Jazz/World

Ragtime-rondó

2006.06.06. 00:00
Ajánlom
Rovatunkban ezúttal három ragtime-ot (is) játszó muzsikust kérdeztünk arról, véleményük szerint minek köszönhető a ragtime műfajának több mint száz éve töretlen népszerűsége?

Ittzés Tamás

Ittzés Tamás (a Bohém Ragtime Band vezetője)

Rögtön vitatkoznék egy kicsit: a ragtime népszerűsége nem töretlen, hiszen a műfajnak a XIX. század utolsó éveiben kezdődő népszerűsége az 1920-as évek elejére gyakorlatilag teljesen megszűnt. A hatvanas évek végén megindult ragtime-reneszánsz valamikor a hetvenes évek vége felé jutott el Magyarországig – mi 1985-ben alapítottuk a Bohém Ragtime Jazz Bandet. Az emberek többsége ma sem tudja, hogy mi a ragtime, viszont ha hall egy raget, rögtön tetszik neki, mert vidám, jópofa. Ennyi elég is a népszerűséghez. A Kecskeméten – és országosan is – tizenöt éve jól működő Bohém Fesztiválon mindig a ragtime-zongoristáknak van a legnagyobb sikerük, bár a zenekari ragtime-ra is vevő a közönség. Külföldön az öregek nosztalgiából hallgatják az ifjúkorukat megidéző stílusokat, nálunk jelentős a középiskolások, egyetemisták aránya is – persze nem mérhető a rock-koncertek iránt mutatkozó érdeklődéssel, de némelyek számára a komoly- és könnyűzene mezsgyéjén lévő lyukat a ragtime tömi be. A ragtime – valljuk meg – elég primitív ahhoz, hogy népszerű legyen, és elég komoly és kifinomult ahhoz, hogy értéket képviseljen. A nívós szórakoztató zene pedig mindig működik. Nem véletlenül használtak gyakran ragtime-ot némafilmek kísérőzenéjeként. Manapság pedig egyébként is érzékelhető a retro-tendencia minden műfajban. A ragtime – hullámvölgyei ellenére – felszínen tartható, hosszú távú túlélő műfaj lehet. Csak jól kell csinálni.


Gayer Ferenc

Gayer Ferenc (a Budapest Ragtime Band vezetője)

A jazztörténeti hűség kedvéért tudnunk kell, hogy az 1880-as évek végén kialakult ragtime erősen hatott a jazzre, és abba beolvadva egyik lényeges elemévé vált. Kialakulásának helyszínei a korabeli kocsmák, mulatók és szórakozó negyedek voltak. A ragtime megítélése és társadalmi elfogadottsága a korabeli Amerikában a mai rap helyzetéhez hasonlítható. Ezen Irving Berlin: Alexander’s Ragtime Band című kompozíciója változtatott. A jazz kialakulását követően a ragtime nem szűnt meg, hanem mint önálló zenei műfaj él tovább a mai napig. Európában A nagy balhé című film után vált igazán népszerűvé, amelyben igazi ragtime-slágereket hallhatott a közönség. A Budapest Ragtime Band megalakulásához is döntően hozzájárult ez a film. A ragtime hangulatában, előadásmódjában, formájában, harmonizálásában és dallamvilágában egyaránt alkalmas arra, hogy jazz-zenekarok, kisebb-nagyobb klasszikus formációk, rézfúvós vagy akár vokális együttesek is feldolgozzák és műsoron tartsák annak repertoárját. Előadhatják átharmonizálva, improvizálhatnak rá, és megszólaltathatják rendkívül kifinomultan, a klasszikus zene hagyományainak megfelelően is. Összegezve: számtalan zenei stílus alkalmazhatja és alkalmazza is, így nagyon sok ízlést tud kielégíteni. Ezen kívül alkalmas a mindenkori közönség színvonalas szórakoztatására, amelynek soraiban egyaránt megtalálható a gyermek és az idős korú, a tinédzser és a jóravaló átlagpolgár egyaránt. A ragtime műfaj ápolására, megszerettetésére és megismertetésére alakult zenekarok, így a Budapest Ragtime Band is egyéni hangvétellel, hangszerelési fordulatokkal ültették át az eredeti zongoraműveket. Természetesen ma nagyon kevés „vegytiszta” ragtime-zenekar létezik, de ez a nagyszerű zenei stílus irányadó lehet és kell is, hogy legyen minden tradicionális jazzt játszó zenekarnak.


Mimi Blais

Mimi Blais (jazz-zongorista, Kanada)

Ragtime az öröm és a szabadság zenéje. 1883-ban a Chicagói Világkiállításon léphettek fel első alkalommal színpadra „fekete” zenészek, és ez volt az első alkalom, hogy ragtime muzsika szólt a színpadon. Az afro-amerikaiak szabadok lettek, és ki akarták fejezni érzéseiket: az örömöt és a szabadságot. De miért lett ilyen népszerű? A ragtime Amerika első „popzenéje”, és egyben az első autentikus amerikai zenei stílus. Két nagyszerű kultúra, a fehér és a fekete ötvözete. A ragtime újat jelentett, szinkópás ritmusú, fiatal komponisták által fiatal hallgatók számára írt zenét… és a világ „rámozdult” erre. A ragtime lehetőséget nyújtott az improvizációra, a kreatív zenélésre. Számomra ma úgy tűnik, a ragtime és a blues annak a hatalmas fának a törzse, amit amerikai zenetörténetnek nevezünk. Ajtót nyitott a populáris (nem klasszikus) zene számára Amerikában: a novelty, a stride, a jazz, a pop, a Broadway-musicalek, a rock and roll, a country és a western, a dixieland, sőt még a rap is ennek a fának az ága. Imádom ezt a zenét játszani, és emlékeztetni az embereket: minden a ragtime-mal kezdődött. Akár játszom, akár hallgatom, jól érzem magam tőle. Sokat segített abban, hogy megtaláljam a szabadságom, a boldogságom a színpadon és az életben. És nagyon szeretem megosztani Önökkel.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Tánc

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Vizuál

Hollywood elfeledett férfi ikonja

James Dean és Marlon Brando mellett a legnagyobb sztárok közé tartozott - míg rájuk azonban ma is emlékszünk, Montgomery Cliftnek csak zseniális filmjei maradtak fent.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World lukács miklós

Lukács Miklóssal lép fel Charles Lloyd Budapesten

A tervezettől eltérő helyszínen, a RAM Colosseumban lesz a világhírű amerikai jazzszaxofonos, Charles Lloyd és formációja, a Marvels budapesti koncertje július 1-jén.
Jazz/World ajánló

90 évesen is a legjobbak között a BJC-be látogató Lee Konitz

A Világsztárok a Budapest Jazz Clubban sorozat következő vendége az idén 90 éves Lee Konitz, aki a jazz történetének élő legendája és egyben krónikása.
Jazz/World rustico

Alázattal kísérletezni

Kubinyi Júlia már tizenévesen nyakig benne volt a népzenei koncertéletben, hiszen a Dűvő Zenekar énekeseként rengeteg helyen játszottak. Most izgalmas mérföldkőhöz érkezett, amikor Szokolay Dongó Balázzsal és Zimber Ferenccel közös, Rustico című lemezén újraértelmezték a népi hangzásvilágot.
Jazz/World

Billy Cobhammal és Richard Bonával vár a SopronDrum Fesztivál

A június 15-én kezdődő SopronDrum ütősfesztiválon világhírű ütőszenészek és világzenei előadók muzsikáján keresztül ismerhetjük meg az ütős zene sokszínűségét a fertőrákosi barlangszínház gyönyörű környezetében és Sopronban.
Jazz/World zenés állatkerti esték

Hallgasson zenét az Állatkert csodás környezetében!

A Fővárosi Állat- és Növénykert idén is válogatott nyáresti koncertekkel várja a zenerajongókat július 4-étől minden szerdán.