Jazz/World

„Próbálok nem dobosként hozzáállni a zenéléshez”

2018.07.16. 09:30
Ajánlom
Gyárfás Attila egy sokat gondolkodó ember benyomását kelti, de a zenében pont ennek ellenkezőjére, a lehető legnagyobb ösztönösségre és szabadságra törekszik. Zenekarával nemrég jelentette meg Cloud Factory című albumát, ennek apropóján kérdeztük zenei vízióiról.

Édesapád, Gyárfás István is jazz zenész, kiváló gitáros. Befolyásolta az ő ízlése a te zenei világodat?

Először teljesen más úton indultam el, konkrétan a metálzene és a rockzene érdekelt. Apu semmit nem erőltetett, de arra tisztán emlékszem, hogy egyszer letett egy CD-t az asztalomra: ez a Coltrane Plays The Blues című lemez volt. Rögtön beleszerettem, mert rátaláltam benne arra az intenzitásra, ami a rockzenében annyira megfogott.

Coltrane zenéje hidat jelentett számomra a jazz-zene felé, ami után elkezdett érdekelni a műfaj többi ága is.

Egészen korán kinyílt a figyelmem az avantgárd zenére is, különösen a hatvanas évek szabadzenei irányzatai, Ornette Coleman, Eric Dolphy, Albert Ayler tetszettek.

Amszterdamban végeztél a Conservatorium van Amsterdam jazztanszakán. Mennyiben volt más az a szemlélet, amit ott közvetítettek a jazzről, mint amit itthon tapasztaltál?

Itthon csak magánórákat vettem, de azok is nagyon meghatározóak voltak: Martonosi Gyuri bácsitól, később pedig Jeszenszky Györgytől és Kőszegi Imrétől tanultam. Számomra az amszterdami évek egyik nagy pozitívuma az volt, hogy gyakran megfordultak a városban nagynevű zenészek, és így sok, számomra maradandó koncertet hallottam a Bimhuis nevű koncertteremben, ráadásul az általuk adott mesterkurzusokon is részt vehettem. Diákként azt tapasztaltam, hogy az ottani iskolarendszer rendkívül, sőt, talán túlzottan is rendszerezett, próbálja a jazz összes ágát lefedni. Például vannak zenekari gyakorlat órák, amik egy-egy zenészre specializálódnak, és heti rendszerességgel tárgyalják az adott zeneszerző legfontosabb műveit.

A külföldi élet egyik legfontosabb hozadéka az volt számomra, hogy jobban elkezdett foglalkoztatni a magyar népzene, valamint Bartók és Kodály munkássága.

Ezek a hatások érződnek a Cloud Factory című, mostani lemezeden is?

Én hallom benne, szerintem leginkább a dallamok megformálásában észrevehetőek. Gyakran megjelennek egyszerű melódiák, könnyen megjegyezhető dallamfoszlányok.

Volt valami gondolatiság, amivel összefoglalható a Cloud Factory című lemezetek?

Az ellentétpárokra épül, a különböző minőségek harcolnak egymással az egész lemez folyamán. Egy egyértelmű példa erre, hogy a halk és gyengéd darabok az agresszívabb hangvételű számokkal váltakoznak.

Honnan jön ez a kétpólusúság?

Nem tudnám megmondani, hogy mi lehet ennek a gyökere, de valahogy

érdekel az ellentétekből adódó feszültség, és az, hogy két teljesen különböző dolog hogyan tud mégis egy koherens egységet alkotni.

Ez a törekvés gyakran a számokon belül is megnyilvánul. Ilyen darabok például a Strangers, amiben a lassan emelkedő, majd ereszkedő, melankólikus gitárszólam nekifeszül a dob és a bőgő alkotta zajoknak, illetve a Streams, amiben három különböző hosszúságú dallamréteg folyamatosan tolódik egymás fölött. A hangszerösszetételben is megjelenik a kétpólusúság. A felvétel előtt pár hónappal támadt az az ötletem, hogy az öt éve Amszterdamban alakult trióm, tehát Fenyvesi Márton gitáros és Marco Zenini bőgős mellé meghívok két fúvóst is, hogy kvintettben vegyük fel a lemez egyik felét. Ők Jason Alder amerikai basszusklarinétos és Felician Erlenburg osztrák szaxofonos, akikkel Hollandiában találkoztam. Így öten, a stúdióban játszottunk először együtt, és szerintem a felvételeken is érezhető az ebből eredő frissesség és spontaneitás.

DSC05937-095640.jpg

Gyárfás Attila Trió (Fotó/Forrás: Gyárfás Attila)

Mivel zenét is szerzel, felmerül a kérdés, hogy a dobolásban mennyire törekszel a melodikusságra?

Nagyon is. Amikor mások megpróbálják leírni a játékomat, akkor általában azt szokták kiemelni, hogy dallamszerűen gondolkodom. Nekem valóban fontosak a dallamok. Próbálok nem dobosként hozzáállni a zenéléshez.

Egy interjúban említetted, hogy mostanában a szabadzenei improvizáció is érdekel. Miért?

Amikor egy konkrét repertoárt játszom egy adott közönségnek, előfordul, hogy úgy érzem, hogy egyszerűen nem illik oda a zene, és létrejön egyfajta meg nem értés a zenekar és a közönség között.

Ha a zenészek szabadon improvizálnak, és ha sikerül igazán ráhangolódniuk a közönségre, egymásra és a hely akusztikai adottságaira, akkor ez a meg nem értés egyszerűen nem történhet meg, mert pontosan azok a hangok fognak megszólalni, amikre az adott pillanatban szükség van.

Ez persze nagy felkészültséget követel a zenészektől. Gyakorlás közben sokszor arra törekszem, hogy bele tudjak kerülni abba az elmeállapotba, ami a szabad improvizációhoz szükséges. Hogy a lehető legérzékenyebb legyek a körülöttem végbemenő hangokra. Érdekelnek a véletlenek is, és hogy ezek hogyan jelennek meg a zenében, és úgy érzem, hogy a szabad improvizáció efelé is ajtókat nyit.

Hogy lehet megragadni a véletleneket?

Pont az a szépségük, hogy nem lehet őket megragadni vagy írányítani. Anton Webern azt vallotta, hogy a zene nem más, mint az emberi hallásra vetített természeti törvények. Számomra pedig a természet azért olyan csodálatos, mert véletleneken alapszik, de mégis érvényesül benne egyfajta rendezői elv, és így egy egybefüggő, tökéletes egységet alkotnak az elemei. Zenélés közben is próbálok ezekre a véletlenekre hagyatkozni. Nem irányítom a zenei folyamatokat, egyszerűen csak engedem, hogy megtörténjenek. Egyébként nemrég vettünk fel egy második lemezt a trióval, és azon már csak szabad improvizációk lesznek hallhatóak. A tervek szerint valamikor a következő évben fogjuk kiadni az új lemezt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus

Ma kezdődik a Kaposfest

A kamarazenei irodalom alapműveire helyezik a hangsúlyt a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon (Kaposfest), amelyre augusztus 13. és 19. között kilencedik alkalommal kerül sor a somogyi megyeszékhelyen.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Jazz/World

Aretha Franklin a halálán van

Külföldi sajtóértesülések szerint a soul királynője nagyon beteg, családja detroiti otthonában az ágya köré gyűlve virraszt érte.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World örökség

Kitagadták az örökségből Jean-Michel Jarre-t

Filmzeneszerző édesapja mindent a negyedik feleségére hagyott, Jean-Michel Jarre és féltestvére, Stéphanie azonban nem nyugszanak bele a dologba.
Jazz/World ünnep

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.
Jazz/World söndörgő együttes

Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band

Varázslatos zenei szikraként érkezik a szentendrei MűvészetMalomba augusztus 17-én a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band.
Jazz/World hírek

Aretha Franklin a halálán van

Külföldi sajtóértesülések szerint a soul királynője nagyon beteg, családja detroiti otthonában az ágya köré gyűlve virraszt érte.
Jazz/World sárik péter

„Sokszor szitokszó a klasszikusok számára az, ha valaki jazz-zenész”

Sárik Péter jazz-zongoristával a Ritmus és hang blogon jelent meg tartalmas interjú Sümegi Noémi tollából, amelyben egyebek mellett a jazz „policájról”, zörgős cukorkákról, valamint a klasszikus és jazz-zenészek viszonyáról is szó esett a szeptember 21-ei Bartók-lemezbemutató kapcsán, ami a Zeneakadémián lesz.