelembe, hogy miként hatott a társadalmi környezet az egyénekre, és a muzsikára, illetve az egyének a zenére és a környezetükre.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A héten már személyesen próbálnak a Nemzeti Színház művészei – Évadot hirdetett Vidnyánszky Attila

A jövő évad kilenc bemutatója között szerepel az Ivanov Szász János rendezésében, Az ajtó a norvég Eirik Stubo színrevitelében, valamint a Rómeó és Júlia, amelyet Vidnyánszky Attila rendez.
Fidelio Tours

8 kirándulóhely a Balaton körül, ahová elmehetsz idén nyáron

A hazai turizmus idén késve ébredezik. Miközben a legnépszerűbb célpontokat ellepik a látogatók, érdemes a kevésbé ismert helyszíneket is felkeresni. Összegyűjtöttünk néhány balatoni kirándulóhelyet, hogy legyen miből válogatni.
Plusz

„Legyetek jók, ha egyáltalán tudtok” – Néri Fülöp, a humoros szent

Alakját itthon szobor őrzi, életéből népszerű olasz film készült. A 425 éve elhunyt Néri Szent Fülöp azt vallotta, hogy könnyebb a vidám embert Isten útjára téríteni, mint a szomorút.
Klasszikus

Kocsis Zoltán születésnapján indul a Nemzeti Filharmonikus Zenekar bérleteinek értékesítése

Hét bérletet kínál a következő évadra a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, az online értékesítés május 30-án indul.
Könyv

Líra Könyvhét a karanténban

A koronavírus mindannyiunk életét megváltoztatta, de az olvasás és a könyv szeretete megmarad. Ezért tartják fontosnak a Líránál, hogy a könyvek ünnepe ne maradjon el teljesen, így május 26–29. között egy rendhagyó online Líra Könyvhét keretében hozzák el mindenki otthonába a legújabb olvasnivalókat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World gyász

Elhunyt Jimmy Cobb jazzdobos

A legendás amerikai zenész utolsóként távozott azok közül, akik játszottak Miles Davis ikonikus szextettjében és annak Kind of Blue című 1959-es albumán.
Jazz/World mti

Online készül a Fonó az őszi, 25. évfordulóra

Virtuálisan készül fennállásának 25. évfordulójára a Fonó Budai Zeneház, az intézmény a jubileum alkalmából 25 kategóriában várja a közönség véleményét június 15-éig arról, hogy melyek voltak az elmúlt két és fél évtized legemlékezetesebb estéi, zenéi, zenészei és lemezei a kulturális intézményben.
Jazz/World gyász

Elhunyt a Ghymes együttes billentyűse, Kún Csaba

A zenész 57 évesen, betegség következtében hunyt el.
Jazz/World hír

103 évesen újra slágerlistás lett Vera Lynn

Vera Lynn lett a legidősebb énekes, aki felkerült a legjobb 40 albumot jegyző brit slágerlistára, a 103 éves énekesnő legnépszerűbb dalainak 100 című gyűjteményével pénteken a lista 30. helyére került.
Jazz/World lemez

A magyar jazzlemez, amit egy koporsóműhelyben vettek fel

„Jazz a négy fal között” című sorozatunkban a Nigun Live Inem Sargfabrik című lemezét hallgatjuk meg.