Jazz/World

Ragtime-rondó

2006.06.06. 00:00
Ajánlom
Rovatunkban ezúttal három ragtime-ot (is) játszó muzsikust kérdeztünk arról, véleményük szerint minek köszönhető a ragtime műfajának több mint száz éve töretlen népszerűsége?

Ittzés Tamás

Ittzés Tamás (a Bohém Ragtime Band vezetője)

Rögtön vitatkoznék egy kicsit: a ragtime népszerűsége nem töretlen, hiszen a műfajnak a XIX. század utolsó éveiben kezdődő népszerűsége az 1920-as évek elejére gyakorlatilag teljesen megszűnt. A hatvanas évek végén megindult ragtime-reneszánsz valamikor a hetvenes évek vége felé jutott el Magyarországig – mi 1985-ben alapítottuk a Bohém Ragtime Jazz Bandet. Az emberek többsége ma sem tudja, hogy mi a ragtime, viszont ha hall egy raget, rögtön tetszik neki, mert vidám, jópofa. Ennyi elég is a népszerűséghez. A Kecskeméten – és országosan is – tizenöt éve jól működő Bohém Fesztiválon mindig a ragtime-zongoristáknak van a legnagyobb sikerük, bár a zenekari ragtime-ra is vevő a közönség. Külföldön az öregek nosztalgiából hallgatják az ifjúkorukat megidéző stílusokat, nálunk jelentős a középiskolások, egyetemisták aránya is – persze nem mérhető a rock-koncertek iránt mutatkozó érdeklődéssel, de némelyek számára a komoly- és könnyűzene mezsgyéjén lévő lyukat a ragtime tömi be. A ragtime – valljuk meg – elég primitív ahhoz, hogy népszerű legyen, és elég komoly és kifinomult ahhoz, hogy értéket képviseljen. A nívós szórakoztató zene pedig mindig működik. Nem véletlenül használtak gyakran ragtime-ot némafilmek kísérőzenéjeként. Manapság pedig egyébként is érzékelhető a retro-tendencia minden műfajban. A ragtime – hullámvölgyei ellenére – felszínen tartható, hosszú távú túlélő műfaj lehet. Csak jól kell csinálni.


Gayer Ferenc

Gayer Ferenc (a Budapest Ragtime Band vezetője)

A jazztörténeti hűség kedvéért tudnunk kell, hogy az 1880-as évek végén kialakult ragtime erősen hatott a jazzre, és abba beolvadva egyik lényeges elemévé vált. Kialakulásának helyszínei a korabeli kocsmák, mulatók és szórakozó negyedek voltak. A ragtime megítélése és társadalmi elfogadottsága a korabeli Amerikában a mai rap helyzetéhez hasonlítható. Ezen Irving Berlin: Alexander’s Ragtime Band című kompozíciója változtatott. A jazz kialakulását követően a ragtime nem szűnt meg, hanem mint önálló zenei műfaj él tovább a mai napig. Európában A nagy balhé című film után vált igazán népszerűvé, amelyben igazi ragtime-slágereket hallhatott a közönség. A Budapest Ragtime Band megalakulásához is döntően hozzájárult ez a film. A ragtime hangulatában, előadásmódjában, formájában, harmonizálásában és dallamvilágában egyaránt alkalmas arra, hogy jazz-zenekarok, kisebb-nagyobb klasszikus formációk, rézfúvós vagy akár vokális együttesek is feldolgozzák és műsoron tartsák annak repertoárját. Előadhatják átharmonizálva, improvizálhatnak rá, és megszólaltathatják rendkívül kifinomultan, a klasszikus zene hagyományainak megfelelően is. Összegezve: számtalan zenei stílus alkalmazhatja és alkalmazza is, így nagyon sok ízlést tud kielégíteni. Ezen kívül alkalmas a mindenkori közönség színvonalas szórakoztatására, amelynek soraiban egyaránt megtalálható a gyermek és az idős korú, a tinédzser és a jóravaló átlagpolgár egyaránt. A ragtime műfaj ápolására, megszerettetésére és megismertetésére alakult zenekarok, így a Budapest Ragtime Band is egyéni hangvétellel, hangszerelési fordulatokkal ültették át az eredeti zongoraműveket. Természetesen ma nagyon kevés „vegytiszta” ragtime-zenekar létezik, de ez a nagyszerű zenei stílus irányadó lehet és kell is, hogy legyen minden tradicionális jazzt játszó zenekarnak.


Mimi Blais

Mimi Blais (jazz-zongorista, Kanada)

Ragtime az öröm és a szabadság zenéje. 1883-ban a Chicagói Világkiállításon léphettek fel első alkalommal színpadra „fekete” zenészek, és ez volt az első alkalom, hogy ragtime muzsika szólt a színpadon. Az afro-amerikaiak szabadok lettek, és ki akarták fejezni érzéseiket: az örömöt és a szabadságot. De miért lett ilyen népszerű? A ragtime Amerika első „popzenéje”, és egyben az első autentikus amerikai zenei stílus. Két nagyszerű kultúra, a fehér és a fekete ötvözete. A ragtime újat jelentett, szinkópás ritmusú, fiatal komponisták által fiatal hallgatók számára írt zenét… és a világ „rámozdult” erre. A ragtime lehetőséget nyújtott az improvizációra, a kreatív zenélésre. Számomra ma úgy tűnik, a ragtime és a blues annak a hatalmas fának a törzse, amit amerikai zenetörténetnek nevezünk. Ajtót nyitott a populáris (nem klasszikus) zene számára Amerikában: a novelty, a stride, a jazz, a pop, a Broadway-musicalek, a rock and roll, a country és a western, a dixieland, sőt még a rap is ennek a fának az ága. Imádom ezt a zenét játszani, és emlékeztetni az embereket: minden a ragtime-mal kezdődött. Akár játszom, akár hallgatom, jól érzem magam tőle. Sokat segített abban, hogy megtaláljam a szabadságom, a boldogságom a színpadon és az életben. És nagyon szeretem megosztani Önökkel.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Megkezdte munkáját Antal Zsolt az SZFE Elméleti Intézetének élén

Sára Balázs és Bodolay Géza után újabb intézetvezető kezdte meg munkáját a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Jazz/World

Három napon át minden a jazz körül forog

A kilenc éve minden évben április 30-án megrendezett Nemzetközi Jazznap (International Jazz Day) magyar eseményeit a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, azonban a szervezők most online pótolják az elmaradt koncerteket, amiket három napon keresztül, öt budapesti és egy felvidéki helyszínről közvetítenek.
Színház

Online tartja legújabb bemutatóját a Pesti Színház

Elmesélhető-e a 20. század történelme egyetlen család, ház vagy kő történetén keresztül? Marius von Mayenburg A kő című drámájában generációról generációra hagyományozott titkok, falakba eltemetett történetek kerülnek felszínre, megértetve valamit saját múltunkból, de leginkább a jelenünkből. Michal Dočekal, a Prágai Városi Színházak igazgatójának rendezése december 5-én látható élő stream formájában.
Színház

Auksz Éva: Szerencsére az élet visszaigazolta, hogy jó úton vagyok

A Partitúra december 5-én, szombaton 14.30-tól Dunaújvárosban kalandozik. Itt született a zenés és prózai előadásokban is emlékezetes alakításokat nyújtó Auksz Éva, aki színházi elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni a Partitúra dunaújvárosi forgatásán, egykori néptáncos fellépéseinek helyszínén, a Bartók Kamaraszínházban, ahol Őze Áron, az intézmény igazgatója vitte körbe a stábot. Auksz Éva ugyanakkor a Fidelio.hu-nak mesélt fiatalkori útkereséséről, mesteréről, Iglódi Istvánról, és egy különleges előadásról, amely a Rózsavölgyi Szalonban megy majd – a korlátozó intézkedések feloldása után.
Jazz/World

„Lesz még, aki rákérdez a hamisságra?” – Megérkezett Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint új klipje

Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint úgy döntöttek, hogy a pandémia okán lelassult időben nem egyben adják ki új lemezüket, hanem havonta bemutatnak egy-egy dalt. Íme a legújabb.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World klippremier

Egyedül a hangszerparkban – Négy dal Barabás Lőrinc készülő lemezéről

A Fidelio közönsége hallhatja elsőként Barabás Lőrinc legújabb számait, amik a következő szólólemezen is szerepelnek majd. Hangerőt fel, húszperces koncert következik az egyik legizgalmasabb jazztrombitástól.
Jazz/World fonó

Adventi dalokkal készülnek az ünnepre – Elindult a Fonó online sorozata

November 29-én útjára indult a Fonó online sorozata, melybe hétről hétre bárki bekapcsolódhat. Kubinyi Júlia népdalénekes, a Fonó népzenei művészeti vezetője adventi énekeket tanít vasárnaponként az érdeklődőknek, december 2-án pedig Gyimesi est várja a közönséget a virtuális Fonóban.
Jazz/World hír

Három napon át minden a jazz körül forog

A kilenc éve minden évben április 30-án megrendezett Nemzetközi Jazznap (International Jazz Day) magyar eseményeit a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, azonban a szervezők most online pótolják az elmaradt koncerteket, amiket három napon keresztül, öt budapesti és egy felvidéki helyszínről közvetítenek.
Jazz/World videoklip

„Lesz még, aki rákérdez a hamisságra?” – Megérkezett Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint új klipje

Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint úgy döntöttek, hogy a pandémia okán lelassult időben nem egyben adják ki új lemezüket, hanem havonta bemutatnak egy-egy dalt. Íme a legújabb.
Jazz/World interjú

Azt követik, amit Debussy követett – Páros interjú Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával

Egy hárfaművész, egy jazzénekes és elektronikus művész – nem szokványos felállás Debussy zenéjéhez. Új lemezük apropóján Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával beszélgettünk. Mit tanultak egymástól, mennyiben járnak különböző és párhuzamos ösvényeken?