„Eredetileg Utolsó billentyű lett volna a koncert címe, de erről lebeszéltek, hogy olyan szomorkás. Megszámoltam a legkedvesebb hangszereim billentyűit, 404 jött ki, rendben, akkor a 403. billentyű lesz a koncert címe, mert az utolsót nem ütöm le..." – mondta Presser Gábor az MTI-nek adott interjúban.
A koncert 2025. október 11-én lesz az MVM Dome-ban, amelynek befogadóképessége mintegy húszezer fő.
Az LGT egykori alapítója, aki csaknem hat évtizede van a pályán, tavaly a Papp László Budapest Sportarénában lépett fel óriási sikerrel.
„A nagyobb színpadon jövő ősszel is a terem közepén leszünk, igyekszem minden korszakomból sokféle zenét játszani, kiváló muzsikusokkal és énekesekkel. Omega- és LGT-dalokkal is készülök, és folytatnám a kicsit színházas, kicsit cirkuszos zenebonálást” – mesélte Presser.
A zenész másfél évvel ezelőtt már beszélt arról, hogy három lemezen dolgozik, és ezeket egyfajta gyűjteményes csomagként jelentetné meg. A kollekció címe Munkakönyv lett, és a tervek szerint jövőre lehet kézbe venni egy könyves kiadványként.
Úgy tizenöt éve, hogy a kiadóktól nagyjából független szerző, előadó vagyok, ezeknek az éveknek a munkáit gyűjtöm össze
– tette hozzá.
Az első, digitálisan már elérhető anyagon, a Versdalokon kortárs költők megzenésített versei szerepelnek különböző előadók közreműködésével. Ennek egyfajta előzménye volt a Parti Nagy Lajos verseire készült 2011-es Rutinglitang, valamint az Oláh Ibolyának írt Voltam Ibojka című anyag (2018).
„Mentem az érzékeim után, nem akartam semmilyen koncepcióba szorítani magam. Sokat olvastam, a zongorám körül mindig ott voltak halomban a verseskötetek, és ha olyan vershez értem, a kötet felkerült a kottatartóra, próbálgattam a hangokat, hangzásokat, amiket olvasáskor belül hallottam” – idézte fel. Hozzáfűzte: hasonló volt a munkamódszere, mint korábban a Rutinglitang esetében, vagyis addig olvasgatta az adott költő verseit, amíg azt nem gondolta, „tudja a dalt”, és csak utána ült a zongorához.
Presser Gábor (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsanna/Vígszínház)
„Sokszor egy vers első olvasásra engedi hallani a benne élő dallamot, de van, amikor csak érzed, ott van az, és van vele munka, mire rálelsz. Ezeket a dalokat lehetne versek adta improvizációknak is nevezni, de ez feleslegesen bonyolult lenne.”
A megzenésített szövegek részben ma alkotó (Erdős Virág, Varró Dániel, Parti Nagy Lajos), részben a közelmúltban, az elmúlt tíz évben elhunyt (Fodor Ákos, Kántor Péter, Tandori Dezső, Esterházy Péter), részben a 20. században élt (Horváth Imre, Kepes Sára, Petri György és Kányádi Sándor) művészektől származnak. A listáról a tragikus sorsú Kepes Sára a legkevésbé ismert, ő öt versével van jelen. Nagyon fiatalon halt meg, Petri György szerelme volt.
„Fodor Ákos Lehet című kötetében található egy fejezet, amelyben Ákos leírja, ki is volt Kepes Sára, majd az azt követő oldalakon ott vannak a fennmaradt versek.
Volt négy, amitől nem tudtam szabadulni, és első olvasásra hallottam bennük Oláh Ibolyka hangját, nagyon erős ütés volt a szívre.
Ösztönös tartalékai vannak, elképesztően adja elő ezeket a Kepes Sára-verseket, ezek az övéi” – fogalmazott Presser Gábor.
A Versdalokon számos közreműködő énekes és zenész szerepel, Parti Nagy Lajos b-moll szonettjében például két opera-énekesnő, Károlyi Kati és Murányi Márta, valamint a rocker Szebényi Dani is énekel.
Presser Gábor az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy felváltva dolgozik a Munkakönyv másik két darabján is. Beszámolt arról, hogy a Zenék képzelt filmekhez című instrumentális anyag szintén elkészült már, és a csomag része lesz az Új dalok is. „Az elmúlt tíz-tizenöt évben felgyűlt vázlatok, pihenő felvételek ezen az anyagon nyerik el végső formájukat. A Munkakönyv 3.-ban hallható lesz jó néhány vendégelőadó is, ők egyfajta stúdiótársulatként vesznek részt a felvételeken” – vetítette előre.
A művész idén folyamatosan koncertezik a Csík Zenekarral, az év végén is többször játszik velük, például december 29-én kétszer az Erkel Színházban. Presser Gábor december 22-én a Müpában Sena vendége lesz. Ennek kapcsán azt mondta:
Imádom az éneklését, és boldogan vegyülök el az ő izgalmas zenéjében, amihez szabad kezet kaptam.
Presser Gábor a magyar könnyűzene történetének egyik legsikeresebb szerzője és előadója. Saját honlapjának adatai szerint mintegy hatszáz dalt írt eddig, emellett számos jelentős zenés színpadi mű fűződik a nevéhez. Pályája a hatvanas évek második felében az Omegában indult, 1971-ben megalapította a Locomotiv GT-t. Szólóelőadóként a nyolcvanas évek eleje óta dolgozik.
Fejléckép: Presser Gábor (Fotó/Forrás: Emmer László / Vígszínház)
hírlevél
